Textilmunkás, 1993 (88. évfolyam, 1-9. szám)
1993-01-01 / 1. szám
ÁRA:I FORINT A TEXTILIPARI DOLGOZOK SZAKSZERVEZET LIN.• KLASSJA * ALAPÍTVA 1906 BAN • 18. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1993. január A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Ügyvivő Testületének január 7-i ülésén a résztvevők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az év eleji áremelkedések nem okoznak-e a tervezettnél nagyobb inflációt. Ez új helyzet elé állítaná az országos és a szakmai ágazati érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezeteket. Mindemellett az ügyvivők megelégedéssel nyugtázták, hogy az Érdekegyeztető Tanács tavaly november végi ülésén kötött megállapodások legnagyobb része eddig teljesült a kormány által előterjesztett javaslatokban és a parlament által hozott döntésekben. Különösen fontos, hogy a nemzetgazdasági szintű, Aggódás és valamennyi állampolgárt és munkavállalót érintő megállapodások mellett sikerült elfogadható egyezségre jutni a vasutasokat, illetve a bányászokat foglalkoztató problémák megoldásainak lehetőségeiről is. Az MSZOSZ reményét fejezi ki, hogy a parlament elé terjesztett, a társadalombiztosítási önkormányzati képviselők választásáról, valamint a XXVIII- as, a szakszervezeti vagyonról rendelkező törvény módosításáról benyújtott tervezeteket is mihamarabb elfogadja a parlament, lehetővé téve ezzel a kormány és a szakszervezetek között létrejött megállapodások maradéktalan teljesítését. Üzelmitanács-választás: március 1S. és április 2. között Nyugdíjemelés — két részletben Az Országgyűlés által 1992 végén az idei esztendőre megszavazott 14 százalékos nyugdíjemelés — a tavalyi évhez hasonlóan —, ezúttal is két lépcsőben, márciusban és szeptemberben lesz. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Nyugdíj-biztosítási Felügyelőség szakemberei ezekben a napokban dolgozzák ki az emelés részleteire vonatkozó ajánlásokat. Az érintettek eltérő szociális helyzetét, valamint az Érdekegyeztető Tanács korábbi ajánlásait is figyelembe vevő javaslatot még a parlamentnek is jóvá kell hagynia A TARTALOMBÓL A hatalom múlandó 2. oldal jó tudni! 4. oldal Meséid képek 8. oldal Választások előtt Meg kell értetnünk: ki-ki beleszólhat jelene és jövője formálásába Sokasodó mindennapi gondjainkban az1993-as esztendő is megannyi kérdőjelet tartogat számunkra Kétkedés és bizakodás egyaránt jellemzi közérzetünket. Egy-egy nap terhét, küszködését letéve, hinni akarjuk, hogy holnap, holnapután kevesebb teherrel kell megküzdenünk, hogy jobb is lesz majd, s nagyobb létbiztonságban élhetünk. Ezt a bizakodást, a személyes önbizalmat kell társunkként megnyerni azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a szakszervezeti tagság, illetve a társadalom különböző rétegei érdekében felvállaltunk — mondta Keleti Tamás, a TDSZ főtitkára a ’93-as év meghatározó tennivalóit számba véve. — Az embereket a nagypolitika sikertelenségei zárkózottá tették. Számba veszik-e mindezt például a választások előkészítésénél? — A zárkózottságot fel kell törnünk. Szeretnénk megértetni, hogy igenis, ki-ki beleszólhat a jövője formálásába. Arra törekszünk, hogy az emberek érezzék, nélkülük, róluk nem szabad „dönteni”. A ’93-as év első felében két nagy feladat vár a szakszervezetre: egyrészt a társadalombiztosítási önkormányzat-választás, másrészt az üzemi tanácsok megválasztása. Egyszerűbb lenne azt mondani: a szavazásnál majd minden eldől. Ám nem mindenki tudná, mire is adta szavazatát. A választópolgárokkal meg kell értetni például azt, hogy mi a társadalombiztosítási önkormányzat, milyen a „felállása”, a szervezeti átalakítás — a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítás milyen kihatással lehet, lesz személy szerint az ő, vagy családja életére. Nem mindegy, hogy az önkormányzati típusú legmagasabb döntési szervezetben ki, kik képviselik a biztosítottakat. Legyen az pályakezdő fiatal, aktív korban lévő munkavállaló, vagy nyugdíjas, egyénileg érdekelt abban, miként döntenek az őt érintő kérdésekről. A beleszólás tehát a legszemélyesebb érdeke. Olyanokat kell e tisztségekbe választani, akik értik tennivalóikat és képviselik a biztosítottak érdekeit. 4) Az egyéni érdek követeli a kérdést is; például egy nyugdíjas mit tehet saját biztosítása biztonságáért? — Mindenképpen szükséges, hogy ismerje szakszervezete törekvéseit, álláspontját. Ismerje, tudja: a TDSZ, az MSZOSZ harcol a nyugdíj értékének megtartásáért, a biztosítottak érdekeit szolgáló nyugdíj- és egészségbiztosítás megvalósításáért. Tudnia kell azt is, számíthat-e a majdani képviselőjére, tehát meg kell ismernie, melyik szervezet, kit is javasolhat. Azt kérjük, a nyugdíjas se bízza a véletlenre: ki lesz, vagy lesz-e szószólója? A családnak is vannak tennivalói abban, hogy a nyugdíjas szülőket, nagyszülőket érdekelje a választás. A TDSZ megteremti azokat a fórumokat, ahol tájékoztatókkal, eszmecserékkel, ismeretterjesztő információkkal segítséget kaphatnak a nyugdíjasok is. A leendő társadalombiztosítási önkormányzatok tevékenysége a társadalom egészét érinti. Milyen szerepe lehet egy biztosítottnak a választásnál, aki szakszervezeti tag is? — Szervezett hovatartozástól függetlenül minden biztosítottnak érdeke, ismerje mire számíthat, „mibe kerül” az egészsége. A szakszervezet — a TDSZ és az MSZOSZ — álláspontja: biztosítani kell a társadalombiztosítás szervezeti működésének főtételeit, az ezt garantáló megfelelő vagyont. A biztosítás léte nem függhet a különböző „színű” parlamenti koalíciók kényétől-kedvétől. Ne politikai célok döntsék el szerepét, hanem a biztosítottak érdekei. Álljanak rendelkezésre a szükséges források és állami garancia. E nyílt állásfoglalás a tagság és a szakma véleményét tükrözi. Erre kívánunk alapozni a jövőben is. Tehát a közösen kialakított véleményt kell végigvinni a választásoknál. Sajátos, a szakszervezet működési területét, jogosítványát, sőt létét „behatároló” nagy feladat az üzemitanács-választás. Milyen „muníciót” ad ehhez a TDSZ? — Az üzemitanács-választás nem egyszeri nagy feladat. Ez egy folyamat, több állomással, sokrétű tennivalókkal. Az első lépés: megértetni, hogy mi az üzemi tanács. Hiszen a munkavállaló csak akkor tud helyesen dönteni, ha érti,tudja, mihez kérik véleményét, sőt döntését. Tisztában kell lennie azzal, hogy ez nem szakszervezet, nem érdekvédelmi szervezet, nem a vállalati tanács helyett lesz, s nem valamiféle ködös működési elv mentén jön létre. Nem kevesebb, mint a gazdálkodó szervezet működésébe a munkavállalók beleszólási jogát biztosító szervezet. Jogait, működésének feltételeit az új Munka Törvénykönyve szabályozza, tehát törvény biztosítja. Ha nem működik jól, akkor azt a munkavállalók érdeke bánja. Világosan kell látni azt, hogy az üzemi tanács és a szakszervezet funkcióját, tevékenységét, szerepét érintően két önálló szervezet. Mindkettőnek megvannak a saját törvényileg biztosított külön jogai lehetőségei. A két szerveződést egymással helyettesíteni nem lehet, az üzemi tanács jogait nem gyakorolhatja a szakszervezet, és szakszervezeti jogokkal nem élhet az üzemi tanács. Például: kollektív szerződést, mint érdekképviseleti, érdekvédelmi szerv, csak szakszervezet köthet a munkaadóval, illetve ágazati szinten. Mindezekből az következik, hogy a szakszervezetnek és az üzemi tanácsnak együtt kell gondolkodnia, és dolgoznia a szakszervezettel. Vagyis az értelmes, okos, szoros együttműködés mérhető haszonnal járhat a munkavállalói kollektíva javára. Nem egymással rivalizálva, hanem egymást kiegészítve, segítve valósíthatják meg célkitűzésedet. (Érdemes megjegyezni, hogy ilyen alapon működnek eredményesen a nyugateurópai vállalatok üzemi tanácsai is.) • E nagyon fontos teendők közepette kikre számít a TDSZ? — A tájékoztatásban, az informálásban a nagy szakértelemmel is bíró szakszervezeti tisztségviselőkre, aktívákra, a tagságra. Az előkészítő munkára felkészültünk. 1992. során tájékoztatókat tartottunk a tisztségviselők számára. Ezt szolgálta a 25 ezer példányban kiadott tájékoztatónk is, amelyet minden textiles üzembe eljuttattunk. S nagyon következetesen intenzív konzultációkra törekszünk a tisztségviselőkkel, a tagsággal. Számítunk a szakmunkástanulókra épp úgy, mint a nyugdíjasokra, akik a család aktív tagjait „segíthetik” abban, hogy akarják, vállalják a közvetlen „beavatkozást” a személyüket és családjukat érintő folyamatokba. Az aktív korban lévő munkavállalók két nagy csoportját a mai Magyarország foglakoztatási helyzete határozza meg. Éppen ennek alapján számítunk: 1. a ma munkaviszonyban állókra, és 2. a munkanélküliekre. Az nem lehet kétséges, hogy a munkaviszonyban állók magatartása nem csupán „saját zsebükre megy”. Nem túlzás, de generációkat érint majdani döntésük, hiszen a jelen mellett a jövőről van szó. A munkanélküliek — minden látszat ellenére is — érdekeltek a választás alakulásában, hiszen remélhetően ők is munkavállalók lesznek. S bár az üzemitanács-választások alakulására ez időben nem szólhatnak bele, de jó ha ismerik a törekvéseket, s családjuk tagjait segítik döntésükben. (A társadalombiztosítási önkormányzatok választásába viszont aktívan beleszólhatnak, formálhatják azt szavazatukkal.) Mindezek hangsúlyozásával azt is tudatosítanunk kell, hogy nem csak a szakszervezeti tagságra számítunk, hanem mind(Folytatás a 3. oldalon) • Az állásfoglalás a tagság és a szakma véleményét tükrözi — mondja a TDSZ főtitkára.