Tiszántúli Hírlap, 1927. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1927-02-17 / 39. szám

1927 február 17. k NAP HÍREI Mécs László Régen- nagyon régen mi­kor még Toldi első verszakát magoltuk tiz percben, hogy — ég a nap melegtől a kopár szik sarja — árgirus szemekkel néztük meg a strófa m­ásik mondatát is — mert hát elfelejtet­tük az elsőt, összeráncoltuk homlokunkat s­ félbarna szemöldökeink összeértek en­nél, hogy tikkadt szöcskenyájak legelész­nek rajta ... Néha összejöttünk ketten, hárman s hangos szóval szidtuk Arany Jánost mert nyakunkba sózta nehéz kivi­telű álmait... — Minek ezt tanulni... úgysem lesz be létem­ tol­lm­es­ter, de még olyan pipogya sem mint Karsai az osztály poétája, aki megénekelte a prefektus pincsbetörését meg a sok Haskát ami Guido a pedellus ágya alatti csörömpöl­és és... itt szu­szogtam egyet.t. de hihetetlenül szorít­ja valami a fejemet s öt izmos ujjnak a nyomása sűrítette hajamat szemem fölé. Mécs László volt ez, aki szelíden de szor­galmasan tépázta hajtincseimet majdnem egy egész tizpercen át.... — Hej te,te gazfickó... s én minden erősebb hajtépázásnál rámosolyogtam, ő is én rám. Hagytam őt, hogy cirógatásai­val megkopaszitson, hiszen atyámtól ka­nod borbélyköltséget elmanduláztam. — Polya hajnyirás gondoltam magam­ban. Ezen csak nevetni lehet s csodáltam bájos szelídségét és atyai melegét amivel fenyítését kísérte.... Ez volt az utolsó ta­lálkozásunk. A régen szép Kassát széjjelrázta az 1918 -­i undok vihar. Ki erre, ki arra vette út­ját, hogy meneküljön a söpredék elöl, — hogy hajót találjon ahol csak éppen élni tudjon. Engem is felfésült ez a korbács valahová az Érchegység sarkába, ahol vár­tám a csöndet, hogy ki­­merészkedhessek a napvilágra. Hosszú idő volt ez a csend­­várás — kínos napok fekete albumát ír­ta sok magyar, hogy előmutathassa fájdal­mát biráinak, akik kegyetlenül megmarták a becsület és a tisztesség bársony arcát. S elkészült az album — fekete rámájú vi­rágos album — amelynek rózsáját Mécs­ I­ászló „Hajnali harangszava“ képezte. — Mi volt nekünk magyaroknak ez a „ Hajnali harangszó“. Egy uj élet. Nem mondhatnám frappánsabbal mint igy. — Íriszen egy zivataros éj után megújult haj­nal kongó harangszava h­ív imádkozni. — És imádkoztunk. Jobban erősebben és együtt--­— Az életnek a megismerése a szenve­dések tanításai a mindennap szüksége és magában az egész egyetemesség rávezette egyenként és egészben a Felvidék magyar­ságát az egymásra utaltságra és a szocio­lógiai kollektivizmusra. Mit ér az indivi­­dum, ha ü­res, tartam­al­an és gyenge... és mit ért volna az, ha a Felvidék ma­gyarsága egyenként vált volna el a magára hagyott organizmustól.... Tudta ezt an­nak idején Mécs László s nagyszerű lelke átfogta a mentés sürgősségét, hogy a za­ Bolátlan társadalmi rendnek harmóniát ad­jon. Ahol nincs harmónia ott káosz van s ahol a khaosz ott a bűn. S Mécs László költészetének s filozófiájának a súlypont­­ját ez képezné. Csodálatos erejét a jóság és szelídség tetőzi be s céljául a legszebb parancsnok végrehajtását tűzte ki... az ember megváltását. Mécs Lászlót talán két hónappal ezelőtt láttam Kassán legutoljára Félve néztem nemes alakjára s némán ejtettem le kala­pomat előtte a kövezetig ... Víz­közi V. István »MtU—­ — Ev. bibliáéra lesz; f. líp 16-án, szerdán délután 6 ó. a Miklós utcai Cz. egyház épületében Tartja Far­kas Győző lelkész. Borzalmas gyilkosság Budapesten a Király uccában Egy d­észsegéd srzültségi rohamában leszúrta háziasszonyát, aztán öngyilkos lett Budapest, február 16. Ma reggel a­ Király ucca 16. számú házban bor­zalmas gyilkosság történt. Reggel 9 óra után Horváth Pál cipészsegéd leszúrta Kolovai Irma magánzónőt, aki albérletben lakott. Az asszonynak még volt annyi ereje, hogy kirohant a folyosóra és segítségért kiáltozott, de mire a ház népe összeszaladt, eszméletlenül ösz­­­szerogyott. Horváth Pál tettének elkövetése után önmagát is szíven szúrta és pillanatok alatt kiszenvedett. Koltai Irmát nem tudták eszmé­letre téríteni és mire a kórházba szállították, a szerencsétlen nő meg­halt. Horváth Pál nemrégiben szabadult ki az angyalföldi tébolydából, ahol hosszú ideig tartózkdottt. A házbe­liek elbeszélése szerint Horváth gyakran rendezett a házban botrá­nyokat és az őrültsé­g jelei kétség­telenül mutatkoztak rajta. Valószínű, hogy Horváthon ma reggel tényleg kitört az elmebaj és őrü­ltségi rohamában követte el ször­nyű tetteit. A miskolciak győztek a debreceni vasutasok sakkversenyén pont volt a különbség a két mérkőzés a csapat eredménye között Jelentette a Tiszántúli Hírlap, hogy a debreceni Máv műhely Egyetértés dal és zeneegylet szakosztálya vasárnap vendégül látta a miskolci Máv műhely sakkozóit és a debreceni és miskolci sakkozók tizes csapatverseny keretében megmérkőztek egy értékes ezüst serle­gért. A versenyt nagy érdeklődés kisérte s meglepetésszerűleg a miskolci sakkozók minimális pontarányú győzelmével végződött. A miskolciak 25 és fél pontot szerez­tek, míg a debreceni versenyzők 24 és fél pontot, így az ezüst serleg ez évi vé­dői a miskolciak lettek. A debreceni sakkozók közül többen indiszponáltan küzdöttek és így csaló­dást keltettek. Igen szépen szerepelt: Hajdú, Dobesch, Antal és Halmay. A versenyt dr. Kocsis Sándor ügyvéd ve­zette mintaszerűen . Nagy riadalom a Csapó utcán Egy ember leesett a szénásszekér tetejéről és több centire felhasadt a teve Ma délelőtt tíz óra előtt pár perces nagy riadalom és csődület keletkezet egy szé­násszekér körül. Nemsokára megjelentek a mentők is, akik bekötözték az erősen vérző fejű embert és azután kiszállították a sebészeti klinikára. Ma délelőtt kilenc óra ötven perckor jelentették a mentő­állomásnak, hogy a­­ Csapó ucca 26 számú ház előtt egy ember leesett a szénásszekér tetejéről. Megállapí­­tást nyert, hogy Méhész József 47 éves hentes az illető, aki az esés következtében feje tetején három centiméter hosszú ha­sadást szenvedett A mentők első­segélyben részesítették, kimosták és bekötözték a sebet azután a sebészeti klinikára szállították Méhész Józsefet. A szénásszekér tetejéből való zuhanás azonban szerencsésen végződött, mert mint a sebészeti klinikától vettük az érte­sítést, Méhész a vizsgálat és kezelés után hazament. Felemelték a sertéskisárakat Helyzet a debreceni hestesipas­ban — Miért nem volt áremelés eddig ? Előkelő hús­iparos kezétől kaptuk a kö­­vetkező sorokat: „Azoknak, akik a gazdasági élet mene­tét hivataluknál, vagy foglalkozásuknál foglalkozásuknál fogva figyelemmel is isél­jük, kétségtelenül feltűnt az a jelenség,­­ hogy az élő sertés ára hoszú heteken ke­resztül lassanként feltornázta magát úgy, hogy ma a prima nehéz sertés megéri a 18 ezer koronát, ami 1,44 pengőnek felel m­eg. Hogy ez stabil valuta mellett, hogy és miképp lehetséges, erre többféle verzió kering. Egyik az, hogy a termelők a nyár folyamán nem állítottak be kellő számú fáskét hizlalásra, mivel az élősertés az ak­kori aránylag nyomott ára nem biztatott elég haszonnal. A másik tény az, h­ogy a tengeri a mai magas ára hasznot biztosított felelezés nél­kül is. Akár­hogy áll is a dolog, az élő­­k­rizsbe­n mutatkozó hiánynak oka az, -a hogy ebben a cikkben nincs elég kínálat ezzel szemben a kereslet élénk. Ám ez az egész országra így Debrecenre is. A­ tárgyilagos szemlélő megállapíthatta azt is, hogy a debreceni hentesek az árfel­­kuszás lassú folyamata alatt egyáltalában nem folyamodtak az üzleti árak emelésé­­hez. Ennek is több oka van. Elsősorban az élősertés áremelkedése csak átmeneti­nek tetszett s ezért inkább áldozatok árán is tartották a régi árakat. Másodsorban sok az eszkimó és kevés a fóka és ezt a kevés fókát nagyon is illendő megbecsül­ni. A fogyasztónak és­­a pénznek is nagy a becse, tehát elmaradt az áremelés. Mivel azonban mindennek van határa, mivel továbbá az áremelkedés az élőserté­seknél sehogysem akar hosszú hetek óta sem véget érni, mivel továbbá a szabad­­forgalom mellett a boltbérek is tettem­esen emelkedtek, de még az adó­negyed is itt van, elérkezett az az időpont, amikor az üzleti eladási árakat a tényleges viszonyok­nak megfelelő színvonalra kellett hozni.­­ A hentes szakosztálynak külön erre a 5 céba összeh­ivott bizottsága foglalkozott kedden az Ipartestületben az üzleti eladá­si árakkal és pontos számítások alapján a következő árakat állapította, meg: Friss sertés karaj gámos 2.88 P, gáma­tálán 3.01 P, sódarkús csont nélkül 3.0­1 I* friss vékonyoldal 2.24 P, friss bőrös hal l­ej P, friss fej 1.28 P, köröm 096 P. Zsimakvaló szalonna 2 P, friss hal 2.24 IL tepertő 2.40—2.88 P, friss zsír kicsinyke!* 2.40 P, friss kolbász 3.52—3.68 P, füstölt kolbász 4.16 P, páros kolbász 4.32 P, — főtt kolbász 4.80 pengő. Az áremelkedés az előző árakhoz viszont nyitva magasnak tetszik, ennek az az oka hogy csak a húsnál és húskészítmények­­nél lehetett emelni, m­íg a fehér áruknál nem, továbbá mert az előző idők kisebb­­nagyobb kü­lömbözetei is most nyert ki­egyenlítést. Budapesten a karaj 3­20—353 pengő, míg a szinhús 4 pengő. A hentes szakosztály szabályszerű szál­kiadásai egyébbként úgy a fogyasztó kö­zönségnek, mint a hatóságoknak bármi­kor rendelkezésre állnak és azok helyes­ségéért a szakosztály felelősséget vállal“. Eddig a híradás közreadtuk mint a bete­les iparosság álláspontját. Természetesen tárgyilagos ellenvéleményeknek is helyet adunk. — Belügyminiszteri kiküldöttek i­ debreceni rendőrkerületnél. — A debreceni rendőrkerület központjá­hoz tegnap délelőtt folyamán meg­érkeztek Opitz Oszkár és Hauer­ Ernő belügyminisztériumi szám­­vizsgálók. A belügyminiszteri ki­küldöttek a debreceni rendőrkerü­let pénz és anyagkezelését vizsgál­ják felül, amely vizsgálatot bizo­nyos időközönként szokta megtar­tani. A hivatalos funkció több na­pot vesz igénybe. — Pestalozzi emlékezete. Ma van száz éve annak, hogy az ideális lel­kű pedagógus Pestalozzi, Svájc egy kis városkájában Bruggban 81 éves korában elhunyt. Ő teremtette meg az igazi népiskolát s indította meg az emberbaráti intézmények létesítését. A családi nevelést sok­ra becsülte. Minden tanítás kiindu­lási pontját a szemléletben látta. Híres nevelőintézetét több magyar ember kereste fel. Az ő hatására rendelte el a tiszántúli egyházkerü­let az első pedagógiai tanszék fel­állítását 1817-ben a kollégiumban s ezáltal megvetette alapját a deb­receni református tanitóképzőinté­­zet. Méltó hálával ült meg ezért a mai napon délután 5 órakor a tani­­tóképzőintézet a Pestalozzi emlék­ünnepébe a Kollégium díszterme-­­­ ben. Az emlékbeszédet dr Veress­­ István tanítóképzőintézeti igazgató mondja. Szavalni fogják Baja Mi­hály alkalmi költeményét. Ezenkí­vül Bodnár Lajos zenetanár veze­tésével ének- és zeneszámok lesz­nek. Belépti­ díj nincsen. Önkéntes adományok az ifjúsági segélyegylet javára köszönettel vétetnek. — Köszönetnyivánitás. — Mind­azoknak a rokonoknak, jóbarátok­­nak és jó ismerősöknek, akik feled­hetetlen jó édes anyánk temetésén való megjelenésükkel mély bána­tunkat enyhíteni igyekeztek — ez­úton mondunk hálás köszönetét. — Nádler család.­­ A Táncpalota és bár állandóan nyitva, az úri közönség is táncol. Jazz-band játszik. Bejárat: Petőfi­től’ 9. sz. alatt. Belépti dij nincs. M­argit hölgyfodrász és manikűr szálon Szent Anna­ utca S. ex Vizondoláláls, speciális ha­vágás hajfestés és haimonink. ° Ergőfunda kiszolgálás.

Next