Természet Világa, 1994 (125. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-01 / 1. szám

XII. közgyűlés 1868. július 1-én. Elnök: Sztoczek József. Az elnök megnyitván az ülést, a jelenlévőkhöz intézett üdvöz­let után néhány vonással ecseteli a társulatnak a múlt tisztújító közgyűlése óta tanúsított munkásságát s különösen kiemeli az arra irányzott törekvést, hogy a társulat czéljai közül a termé­szettudományi ismeretek terjesztésére ezentúl nagyobb gond fordíttatván, mind a szakgyűlési tárgyak megválasztásában, mind a társulati közlöny szerkesztésében a tudomány népsze­rűsítése helyeztessék kiválóan előtérbe. XIII. választmányi ülés 1868. october 16-án. Elnök: Sztoczek József Az elnök megnyitván az ülést... reményét fejezi ki, hogy a választmány a tisztikart nehéz feladata megoldásában teljes buzgósággal fogja támogatni... A társulat közlönyére nézve határoztatott, hogy az 1869-iki évtől kezdve havi füzetekben fog kiadatni, s hogy tartalma kizárólag népszerű és közérdekű czikkekből fog állani.­­ Az első titkár (Szily Kálmán) megbizta­­tik, hogy a részleteket illetőleg a legközelebbi választmányi gyűlésen kimerítő jelentést tegyen. XVII. választmányi ülés 1868. november 21-én. Elnök: Sztoczek József. A titkár felolvassa azon kegyes intézményt, melylyel a kereske­delmi minisztérium a természettudományi közlönynek újság­bélyeggel leendő szállíttatását megengedte.­­ Köszönettel vétet­ik. A titkár részletes előterjesztése alapján, s hosszabb ideig tartó eszmecsere után, a választmány elhatározza, hogy a k. m. természettudományi társulat 1869-iki január 1-től kezdve havi folyóiratot fog kiadni, a közérdekű természettudományi isme­retek terjesztésére. E vállalattal ugyanis a társulat kettős czélra törekszik: egyrészt tagjainak, kiknek száma az újabb időkben jelentékenyen növekedett, évi illetmény fejében élvezetes és tanulságos olvasmányt akar nyújtani, melyből a természettu­dományok legújabb és legfontosabb haladásait könnyű szerrel megismerhessék, másrészt pedig azon van, hogy szélesebb körökben is megkedveltesse, terjeszsze és lassanként, észre­így kezdődött - 125 éve A Királyi Magyar Természettudományi Társulat II. választmányi ülése 1868. márc­ius 26-kán. Elnök: Sztoczek József. Az első titkár jelentést tesz a társulat ügyeinek állásáról. A tagok létszáma ez: a társulatnak rendesen fizető tagja van 606, kik közül 276 helybeli és 330 vidéki, ezeken kívül be vannak még jegyezve 163-an, ámbár kötelességeiknek évek óta nem tettek eleget... Az első titkár jelenti továbbá, hogy a társulat pénztára teljesen ki van ürítve, a takarékpénztárban elhelyezett 500 forintnyi tőke már kivétetett, pedig a múltból még több jelentékeny kiadás vár a társulatra, miket csak az 1868-iki bevételekből lehet fedezni.­­ Sajnálattal vétetik tudomásul, vétlenül beoltja a természettudományi ismereteket. E kijelölt irányhoz és a művelt magyar közönség igényeihez mérve, a „Természettudományi Közlöny” tartalma csupán közérdekű és közérthető czikkekből fog állani, menten minden abstract deductiótól s csak szűkebb körökben érdekes fejtegetésektől. A „Társulati ügyek” rovatában a gyűlések tárgyairól rövid, kivonatos jelentések fognak közöltetni. A Természettudomá­nyi Közlöny szerkesztését a folyó évre a társulat az első titkárra bízza, s a fölveendő czikkek megválasztásában neki teljesen szabad kezet hagy. A munka­megosztás tekintetéből mind­amellett kívánatosnak mutatkozik, hogy a szerkesztő-titkár maga köré néhány főmunkatársat iparkodjék gyűjteni, kiknek aztán feladatuk lenne arról gondoskodni, hogy a közlönyben az egyes természettudományok lehetőleg egyarányosan legyenek képviselve. Titkári jelentés (Felolvastatott az 1869. január 20-ai közgyűlésen) .. .Azt állítani nem merem, mert biztosan nem tudom, vájjon nem-e a Természettudományi Közlöny előhírének kell köszön­nünk, hogy most e pillanatban az ország legkülönbözőbb vidékeiről 300 tisztelt férfiú kopogtat a természettudományi társulat ajtaján, s kéri a bebocsáttatást, más szóval a taggá választást. Appendix 1. Mi népszerűsíteni, terjeszteni akarjuk a természettudomá­nyokat, a magyar közönséggel lassanként és észrevétlenül megkedveltetni ezen szép ismereteket , mint azt az­­titkár úr a lapokhoz intézett értesítésében az új közlöny czéljául kijelen­tette. E magasztos czél elérésére azonban nemcsak a közért­hető modor, hanem, mi még fontosabb, a tényeknek hű és igaz előterjesztése, ismertetése a legelső feltétel. Wartha Vincze, 1869 2. „Az I. füzet 1869. január 1-én jelent meg. Ekkor a Termé­szettudományi Társulatnak 804 tagja volt. De már január végén 1100, és deczember végén 1658. Egy év alatt a növekedés nagyobb lett tehát az eredeti létszámnál. És most a 100-ik füzet megjelenésekor 4850. A szaporodás 9 év alatt 600 perc ment . A föntebb említett próba most már el van döntve, és pedig a magyar közönség javára. Igaza volt a közönségnek: »írjatok csak a művelt olvasóknak való munkákat, majd lesz ezeknek is olvasójuk.«... Most már nincs többé jogunk azzal mentegetni magunkat, hogy a közönség, nem olvassa a természettudományi munká­kat! Szily Kálmán 1877. december 3. „Mindössze azt kívánom hangsúlyozni, hogy kár volna elkedvetleníteni főképp tudományos folyóirataink szerkesztő­it, akik éjt-napot egybeöltve javítgatják a kéziratokat, úgyhogy szegények gyakran szemgyulladást és írógörcsöt kapnak hálát­lan és névtelen munkájuk miatt. Azóta vannak olvasható tudományos folyóirataink, amióta a Természettudományi Köz­löny ezt úttörő gyanánt megkezdte.” Pesti Hírlap, 1935. május 12. Kosztolányi Dezső 4. „Úgy vélem, a Természettudományi Közlönynek a legjobb európaiakkal vetélkedő magyar középiskolák mellett oroszlán­­része volt a századforduló hatalmas és hatásában máig érezhető hazai természettudományos fellendülésében. Sőt, az is bizton állítható, hogy az említett iskolák kiváló tanári karának színvo­nalában is meghatározó szerepe volt...” Beck Mihály, 1991. április

Next