Theologiai Szemle, 2010 (53. új évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 4. szám - KITEKINTÉS - Lakatos Judit: A kommunsta államok politikája a szabadegyházak irányában, különös tekintettel a metodista egyházra
gyarázkodnia a szuperintendensnek. Az ÁEH ugyanis nem a szuperintendensi külügyi beszámolóból értesült a hírről.22 jót tett az egyháznak, hogy 1967-ben megalakult a Szabadegyházak Tanácsa közös Lelkészképző Intézete, ahol a szabadegyházak teológusai a korábbinál magasabb szintű képzést kaptak. Az addigi rövid tanfolyamokat most a rendszeres tanulás, a szakemberekkel való konzultációk váltották fel. A 60-as években alakult ki az egyházi találkozók máig megszokott rendje. 1957-től minden évben tartottak évi konferenciát, lelkészi és laikus tagokkal. Minden ősszel sor került egy lelkésztalálkozóra, továbbképzésre, februárban presbiteri konferenciákat rendezett az egyház 1968-tól. Ezen kívül számos csendesnapot, konferenciát is szerveztek a gyülekezetek, s mivel ezek nagy létszámú rendezvények voltak, bejelentési kötelezettség alá estek. Visszaemlékezésekből tudjuk, hogy kívülállók megfigyelése kísérte az alkalmakat. A hit gyakorlását a gyülekezetek falain belül nem akadályozták a hivatalok, de a nagyobb missziós vonzerővel bíró gyülekezetek lelkészeit a szokásosnál is jobban figyelték. Sok atrocitása volt Iványi Tibor nyíregyházi lelkésznek a helyi hivatalokkal, de Szuhánszki János miskolci lelkészt is gyakran felkeresték. Szemet szúrhatott mindkét gyülekezetben a népes ifjúság, és a cigányok körében végzett munka. Évekig húzódott a miskolci imaház építése, végül a lelkész egy családi ház építésére mégis engedélyt kapott. A lakást gyülekezeti célokra is használták, emiatt azonban vizsgálat indult a lelkész ellen. Az ügy hátterében valószínűleg a helyi egyházügyi hivatal állt. Nyíregyházán a cigányok körében végzett „missziózás”, vallási propaganda folytatása miatt egy diákot kizártak az iskolából, egy fiatalt elbocsátottak a munkahelyéről. Budapesten két teológushallgató katonai behívót kapott, miután cigányokkal kerültek kapcsolatba.23 Az egyház viszonylag szűkre szabott keretek között élhette mindennapjait a Kádár-rendszerben. A szuperintendens lojális magatartást várt el a lelkészektől, ez a lojalitás azonban egyre inkább nem volt magától értetődő mindenki számára. Ha kis dolgokban is, de megpróbálták tágítani a kereteket, a kisebbnagyobb bonyodalmakat aztán a szuperintendensnek kellett elintézni. Legnagyobb vihart talán a „gépelési ügy” kavarta. Mivel vallásos könyvkiadás ekkoriban nem létezett Magyarországon, kéziratban, gépelve terjedtek szabadegyházi körökben vallásos könyvek. Ezek között kommunistaellenes iratok is találtak a hatóságok, emiatt nyomozás kezdődött, és megpróbálták felfedni az egyes egyházak közötti szálakat. A metodista lelkészek között a szuperintendensnek kellett rendet tenni.24 A házi sokszorosítást az ügy után szigorították, minden házi másolatot be kellett nyújtani a SZET-hez is. Egyházi lap indítását pedig évtizedekig hiába kérte az egyház. A hivatalok piszkálódása egyre többekben keltett elégedetlenséget, hangosabbak lettek az elégedetlenkedő, harcias hangok. Hecker Ádámot viszont megviselte a hivatalok és a lelkészek közötti lavírozás. Valószínűleg egyik oldalt sem elégítette ki maradéktalanul a tevékenysége. Az Állami Egyházügyi Hivatal elégedetlen volt a sok kis ügy, a presbiteri és más országos találkozókon erősödő ellenzéki hangok miatt. A lelkészeket zavarta a behódolásként értelmezett engedelmesség. Hecker Ádám őszinte, alakoskodásra képtelen természete nehezen viselte a szuperintendensi hivatallal járó terheket. Az állam és egyház kapcsolata állandó témává vált az évi konferenciákon és presbiteri találkozókon. Mindez a generációs ellentétekkel, személyes vitákkal párosulva az 1974-es egyházszakadás előidézője lett. A kommunista államhatalomhoz való viszony kialakítása nehéz feladat elé állította a kelet-európai egyházakat. Sok esetben nem is sikerült az erkölcsileg helyes, utólag is vállalható út megtalálása. A nyíltan egyházellenes, erőszakos fellépés elhordozása szinte könnyebb volt, mint a kétszínű, baráti hangot használó, az egyházakat meghunyászkodásra, megalázkodásra késztető politika elfogadása. A látszólagos engedmények valójában igen kis mozgásteret nyújtottak az egyházaknak, cserébe a rendszer aktív támogatását, az egyházi küldetés, a misszió feladását várták el, amit a többség meg is tett. Máig nehezen húzható meg a mérleg, mit nyert és mit veszített az egyház ezekben az évtizedekben. Lakatos Judit Jegyzetek 1 Sheldrake, Ph.: A spiritualitás rövid története. Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadó, Budapest, 2008. 16. o. 2 Idézi Balás István: A magyar egyházak mozgástere a proletárdiktatúra idején. In: Háló. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról 1945-1989. Szerk.: Mirák Katalin. Budapest, 2010. 98. o. 3 Balogh Margit: Egyház és egyházpolitika a Kádár-korszakban. Eszmélet 34. 1997. 69. 4 Köbei Szilvia: Vallásfelekezetek elismerése a Kádár-korszakban. Jogtudományi Közlöny, 2001. június. 287. o. 5 Szigeti Jenő: A kisebb magyarországi egyházak. In: A magyar protestantizmus 1918-1948 Tanulmányok. Kossuth Könyvkiadó, 1987. 251.0. 6 Szabadegyházak Szövetsége, szekták helyzete. Veres Pál elemzése, 1955. június 7. MOL XIX-A-21-C-142. doboz, 6/3, 3. lap 7 Vörös Géza: Állambiztonság és egyházak. Egyháztörténeti Szemle, 2009. 4. sz. 4. o. 8 Működéséről részletes összefoglalás: Köbei Szilvia: „Oszd meg és uralkodj!” Az állam és az egyházak politikai, jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945-1989 között. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005. 9 Vörös Géza i.m. 7-8. o. 10 Tabajdi Gábor-Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990. 1956-os Intézet Corvina kiadó, 2008. 286-287. o. 11 MOL XIX-A-21-C-142. doboz, 6/3, 3. lap 12 Balogh Margit: i. m. 72. o. 13 1958. július 22-i párthatározat. Gergely Jenő: Egyházak, egyházpolitika 1945-1968 História, 1990. 3. 34. o. 14 Hecker Frigyes: A Magyarországi Metodista Egyház története 1945- től napjainkig. In: Keskeny utak. Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről. Szerk.: Lakatos Judit. Magyarországi Metodista Egyház, Budapest, 2005. 191. o. 15 Szalós Artúr levele Liebstökl Jenőhöz, 1946. február 28. Magyarországi Metodista Egyház Levéltára (MMEL) V. Szalós Artúr iratai. A szlovák—magyar lakosságcsere keretében a nyíregyháziak Lévára és környékére kerültek. Ott már nem a metodista egyház keretében élték gyülekezeti életüket, hanem a Csehszlovák Testvérgyülekezethez csatlakoztak. 17 Egyházi tudósító, I. évfolyam, 34. szám 1949.június 17. MMEL 1.3. Szuperintendensi levelezés. 3. doboz 18 Ordass Lajos: Önéletrajzi írások I. Szerk.: Szépfalusi István. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bem, 1985. 243. o. 19 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 0-9045 Szécsey János személyi dosszié. 20 Szécsey János szuperintendens beköszöntője. 1953. MMEL 1.7. Évi konferencia. 16. doboz. 21 Hecker Ádám szuperintendens jelentése. MMEL, 1.7. Évi konferencia. 17. doboz 22 Hecker Ádám levele az Állami Egyházügyi Hivatalhoz. 1971. június 19. MMEL I. 19/1. Állami Egyházügyi Hivatal. 61. doboz. 23 Hecker Ádám levele az Állami Egyházügyi Hivatalhoz. 1968. április 11. MMEL I. 19/1. Állami Egyházügyi Hivatal. 61. doboz. 24 Hecker Ádám feljegyzése a Lóránt Vilmossal való beszélgetésről. 1963. november 18. MMEL I. 19/1. Állami Egyházügyi Hivatal, 61. doboz.