Textilmunkás, 1973 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
TETILMITNKÁS 2 KIVÁLÓ BRIGÁD Százhuszonhat szocialista brigád van a Győri Richardsban, köztük egy — a kiváló. — A kivarró üzemrész Béke brigádja szerezte meg ezt a ma még valóban meglehetősen ritka címet — mondta Neumann Sándor, a szakszervezeti bizottság munkaverseny-felelőse. — Ezt megelőzően kétszer kapták meg az arany fokozatot. Nemcsak a brigád, mint kollektíva, vizsgázott kitűnően, hanem a tizenkét brigád tag majd mindegyike is bebizonyította, méghozzá egyéni teljesítménnyel, hogy elsőrendű munkát végez. Sályi Józsefné munkájáért megkapta már a Munka Érdemrend bronz fokozatát és Czeiner Ferencnével, Gyarmati Jenőnével, Piri Istvánnéval és Kocsis Lászlónéval együtt a könnyűipar kiváló dolgozója is. — Nálunk a Richardsban — folytatta Neumann Sándor — a kollektív szerződés szerint a bronzjelvényes brigádok tagjai egyénenként 300 forintot és egy nap jutalomszabadságot, az ezüstjelvényesek 400 forintot és két nap pluszszabadságot kaptak. Az aranyjelvényeseknél ez már ötszáz forintra és három napra emelkedett. A kiváló brigád tagjai 1500 forintot kaptak, jutalomszabadságban azonban nem részesültek, mert a cím odaítélése a kollektív szerződés megkötése után történt, s így ahhoz, hogy ők is jutalomszabadságot kaphassanak, módosítani kellett volna a kollektív szerződést — pedig megérdemelték volna a pótszabadságot is! — Tízéves a brigádunk — mesélte Sályi Józsefné, a Béke brigád tagja —, én hat éve dolgozom ebben a kollektívában. Egyébként 1948 óta, ez a gyár az első munkahelyem és ha minden jól megy, innen megyek nyugdíjba is. A brigádunk magas termelési százalékot ér el, nagyon sokan közülünk 180—200 százalékot hozunk. De van néhány fiatalunk is, ők ma még visszahúzzák ezt a teljesítményt átlagosan 165 százalékra. A brigád háromnegyed éves átlaga volt ez a 165 százalék. Ahhoz, hogy másodszor is kiválóak legyenek, el kell érniük a 180 százalékot. Van esélyük erre. Segítenek a fiataloknak is, s mint Sályi Józsefné mondta: — Nálunk nincsenek ellentétek a rutinosabb és a fiatalabb munkásnők között. Segítünk nekik és ők is iparkodnak. Természetes ez, hiszen a brigádnak akkor is jól kell dolgoznia, amikor mi, idősebbek már nem leszünk itt. Hihetetlenül nehéz feladat másodszor is elnyerni a kiváló címet — fejezte be a beszélgetést Sályi Józsefné —, de mi metrozóluk. Ha csak egy mód van rá ... S ahogy visszaemlékezem mindarra, amit a B4k° kiváló szocialista brigádról hallottam Győrben, hihető, hogy lesz módjuk ORBÁN ATTILA I 1973. JANUÁR Brigádvezetői tanácskozás Miskolcon CSATLAKOZTAK EGY NEMES SZÁNDÉKÚ AKCIÓHOZ A szocialista brigádok vezetői tanácskoztak a napokban a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában. Az értekezleten jelen volt és felszólalt Vida László, a Pamutfonóipari Vállalat termelési főmérnöke. A Miskolci Pamutfonó igazgatója dr. Szigety Tibor megnyitó beszédében értékelte a gyár 1972. évi munkáját, és a szocialista brigádok tevékenységét. A szocialista brigádversenyben 131 kis közösség vesz részt 1049 dolgozóval. A miskolci gyár már 1972. december 10-én teljesítette múlt évi tervét. S e szép eredmény elérésében nagy szerepe volt a vállalat valamennyi szocialista brigádjának. Jó minőségű, megfelelő mennyiségű fonalat termeltek. Kiemelkedő a brigádok társadalmi munkája is: nevelőintézeti, árva gyermekeket patronálnak és magukra vállalták a gyári nyugdíjasok találkozójának a megszervezését is. E napokban a lengyel kártológépek felszerelését végzik társadalmi munkában. Idáig 86 szocialista közösség áll holtversenyben az élen. Közülük a kártolóban dolgozó Zalka Máté és a munkaügyön tevékenykedő Radnóti I. brigád már elnyerte az arany fokozatot. A csaknem félszáz ifjúsági brigád közül a Ciolkovszkij végezte a legtöbb társadalmi munkát, mintegy 500 munkaórát dolgoztak, aminek az ellenértékét Vietnam megsegítésére ajánlották fel. Napirenden van a gyárban az éjszaka dolgozó nők munkájának a megkönnyítése. Számos, ezt elősegítő intézkedés vár megoldásra. Többek között tervezik, hogy a jövőben éjszaka is árusítson a gyári élelmiszerbolt, működjön az üzemi mozgó büfé, s legalább hetente egyszer legyen éjszaka is orvosi rendelés. Az igazgató a Központi Bizottság állásfoglalása alapján összegezte a jövő évi feladatokat. Az ezt követő tartalmas vitában a felszólalók örömmel üdvözölték a terveket, a várható béremelést és a nyugdíjkorhatár leszállítását. A tanácskozás végeztével a gyár brigádjai csatlakoztak a Lenin Kohászati Művek kezdeményezéséhez. „Gyermekeink korszerűbb tanulásáért” címmel november 19-én jelent meg a Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjainak felhívása. A kezdeményezés lényege, hogy a Borsod megyei általános iskolák tantermeinek a száma, a felszereltségük, s a kollégiumi rendszerük — az állandó fejlesztés ellenére is — az országos átlag alatt van. A népgazdaságunk jelenlegi erőforrásait figyelembe véve, ez a helyzet lényegesen nem változna a negyedik ötéves tervidőszakban, annak ellenére sem, hogy a többi megyéhez viszonyítva erre a tájra 240 millió forinttal többet fordít az ország. E fejlődés meggyorsítása érdekében született az említett kezdeményezés. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Pamutfonógyárának szocialista kollektívái a megye üzemei között elsőként csatlakoztak a felhíváshoz, s több ezer forinttal járulnak hozzá az általános iskolák fejlesztéséhez. SZÁNTÓ ISTVÁN TÖRZSGÁRDATAGOK MEGBECSÜLÉSE A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budapesti fonógyárában . A fonónők ritkán mennek nyugdíjba a gépek mellől. Ha van valami, amit szeretnénk megoldani törzsgárdatagjainknak, az nem más, mint az, hogy idősebb korban ne kelljen kevesebb bérért dolgozniuk... A Lenfonó és Szövőipari Vállalat Karolina úti gyáregységében az szb-titkárral, Tamás Istvánnéval beszélgetek a törzsgárdatagok megbecsüléséről. Tizenhat éve külön jutalom A budapesti fonógyár régi dolgozóinak megbecsülését illetően, a vállalaton belül is egyedül áll. Náluk ugyanis már 1957-ben megállapodtak egy törzsgárdaszabályzatban melynek értelmében nyereségrészesedéskor külön jutalmazták a törzsgárdatagokat, valamint minden évben egyszer, műszakonként külön-külön rendeztek törzsgárdatalálkozót. Ezen az összejövetelen szerényen vendégül látták a tagokat, elbeszélgettek egymással, a vezetőkkel, szó esett még a gyár gondjairól is. Hogy ez az egyszerű összejövetel milyen sokat jelentett a dolgozóknak, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vidékről bejárók, akiket egyébként csak nagyon nehezen lehet ott tartani egyes rendezvényeken, ezen a napon nem siettek, szívesen vállalták a késői hazatérést. Most, hogy az elmúlt évben elkészült a vállalaton belül is a törzsgárdaszabályzat, ezt a régi szokást természetesen a fonógyáriak továbbra is megtartják. Tamás Istvánná mosolyogva emlékszik vissza, hogy pár éve, amikor az influenzajárvány miatt elhalasztották a szokásos találkozót, ő már nem mert a dolgozók elé kerülni, annyi szemrehányást kapott, hiába hivatkozott a járványra, orvosi tilalomra. A gyár 620 dolgozója közül 483-an törzsgárdatagok. A törzsgárdatagság feltétele: 5 éves munkaviszony, illetve 3 éves munkaviszony és kiváló dolgozó kitüntetés, vagy ennél magasabb kitüntetés. A tagok kötelezettségei A tagok kötelezettségei: megfelelő magatartás, a munkafegyelem megszilárdításának elősegítése, szakmai, politikai tudásuk gyarapítása. Velük szemben a vállalat kötelessége: technikumi, vagy egyéb felvételi kérelmeiket javasolni, kitüntetésre felterjeszteni, üdülési lehetőséget biztosítani részükre. Jelvények, juttatások és nevek Az 5 év után bronzjelvénynyel kitüntetett tagok az év végi nyereségrészesedéskor fél százalékkal, a 10 év után ezüst jelvénnyel kitüntetettek egy százalékkal, 15 év után, arany jelvénnyel kitüntetettek másfél százalékkal többet kapnak. Ezenkívül, a 20 éve itt dolgozók 750 forintos textiljuttatást, a 30 éve itt dolgozók havi 100, a 35 éve dolgozók havi 150 forintos bérkiegészítést kapnak. — A százalékos nyereségrészesedés ugyan nem sok —, mondja Tamás Istvánné —, a dolgozók mégis nagyon számon tartják. Talán ez bizonyítja legjobban, milyen fontosnak érzik a törzsgárdatagságot. Igaz, a vállalat vezetői is sok mindent megtesznek a dolgozókért. Tudják, ebben a gyárban a munka nehéz és piszkos, ezért megfizetik: a textiliparban övék a harmadik legjobban fizető gyár. A törzsgárdatagok névsorát látva, feltűnik, milyen sokan vannak, akik több mint 30 év óta dolgoznak. Hogy csak néhányat említsünk közülük: Bobrik Józsefné 41 éve, Magó Károly 40 éve, Köncöl Mária 38 éve, Aszalai Istvánné 34 éve, Hanuk István 39 éve dolgozik a vállalatnál. Ha őket megkérdezném hosszú munkaviszonyuk miértjéről, valószínű, hogy nem a külön anyagi juttatásokra hivatkoznának. De mert sokan vannak, igaztalan lenne bárkit közülük kiemelni. vvvw'wvvvvvvv'vyvvv Fvyvyvyvinfv^yvyvyvirvtrVyvV^\rVV^V^V^\rVV^trVVnfVWv\ri A 5 ém, í M iß/ i EREDMÉNYES JÓ MUNKÁS ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN ! minden kedves ügyfelének, termékei felhasználóinak és a textilszakma valamennyi dolgozójának a 5 PAMITFOXÓIPARI VAIXVLAT ' \ XVIII., Pestlőrinc, Gyömrői út 85/91. ) MOZGALMI ÉLETÜNK Az információszerzés követendő módszere Alapszervezeteink munkájában alapvetőnek tekinthető a helyes információs rendszer kialakítása vállalaton, illetve gyáron belül. Ennek jó megszervezése biztosíthatja a színvonalas vezető, irányító munkát, a helyes döntések meghozatalát, a megalapozott véleménynyilvánítást. Tizennégy alapszervezetnél szerzett tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy ahol színvonalas a szakszervezeti munka, ott rendelkezésre állnak mindazok az információs feltételek, amelyek ma a mozgalmi életben nélkülözhetetlenek. A tizennégyből nyolc alapszervezetben azonban azt tapasztaltuk, hogy semmiféle közlöny, értesítő nem jár. Hat szakszervezeti bizottság pedig a gazdasági munkáról sem kap írásos jelentéseket, tájékoztatásokat. A következtetés egyértelmű: ezeknél az alapszervezeteknél kifogásolható a szakszervezeti munka színvonala Jó módszerként ajánlhatjuk a Kőbányai Textilművekben tapasztaltakat. A szakszervezeti bizottság összeállította igényét, hogy 1973-ban rendszeresen, évenként, félévenként, havonta, naponta és alkalmanként milyen adatszolgáltatást kér a vállalat különböző osztályaitól. A vállalat igazgatójával megbeszélve és egyeztetve az igényt, megállapodtak, hogy 1975-től, mindazokról, amit két gépelt oldalon felsoroltak, szervezetten, időben tájékoztatják a szakszervezeti bizottságot. Az új év indulásával mód lenne arra, hogy alapszervezeteink megjavítsák alapvető információs rendszerüket, hogy szervezetté tegyék tájékozódásukat. Ehhez javasoljuk a Kőbányai Textilművek szakszervezeti bizottsága által kezdeményezett módszer tanulmányozását. KISS D. TIBOR Hűség a gyárhoz így csak példaként említhetjük meg a nevüket, a munkaszeretetről, a hűségről, a gyár becsületéről. Az új tözsgárdaszabályzat, amely már öt év után is megkülönbözteti a dolgozókat a „vándormadaraktól”, talán elősegíti, hogy a mostani bronzjelvényesek is megérjék a 20—25 —30 éves munkaviszonyuk megbecsülését, jutalmát. Több mint 2000 dolgozó tagja a CSEB-nek a Magyar Posztóban A Magyar Posztógyár csepeli gyárában 1971-ben 72 ezer forint CSEB-segélyt fizettek ki, 1972- ben pedig már 95 ezret. Mi a magyarázata a 23 ezer forintos emelkedésnek? — erről beszélgettünk Palásti Lajosnéval, a szakszervezeti bizottság társadalombiztosítási tanácsának elnökével. — A magyarázat igen egyszerű — hangzott a válasz. — A CSÉB-tagok száma gyárunkban (s), az összes dolgozóknak a 30 százaléka. Közülük a 20 forintos biztosításról a 40 forintos biztosításra 950-en áttértek, és így több lett a segélyezésre fordítható összeg. A segélyezéseknél differenciálunk, aki magasabb tagsági díjat fizet, az nagyobb öszszegű segélyt kap. Szülésnél és házasságkötésnél például az előbbiek 200, az utóbbiak 300 forint segélyben részesülnek. A betegségi és egyéb segélyeknél szociális meggondolásokból nem teszünk különbséget, egységesen 3©0 forintot adunk. Nemcsak ezt tekintjük eredménynek, hanem azt is, hogy a CSÉB-tagok létszáma stabil, ami azért különösen nagy szó, mert a gyárban sajnos meglehetősen nagy a munkaerő-vándorlás. De mi az új dolgozóknak már belépésükkor a felvételi irodán felhívjuk a figyelmét a CSÉB-tagság előnyeire és ez a fáradozásunk nem is eredménytelen. Szakszervezeti bizottságunk nagy fontosságot tulajdonít a biztosítási és önsegélyző csoportnak, én magam is tagja vagyok a CSÉB helyi intéző bizottságának, és ez a körülmény önmagában is biztosítja a megfelelő együttműködést a szakszervezeti bizottság és a CSÉB között BRUCKNER JÓZSEF Eredményekben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN termékeink felhasználóinak és a textilszakma minden dolgozójának a KENDER ÉS JUTAGYÁR Budapest XIII., Váci út 189.