Theologiai Szemle, 2017 (60. új évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1. szám - TANÍTS MINKET, URUNK! - Hella Ferenc: Ifjúsági szervezetek a Csurgói Református Gimnáziumban
Megfigyelhető továbbá, hogy az ifjúsági szervezetek nem voltak egymásra negatív hatással, hanem, mintegy biztosították a „lehetőségek piacát", ahol mindenki megkereshette, és meg is találhatta a neki megfelelő területet. Szinte minden szervezet életében jelen volt a kulturális tevékenység; a konferenciákon való részvétel; az önképzés lehetőségének biztosítása. Megfigyelhető az is, hogy valamilyen formában a szervezetek többsége lehetőségéhez mérten gyakorolta a diakóniát, segítette a rászorultakat. Az ifjúsági szervezetek nagy hatással voltak a gimnáziumba járó ifjak életére, hiszen a tanévben folyamatosan voltak összejövetelek, foglalkozások, a szünetben pedig táborozásokon is érezhették a diákok azt, hogy kihez és hová is tartoznak. A nyári cserkésztáborok és az SDG országos konferenciái, összejövetelei biztosították az országos szervezetekkel való kapcsolattartást. Ezen kívül az országos szervezetek is képviseltették magukat a csendes napokon, a tagfelvételeken, vagy kulturális eseményeken, ünnepségeken. Nagyon érdekes volt látni az ifjakat, akik minden lehetőséget megragadtak, hogy bővítsék ismereteiket. Tisztelettel hallgatták az adott témában jól felkészült társukat. A modern technika vívmányai, mint a rádió, a vetített kép, vagy éppen a repülés nagyon sok diáknak felkeltette az érdeklődését, és egészen komoly felfedező munkát végeztek. Az ifjúságnak, mint a jövő református értelmiségének felkészítésére a bibliakörök mellett a fővárosban az SDG 1936-ban megkezdte az egyetemi istentiszteletek tartását, melynek lelkipásztorai a legkiválóbbak lehettek úgy, mint Kiss Sándor, Vatai László, Kulifay Gyula, Orgoványi György. Később az egyetemi istentisztelet tagjaiból egyetemi gyülekezetet szerveztek. 1940-ben jött létre az SDG-n belül a Kabay Márton Kör. Kabay Márton kuruc prédikátor örökségét kívánták továbbvinni, azonosulást a nincstelenekkel. A kör a nyomortelepekre és a cselédlányoknak is elvitte az evangéliumot, a végzett lányok és fiúk látogatták a családokat, vasárnapi iskolát, karácsony esti ünnepeket szerveztek a nyomortelep gyerekeinek. A szórvány munkával a kisebbségben élő reformátusokat próbálták elérni. Az SDG Szövetség tagjának életét, cselekedetét a Krisztusban nyert kegyelem, a személyes Megváltó megismerése és követése határozta meg. Mindazt, amit tettek Isten dicsőségére tették. Az SDG 1948-ban betagolódott a Református Missziói Munkaközösségbe, s noha 1949-ben ki kellett mondania az egyesületi jelleg megszűnését, tagjai vallották, hogy halálukig hűségesek maradnak a szövetséghez. 1994- ben, Siófokon újra indulhatott az SDG Református Diákmozgalom a református gimnazista diákok között.44 Az ifjúsági szervezetek létrejöttének, működésének szükségességét dr. Kiss Sándor ifjúsági lelkész egy 1941-ben megjelent munkájában foglalja össze „Egyházunk életerejének egyik igen érzékeny fokmérője az ifjúsági munka. Amelyik egyház nem törődik ifjúságával, pusztulásra ítélte önmagát. ”45 Fontos kérdés ez, és nagy kihívást jelent, hogy mit tudunk tenni azért, hogy az ifjúságot megszólítsuk? Mit tudunk tenni azért, hogy ifjaink jellemes, erkölcsös, becsületes, öntudatos, Istenben bízó, felelősen gondolkodó, jó gyülekezeti tagokká váljanak? A csurgói gimnáziumban - és nem csak ott - az államosítás előtt erre a kérdésre sikerült választ adni. Ezt bizonyítják az évkönyvekben megjelent adatok, azok a taglétszámok, amelyekkel az ifjúság részt vett egy-egy szervezet életében. Ezt bizonyítja az a sok itt tanult, szép kort megélt diák, akik egész életükben óriási tisztelettel beszéltek, és emlékeztek vissza a gimnáziumi évekre. Nagyon sok volt gimnazistának már csak a keze nyomát láthatjuk, mert nincsenek közöttünk, de emlékük, munkájuk nyomán megmaradt. Életük minden napján, szolgálatuk minden területén megélték a Bethlen Gábor Kör által évről évre megfogalmazott célt „odamenni az egyes emberhez és segíteni őt bajában, felemelni csüggedésében, hitre serkenteni hitetlenségében” A jellemformálódásban nagyon sokat segítettek ezek az ifjúsági szervezetek, úgy hogy munkájukat, szolgálatukat szakértelemmel, odaadással és hűséggel végezték. Az ifjúsági szervezetek lehetőséget biztosítottak, hogy mindenki megtalálja az érdeklődési körének megfelelő területet, amely hozzá a legközelebb állt. Ezek az ifjúsági szervezetek jól be tudták tölteni Istentől rendelt feladatukat, megszólították a korabeli ifjakat, bevonták őket céljaik megvalósítására, szolgálatra hívtak. Értéket adtak a kezükbe, a szívükbe és ezzel párhuzamosan megtanították őket, hogy tudják becsülni Istent, egymást, a felebarátot, azt a közösséget, azt a nemzetet, amelynek tagjai. Hella Ferenc Felhasznált irodalom: A Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Értesítői 1904/1905, 1905/1906, 1906/1907, 1910/1911, 1911/1912, 1912/1913, 1913/1914, 1914/1915, 1915/1916, 1916/1917, 1917/1918, 1923/1924, 1924/1925, 1926/1927, 1928/1929, 1929/1930, 1930/1931, 1931/1932, 1932/1933, 1933/1934, 1934/1935, 1935/1936, 1936/1937, 1937/1938, 1938/1939, 1939/1940, 1940/1941, 1941/1942, 1943/1944. Egyháztörténet 2. tankönyv és tanári kézikönyv 1711-től napjainkig Református Pedagógiai Intézet, 1998. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata - Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Dr. Kiss Sándor: Ifjúsági munka a Magyar Református Egyházban Horváth József: A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola - Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. A Bethlen Gábor Körjegyzőkönyvei Jegyzetek Horváth József: A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, Budapest, Tankönyvkiadó, 1992, 30. A felirat a Csurgói Református Gimnázium bejáratának falán elhelyezett emléktáblán.