Theologiai Szemle, 1927 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1927 / 5-6. szám - TANULMÁNYOK - ifj. dr. Szabó Aladár: Szikszai György élete és munkássága
330 Ifj. Dr. Szabó Aladár: Szikszai György élete és munkássága. És ennek a ténynek az a körülmény ad különös jelentőséget, hogy abban a korban használták, olvasták ezt a könyvet, amikor református egyházunk életét mindjobban elborították a racionalizmus hullámai. Ezért ha magyarázatát keressük annak a ténynek, hogy a régi református kegyesség nem egy maradványa hogyan maradhatott fenn ebben a korban sokszor a templomi prédikációk és imádságok ellenére is, azt elsősorban a Keresztyéni Tanítások és Imádságok általános használatában találjuk meg. S hogy ma a nagy lelki romlás közepette nem egy gyülekezetben megtaláljuk itt-ott a kegyes hívők kicsiny seregét, a „szent magot“, ennek a könyvnek köszönhetjük Isten után nem kis mértékben. Beteljesült tehát az a jövendölés, melyet Ormós András és Kotsi Sebestyén István halotti beszédeiben olvasunk. Ma is elmondhatjuk Ormóssal : „Él az ő könyveiben a Keresztyéni Tanításokban és Imádságokban, Lelki Áldozatokban, a keresztyén vallás igazságairól írt tudományában, melyeket tiszta világossággal, nagy bölcseséggel, kegyességgel és buzgósággal teljes indulatból írt és mindeneknek kezében adott. És ezekben a kegyességre indító könyveiben és most is szól: tanít, világosít, vígasztal, térít az ő holta után, sőt tanítani fogja sok századokig, nemcsak a most élő, hanem a következő nemzetségeket, mint a szent apostolok mind világ végezetéig tanítják az ekklesiát a Szentírás által. Azért ha meghalt és ha elment is a magvető, de él és megmaradt a mag, amelyet vetett , oly hasznos, oly idvességes munkát végezett el, amely által az ő elmenetele után is dicsőíttetik e földön a mennyei Atya.“609 És igazat kell adnunk Kotsi Sebestyén Istvánnak, aki így végzi halotti beszédét: „Ezek a munkák inkább, mint akármely halotti orációk, vagy búcsúztató versek, inkább mint akármely márvány epitáfiumok, vagy kőoszlopok, megmentik az ő áldott emlékezetét, jó hírét, nevét a feledékenységtől. Nem csalatkozom meg, reményem, ha azt jövendölöm, hogy soká azon idők után, mikor már ezen előttünk koporsójában nyugvó teste elrothadt és porrá vált a sírban, dolgozni fognak az emberek között az ő világosan és épületesen írott könyvei s az olvasókban isteni félelmet, szent gondolatokat és meghatározásokat munkálódni, és sok századok lefolyta után is, amikor sokakról közülünk azt sem fogják tudni éltünk-e valaha, vagy nem e világon, lesznek, kik az ő könyvét olvasván, ilyenforma gondolatokkal teszik le kezekből, ennek írója igazán kegyes keresztyén és derék ember volt; légyen áldott az ő emlékezete.1 610 így teljesült be kérésén és várásán felül az az óhajtása, mellyel első művét, a Keresztyéni Tanításokat és Imádságokat kibocsátotta : „azon áldott isteni kegyelem, amely engemet ezekre segített tegye hasznossá ezt az én erőtelen munkálkodásomat a maga dicsőségének, az én magam megszenteltetésemnek és az én keresztyén felebarátim lelki épüléseknek s idvességeknek előmozdítására“.611 Ifj. dr. Szabó Aladár. ságok negyedik kiadásának egyik sokat használt példánya. Ez valamikor Vajda Julianna , Csokonai „Lillája“ tulajdonát képezte, aki Végh Mihály esperesnek volt a felesége, mikor meghalt Dunaalmáson, ahova mint régi kedves lakóhelyére ment gyógyulást keresni. Amikor Farkas Benő segédlelkész az elhunyt szekrényét felnyitotta, csak három könyvet talált ott : Csokonai: Lilla Érzékeny Dalok, Dombi: Csokonai Életleírása c. műveit és a Kér.Tan. említett példányát. L. Csokonai Album 317. 1. 609 Szikszai Epitáphiuma 47. 1. 910 U. o. 70—71. 1. 611 Kér. Tan. Elöljáró Beszéd. Legalább itt kell köszönetet mondanom Csilléry Lajos közgazd. egyetemi könyvtárosnak, Gál Zoltán irodavezetőnek és Szatmáriy M. Zoltán üzletvezetőnek, akik a mű anyaga összegyűjtésében, feldolgozásában, s a mű technikai elkészítésében önzetlenül segítségemre voltak.