Theologiai Szemle, 1999 (42. új évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám - HÍREK - Az Ökumenikus Tanulmányi Központ tanulmány-füzet ajánlatai - A Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság és a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület közös felhívása

Az Európai Egyházak Konferenciájának és az Egyház és Társadalom Európai Bizottságának teljes integrációs folyamata Az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) Központi Bizottságának és az Egyház és Társadalom Európai Bi­zottsága (ETEB) Nagygyűlésének 1998. szeptember 12- én, a belgiumi Vaalbeekben tartott történelmi közös ülé­sén túlnyomó többséggel egyeztek meg abban, hogy egyesült erővel hozzák létre az EEK új Egyház és Tár­sadalom Bizottságát. Ez a határozat egy olyan integráci­ós folyamatot fejez be, amely 1999. január 1-jén válik teljesen érvényessé. Az EEK genfi székhelyű európai regionális ökumeni­kus szervezet, 1999-ben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. 125 tagegyháza van az anglikán, ortodox és protestáns hagyományúak közül, valamint 25 társult ökumenikus szervezete. Az Egyház és Társadalom Eu­rópai Ökumenikus Bizottsága 1973-ban alakult meg, hi­vatalai Brüsszelben és Strasbourgban vannak. Tagsága főként a nyugat-európai egyházak nemzeti tanácsaiból áll, de az utóbbi években kiterjesztette tagsági körét a közép-európai országokra is. Ez a szavazás egy hatéves periódus eredménye, mi­közben a brüsszeli, genfi és strasbourgi stábok össze­szoktak és kialakították a következő időszak munka­­programját. Az új Egyház és Társadalom Bizottság leg­főbb feladata az európai egyházak képviselete lesz az Európai Unió, az Európa­ Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Egyesült Nemzetek nemzetközi intézményei előtt. Az új Egyház és Társadalom Bizottságnak a közös ülésen elfogadott munkaprogramja biztosítja, hogy az egyházak álláspontja széles körben ismertté váljék és egyházi akciókat lehessen végezni olyan területeken, mint az erópai integráció, általános biztonság, gazdasá­gi, környezetvédelmi és társadalmi kérdések, emberi jo­gok, vallásszabadság, a nők helyzete a társadalomban, továbbá nemzetiségi, vallási kérdések és konflitusok. Az együttes ülést megelőzte az EEK Központi Bizott­ságának évi ülése (1998. szeptember 8-13.). Ezen az ülésen, az EEK-nak 1997-ben, Grazban tartott tizene­gyedik nagygyűlésén történt megválasztása óta a máso­dik ilyen ülésen, jóváhagytak egy 10 pontos programot az Egyházak Párbeszédének Bizottsága legsürgősebb tennivalóiról és projektumairól. Szerepel ebben a prog­ramban a kisebbségi és többségi egyházak viszonyának rendezése, az európai egyházak között folyó teológiai párbeszéd kiértékelése, valamint a közös missziós mun­ka folytatása. Az 1998. és 1999. évi pénzalap lehetséges nagy defi­citjére tekintettel a Központi Bizottság bizonyos csök­kentéseket hagyott jóvá a programokban és a stábok lét­számában. Ezeket a következő hat hónap során kell ki­dolgozni, s közben meg kell vizsgálni a munka végzésének azokat az új módozatait, amelyeket az 1997. évi nagygyűlés ajánlott. Egyúttal megerősítette a Köz­ponti Bizottság azt a jövőbeli elkötelezettségét is, hogy szorgalmazza az elektromos kommunikáció lehetőségei­nek kibővítését, különös tekintettel a brüsszeli, genfi és strasbourgi három iroda közötti érintkezés megkönnyíté­sének szükségére. Elfogadta a Központi Bizottság az EEK és az ETEB 2,6 milliós svájci frank összegű közös költségvetését 1999-re, valamint a három központban a stábok létszámának megállapítását 17 főben. A Központi Bizottság két új egyházat vett fel a tagjai közé: a Horvátországi Isten Egyházát és a Lichtensteini Evangéliumi Egyházat. Elfogadott két új társult szerve­zetet is: az Európai Baptista Szövetséget és az Ír Egyhá­zak Tanácsát. Ez utóbbi szervezet, amely az ETEB-nek tagja volt, az EEK és az ETEB integrációja következté­ben került a társult szervezetek közé. Abban is megállapodott a Központi Bizottság, hogy 40 éves fennállásának megünneplését 1999 szeptembe­rében, a szervezet megalakulásának helyén, a dániai Nyborgban tartja meg. (Fordította: Fükő Dezső) Ökumenikus Tanulmányi Központ az alábbi még kapható tanulmányi kötetét ajánlja: 1. „II. János Pál pápa magyarországi látogatása Ára: 40.- Ft 2. Zsidóság és keresztyénség kérdését tárgyalja a „Zsinagóga és egyház" elnevezésű kiadvány. Ára: 40.- Ft. 3. A protestáns egyházak, a kis egyházak és a szekták meghatározásával foglalkozik a „Senki titeket meg ne tévesszen ” c. tanulmány. Ára 60.- Ft. 4. A szekta-kérdésben több írást is közzé tettek a „Minden vallás egyház?" tudományos kötetben. Ára: 250.- Ft. 5. A családról és házasságról is készült füzet: A család: ökumenikus feladat. Ára: 70.- Ft. 6. A tömegtájékoztatási eszközökről ad időszerű is­mertetést a „Média és etika" c. kiadvány. Ára: 85.- Ft. 7. A nagy évfordulóra, Jézus Krisztus születése óta el­telt kétezer évre emlékeztet a „ Világvége vagy jubi­leum?” Ára: 75.-Ft. 8. Arra az izgalmas kérdésre ad világos, keresztyén választ ez a kiadvány, hogy mi a közös és mi az elté­rő a három nagy világvallás: a zsidóság, a keresz­tyénség és az iszlám között? Ezt vizsgálja az 1997- ben megjelent értekezés. Ára: 95.- Ft. 9. „A vallásszabadság a mai demokráciákban” címet viseli az a könyvecske, amely megjelent ez évben, németül és angolul is. Ára: 180.- Ft. 10. A rendszerváltozás okairól, következményeiről és a piacgazdaságról, valamint az érvényes evangéliumi értékekről szóló tanulmány Ára: 70.- Ft. 63

Next