Textilmunkás, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1964-01-01 / 1. szám
1959. január 8-án vonult be Fiedel Castro Havannába. Az évforduló alkalmából néhány képet közlünk Kuba életéről Az imperialista kizsákmányolás alatt a kubaiak jelentős része nem tudott írni, olvasni. A forradalom győzelme után az 11. év volt az analfabétizmus leküzdésének éve. Képünkön: Julio Martinez, 12 éves havannai kisdiák egy faluban 3 embert tanított meg írni, olvasni Nincs ellentét a fehérek és a feketék között Kubában. A legkülönbözőbb emberek barátsággal és szeretettel építik új hazájukat. Képünkön két jó barátnő — havannai diáklányok —, akik nyári szünidőben egy dohánytermelő állami gazdaságban találkoztak Hét puskával kezdődött a kubai forradalmárok harca a Batista-rendszer ellen. A kubai forradalmárok még akkor is folytatták harcukat a terror ellen, amikor tizenketten maradtak. Forradalmi központjukat Sierra Maestrába létesítették, és onnan szervezték a partizánharcot. A képen: Fidel Castro lövészetre oktatja a forradalmárokat. Kuba a szocializmus útjára lépve, számos gyermekintézményt létesített. A képen: a főváros egyik modern felszerelésű óvodájának lakóit láthatjuk, akik hathetes kortól 5 éves korig teljes ellátásban részesülnek, ebben az otthonban. Ha a zenéhez éreznek kedvet, úgy az óvodában ezt a kívánságukat is kielégítik A japán textilipar 1964-ben is fokozza exportját. E cél érdekében a japán textil-külkereskedelem vezetői külön piackutató csoportokat hoztak létre, melynek tagjai intenzíven tanulmányozzák a külföldi lehetőségeket. A hivatalos jelentések szerint a japán műszálipar 1965-re már kétszer annyit fog termelni, mint jelenleg. Erre keresnek külföldi piacot. A japán textilexport vezetői különösen élénken tanulmányozzák a intinamerikai országokba, valamint a szocialista államokba történő exportlehetőségeket. A gyarmati sorból felszabadult Tanganyikában a kormány vezetői máris nagy súlyt helyeznek a textilipar jelentős fejlesztésére. Ezt igazolja az a tény is, hogy a semleges India modern palmiutfonó és szövőüzemet épít Tanganyikában. Az üzem a tervek szerint 15 ezer tonna kelet-afrikai pamutot dolgoz fel és 1200 személyt fog foglalkoztatni, többségükben nőt. Az új üzemek létesítése lehetővé teszi a tanganyikai nők nagyméretű elhelyezését az iparban. A tanganyikai gyárakat az egyik legnagyobb indiai textilipari konszern, a Mataflal építi, egymillió fontsterling költség ráfordítással. Különleges anyagot készítenek a csehszlovákiai Nové Mesto pod Smrkem-i gyárban. A szövetekből frakkot lehet készíteni. A gyár dolgozói eddig már 100 ezer métert szállítottak Iránba, Irakba és más keleti országokba. A gyár ún. frakk-szövetei iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg nemzetközi viszonylatban. Karczag László EXPÓT SZÁNKBAN Mi jellemezte textitlkülkereskedelmükfi tevékenységét, eredményeit és problémáit az 1963-as évben. Ezekről a mindannyiunkat érdeklő, kétségtelenül érdekes kérdésekről beszélgettünk a Hungarotex Textilkiviteli Külkereskedelmi Vállalat illetékes vezetőivel. Az 1963-as évben is változatlan érdeklődés nyilvánult meg hazánk textiliparának különféle termékei iránt, fokozódott exportunk Európába, Ázsiába, Amerikába, Ausztráliába és Afrikába. Kapcsolatokat teremtettünk számos új afrikai állammal, így például Tangamyikával, Koreával és Ugandával. A tőkés világ 86 államába exportáltunk textilipari termékeket, többek között Anglia, Dánia, Svédország, Görögország, Etiópia, Ghána, Marokkó, Szudán vásárol tőlünk. A szocialista országok közül a Szovjetunió, Jugoszlávia és a Német Demokratikus Köztársaság. A hivatalos számítások szerint 1963-ban pamutszövetből 115 millió, műselyemszövetből 9 millió, gyapjúszövetből 2 millió négyetmétert, len-, kenderáruból is tekintélyes menynyiséget exportáltunk a világ minden részébe. Változatlanul tartjuk nyolcadik helyünket a textilt exportáló országok között a világon. Hazánk külkereskedelmi szakértő szerint annyi textíliát exportált öt világrész országaiba, amelyet ha egymás mellé raknánk, akkor háromszor érné körül az egyenlítőt. Olvasható volt a világjáró hajókon, vonatokon és repülőgépeken szállított textilárukon a jól ismert felírás: Made in Hungary! Egyre nagyobb igényekkel lépnek fel külöldi vásárlóink textiliparunk termékeivel szemben. Ez azt jelenti, hogy a gyárak, üzemek dolgozóinak, mérnököknek, kutatóknak, tervezőknek alapvető feladata az 1964-es évben a minőségi színvonal emelése. Csak akkor lehetünk versenyképesek, ha hamarább, tetszetős, jó minőségű termékeket gyártunk. A textilipar érdekelt vezetődnek késlekedés nélkül Textilkereskedelmünk 1963. évi eredményei és problémái meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket. E cél és a zökkenőmentes külkereskedelem megvalósítása érdekében fejlesszék a kooperációt, a pénzügyi hatóságok és a szállítást végző szervek között A szállítási határidő pontos betartására, külkereskedelmünk felelős vezetői odaadó munkájukkal sokat tettek annak érdekében, hogy a magyar textilárut népszerűvé tegyék. Népgazdaságunk érdekeit figyelembe véve igyekezzenek a meglevő nemzetközi piacokat tovább bővíteni. Mi jellemzi textil-külkereskedémünk 1964. évi terveit? Az előző évhez hasonlóan tovább fejlesztik az exportot a világ minden részében. Olyan országokat is bevonnak a hálózatba, ahol először fog jelentkezni a magyar textilipar, a magyar ám. Karczag László A gyár udvara fehér, beöltözött. Hideg van. De az ebédlőben határozottan meleg van. A szeretet és megbecsülés avatta ünneppé e hétköznapot, amelyen a Palmuttextiilművek székesfehérvári kikészítőgyára megrendezte első nyugdíjas találkozóját. Egyre-másra nyílik az ajtó és a kedves vendégeket már az ajtóban üdvözli Rákóczi Ferenc szb-titkár és Jóvári Ferencné nőfelelős. Nemcsak helybeliek jönnek. Walter Frigyes, az atlétatermetű nyugdíjas művezető Érdről érkezett. Azonnal körülfogják régi munkatársai és se vége, se hoszsza a beszélgetésnek. Itt van Budapestről de. Juhász József főkönyvelő és Polgár Józsefné is A szikár Czike Sándor egyike volt a felszabadulás utáni szakszervezet lelkies szervezőinek. Amott Lágler János beszélget. Az idén ment nyugdíjba. Sokat mesélt a fiatalabbaknak a régi időkről, amikor a tudást úgy kellett ellopni a német és cseh mesterektől. Viniczai Gáspár öblös hangját is hallam. 33 évig dolgozott ezek között a falak között. De mindnyájunkat lepipálja a piros arcú, mindig mosolygó Farkas Margitka, aki 46 évig, 1914-től 1900-ig dolgozott a mi gyárunkban. Édesapja is a gyár munkása volt. A kormánykitüntetéses Nagy János mellett ott ül a felesége, aki szintén innen ment nyugdíjba. A Nagy-család mindhárom tagja a gyárban dolgozott. Most, hogy apa és anya nyugdíjba ment, lányuk, Ibolyka foglalta el helyüket a gép mellett. Hasonlóképpen feleségével együtt innen ment nyugdíjba: Kovács Lajos asztalos is. De ki győzné felsorolni, mind a hatvan csillogó szemű ember nevét Jóváriné arca sugárzik az örömtől. De örül Rákóczi elvtárs is. — Nem reméltük, hogy ennyien eljönnek. A közel százhúsz éves gyár történetének darabját formálók ülnek most az asztalok körül. Lassan vidám zsibongás lesz úrrá a termen. Azután csend lesz. Jóvári Ferencné meleg szeretettel üdvözli a nyugdíjasokat, majd az igazgató mond pár közvetlen szót. Azután az óvodások és a közeli általános iskola tanulói kedveskednek rövid műtorrral. A kérges tenyerek tapsra verődnek. Közben a KISZ-ések pincéreket meghazudtoló mozdulatokkal teát és süteményt varázsolnak az asztalokra. Néhány al csoportba verődnek és elindulnak megtekinteni a gyárat. Érdekli őket, hogy mi történik itt és örülnek az égnek meredő betonoszlopoknak, mert tudják, hogy új üzemrészek lesznek ott nemsokára. — Csak az a kár, hogy mi már nem dolgozhatunk ezekben — jegyzi meg valaki. — Mi már megtettük a magunkét — mondja köztük valaki. .. Igen, ők már megtették a magukét. Munkájuk nyomán épült fel a háborúban alaposan megrokkant gyár. Ott voltak ők, amikor gyerekcipőben járt még a termelés és napról napra dolgoztak azért, hogy szebb és boldogabb legyen a holnap. A búcsúzáskor elhangzott „viszontlátásra” magában rejti a további találkozásokat. Gy. D. Pamuttextilművek Kikészítőgyára Székesfehérvár Tervek és feladatok az 1964. évben (Folytatás az 1. oldalról.) műszaki konferencia és termelési tanácskozások tapasztalatainak figyelembevételével — összesítve az egyének, brigádok, műhelyek vállalásait, készítse el és öntse végleges formába a gyár dolgozóinak éves felajánlását. Tovább kell javítani a „kiváló dolgozó’címért folyó verseny eredményeinek nyilvánosságra hozását. Az év folyamán iparunkban is tovább erősödött és fejlődött versenymozgalmunk legnépszerűbb formája, a szocialista brigádmozgalom. A rendkívüli időjárás okozta lemaradások behozásában a szocialista brigádok példamutatása ragadta magával dolgozóink többségét. A szocialista brigádok kötelezettségvállalásában az eddiginél jelentősebb helyet kell biztosítani a munka minősége iránti felelősségnek. Vállaljanak felelősséget az általuk készített termékek kifogástalan minőségéért. A garancialevél adásának, a hivatásos gyártásközi minőségellenőrzés megszüntetésének a mi iparágunkban igen nagy jelentősége van. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra is, hogy a szocialista brigádok segítő, nevelő készsége ne csak a brigádon belül érvényesüljön, hanem terjedjen ki a körülöttük dolgozókra. Vállalják jó munkamódszereik átadását, tanítsák a normán alul teljesítőket, az új dolgozókat, fiatalokat. Lépjenek fel a fegyelmezetlenek, a pazarlók vagy egyéb vonatkozásokban helytelen magatartásiak ellen. A műszaki, gazdasági vezetők, üzemvezetők és művezetők, s a termelési egység szintjén dolgozó szakszervezeti aktívák tudják leghatékonyabban segíteni a brigádokat, ha a mindennapi munka során megteremtik a vállalások teljesítésének feltételeit. A mozgalmi és gazdasági vezetők, a brigádvállalások teljesítésének értékelésénél legyenek következetesek és igényesek, nagymértékben rajtuk múlik, hogy a mozgalom tekintélye, színvonala, megfeleljen céljainak, szocialista jellegűnek. Iparunkban jelenleg 35 vállalat 87 egységében kb. hétezer dolgozó küzd a szocialista munka műhelye, üzeme cím elnyeréséért. A műhely-, üzemkollektívák vállalásaik kidolgozásánál mindig tartják szem előtt az MSZMP Központi Bizottságának 1963. augusztus 2-i határozatát, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy a „munkaversenymozgalomban, ezen belül a szocialista brigádmozgalomban jobban érvényesüljön a műszaki fejlesztés és a gazdaságosság követelménye, legyen ismert minden dolgozó előtt vállalatának ezzel kapcsolatos tervfeladata és teljesítménye.” A termelést segítő vállalások kialakításánál arra törekedjenek, hogy a célkitűzések színvonala haladja meg a műhely vagy üzem előző évben elért termelési, gazdaságossági szintjét. TV nagy gondot kell fordítani a mairvelődésre és a szocialista tudat formálására vonatkozó vállalások egyénenként, konkréten történő megfogalmazására. Tapasztalataink szerint az ilyen jellegű vállalások eléggé általánosak és félő, ha az ilyen gyakorlatnak teret engedünk, a szocialista munka műhelye cím elnyeréséért folyó verseny elveszti szocialista tartalmát, a műhelyek között folyó versennyé válik. Szakszervezeti bizottságainknak kezdeményezniük kell, hogy az éves vállalások az élüzem-feltételek teljesítésére is irányuljanak, és az élüzem-célkitűzéseket üzemrészekre is bontsák le. Az élüzem-címet az ipari nagyvállalat gyárai nyerhetik el, a tröszt vezérigazgatójának és a szakszervezeti intéző bizottságának közös javaslata alapján, továbbra is a miniszter és szakszervezetünk elnöksége adományozza. A központi vezetőség ezután az újítómozgalom és a szakmás ítás kiterjesztésével foglalkozott, majd rátért a munkásvédelem problémáira. Növekedett a munkásvédelemmel foglalkozó társadalmi aktívák száma és eredményesnek mondható a munkásvédelmi őrségek tevékenysége is. Mégis azt kell megállapítanunk, hogy munkásvédelmi tevékenységünk nem volt annyira hatékony, hogy az a balesetek csökkenésében jelentkezett volna. Azonos időszakhoz viszonyítva, ha nem is számottevően, emelkedtek a balesetek, a kiesett napok száma. A balesetek csökkentése érdekében az előidéző körülmények ismerete alapján legfontosabb feladatunknak tekintik az 1964. évben a munkafegyelem, ezen belül a munkásvédelmi fegyelem megszilárdítását. Ennek elérése érdekében tovább kell fokozni a dolgozók bevonását az előírások betartásának ellenőrzésébe, a nevelő-felvilágosító munkába. A központi vezetőség apparátusa a választott szervek az ipar helyzetének ismerete alapján a minisztériummal és a gazdasági műszaki vezetőkkel közösen tesznek majd erőfeszítéseket a munkakörülmények állandó, tervszerű és lehetőség szerinti gyorsabb ütemű fejlesztésére. Szakmánk összetételének jellegéből adódóan az eddiginél is fokozottabban kell törődni a dolgozó nőkkel. A szakszervezeti bizottságok kísérjék figyelemmel a dolgozók igényeit, problémáit és hassanak oda hogy a vállalatok anyagi eszközeiből is tovább bővüljenek a dolgozók háztartási gondjait, munkájukat könnyítő különböző szolgáltatások. A komplex tervek elkészítésével, következetes végrehajtásával törekedjenek az egészségügyi kultúra minél szélesebb körben való elterjesztésére. Segítsék a megelőző egészségvédelmi feladatok végrehajtását és különös gonddal szervezzék meg a terhes nők, a megváltozott munkaképességű dolgozók munkába állítását, az ifjúság egészségügyi védelmét. Az MTI SZOT-határozat értelmében elkészítjük a Könnyűipari Minisztériummal közösen a versenycélkitűzések irányelveit és megküldjük a szakszervezeti bizottságoknak, vállalati igazgatóknak. A legsürgősebb feladata most, hogy az éves tervek és irányelvek birtokában a vállalatok gazdasági és mozgalmi szervei ismertessék műszaki konferenciákon és termelési tanácskozásokon a tennivalókat. Mozgósítsák dolgozóikat a célkitűzések teljesítésére, termelési feladataik úgy mennyiségi, mint minőségi és gazdaságos végrehajtására.