Természet Világa, 1997 (128. évfolyam, 1-12. szám)

1997-07-01 / 7. szám

HÍREK • ESEMÉNYEK • ÉRDEKESSÉGEK majd présben sütött „műfa” már megtar­totta préselt alakját. A préselmény sűrű­sége elérte és meg is haladta a rózsafáét, a rugalmassága is elérte a kívánt értéket. A próbagyártás során készült gitárok hangminősége megnyerte a zeneművé­szek tetszését. Az alkotók szerint most már a marketing problémája lebeszélni a zeneművészeket a klasszikus építésű gitá­rokról! (Science 1997. március 29.) RAGASZTÓSZER ÉKHEZ, SZÍVHEZ A heidelbergi Német Rákkutató Köz­pont és a berlini Max Delbrück Kutató­centrum munkatársai egérembriókon végzett kísérletek tanúságai alapján a kö­vetkezőket állapították meg. Egészséges vagy beteg egérembriókon a vemhesség második felében már kimutatható a pla­­koglobin-fehérje normális vagy túl ala­csony koncentrációja. Ha kevés a plakog­­lobin, az erek a nagyobb mechanikai igénybevétel során szétrobbanhatnak, néhány nappal az egér megszületése után. A plakoglobin fontos alkotórésze számos adhéziókomplexnek, az ún. des­­moszómáknak, melyeknek fontos szere­pük van a szív sejtjeinek összetartásában. Azt a kérdést, hogy a plakoglobin adago­lásának a humán szívgyógyászatban mi­lyen szerep jut, a további kutatásának kell eldöntenie. (Bild der Wissenschaft, 1996. 12. sz.) A SPANYOLNÁTHA EREDETÉRŐL Lapunk hírrovatában már írtunk arról, hogy az amerikai virológusok mostaná­ban fokozott érdeklődést tanúsítanak a spanyolnátha kórokozójának (1. A spa­nyolnátha mélyhűtött kórokozói nyomá­ban, Természet Világa 1996. október, 462. old.) Az Egyesült Államok Fegyve­res Erőinek Patológiai Intézetében folyó vizsgálatok során kiderült, hogy az a spa­nyolnátha, ami Európán 1918-19-ben vé­gigsepert 20 millió áldozatot követelve, nem az első ilyen jellegű járvány volt a vi­lágon. Egy kicsit „enyhébb” változata már korábban pusztított Amerikában, az Egyesült Államokban egyedül 600 000 ál­dozattal, ám világszerte elterjedve mint­egy 50 millió (!) ember halálát okozta. A katonai kórtani intézet azért foglalkozik ezzel a betegséggel, mert a történelmi ta­pasztalatok elemzéséből kíván tanulságo­kat levonni általános járványügyi szem­pontból is. A kórtani elemzésekből kide­rítették, hogy valószínűleg nem bakteriá­lis, hanem vírusfertőzésről lehetett szó, a betegség három nappal az első tünetek megjelenése után már halálba torkollott, ennyi idő alatt a bakteriális fertőzés nem tud kibontakozni. A kutatók szerint ez a vírus még vírus­nak is különleges lehet. A J. Tautenberg vezető kutató az intézetben őrzött erede­ti vírusmintákat tanulmányozva összeha­sonlította azok génállományát más is­mert humán influenzavírusokéval és azo­­kéval is, amelyek sertéseket és madarakat is megfertőzhetnek. Megállapították, hogy a spanyolnátha vírusának semmi ro­konsága a madarakat fertőző vírusokkal, ám a sertésinfluenza kórokozóihoz ha­sonlítottak. Ebből következtettek arra, hogy a sertésektől terjedt át a spanyol­nátha az emberekre. (Science, 1997. már­cius 29.) A NASA ÚJ REPÜLŐ OBSZERVATÓRIUMA A NASA 484,2 millió dolláros szerző­dést kötött a marylandi egyetemek űr­kutatási társulásával, az infravörös csil­lagászati sztratoszféra-obszervatórium (SOFIA, Stratospheric Observatory For Infrared Astronomy) fejlesztésére és öt­évi üzemeltetésére. A szerződés utóbbi része újabb öt évvel meghosszabbítható. A tervek szerint a SOFIA-nak legalább 20 éven keresztül kell majd működnie. A program végrehajtásában számos más egyetem és kutatóintézet is részt vesz. A SOFIA-t egy már meglévő Boeing-747 SP repülőgép fedélzetén fogják elhelyezni. Bázisa a Moffett Szö­vetségi Repülőtér lesz, a kaliforniai Mountain Viewban. A repülőgép a sztratoszférában, 12-14 km közötti ma­gasságban fogja szállítani a fedélzetére kerülő 2,5 méteres távcsövet. Magát a távcsövet a Német Űrügynökség (DA­RA) fogja szállítani az obszervatórium­hoz, amiről a két szervezet képviselői már aláírták a szándéknyilatkozatot. A távcsőhöz a repülőgép fedélzetén 15 kü­lönböző tudományos mérőműszer kap­csolódik. Külön hangsúlyt fektetnek az oktatást segítő programok végrehajtá­sára. A fővállalkozó várhatóan 1997 ele­jén vásárolja meg a repülőgépet, 1998 közepén kezdik meg az átalakítását, majd 2000 végén szerelik fel a fedélze­tére a távcsövet. A tudományos célú re­pülések 2001-ben kezdődhetnek. A rendszeres használat során évi 160 fel­szállást terveznek. A SOFIA használata közben a földi légkör 85%-a és az infravörös sugárzást legnagyobb mértékben elnyelő vízpára 99%-a a repülési magasság alatt marad. A SOFIA legfontosabb kutatási terüle­tei az alábbiak lesznek: bolygólégkörök kémiai összetétele és a bolygók felszíne, az üstökösök fejlődése és kémiai össze­tétele, a csillagközi anyag fizikai és ké­miai tulajdonságainak meghatározása, a csillagok és más csillagszerű objektu­mok kialakulása. A SOFIA tudományos programjának kialakításához a Hubble­­űrtávcső üzemeltetése szolgál példa­ként. A SOFIA elődje a Kuiper Repülő Obszervatórium (KAO) volt, amelynek főműszere egy 91 cm-es infravörös táv­cső volt. Ezt egy átalakított C-141 típu­sú katonai repülőgép fedélzetére telepí­tették. A KAO 1974-től kezdődően csaknem 22 éven át végzett infravörös csillagászati megfigyeléseket, mialatt számos jelentős felfedezést tett. A KAO segítségével fedezték fel többek között az amerikai csillagászok az Uránusz gyűrűit, a Plútó légkörét, a vízpárát a Jupiter és a Szaturnusz vastag légköré­ben, valamint közelebb jutottak az ősi Naprendszer kémiai összetételének megismeréséhez. A SOFIA távcsöve több mint 2,5-szer akkora átmérőjű lesz, mint a KAO-é volt, így valóban nagysze­rű észlelési lehetőségeket tud majd nyújtani az infravörös­ csillagászoknak. (NASA-sajtóközlemény, 1996. XII.) RÖNTGENSZEMEK HALADÓK SZÁMÁRA Kiriakosz Kutulakosz és doktorandusa, a Rochester Egyetem (New York állam) számítógép-specialistái megoldották, hogy élő videoképre vigyenek háromdi­menziós objektumokról készült rönt­genfelvételeket. Ez azt jelenti, hogy egy szerelő, megfelelő berendezéssel ellá­tott sisakkal a fején az épületben járkál­va látná a falakban rejtőzködő villany­­vezetékek, vízvezetékek, csatornák stb. helyét az optikai sávban készült képpel kombinálva. A szerelők munkáját jelen­tősen megkönnyítené az ilyen röntgen­szem, kevesebbet és célszerűbben kelle­ne bontani, nem fenyegetnének a rejtett villanyvezetékek elvágását, ill. gázveze­tékek megsértését követő robbanások veszélyei. A röntgenszem ilyetén alkalmazása a sebészetben is jelentős lehet. A műtét során nem kellene a folyamatos rönt­genfelvételekre oda-odatekinteni. A valóságos (optikai) képre illesztett röntgenkép szinkronizálása a valóság két nézetének egyesítése, mindenkép­pen gazdagított kép a valóságról. (New Scientist, 1997. március 21.) ÚJABB MAGYAR NÉV A HOLDON! A legújabb felfedezések következtében, melyek szerint a Hold déli pólusa kör­nyékén fekvő kráterek mélyén esetleg jég található, a kutatók figyelme e terü­let felé fordult. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Nemzetközi Csilla­gászati Unió elkeresztelt hat, eddig név­ Természettudományi Közlöny 128. évf. 7. füzet

Next