Theologiai Szemle, 1993 (36. új évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - TANÍTS MINKET, URUNK! - Ágoston István: "Instructio" tábori prédikátoroknak 1797-ben
„Instructio” tábori prédikátoroknak 1797-ben. Adalékok a tábori lelkészség történetéhez - Az alábbi „instructio” a sárospataki Nagykönyvtár „Történeti dokumentumok gyűjteménye 1648-1820.” c. Kt. 1110. f.59. latin és magyar, közel egykorú másolatok feljegyzéseiben található. A tábori lelkészeknek ad eligazítást a tanításokra, a viselkedésre, felekezeti viták kiküszöbölésére. Javasolja, hogy tanítsák a katonákat egymás segítésére, megbecsülésésre. A lelkész imádkozzék a győzelemért, az otthonmaradottakért. Intézkedik az úrvacsora kiszolgáltatásáról még ökumenikus érdekeket is figyelembevéve. Mindezt 9 pontban foglalja össze. Az eligazítás a szombathelyi táborba - lágerbe - küldetett 1797-ben. A napóleni háborúkban való részvételre nemesi felkelést hirdettek. Az országgyűlés határozatára négyszer állítottak fel tábort: 1797-ben, 1800-ban, 1805-ben és utóljára 1809-ben.2 Az első Szombathelyen volt, ahol 17.000 fős felkelő nemes lovas sereg tartotta hadi gyakorlatát.3 Feltehetőleg itt vehettek részt a Tiszántúli Superintendentiához tartozó felkelő és velük együtt az őket kísérő, lelkiállapotukat gondozó református tábori prédikátorok. Részükre készült az instructio. Az útmutatás a debreceni püspökségtől érkezett. Abban az időben a tiszántúli püspök Vecsei Sámuel hajdúböszörményi lelkipásztor volt 1796-1806-ig. A küldeményt Szatmáry Dániel szabolcsi pap vette át szeptember 6-án. A dokumentum az eddig említetteken kívül azt is bizonyítja, hogy több tábori pap működött a református egyházban a XVIII. században, akiknek tevékenysége nem bizonytalanul, hanem evangélium szerint meghatározott előírás alapján történt. Lássuk a régi rendelkezést! „A Tiszántúl lévő Superintendentiához tartozó Tábori Prédikátorok számára való Instructio. 1. ) A Tábori Prédikátor ne gondolja azt, hogy a Tábor Prédikátorsága felszabadította volna őket a Prédikátori rend szerint való kötelességektől, sőt azokat betölteni szorosan tartozik, mert abban a Functioban is kárt tenne azoknak elmulasztásával, vagy azokkal ellenkező cselekedeteivel. 2. ) Tanításait Hallgatóinak állapotához intézze. Nevezetesen tanítson a Király s a Haza iránt való szeretetről, hűségről, a Felsőbbek iránt való engedelmességről, az egymás szeretetéről, egymás között való egyességről, a magok zsoldokkal való megelégedésről, a részegség, tisztátalanság, irigység, kegyetlenség, lopás, ragadozás, veszekedés, káromkodás ellen stb. 3. ) A vallásbeli vetélkedésekre, sem közönséges tanításokban, sem magános társalkodásokban, beszélgetésekben ne ereszkedjenek, hanem 4. ) A keresztyén vallásnak hasznát és erejét mind arra, hogy a közönséges boldogság fenntartassék mind, hogy kiki jó hazafi, jó katona, jó barát légyen, jó és szükséges légyen mutogatni. 5. ) Élete botránkozás nélkül való légyen, illendő tartózkodással és vigyázással viselje magát a Tiszt Urak, Altisztek és Közkatonák között, azokkal a rendin túl való confidentiába ne bocsátkozzon, közöttök valami villongást ne indítson, vagy magok közt támadható viszálykodásokba magát ne elegyítse; sőt az aféléket csendesítse, hogy mind a Tiszt Urak szeretetét, mind a Köz Vitézek bizodalmát megnyerhesse. Különben ha valami villongásokat támaszt, vagy nevel, ha azért ott el nem venné is érdemlett büntetését, idehaza megbüntettetik. 6. ) A közönséges könyörgésekben a több szükség között a Királyért, Királyi Hazáért, a Felsőségért könyörögni el nem mulassza. 7. ) Ha a dolog úgy hozza magával, hogy a Nemes Seregnek ütközetre is kell menni, olyankor a tábori prédikátor tartsa kötelességének, hogy könyörgést mondjon a Sereggel, és hogy azt áldással bocsássa el. 8. ) Ha az Augusztana Confessión lévő atyánkfiai szolgálatját kívánják, példának okáért keresztelésben, házassági egybekötésben, betegek vagy rabok látogatásában, készítésében úgy, hogy ők maguk értelmekben különben megmaradjanak, úgy is oda kell őket bocsátani, ha pedig azt kívánják, hogy külön szolgáltassa ki nékiek az Úr Vacsoráját, akkor ostyával is kiszolgáltathatja. 9. ) Legyen matrikulája, melybe a születetteknek, házasoknak, megholtaknak neveit szorgalmasan beírja, feljegyezze az időt, az helyet is, hogy ezekről mikor szükség bizonyságot adhasson. Küldetett Debreczenből a Szombathelyi Táborba. Vettem d. 6-a September 1797. Szatmáry Dániel Zabolcsi Ref. Tábori Pap.”5 A közel kétszáz éves előírások ma is mérlegelhető és aktuális szempontokat foglalnak össze. Ágoston István Jegyzetek 1. Börzsönyi József: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Sárospatak) kéziratkatalógusa, Országos Széchenyi Könyvtár 1986. 156. 2. Hóman Bálint és Szegfű Gyula: Magyar Történeti Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest 1936. 205. - 3.) Fényes Elek: Magyarország Geographia Szótára, Nyomtatott Kozma Vazulnál Pesten 1851. IV. 149. - 4.) Zoványi Jenő: Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon, 3. javított és bővített kiadás, Szerkesztette Dr. Ladányi Sándor M.R.E. Zsinati Irodájának Sajtóosztálya Budapest 1977. 642. 5.) Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtára, Kt. 1110. f.59. 85