Textilmunkás, 1993 (88. évfolyam, 1-9. szám)

1993-01-01 / 1. szám

ÁRA:­I FORINT A TEXTILIPARI DOLGOZOK SZAKSZER­V­E­Z­E­T L­IN.• K­LA­S­SJ­A * ALAPÍTVA 1906 BAN • 18. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1993. január A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Ügyvivő Testületének január 7-i ülésén a résztvevők aggodalmukat fe­jezték ki amiatt, hogy az év eleji áremelkedések nem okoz­nak-e a tervezettnél nagyobb inflációt. Ez új helyzet elé ál­lítaná az országos és a szakmai ágazati érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezeteket. Mindemellett az ügyvivők meg­elégedéssel nyugtázták, hogy az Érdekegyeztető Tanács tavaly november végi ülésén kötött megállapodások legnagyobb ré­sze eddig teljesült a kormány által előterjesztett javaslatok­­­­ban és a parlament által hozott döntésekben. Különösen fontos, hogy a nemzetgazdasági szintű, Aggódás és valamennyi állampolgárt és munkavállalót érintő megálla­podások mellett sikerült elfo­gadható egyezségre jutni a vasutasokat, illetve a bányá­szokat foglalkoztató problémák megoldásainak lehetőségeiről is. Az MSZOSZ reményét fejezi ki, hogy a parlament elé ter­jesztett, a társadalombiztosítási önkormányzati képviselők vá­lasztásáról, valamint a XXVIII- as, a szakszervezeti vagyonról rendelkező törvény módosításá­ról benyújtott tervezeteket is mihamarabb elfogadja a parla­ment, lehetővé téve ezzel a kor­mány és a szakszervezetek kö­zött létrejött megállapodások maradéktalan teljesítését. Üzelm­itan­ács-választás: március 1S. és április 2. között Nyugdíjemelés — két részletben Az Országgyűlés által 199­2 végén az idei esztendőre meg­szavazott 14 százalékos nyug­díjemelés — a tavalyi évhez hasonlóan —, ezúttal is két lép­csőben, márciusban és szep­temberben lesz. Az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Nyugdíj-bizto­sítási Felügyelőség szakemberei ezekben a napokban dolgozzák ki az emelés részleteire vonat­kozó ajánlásokat. Az érintettek eltérő szociális helyzetét, vala­mint az Érdekegyeztető Tanács korábbi ajánlásait is figyelem­be vevő javaslatot még a par­lamentnek is jóvá kell hagynia A TART­ALOMBÓL A hatalom múlandó 2. oldal jó tudni! 4. oldal Meséid képek 8. oldal Választások előtt Meg kell értetnünk: ki-ki beleszólhat jelene és jövője formálásába Sokasodó mindennapi gondjainkban az­­1993-as esztendő is megannyi kérdőjelet tartogat számunkra Kétkedés és bizakodás egyaránt jellemzi közérzetünket. Egy-egy nap terhét, küszködését letéve, hinni akarjuk, hogy holnap, holnapután kevesebb teherrel kell megküzdenü­nk, hogy jobb is lesz majd, s nagyobb létbiztonság­ban élhetünk.­­ Ezt a bizakodást, a személyes önbizalmat kell tár­sunkként megnyerni azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a szakszer­vezeti tagság, illetve a társadalom különböző rétegei érdekében fel­vállaltunk — mondta Keleti Tamás, a TDSZ főtitkára a ’93-as év meghatározó tennivalóit számba véve. — Az embereket a nagypoli­tika sikertelenségei zárkózottá tették. Számba veszik-e mindezt például a választások előkészí­tésénél? — A zárkózottságot fel kell törnünk. Szeretnénk megértet­ni, hogy igenis, ki-ki beleszól­hat a jövője formálásába. Arra törekszünk, hogy az emberek érezzék, nélkülük, róluk nem szabad „dönteni”. A ’93-as év első felében két nagy feladat vár a szakszerve­zetre: egyrészt a társadalom­­biztosítási önkormányzat-vá­lasztás, másrészt az üzemi ta­nácsok megválasztása. Egyszerűbb lenne azt monda­ni: a szavazásnál majd minden eldől. Ám nem mindenki tudná, mire is adta szavazatát. A vá­lasztópolgárokkal meg kell ér­tetni például azt, hogy mi a tá­­rsadalombiztosí­tási önkor­mányzat, milyen a „felállása”, a szervezeti átalakítás — a nyugdíj-, illetve az egészségbiz­tosítás milyen kihatással lehet, lesz személy szerint az ő, vagy családja életére. Nem mindegy, hogy az önkor­mányzati típusú legmagasabb döntési szervezetben ki, kik képviselik a biztosítottakat. Le­gyen az pályakezdő fiatal, ak­tív korban lévő munkavállaló, vagy nyugdíjas, egyénileg érde­kelt abban, miként döntenek az őt érintő kérdésekről. A bele­szólás tehát a legszemélyesebb érdeke. Olyanokat kell e tiszt­ségekbe választani, akik értik tennivalóikat és képviselik a biztosítottak érdekeit. 4) Az egyéni érdek követeli a kérdést is; például egy nyug­díjas mit tehet saját biztosítása biztonságáért? — Mindenképpen szükséges, hogy ismerje szakszervezete tö­rekvéseit, álláspontját. Ismerje, tudja: a TDSZ, az MSZOSZ har­col a nyugdíj értékének meg­tartásáért, a biztosítottak érde­keit szolgáló nyugdíj- és egész­ségbiztosítás megvalósításáért. Tudnia kell azt is, számíthat-e a majdani képviselőjére, te­hát meg kell ismernie, melyik szervezet, kit is javasolhat. Azt kérjük, a nyugdíjas se bízza a véletlenre: ki lesz, vagy lesz-e szószólója? A családnak is vannak tenni­valói abban, hogy a nyugdíjas szülőket, nagyszülőket érdekel­je a választás. A TDSZ megte­remti azokat a fórumokat, ahol tájékoztatókkal, eszmecserékkel, ismeretterjesztő információkkal segítséget kaphatnak a nyugdí­jasok is.­­ A leendő társadalombizto­sítási önkormányzatok tevé­kenysége a társadalom egészét érinti. Milyen szerepe lehet egy biztosítottnak a választásnál, aki szakszervezeti tag is? — Szervezett hovatartozástól függetlenül minden biztosított­nak érdeke, ismerje mire szá­míthat, „mibe kerül” az egész­sége. A szakszervezet — a TDSZ és az MSZOSZ — álláspontja: biz­tosítani kell a társadalombizto­sítás szervezeti működésének főtételeit, az ezt garantáló meg­felelő vagyont. A biztosítás léte nem függhet a különböző „szí­nű” parlamenti koalíciók kényé­­től-kedvétől. Ne politikai célok döntsék el szerepét, hanem a biztosítottak érdekei. Álljanak rendelkezésre a szükséges for­rások és állami garancia. E nyílt állásfoglalás a tagság és a szakma véleményét tükrözi. Erre kívánunk alapozni a jövő­ben is. Tehát a közösen kialakí­tott véleményt kell végigvinni a választásoknál.­­ Sajátos, a szakszervezet mű­ködési területét, jogosítványát, sőt létét „behatároló” nagy fel­adat az üzemitanács-választás. Milyen „muníciót” ad ehhez a TDSZ? — Az üzemitanács-válasz­tás nem egyszeri nagy feladat. Ez egy folyamat, több állomás­sal, sokrétű tennivalókkal. Az első lépés: megértetni, hogy mi az üzemi tanács. Hi­szen a munkavállaló csak akkor tud helyesen dönteni, ha érti,­­tudja, mihez kérik véleményét, sőt döntését. Tisztában kell len­­­nie azzal, hogy ez nem szakszer­vezet, nem érdekvédelmi szer­vezet, nem a vállalati tanács helyett lesz, s nem valamiféle ködös működési elv mentén jön létre. Nem kevesebb, mint a gaz­dálkodó szervezet működésébe a munkavállalók beleszólási jo­gát biztosító szervezet. Jogait, működésének feltételeit­­ az új Munka Törvénykönyve sza­bályozza, tehát törvény biztosít­ja. Ha nem működik jól, akkor azt a munkavállalók érdeke bánja. Világosan kell látni azt, hogy az üzemi tanács és a szakszer­vezet funkcióját, tevékenységét, szerepét érintően két önálló szervezet. Mindkettőnek meg­vannak a saját törvényileg biz­tosított külön jogai lehetőségei. A két szerveződést egymással helyettesíteni nem lehet, az üzemi tanács jogait nem gyako­rolhatja a szakszervezet, és szakszervezeti jogokkal nem él­het az üzemi tanács. Például: kollektív szerződést, mint ér­dekképviseleti, érdekvédelmi szerv, csa­k szakszervezet köthet a munkaadóval, illetve ágazati szinten. Mindezekből az követ­kezik, hogy a szakszervezetnek és az üzemi tanácsnak együtt kell gondolkodnia, és dolgoznia a szakszervezettel. Vagyis az ér­telmes, okos, szoros együttmű­ködés mérhető haszonnal járhat a munkavállalói kollektíva ja­vára. Nem egymással rivalizál­va, hanem egymást kiegészítve, segítve valósíthatják meg cél­kitűzésedet. (Érdemes megje­gyezni, hogy ilyen alapon mű­ködnek eredményesen a nyugat­­európai vállalatok üzemi taná­csai is.) • E nagyon fontos teendők kö­zepette kikre számít a TDSZ? — A tájékoztatásban, az in­formálásban a nagy szakérte­lemmel is bíró szakszervezeti tisztségviselőkre, aktívákra, a tagságra. Az előkészítő munká­ra felkészültünk. 1992. során tá­jékoztatókat tartottunk a tiszt­ségviselők számára. Ezt szolgál­ta a 25 ezer példányban kiadott tájékoztatónk is, amelyet min­den textiles üzembe eljuttat­tunk. S nagyon következetesen intenzív konzultációkra törek­szünk a tisztségviselőkkel, a tagsággal. Számítunk a szakmunkásta­nulókra épp úgy, mint a nyug­díjasokra, akik a család aktív tagjait „segíthetik” abban, hogy akarják, vállalják a közvetlen „beavatkozást” a személyüket és családjukat érintő folyama­tokba. Az aktív korban lévő munka­­vállalók két nagy csoportját a mai Magyarország foglakoztatá­si helyzete határozza meg. Ép­pen ennek alapján számítunk: 1. a ma munkaviszonyban ál­lókra, és 2. a munkanélküliekre. Az nem lehet kétséges, hogy a munkaviszonyban állók maga­tartása nem csupán „saját zse­bükre megy”. Nem túlzás, de generációkat érint majdani dön­tésük, hiszen a jelen mellett a jövőről van szó. A munkanélküliek — minden látszat ellenére is —­ érdekeltek a választás alakulásában, hiszen remélhetően ők is munkaválla­lók lesznek. S bár az üzemita­­nács-választások alakulására ez időben nem szólhatnak bele, de jó ha ismerik a törekvéseket, s családjuk tagjait segítik dön­tésükben. (A társadalombiztosí­tási önkormányzatok választá­sába viszont aktívan beleszól­hatnak, formálhatják azt szava­zatukkal.) Mindezek hangsúlyozásával azt is tudatosítanunk kell, hogy nem csak a szakszervezeti tag­ságra számítunk, hanem mind­(Folytatás a 3. oldalon) • Az állásfoglalás a tagság és a szakma véleményét tükrözi — mondja a TDSZ főtitkára.

Next