Tiszajobbparti Mezőgazda, 1926 (2. évfolyam, 1-21. szám)
1926-01-10 / 1. szám
1 Tiszajobbparti Mezőgazda gondolkodásával, amely bizalmatlansággal hallja az újabb idők igéit és falvaink népének azzal a derült kedélyével, mely a napsugaras rét virágainál szívesebben időzik, mint az egymást követő betűsoroknál. Mégis az elmúlt év sok megértő és kedves jelet mutatott nekünk arra, hogy lapunkra fordított munkánk nem volt hiábavaló, mert nagy száma van azon gazdatársunknak, kiknek meggyőződése ma már, hogy a hivatalos közlöny minősítésén túlemelkedve, szakszerűség, időszerűség, az agrárigazságok mellett való lelkes hitvallás s a magasan álló nemzeti eszmék szempontjából is mérlegre állítva, lapunk sok jót, szépet és hasznosat nyújtott. Nincs szükség arra, hogy második évfolyamunk kezdetén színes ígéretekkel iparkodjunk gazdatársaink lelkéhez közelebb férkőzni, haladunk a megkezdett után tovább; amennyi tanulságot a mezőgazdasági haladás terén szorgalommal összegyűjthetünk, azt ezután is készséggel tárjuk gazdáink elé, amely dolog és ügy jelentőségénél fogva gazdáink érdekeit érinti, arról hűen tájékoztatjuk, amely kérdésben agrárérdekeinknek védelemre és bátor szóra van szükségük, ott a teljesített kötelesség és az igazság tudatában nem késünk evvel, a magunk szerénységében is, a porondra lépni, de lapunk minden betűje csak egy közös tőből fakadhat,abból, amelynek gyökerei egyedül — a sok megpróbáltatásra ítélt — magyar földben élhetnek meg. Őszintén valljuk azt az elvet, hogy a lap nem önmagáért él, hanem azért a közönségért, melynek céljait szolgálja, de azt az igazságot sem szabad tagadni, hogy a közönségérdeklődése, támogatása hordja össze azokat az erőket, melyeknek segítségéből a lap mind tökéletesebb eszközökkel, kiterjedtebb szellemi készséggel s a közbizalom által növelt eréllyel jobban, eredményesebben szolgálhatja közönségének céljait. Lapunk második évfolyamának kezdetén ezekkel a gondolatokkal üdvözöljük gazdatársainkat és kérjük, hogy szeretettel fogadva munkásságunkat, azt a gazdatársadalmi kört, mely kamarai lapunk körül gyűrűzik, közös nagy célunk: mezőgazdasági haladásunk érdekében is, őszinte igyekezettel megnövelni törekedjenek. P. J. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO oooo oooooooooooo oooooooooooo oooooooooooooooooooooooooooooooooooo GAZDASÁGI JOG A földbirtokrendezésről írta : dr. Mészáros József. (II. közlemény.) A földbirtokrendezések súlypontja most már áttolódott a kiosztott földeken való gazdálkodás nívójának emelésére, a termelésnek a területeken való biztosítására. Több mint 1 millió kat. hold föld lesz ugyanis elparcellázva és az új földtulajdonosok között igen számosan lesznek olyanok, akiknek a föld megmunkálásához nélkülözhetetlen termelőeszközök nem állnak rendelkezésére. Nem csekély feladat tehát ezen kis exisztenciáknak a megsegítése s az ő munkaerejüknek olyan formában való koncentrálása, amelynek alkalmazásával a termelőeszközök jelenleg fennálló hiányának elsősorban a földhöz juttatottak, de rajtuk keresztül az egész közgazdaság rovására, de különösen a mezőgazdasági termelésben beálló káros következményei elháríthatók lennének. Súlyos probléma, amelyet csakis jóakaratú szándékkal, szeretetteljes megértéssel kell és lehet megoldani. Ezen kérdésnek eredményes elintézésénél meg kell szűnni mindennemű, a megváltási eljárások során majdnem mindenütt kisebb-nagyobb erővel felcsillant gyűlölködő, ellenséges indulatnak. Számolni kell a befejezett tényekkel, bele kell törődni abba, hogy a földbírák helyesebb megosztásának követelménye szükségszerűleg a birtoktestek kisebbnagyobb megcsonkítását kívánta meg. Legfontosabb azonban, a további fejlődésnek alapvető feltétele, a bizonyosság kérdése. Úgy a földbirtokosok, mint a kis földdel ellátottaknak elsőrendű, közös érdeke a bizonyosság. A további üzemi berendezkedés, az előrelátó tervszerűség megvalósítása megköveteli, hogy kiki kétségen felül tisztán lássa azt a terrénumot, amelyen dolgozhatik. A kisembernek is tudnia kell, hogy mennyi lesz a részére véglegesen kiosztott föld, az mennyi munkát igényel, mennyi feles-