Testkultúra, 1949 (2. évfolyam, 1-5. szám)

1949-01-01 / 1-2. szám

2­T­E­S­T­K­U­LT­­­Sz­A íme a lehetőség adottsággá vált! Vizsgáljuk meg azonban, hogy milyen célt szolgál a jelvényszerző próba, mi teszi indokoltá alkalmazását. Amit mi népi demokráciának nevezünk, valójában a kapi­talizmus és szocializmus közötti átmeneti állapot, de nemcsak az, hanem magának a szocializmus­nak egy harcos építési korszaka is. Tehát ez a két szempont: a harc és az építés nyomja rá bélyegét napjainkra. Harc a reakció ellen, annak mindenféle és mindenfajta megnyilvánulása ellen, jelentkezzék az bár gyári szabotázs, ,a munka el­hanyagolása, a bürokrácia, rémhírterjesztés, bíbor­­noki talár vagy amerikai jegyzék formájában. Építése a magunk országának, a dolgozók társa­dalmának, az emberi élet minden területén. A sportnak, a testnevelésnek is híven kell szolgálnia ezt a két főszempontot. Elképzelésünk szerint a jelvényszerző próbák bevezetése alkalmas arra, hogy a két feladat megvalósításának eszkö­zévé váljék. A mi ifjúságunk egész rendkívüli módon kedveli a sport minden fajtáját. Azt is el­mondhatjuk, hogy ebben az ifjúságban komoly képességek rejtőznek. Ezt a Horthy-reakció is pontosan tudta, de tudják jelenlegi reakciósaink is. Nagyon téved, aki véletlennek minősíti azt a jelenséget, hogy falusi egyesületeink igen nagy része a kulák, a vendéglős, a malmos és hasonló kapitalista elemek vezetése alatt áll, hogy városi egyesületeink nagy részében, az üzemieknél a jobb­oldali szociáldemokraták, társadalmiaknál pedig ugyancsak a kapitalista, demokráciaellenes ele­mek vitték a hangadó szerepét. Éppen a reakció céltudatos politikája következtében nem nőttek ki, mert nem nőhettek ki azok az egészséges munkás­­származású fiatal káderek, melyek az élet más területén egyre-másra vállalják magukra — és si­keresen megoldják —­ a népi demokrácia legnehe­zebb feladatait. A jelvényszerző próbák alkalma­sak lesznek arra, hogy a sportolni vágyó, sportsze­rető fiatalok és idősebbek tömegéből kiemeljék nemcsak azokat, akik alkalmasak a magasabb fo­kú sportteljesítményre, hanem azokat is, akik a vezető pozíciókban mint szervezők, vagy mint sportokta­tóik is megállják majd helyüket. A jelvényszerző próbák egyben alkalmasak arra is, hogy sportoló tömegeinkben a népi demokrácia vívmányait tuda­tosítsák és a sporton keresztül rámutassanak arra a fejlődési lehetőségre, amit társadalmunk­ éppen gazdasági és politikai struktúrájánál fogva biztosít számukra. Arról beszéltünk, hogy a népi demokrácia a szocializmus építési korszaka. Nem kétséges, hogy az építéshez edzett, erős, kitartó, ötletes, munkabíró egyének szükségesek. Pontosan ezek a tulajdonságok azok, melyekre nemcsak az épí­tésben, hanem a honvédelemben is elengedhetet­lenül szükség van. A sport feladata tehát, hogy ilyen típusú embereket neveljen fel és ezzel elő­segítse a termelés növekedését és a népi demokrá­cia védelmének szempontjait is. A Szovjetunióban végzett kísérletek azt mutatják, hogy éppen a jel­vényszerző próbákban való részvétel, azok tel­jesítésére való felkészülés, igen komoly mérték­ben fokozta a termelés növekedését is (jelen szá­maink egyik cikke bővebben foglalkozik ezzel a kérdéssel). Ugyancsak a Szovjetúnió dicsőséges és győzelmes Vörös Hadseregének példája bizonyítja, hogy az általános sportolás és főként a jelvény­­szerző próbák széles körben való elterjesztése mi­lyen nagy mértékben járult hozzá a fasizmus leve­réséhez. A népi demokráciában a számbajöhető káde­rek meghatványozódtak. A­ Horthy-korszak már csak azért sem vehette az irányt a széles tömegek erőssé, munkaképessé tételére, mert éppen ezek a tömegek voltak megbízhatatlanok a számára. Saját léte fenntartása érdekében nem törődhetett a mun­kások és parasztok tudatosításával, erősítésével. Ami ott a sportra ment, azt a megbízható fiatalság, a középosztály ifjúsága kapta. Népi demokráciánk szempontjából az ország lakosságának túlnyomó nagy többsége — a mun­kások, a dolgozó parasztok és a haladó értelmisé­giek — jelenti azt a kimeríthetetlen tartalékot, melyből nyugodtan meríthet, melyre nyugodtan építheti munkáját. Éppen ezért a testnevelésnek a legszélesebb rétegekig kell eljutnia, a munkás, a dolgozó paraszt és haladó értelmiségi tömegeket kell erőssé, harcedzetté és öntudatossá, nevelnie. Emberek százezreiről, sőt millióiról van itt szó. Ezek után érthető, hogy a vázolt feladatok megoldása egyik legjobb eszközeiként, miért tart­juk korszakalkotónak a jelvényszerző próbák be­vezetését. Keresztes Tibor A „TESTKULTÚRA megvásárolható az IBUSZ pavillonokban.

Next