Tiszántúli Népszava, 1945. április (1. évfolyam, 32-43. szám)

1945-04-11 / 38. szám

­. évfolyam, 38. szám, Debrecen, 1945 április 11. szerda TISZÁNTÚLI A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁR­T NAPILAPJA Szerkesztőség: Arany Jánosatca­­ • MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELE VOR­E MIN­DEN N­AP • Kiadóhivatal: Hae-atca 48 Ara 80 fillér HORTHY Az ankarai rádió jelentése sze­rint Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója Németországban meghalt. Horthy Miklós válságban került az ország élére, közel negyedszá­zadon át székelt a budai Várban és válságok közepette távozott on­nan. A két naffy válság között fél emberöltő telt el. A magyarság tra­gikus történelmében ez az­ időszak összefügg Horthy nevével. Ennek a korszaknak magyar történelme tisztán áll már a világosan látók előtt és így Horthy szerepét is meg lehet ítélni, noha a volt kormányzó csak fél éve távozott helyéről. Horthy Miklós a szegedi gondo­latot képviselte és jegecesítette ki. Ez a szegedi gondolat az első vi­lágháború összeomlását követő időkben az átmenetileg hatalmát vesztett földbirtokososztály és nép­gyűlölő gentry-réteg bosszúszom­­jából fakadt. .A szegedi gondolat izzott a munkásgyűlölettől és tu­lajdonképen az európai fasizmus előfutárjának tekinthető. Ez a gon­dolat lovagolt be Horthyval a bu­dai Várba, ahová a tiszti különít­mény erőszakolta be, miután kény­­szerítették a nemzetgyűlést Horthy kormányzóvá választására. A Horthy égisze alatt lezajlott ellenforradalom­­vérben,­­gyűlölet­ben, munkásüldözésben fogant és tűzzel-vassal állította helyre a jog­­folytonosságot, a feudalizmus és az azt kiszolgáló rétegek korlátlan uralmát. Európaszerte a felháboro­dás és tiltakozás moraja zúgott fel a magyar ellenforradalom kímélet­len eszközeinek láttán. Az ország erkölcsi bojkott­­alá került és fa­siszta külpolitikai orientációja kö­­vetkeztében­ idegen testként élt K­ö­­zépeurópában. A flort­y-rendszer ekkor kettős játékba kezdett. Be­felé igyekezett konszolidálni az el­lenforradalmat, lefaragta túlzásait, de a konok osztályuralomból egy jottányit sem engedett. Kifelé vi­szont azt akarta elhitetni, hogy az ellen­forradalom csak kilengés volt és ezt a jogrend helyreállítása kö­vette. Ennek a konszolidációs politiká­nak a nagymestere Bethlen István gróf volt. Bethlen igyekezett lazí­tani az európai bizalmatlanság gyű­rűjét az ország körül, szalonké­pessé akarta tenni Nyugateurópá­­ban a magyar reakciót, mely be­felé letette ugyan a böllérbicskát, viszont csendőrszuronyok ezreivel nyomta el a dolgozó osztályokat. A Horthy-rezsim a­­konszolidá­ció legbethlenibb érájában sem tudta levetkőzni fasiszta jellegét és amikor a fasiszta Olaszország im­perialista igényekkel jelentkezett, Magyarország készséggel akasztot­ta sorsát a Mussolini-féle külpoli­tika zárószalagjára. A florthy-féle irredentizmus kínosan ellenséges légkört teremtett Magyarország körül, amit a fasiszta külpolitika még inkább elmélyített. Amikor a fasizmus ragályos betegségként vé­gigterjedt Európa egy részén, Ma­gyarország ismét előljárt az euró­pai fasizmus külpolitikai vonalá­nak összekovácsolásában. Hor­­thyék belső uralmuk körülbástyá­zását remélték az európai fasizmus üvöltő koncertjében való részvéte­lüktől és természetes, hogy az 1919-es politika határozottabb kép­viselője, Gömbös a berlio-római tengelybe állította be Magyarorszá­got. Horthy mereven ragaszkodott a tengelypolitikához, belehajszolta a nemzetet a hitlerizmus agresz­­s­zióiba, már békében Németország gazdasági rabszolgájává tette Ma­gyarországot és mikor kitört a há­ború, az ország erőforrásait Hitler hadseregének rendelkezésére bo­csátotta. Ennek a szerencsétlen, rövidlátó és csak a nemzet kicsiny uralkodó­rétege érdekeit szem előtt tartó külpolitikának egyenes következ­ménye volt az ország háborúba­­sodródása. Horthy kénytelen volt teljesíteni német urai parancsát és 1941-ben minden ok nélkül fegy­vert fogott a Szovjetunió ellen, amely pedig Magyarország iránt csak jóindulatot és barátságot ta­núsított, mióta a Kárpátok gerincén a Vörös Hadsereg vette át a határ­ellenőrzést. Horthyt semmi sem mentesíti e végzetes lépés törté­nelmi felelőssége alól. Ha tanács­adói és politikai barátai arra hivat­koznak, hogy kényszer hatása alatt cselekedett, akkor lemondással kellett volna tiltakoznia a német terror ellen. A Horthy-dráma, s vele együtt a magyar dráma ezután már gyors ütemben pergett végzetes kifejtése felé. Horthyék a biztos vereségbe és pusztulásba vitték az országot. Horthy fedezte a német megszállás utáni náci­ rezsimet is, amit a Sztó­­jay-kormány képviselt. ■ Amikor már Horthy is látta, hogy uralma az országgal együtt katasztrófális helyzetbe került, kétségbeesésében politikai rendszere gyűlölt és ha­lálra keresett ellenségeinek, a Ma­gyar Front vezéreinek tanácsát kérte ki. Ekkor már belátta végze­tes tévedéseit, de az események menetének vaslogikája nem enged­te, hogy a hibákat jóvátegye. Poli­tikája csúfos kudarcát és egyéni tragédiáját betetőzte, hogy maguk a németek buktatták meg és hur­colták el Németországba. Hiába szolgálta ki Horthy a fasizmust és a hitlerizmust, hiába vitte a vágó­hídra a nemzet ifjúságát, ő is bele­zuhant a hitleri boszorkánykony­­ha krematóriumába. Ha­ Horthy 1941-ben előre látta volna azt, amin 1944-ben már hiába akart se­gíteni, akkor keserves csalódások­tól, véráldozattól és pusztulástól mentette volna meg az országot. Egyéni tragédiája komor törté­nelmi dráma, de 77 éves korában deportálásban bekövetkezett halá­la nem menti az ország szerencsét­lenségéért való felelősségét a tör­ténelem ítélőszéke előtt. (g. i.) Bécs belvárosi­ elfoglaltás, a szovjet csapatok A lakosság a német katonaság ellen tüntet • Nagy hadizsákmány Königsbergben A nyugati fronton teljesen felbomlik a német védelem Bécs végleges elfoglalása talán b­­ár csak órák kérdése. A Vörös Hadsereg a kedd déli jelentések szerint már elfoglalta az osztrák fő­város fő ütőerét, a Hinget. A szov­jet csapatok birtokába került a városháza, a parlament palotája, az Operaház, a rendőrfő­­parancsnokság épülete, tehát Bécs belvárosá­nak nagy része. Hiába készültek a nácik Bécs tartós védelmére, a Vö­rös Hadsereg lerohanta az erődítményeket. A német helyőrség gyors összeomlásához hozzá­járult Bécs lakosságá­nak bátor fellépése is. A földalatti mozgalom csatasorba állította Bécs szocialista munkásságát mely hathatós szabo­tázsakciókkal gyengí­tette a gyűlölt náci el­nyomók helyzetét. Nem csak a munkások, ha­nem az asszonyok és gyerekek is részt vettek a náciellenes akciók­ban, amelyek az utób­bi napokban már egé­szen nyíltan jelentkez­tek. Egy antifasiszta német rádióállomás je­lenti, hogy a bécsi harcokban mind gyakrabban meg­történik, hogy asszonyok és gyere­kek csoportosan, fehér zászlók alatt vonulnak ki az utcákra és az egyes házakban kiépített ellenállási fészkek ablakai és lőrései előtt tün­tetnek, hogy így kényszerítsék a náci védőket a további harc be­szüntetésére. A tüntetéseknek sok helyütt az lett az eredménye, hogy a katonák, ahelyett hogy tüzeltek volna az asszonyokra és gyerme­kekre, maguk is kitűzték a fehér zászlót és ellenállás nélkül megad­ták magukat. A bécsi győzelem újabb világra­szóló sikere a Vörös Hadseregnek. Kelet-Poroszországban végleg felszámolták a szovjet csapatok a német ellenállást. Rohammal bevet­ték Königsberget, Kelet-Poroszor­­szág fővárosát. Königsberg jelentős kikötőváros és a Pregel torkolatá­ban fekszik. Lakosainak száma meghaladta a félmilliót. A nyugati front német hadveze­tésében teljes a fejetlenség. Az es­seni Krupp-művek, melyeket a szö­vetségesek elfoglaltak, a március elsejei nagy légitámadás óta telje­sen beszüntették a munkát. Két napi ostrom után esett el Königsberg Keletporoszország fővárosa Moszkva, április 10. A Szovjet Tudósító Iroda április 9-i hadmű­veleti jelentése: Königsberg, Kelet­poroszország fővárosa két napi ostrom után elesett. A königsbergi helyőrség maradványai, élükön az A nyugati front

Next