Természettudományi Közlöny 1919 (51. évfolyam, 721-726. füzet, a Tanácsköztársaság ideje alatt megjelent számok)

1919-05-01 / 721. füzet

210 MI­KOLA SÁNDOR A fizika világhírű mestere, a nemzetközi tudomány magyar büszke­sége, .EÖTVÖS LÓRÁND 1919. április 8.-án éjjel elhunyt. BÁRÓ EÖTVÖS LÓRÁND, BÁRÓ EÖTVÖS JózsEF-nek és ROSTY ÁGNES-nek fia 1848-ban július 27.-én született Budán. Eleinte otthon nevelkedett a szülei háznál, sőt gimnáziumi tanulmányainak első részét is ilyen úton végezte; szülei KELETI Gusztáv­ot, majd VÉCSEY TAMÁS-t bízták meg, hogy tanul­mányait vezesse. 1860-ban a piaristák pesti gimnáziumának negyedik osztályában már nyilvános tanuló lett; ebben az iskolában is fejezte be gimnáziumi pályáját. Egyetemi tanulmányait a pesti egyetemen mint a jog- és állam­tudományok hallgatója kezdte meg 1865-ben, azonban mathematikai és természettudományi tárgyakat is hallgatott, sőt PETZVAL OTTÓ-tól magán­úton is tanult mathematikát. A természettudományokba apja megbízá­sából KRENNER JÓZSEF, a későbbi egyetemi tanár vezette be. Buzgón dolgozott THAN KÁROLY chemiai laboratóriumában és pedig oly sikerrel, hogy professzora egyik, az akadémia elé terjesztett dolgozatában meg is említi a nevét. 1867-ben a heidelbergi egyetemre ment, a­hol már csak mathe­matikát, fizikát és kémiát hallgatott és laboratóriumokban dolgozott. Abban az időben KIRCHHOFF, HELMHOLTZ és BUNSEN tanítottak ott. Érthető, ha e fényes elmék egész életre kiható mély hatást tettek rá. Heidelbergből rövidebb időre Königsbergbe ment, a­hová FRANZ NEUMANN-nak, az akkori idők egyik legnevesebb elméleti fizikusának híre vonzotta. Heidelbergben nyerte el a bölcsészeti doktorátust, melyet később a pesti egyetem nosztrifikált és doktori disszertációját magántanári habili­tációs­ iratnak is elfogadta. Főiskolai tanulmányainak szünetei alatt régi nevelőivel és barátai­val, részben az egyetemekről magával hozott társaival beutazta Magyar­ország szebb vidékeit. Egyik erdélyi útjának eredménye a szkarisovai jégbarlangról írott czikke, első nyomtatásban megjelent munkája.­ Egyetemi tanulmányait befejezvén 1870-ben hazajött s a pesti egyetemen 1871-ben a fizika magántanárává habilitáltatta magát. Majd 1872-ben az elméleti fizika rendes tanárává neveztetett ki, 1875-ben pedig­­a kísérleti fizika tanszékét vette át. 1876-ban nőül vette HORVÁTH BOLDIZSÁR volt igazságügyi miniszternek leányát, GIZELLÁ-L 1894-ben I. FERENCZ JÓZSEF vallás- és közoktatásügyi miniszternek nevezte ki. Ugyanakkor a körmendi kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. De csak rövid ideig volt miniszter. A második WEKERLE-minisztérium távozásával, rövid­­ havi szolgálat után,, ő is megvált a miniszteri tárczától és 1896-ban újból elfoglalta tanári székét az egyete­men és ezen működött halála napjáig. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban levelező-, 1883-ban rendes tagjává, 1889-ben pedig elnökévé választotta. Ez utóbbi tiszt-

Next