Természettudományi Közlöny 1917 (49. évfolyam, 665-688. füzet)

1917-01-01 – 01-15 / 665-666. füzet

2­­SIGMOND ELEK sem becsülhetjük meg azt, hogy ebből a valóságban mennyit fogyasztottunk el. Adataim szerint kétségtelen, hogy ebből legalább 400 vagyont ipari c­élokra használtunk fel. Mindent fontolóra véve, a most közölt adatokból annyit kétségtelenül megállapíthatunk, hogy a háború előtt disznózsírterme­lésünkben fölöslegünk volt és hogy ez a fölösleg körülbelül a belföldi fogyasztás 10%-át közelítette meg. Hasonló nehézségekkel becsülhetjük meg a tej és tejtermékekben fogyasztott zsírmennyiséget. DR. FELLNER FRIGYES­­ becslése szerint a a magyar szent korona országainak 3134533 darab tehén állományá­ból 64-10%-ot fejtek; ez adat alapján a tehenek összes tejmennyiségét 26554000 hl­-re becsülhetjük. MATLASZKOVSZKY T. szerint ehhez hozzá kell számítani a meddő tehenek tejtermelését, mely kb. 5267000 hh­r. Ezzel együtt évente 31817000 hltr tehéntejet termeltünk, a­melynek közepes zsírtartalmát hektoliterenként 3­5 kg-ra becsülve, az összes fogyasztott zsír 11136 vagyon zsírral egyenlő. A kiviteli többlet, tej és tejtermékekben 665200 hektoliter volt, tejjel tehát 233 vagyon zsírt vittünk ki. Ennek alapján a belföldi fogyasztásra 10903 vagyon jutott. Juhtejtermelésünk ugyancsak FELLNER FR. adatai szerint­ a háború előtti években évi 1480000 hh­v-re becsülhető. BÍRÓ GUSZTÁV­ adatai szerint a piaczi juhtej átlagos zsírtartalma 7 87%. Ha a fent megadott juhtejmennyiséget hektoliterenként csak 7­5 kg zsírral számítjuk, a kapott érték 1130 vagyon. Juhtúrókiviteli többletünk 265 vagyon volt, és ha ennek közepes zsírtartalmát kereken 27%-ra becsüljük,­ akkor az ilyen alakban kivitt zsír mennyisége kereken 72 vagyon zsírral egyenlő. Ennek alapján a juhtejtermékekben fogyasztott zsírmennyiség 1058 vagyon volt. Mielőtt a tejtermékekben fogyasztott zsírmennyiség mérlegét lezárnám, számításba kell vennem a sajtbehozatali többlettel behozott zsírmennyiséget is. A külkereskedelmi statisztika szerint évente kemény sajtból 14525 mm kemény és 2800 mm puha sajtot hoztunk be. Mérlegelve a nálunk leginkább forgalomban levő külföldi sajtok zsírtartalmát, a kemény sajtok átlagos zsír­tartalmát 27%, a puha sajtokét 31% zsírral számítottam. Ilyen módon a sajtokkal behozott összes zsírmennyiség 48 vagyon volt. Ismeretes, hogy külföldön a vaj pótlására már régóta margarint, margarinzsírt és ételfaggyút használnak. Nálunk ez a pótló anyag háború előtt csak kis mértékben terjedt el. Az ilyen ételfaggyútermékek hazai ter­melését (margarin és premier jus) mintegy 30 vagyonra becsülhetjük. Ehhez 1 FELLNER FR., Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. Értekezések a philosophiai és társadalmi tudom. köréből, I. köt., 8. sz., 22. lap. 1 U. o., 23. lap. 3 Kisérletügyi Közlemények, 16. köt., 1913. évf., 662. lap, 4­0. o., 15. köt., 1912. évf., 151. lap.

Next