Tervgazdasági értesítő, 1976 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-08 / 1. szám
9 JL TERVGAZDASÁGI értesítő sabb gyakorlati alkalmazásával, a termelés szerkezetének javításával, az exportképesség fokozásával, a nemzetközi munkamegosztásban — elsősorban a szocialista gazdasági integrációban — való részvétel szélesítésével, az állami gazdaságirányítás módszereinek további korszerűsítésével, a vezetés és szervezés színvonalának emelésével, a termelőegységek önállóságának és felelősségének erősítésével és kezdeményező készségének kibontakoztatásával, a dolgozók szakértelmére, kulturáltságára és szocialista öntudatára támaszkodva kell elérni. (3) A népgazdaság fejlesztése során jobban kell alkalmazkodni a változó külgazdasági feltételekhez. Erre tekintettel kell lenni a vállalati gazdálkodás feltételeinek alakításában, a társadalmi termelés fejlesztésében, szerkezetének korszerűsítésében, az erőforrások kihasználásában, a belső felhasználás növelésében és a nemzetközi kapcsolatok bővítésében egyaránt. (4) A hatékonyság fokozásával, a termelés és a felhasználás megfelelő ütemű növelésével javítani kell a népgazdaság belső és külső egyensúlyát. Evégett közelíteni kell egymáshoz a nemzeti jövedelmet és a belső felhasználást, illetőleg a kivitelt és a behozatalt. A jövedelemnek az 1975. évinél nagyobb részét kell központosítani, s az állami kiadásokban — az indokolt társadalmi szükségleteket kielégítve — nagyfokú takarékosságot kell érvényesíteni. A gazdálkodó szervezetek és a lakosság vásárlóerejét úgy kell növelni, hogy a fogyasztási, termelési és beruházási javak iránti keresletet megfelelő összetételben és minőségi színvonalon lehessen — a tervezett külgazdasági egyensúlyt is megvalósítva — kielégíteni. (5) Tovább kell szélesíteni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Fokozni kell a szocialista nemzetközi gazdasági integráció kibontakoztatását. A Magyar Népköztársaság külpolitikai elveivel összhangban bővíteni kell a gazdasági kapcsolatokat mindazokkal az országokkal, amelyek erre kölcsönös előnyök alapján készek. (6) A nemzetközi helyzet követelményeit és alakulását figyelembe véve, s a népgazdaság fejlődése által nyújtott lehetőségek alapján megfelelő szinten kell tartani szocialista hazánk védelmi képességét, tovább kell erősíteni népünk békés építőmunkájának biztonságát. Nemzeti jövedelem 4. §. (1) A tervidőszakban a nemzeti jövedelem 30—32%-kal növekedjen. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében arra kell törekedni, hogy ez a növekedés folyamatos legyen. (2) A nemzeti jövedelmet teljes egészében a társadalmi munka termelékenységének fokozása révén kell növelni. A termelékenység fokozódását megközelítő ütemben kell bővíteni a munkaerőnek eszközzel való ellátottságát. (3) A fejlődés üteme az (1) bekezdésben foglalt előirányzatot csak akkor haladhatja meg, ha ez a hatékonyságnak a tervezettnél gyorsabb növekedésén alapul, s hozzájárul a népgazdaság egyensúlyának javulásához. 5. §. (1) A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a termelés és a felhasználás megfelelő aránya érdekében a nemzeti jövedelem belső felhasználása — a fogyasztás és a felhalmozás együttesen — a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemben, öt év alatt 23—25%-kal emelkedjen. A tervidőszak első felében a belföldi felhasználás növekedésének üteme az ötévi átlagnál kisebb is lehet. (2) A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásában a tervidőszak átlagában a fogyasztás aránya 73—75%, a felhalmozás aránya 27—25% legyen. (3) A tervidőszakban megvalósuló felhalmozás révén a felhalmozott nemzeti vagyon 30—31%kal, ezen belül a működő állóeszköz-állomány 31—33%-kal növekedjen. A tudományos kutatás és fejlesztés 6. §. (1) A tudományos és műszaki haladáskövetelményeinek megfelelően fokozni kell a tudományos kutatás eredményességét, s hatékonyabbá kell tenni a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazását. (2) A beföldön felhasználható nemzeti jövedelemből kutatásra és fejlesztésre a tervidőszakban 3%-ot lehet fordítani. A tudományos kutatás és fejlesztés céljait úgy kell kiválasztani, hogy a szellemi és anyagi erőforrásokat az eddiginél nagyobb mértékben lehessen a társadalmi termelés hatékonyságát, elsősorban a műszaki fejlesztést segítő feladatokra összpontosítani. Ezen belül növelni kell a fejlesztési feladatok részarányát. (3) A kutatás és fejlesztés céljainak kiválasztásában és megvalósításában jobban fel kell használni a nemzetközi kutatási és fejlesztési eredményeket. Erőteljesen fokozni kell a kutatási együttműködést a szocialista országok gazdasági integrációja keretében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival — különösen a Szovjetunióval. A kölcsönös előnyök alapján törekedni kell ilyen együttműködésre más országokkal is. (4) Meg kell gyorsítani a gazdaságosan felhasználható hazai és külföldi eredetű kutatási és fejlesztési eredményeknek a termelésbe való bevezetését és elterjesztését. (5) A kutatási feladatokat javarészt a már meglevő kutatóhelyek ésszerűbb felhasználásával kell végezni. Javítani kell a kutatóhelyeknek műszerrel való ellátottságát és foglalkoztatottsági szerkezetét, növelve az egy kutatóra jutó segéderők számát. A termelés fejlesztésének irányai 7. §. A termelés a belföldi szükségletnek és a külkereskedelmi kívánalmaknak megfelelő mértékben növekedjen. Ezzel összhangban az ipar, 1. szám