Tiszántúli Népszava, 1945. szeptember (1. évfolyam, 147-160. szám)
1945-09-02 / 147. szám
évfolyam, Hl. szám, 1945. szeptember 2. vasárnap Ara ^ pengő GLVp A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT NAPILAPJA 'teo-Btca's » MEGJELENIK HÉTFŐ KITÉTELÉVEL MINDEN NAP . Kiadóhivatal: Pia^'T* Kereskedők gyűlése van ma Debreenben. Kereskedőké, akik a tegnap kereskedői voltak, de kereskedők akarnak lenni holnap is Azért gyűlnek öszsze ma, hogy megvitassák a holnapot. Tudni akarják, hogy milyen lesz a holnap kereskedelme Ennek a foglalkozási ágnak kérdései ma mindannyiónkat fokozottabb mértékben érdekelnek, mint máskor, mint bármikor Mert a kereskedési lem útján kapjuk meg azt az árut, amiből kevés van, és mert a kereskedelem áraitól függ, hogy miként fól tudunk megélni A kereskedelem féi becsületességétől függ, hogy miként tudunk megélni A kereskedelem becsületességétől függ, hogy kapunk-e árut és meg tudjuk-e fizetni. Az egész dolgozó társadalom nevében nekünk is van tehát mondanivalónk a kereskedők miai gyűlésével kapcsolatosan. A Szociáldemokrata Párt, a dolgozók tömegpártja legutóbbi kongresszusán részletesen foglalkozott azokkal az égető fontosságú kérdésekkel, melyek a kereskedelmen keresztül érintik a dolgozókat. — Legközelebbi cselekvéseink irányú I&S&le münk ezért a kereskedelem területeire is erősen kiterjed. Jól tudjuk, hogy a reánk váró tél átvészelésének sikere attól függ, hogy mennyire tudunk rendet tartani a kereskedelemben, figyelemmel egyaránt a kereskedők és a fogyasztók érdekeire. Ezért feltétlenül követeljük a kereskedelem feleslegesen nyerészkedő, árdrágító szervének, a lánckereskedelemnek teljes kikapcsolását, hogy az áru minél rövidebb úton, így minél olcsóbban jusson a fogyasztóhoz. Könyörtelen hívei vagyunk a legsúlyosabb büntető intézkedések alkalmazásának a fekete kereskedelem ellen és ebben a harcban sohasem fogunk ellankadni, amíg a feketepiacot drtikói eszközökkel teljesen ki nem irtjuk. A holnap kereskedelmét mi a szövetkezeti vonalon látjuk kibontakozni. Célunk, hogy a korlátolt mennyiségű közszükségleti cikk arányosabb elosztása érdekében a kiskereskedőket beszerzési szövetkezetekbe tömörítsük. Ezzel párhuzamosan munkásszövetkezeteket létesítünk, amelyeknek az lesz a feladata, hogy a dolgozókat a szükséges fogyasztási cikkekkel ellássa. Kereskedelmi programmunk részletesen kiterjed a külkereskedelemre is. Valljuk, hogy ennek első feladata: az újjáépítés szolgálata. Nyersanyagszükségleteink fedezésére nagy felszabadítónkkal, a baráti szomszédos Szovjetunióval már létrejött az első megállapodás: meggyőződésünk, hogy a most megvont kereteket sikerül majd a magyar dolgozók szükségleteinek biztosítására fokozatosan tovább széélesíteni. Szorgalmazzuk annak a vonalnak továbbépítését, amelyen máris kapunk árut Romániából és Csehszlovákiából és amelyen kétségtelenül hamarosan kapunk Jugoszláviából is. A világpolitikai helyzet alakulásának megfelelően, a dolgozók érdekeihez igazodva, folytatjuk kereskedelmi kapcsolataink kiépítését a távolabb fekvői országokkal is. Hisszük, hogy akik ma gyűlésez-Szakasits Árpád, a Szociáldemokrata Párt főtitkára pénteken délután nagyszabású politikai beszámolót mondott a Szociáldemokrata Párt 14. kerületi szervezetében. — Politikai beszámolómat emlékezéssel kezdem — mondotta. — Holnap lesz 15 esztendeje annak, hogy Budapest szervezett munkássága, élén a Szociáldemokrata Párttal és a szakszervezeti tanáccsal kivonult az utcára, hogy élethez és kenyérhez való jogát követelje, attól a kormánytól, mely Magyarországot az urak vadászterületévé tette. Szeptember elseje a magyar muni .r . V,.' ■ » ry o-gebK. J ~ , egyben legtragikusabb fejezete. A tízesztendős ellenforradalom után, a börtön Magyarországon, ahol csendőrszuronyok sövénye zárta el az utat a szabad eszme elöl és a városokban üldözött vad volt a munkás, a dolgozó ember, mégis a munkásosztály legértékesebb rétege, a szervezett munkásság, megmutatta, hogy az eszmét megölni nem lehet, s szabad gondolatot még oly brutális erővel sem lehet elfojtani. Gondoljunk mély megilletődéssel azokra, akiknek életét a Bethlen-korszak gyalázatos csendőrtenorja kiáltotta- Őrizzük meg emléküket. Az országos pártgyűlés kinyilvánította, hogy szilárdan ragaszkodjunk régi szép hagyományainkhoz. Önálló, független pártként állunk az ország szolgálatában és nem adjuk programmunk egyetlen pontját sem oda. De amilyen határozottan leszögezte ezt az országos pártgyűlés, épp oly határozottsággal tett hitet a másik nagy munkáspárttal való együttműködés mellett, ame-lyet ez a kongresszus megpecsé-tett. A kongresszusnak módjában volt megállapítani, hogy ez az együttműködés szabad akaratunkból jött létre és megfelel nemcsak a magyar proletariátus, hanem az egész ország érdekeinek. Megfelel ez az együttműködés a velünk rokonszenvező haladó polgárság, a kisiparosok és kiskereskedők széles rétegei érdekeinek is. Természetesnek kínálkozott a két munkáspárt együttműködése. Természetesnek mutatkozott, hogy ez a két párt együttműködve dolgozzék a közös célért, a szabadságért, a kenyérért, a biztonságért. Természetesnek mutatkozott előttünk, mert ha ez a két párt együttműködik, akkor ez oly ha hatalmas erőt jelent, mely mellett a haladó gondolkozású középosztálybeliek zavartalanul tudják folytatni egyrészt a maguk munkáját, másrészt bíznak benne, hogy a jövő az ő számukra is biztosítja az élet jobb lehetőségeit, mint amilyenbe eddig részük volt. De emellett szólott az is, hogy ha a két munkáspárt megint, mint a történelem folyamán már egyszer, egymással szembe kerül, akkor az önmarcangolás olyan állapotába jutunk, amelyből senki más hasznot nem húzhat, mint az a sötét reakció, mely itt ezen a földön, Európa leghosszabb ellenforradalmát tartotta fenn. Ezen a kongresszuson tehát meg:pl.«éfj4£d,jU a kát. ,«}. kásj.árti együttműködése, ele kin,ilv£,mint az is, hogy a Szociáldemokrata Párt vitatlanul és megtántoríthatatlanul a demokratikus szellemiség letéteményese és az is akar maradni, mert elképzelhetetlennek tartja ennek az országnak az életét a közmegegyezés elvének maradéktalan érvényesülése nélkül. Természetesen nem mondhatunk le azonban az értékmérésről. Megméretik mindenki súlya, mindenki joga és mindenki helye a társadalomban. A mi értékmérőnk a mánki, ki mennyit tesz, mennyit dolgozik, annyi jogot és kenyeret élvezhet és semmi többet. Ezen túl esik minden hazaáruló, nyilasbérenc és volksbundista. Számukra nem lesz jog és nem lesz kenyér ! Demokratikus felfogásunkból folyik, hogy az ország építése a parlamentáris elveknek megfelelően történjék. Ezután részletesen ismertette a reakció rémhírterjesztésének és suttogó propagandájának hátterét. Mondjuk csak meg: a reakció volt az, amely Budapesten is heteken át fűtötte a szenvedélyeket abban a vitában, amely a munkáspártok között folyt a közös és külön lista körül és ha semmi más oka nem lett volna annak, hogy pártunk a közös lista mellett döntsön, akkor a magyar reakció magatartása, suttogó propagandája, lesbenállása és kaján vicsorgása a vita felett arra ösztönzött volne bennünket, hogy igenis megteremtsük a két munkáspárt közös listáját. Nyíltan meg kell mondanom, hogy számunkra sem volt olyan nagyon könnyű az elhatározás. A két párt között vannak súrlódási felületek , és nagyon jól tudjuk, hogy menny javítanivaló volna, a két párt közötti viszonyban. Ezek azonban nem befolyásolhatják történelmi fontosságú döntéseinket, ezeket majd elintézzük egymás között. — Testvérpártunkkal kötött szövetségi szerződésünk egyenlő jogok alapján jött létre. Egyenlő értékű pártként kötöttük meg és természetesen arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a súrlódási felületek nem szolgálhatnak okot arra, hogy a pártvezetésért ne gondolkozzék világmértékben. Nekünk nyíltan és őszintén színt kell vallanunk. Mi a dolgozók pártja vagyunk, a demokratikus eszmék letéteményese és nem vagyunk hajlandók semmirére ....akciós álmoknak és törekvéseknek hajlékot adni. Azt mondták, vigyázzunk a közös listával, mert meginog bennünk a polgárság bizalma. Én fontosnak tartom a polgárság bizalmát, de ennél fontosabbnak tartom a nyílt színvallást. Azok a polgárok, akik azért nem szavaznak ránk, mert a közös lista miatt megingott a bizalmuk bennlünk, azok nyilván rosszul ismernek bennünket, de rosszul ismerik az ország mostani állapotát is. Sokat hallottunk arról is, hogy közös listával a két párt fúziója felé teszünk lépést. Erre csak azt felelhetem: Mindkét pártnak megvannak ebben az országban a maga történelmi feladatai. Mindegyik párt el van kötelezve bizonyos társadalmi, gazdasági és politikai feladatok megoldására. A fúzió, a két párt egybeolvadása nem időszerű és hosszú, hosszú ideig nem is lesz időszerű. Nincs szó tehát fúzióról, de ha szabad volt annak idején Rassayval közös listán menni, akkor szabad legyen most Rákosi Mátyással is közös listán menni. Akármennyit verekedtünk is mi kommunista elvtársainkkal, mégis közelebb állnak ők hozzánk, mint a henye, gerinctelen, áldozatra sohasem hajlandó polgárság. De így kellett döntenünk azért is, mert ha nem ezt tesszük, végzetes összeveszésekre kerülhetett volna sor az üzemekben és a gyárakban. Azt hiszem, hogy a közös lista mindenképpen óriási erőt és előnyt jelent, amely érvényesíteni fogja a mágneses törv£-glóriánt fog vonzani és nem veszítünk vele, hanem nyerünk.. Külpolitikai szempontból is mérlegeltük a döntést. Elsősorban mérlegeltük azt a jogos aggodalmat, amelyet a Szovjetunió részéről Magyarországgal szemben tapasztalunk. Az utóbbi 8 hónap alatt sikerült ezt az aggodalmat nagymértékben enyhítenünk. Különben is a Szovjetunió a szocializmus világát készíti elő, tehát a Szovjetunió felé kell tekintenünk nagyobb és mélyebb bizalommal, hiszen nyugatról láthatjuk, semmiféle támogatást nem kapunk. Mi felemelt fővel népünk nyugat felé és a szabad szomszéd nép A félé is, mert jó barátságban akarunk élni velük, de egész szívvel fordulunk kelet felé, mert a mi életünk ezen a területen játszódik le. A beszédet többször szakította félbe zúgó taps. Szakasits Árpád: Önálló független pártként állunk az ország szolgálatába nek és a holnap kereskedői akarnak lenni, mindannyian távoltartják maguktól a kapitalista székemet. Ha ezt fogjuk tapasztalni működésükről, melyet a jövőben még fokozottabb figyelemmel kísérünk, akkor, de csakis akkor, meg fogjuk találni a közös utat Moskva: A hadifoglyok hazabocsájtása fegyver a reakció ellen Moszkva, szept. 1. A magyar hadifoglyok hazabocsátása a Szovjet Unió nagylelkűségét, Magyarország iránt tanúsított jóindulatát igazolja - mondotta Nikolaj Fjodorov a moszkvai rádióban. - Jól emlékszünk még arra, hogy a magyar hadsereg a német hadsereg mellett harcolt, a magyar katonák a németekkel együtt pusztítottak és romboltak. Árvákat és özvegyeket, romokat és pusztulást hagytak hátra. A szovjet katonák mindenkor szigorúan betartották a sztálini gondolatot és elvetették a boszszút. A Vörös Hadsereg kidöntötte Magyarországot a háborúból és rávezette a demokrácia útjára. Magyarország gazdasági és politikai újjáépítése érdekében a Szovjet Unió szabadon bocsátja és hazaszállítja a magyar hadifoglyokat és ezzel a nemes gesztussal új erős fegyvert ad a fasizmus végleges legyőzéséhez. A hazatérők között ezrével vannak olyanok, akik csak most ismerték meg a Szovjet Unió igazi arcát, a szovjet polgároknak nyújtott életsínvonalai, a falut és a várost. Ezek a felvilágosult katonák bizonyára hasznos polgárai, intézői és harcosai lesznek a magyar demokráciának. A hazatérők nem feledkeznek meg a háláról, amelya Szovjet Unió nagylelkűsége következtében Magyarországot kötelezi