Természettudományi Közlöny 1917 (49. évfolyam, 665-688. füzet)

1917-01-01 – 01-15 / 665-666. füzet

­ TERMÉSZETTUDOMÁNYI • • • • Megjelenik minden hónap l-jén és­­5-ikén, legalább is 2 nagy nyolczadrét . , kapják ; nem tagok ré­svnyi tartalommal; idén- HAVONKÉNT KÉTSZER MEG JE­­szére a Pótfüzetekkel ként szövegközi rajzok- LEND FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ««WI előfizetési ára 15 kar illusztrálva. ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.­­korona. 'qOM^ s |__Forc...ni Irlf volcr.ek Kó Földtan1 xtIX. KÖTET. J9J7. JANUARIUS I.—JANUARIUS J5. A mai zsír- és olajinség szinte természetesen annak a kutatására vezet, hogy mekkora volt ételzsírszükségletünk a háború előtt, miféle forrá­sokból fedeztük ezt a szükségletet és hogy zsír- és olajforrásaink a háború következtében milyen mértékben apadtak meg. Midőn ennek kutatását feladatomul tűztem, előre láttam, hogy pontos statisztikai adatok híján nagy körültekintéssel kell eljárnom és hogy legjobb esetben is csak hozzávető­leges értékeket állapíthatok meg. Igyekeztem lehetőleg az illetékes szak­emberek bevonásával számításaimat megbízható alapokra építeni, mégis hangsúlyoznom kell, hogy az alább közlendő adatokat korántsem tartom véglegeseknek és megingathatatlanoknak. Úgy hiszem azonban, hogy még akkor is szolgálatot teszek e közérdekű ügynek, ha esetleg tévedésen ala­puló megállapításaim a szakértők illetékes bírálatát fogják kihívni, mert ezzel az ügy tisztázódik. Annyi kétségtelenül megállapítható, hogy mindennapi zsírfogyasztá­sunkban a disznózsíré a főszerep. A fogyasztott disznózsír megállapításánál mindjárt arra a nehézségre bukkantam, hogy minő kulcs alapján állapítsam meg az ország évi disznózsírtermelését. A rendelkezésre álló statisztikai adatok csak a közvágóhidakon levágásra került állatok számáról és élő­súlyáról tájékoztatnak. Nálunk azonban különösen a földmíves néposztály maga is tekintélyes mennyiségű sertést szúr le s az így kapott zsírt és szalonnát nem szabad a számításból kihagyni. KOVÁCSY BÉLA „Több termelés a mezőgazdaságban'­ cz. munkájában (184. lap) a Magyar­ birodalomban, a háború előtti utolsó években, évente levágott összes sertések számát 3536000 db. sertésre becsüli. Illetékes szakemberek véleménye alapján az összes levágott sertések átlagos élősúlyát mintegy 120 kg-ra becsülhetjük. Ebből 22 °/o a vágási veszteség, marad tehát 936 kg, melynek 2/3-a hál és szalonna, és-a hús. A kétharmad tiszta súly 62 ,4 kg, melyből 15°/° olvasztási veszteséget számítva, kereken 53 kg zsírt kapunk. Ezt véve alapul, a Magyar­ birodalom évi disznózsírtermelése 18740 vagyon. A magyar külkereskedelmi statisztika értelmében 1910—1913 évek átlagában hál-, szalonna- és zsírkiviteli többletünk 1 584 vagyon volt. E szerint a biroda­lomban maradt 17156 vagyon. Igaz ugyan, hogy még hozzávetőlegesen Q intézetének­­ Könyvtára cs­ vis 1 1 X 1(1 IX VI E folyóiratot a társulat 1 V/ / -al I V / I / X • tagjai az érdij fejében Zsírfogyasztásunk a háború előtt. Természettudományi Közlöny, XLIX. kötet, 1917. 1 .

Next