Természettudományi Közlöny 1890 (22. évfolyam, 245-256. füzet)

1890-09-01 / 253. füzet

A CZUKORGYÁRTÁSRÓL. 451 Achard módszere szerint 33 kg. czukrot készített. Gertinger 1802-ben a maga készítette fehér czukrot az ország nádorának megmutatva, segélyezést kért tőle. A nádor meg is hagyta Eperjes városának, hogy Gertingernek segélyt adjon, a városi tanács azonban mégis vissza­utasította Gettinger kérvényét. A legelső czukorgyárat Magyarországon Lacsny Miklós Nagy-Födémesen és Bátorkeszin állította fel és 12,000 g. répából 522­5 g. nyers czukrot készített, a­melyet Rupprecht János soproni czukorfinomító gyára vett meg. 1832-ben Odescalchi Ágost herczeg, 1833-ban pedig Forgách Károly gróf állított fel egy-egy czukorgyárat. Az ötvenes évek elején élénk mozgalom indult meg hazánkban a czukorgyártás terén, úgy hogy 1850-ben 12, 1860-ban pedig már 30 czukorgyár működött az országban. Az új gyárak azonban nem bírtak a cseh gyárakkal versenyezni és egyik a másik után kénytelen volt a gyártást megszüntetni . 1873/74-ben már csak 20, 1874/75-ben 17, 1887/88-ban pedig csak 11 czukor­gyár dolgozott az országban, holott ugyanekkor az egész monarchiá­ban 200 czukorgyár volt működésben. E visszaesésnek a többek között egyik oka a czukoradó-törvény volt, a­mely az adózás alapjául azon készülékek dimenzióit fogadta el, a­melyekben a répát kiáztatják, szabadlogra hagyván a gyárak­nak, hogy egy-egy edénybe mennyi répát töltenek, egyúttal az expor­tált czukor kiviteli jutalomban (praemium) is részesült. A cseh és morva gyárak jobban és észszerűbben lévén berendezve, mint a mieink, gyorsabban és jobban is dolgozhattak, több czukrot is expor­táltak és ennek folytán nagy adóvisszatérítésben részesültek, úgy­annyira, hogy 1877-ben az államtól visszatérített adó, illetőleg prae­mium, többre rúgott, mint a­mennyi adót a czukorgyárak az állam­nak fizettek ; más szóval a czukoradó-jövedelem passzív lett. Ennek következtében a czukoradó-törvényt 1878-ban megváltoz­tatták olyképen, hogy a gyárosoknak az előre megállapított czukor­adó jövedelem esetleges hiányait ráfizetéssel kellett pótolniok, míg végre az 1888-iki XXIII. törvényczikkel a tiszta termékadót hoz­ták be. Ez az új adótörvény, a­mely tehát az előállított czukrot adóz­tatja meg és a­mely a monarchia határain túl exportált czukrot szintén kiviteli praémium­ban részesíti, úgy látszik, jó hatással lesz Magyarország czukoriparának fejlődésére, a­minek bizonysága az az élénk mozgalom, a­mely nálunk ezen a téren az utolsó esztendőben megindult és még most is folytonosan tart.

Next