Tiszántúli Népszava, 1946. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-01 / 50. szám

lsly?' ' • ' II. évi­ 50. s.*m. — Debrecen, 1946 március 1. péntek — & SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ■•NAPILAPJA tmewrnntp: £n*0 • M Be i M LM Mii t ET ro I IWtTBhtfSl Ml BOS* M A * • ttoájMm*, hm*** Ar» 20.000 pM|i Állásvesztésre ítélték Hüttl Tivadart Tegnap folytatta az I. számú igazolóbizottság dr. Hüttl Tiva­­dar egyetemi sebészprofesszor igazolási ügyét. Több tanút hall­gatott ki a bizottság, akik közül elsőnek dr. Gaál Imre orvos tette meg vallomását. Elmondotta, hogy Hüttlt demokratikus gon­dolkozásának ismerte, aki soha nem üldözte a zsidó orvosokat. Tanú az elnök kérdésére ki­jelentette, hogy a MONE az első magyar ellenforradalmi szervezkedés volt. Kecskés András gépkocsivezető volt a következő tanú, aki elő­adta, hogy Hüttl az alkalmazot­taival szemben mindig szívélye­sen viselkedett s számtalan eset­ben pénzzel is segítette őket. Ez­után Polgár Gizellát hallgatta ki az igazolóbizottság. Elmondotta, hogy műtősnője volt éveken ke­resztül a Professzornak s tud ar­ról, hogy Hüttl a németeket sohasem szerette , nem hívta fel a fi­gyelmét a személyzetnek s az orvosoknak, hogy menekülje­nek el Debrecenből. A tanú az elnök kérdésére el­mondotta, hogy ő Debrecenben maradt, de csak azért, mert nem volt elég pénze a meneküléshez. Több írásbeli tanúvallomást ol­vastak fel ezután, majd Hüttl Ti­vadar szólalt fel. Hangoztatta, hogy 1920 óta nem volt MONE gyűlésen s ő volt az, aki annak idején megakadályozta „ MONE-Hok alakítását Debrecenben. Beszédeiben, amiket különböző al­kalmakkor mondott, kénytelen volt többségi álláspontot elfog­lalni. Ezután határozathozatalra­­vo­nult vissza az igazolóbizottság­ Két óra után hirdette ki Rózsásai József elnök, az igazolóbizottság határozatát, amely szerint az igazolóbizottság dr. Hüttl Tivadar sebészprofesszort ál­lásvesztésre ítélte. A határozat indokolása az volt, hogy a professzort nem kénysze­rítették arra, hogy elhagyja az országot, csupán Csilléry egyetlen táv­iratára ment ki Németor­szágba. Dr. Hüttl Tivadar a határozat ellen fellebbezést jelentett be. A B-lista kérdése a Szakmaközi Szerdán délután szakmaközi bi­­zottsági ülés volt a szakszervezeti székházban Tóth László kerületi titkár elnöklésével. Esőnek a házfelügyelők szólal­tak fe és sérelmezték, hogy na­gyon sok helyen ma még jobban kihasználják őket a háziurak, mint az elmúlt években. Kérték, tegyen lépéseket a szakszervezet, hogy rendszeresen megkapják a lakbé­rek után nekik járó tíz százalékot. Ezután javasolta a bizottság, hogy a jövőben a háztömb­­bizalmiak osszák szét a kenyér és egyéb jegyeket Ezzel sok időt és fáradságot takarítaná­nak meg. Elhatározta a bizottság, hogy négytagú igazolóbizottságot álíta­­nak fel a közeljövőben a magán­­foglalkozásúak leigazolására, majd Fehér kerületi titkár javasolta, hogy a márciusi vasutas ünnepsé­get ne ünnepélyek rendezésével hanem külön munkavállalással ün­nepeljék meg. Bizottság előtt Ezzel kapcsolatosan elhatároz­­ták, hogy a nyár folyamán is rendeznek újjáépítési roham­­napokat, amelyeknek keretében kijavítják a megrongálódott debreceni pálya­udvari épületeket. Ezután Molnár József hajdú­megyei szakszervezeti titkár szó­lalt fel Javasolta, hogy a közigaz­gatási tisztviselők B-listázásánál azokat bocsássák el, akik úgy a múltban, mint ma a demokrácia ellen szövetkez­nek azokkal a nyugatról visz­­szatérő földesurakkal, akik most földjüket és vagyonukat követelik vissza. A szakmaközi bizottság elhatá­rozta, hogy beadványban fordul­nak az illetékes minisztériumhoz ezzel kapcsolatosan s feltárják a debreceni közigazgatásnál levő tarthatatlan helyzetet. A beadványhoz és javaslathoz többen szóltak hozzá. A miniszterelnök ebédet adott a cseh delegáció tiszteletére Szerdán délben Nagy Ferenc mi­niszterelnök ebédet adott a cseh­szlovák vendégek tiszteletére. Nagy Ferenc miniszterelnök pohárkö­­szöntőjében meleg szavakkal üd­vözölte dementis külügyi állam­titkárt és munkatársait s hangoz­tatta, hogy az a meggyőződése, hogy az egyezmény kimélyíti majd a két nép közötti jószomszédi vi­szonyt és megteremti az őszinte barátságot és bensőséges kapcsola­tot a két nép között. dementis Vladimir külügyi ál­lamtitkár részben magyarul mon­dott válaszában többek között eze­­tént mondotta: — Köszönöm és viszonzom a mi­niszterelnök úr üdvözlő szavait. A kérdés első részének megoldása szű­p keresői jó­n­ak affak art­a mó­dozatokat, amelyeknek alapjára az egész kérdés megoldását elérhet­jük. Azt hiszem, az első lépés jó lépés volt és ugyanebben a szel­lemben fogjuk megoldani a továb­biakat. ★ A csehszlovák lakosságcserére vonatkozó egyezmény aláírására dementis Vladimir külügyi állam­­titkár vezetésével Budapestre ér­kezett csehszlovák bizottság kü­­lönvonaton csütörtök délelőtt el­utazott a magyar fővárosból. A bú­­csúztatáson a pályaudvaron meg­jelent Sebestyén Pál rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter, valamint Pödös László miniszteri tanácsos, a külügyminiszter kabin­netjének főnöke. Eivégezték Imrédy Csütörtök reggel a törvényszék Markó­ utcai fogházának udvarán Imrédy Béla volt miniszterelnökön golyó által végrehajtották a halá­los ítéletet. Az udvaron rendőrkordon ált fel­­ 9 órakor a fogház ajtaja megnyílt és 12 fogházőr elővezette a halálra ítélt Imrédy Bélát, akit a bíróság tagjai elé állítottak Késmárki Ernő tanácsvezető ismertette, hogy a népbíróság háborús és népellenes bűntettekért Imrédy Bélát halálra ítélte, ezt az ítéletet a NOT jog­erőre emelte és a köztársaság el­­nöke a kegyelmi kérvényt elutasí­totta. Az elítéltet az ítélet végrehaj­tása céljából átadta az ügyészség­nek. Kéri Lajos népügyész utasí­tást adott a hivatalos osztag pa­rancsnokának, hogy az ítéletet hajtsa végre. Imrédy Bélát a fogházőrök a fal mellett levő homokzsákok elé ve­zették, majd az egyik fogházőr Bélát­íX-1 zsebkendővel bekötötte szemét. Előtte néhány lépésre négy fogdác­­őr ált, akik az ítéletet végrehaj­tották. Vezényszó hangzott el, majd négy lövés dördült el és Imrédy Béla összeesett. Az orvosszakértők megállapították, hogy Imrédy Béla meghalt. A kivégző osztag parancs­noka a népbíróságnak jelentette hogy az ítélet végrehajtatott. Fél­tízkor a kivégzett háborús főbűnös holttestét elvitték az udvarról. A spanyol kérdést vigyék a biztonsági tanács elé Az Egyesült Államok kormánya a francia kormányhoz intézett kérdésében azt javasolja hogy adjanak ki egy közös brit-francia nyilatkozatot a Spanyolországgal szemben követendő politikáról A francia minisztertanács azt az óhaját fejezte ki, hogy a spanyol kérdés rendezését vigyék az Egye­sült Nemzetek biztonsági tanácsa elé. Lezárták a spanyol-francia határt A francia külügyminisztérium közlése szerint a francia-spany­ol határt március 1-re virradó éj­szaka éjfélkor 0 óra 1 perckor zár­­ják le- A tilalom nem érinti a dip­lomáciai és konzulátusi hivatalok szabad mozgását. A spanyol részről elrendelt ha­­tárzárlat oka a londoni rádió köz­lése szerint az, hogy a spanyol ha­tóságok így akarják megakadá­lyozni a köztársasági spanyolok beszivárgását Spanyolországba. A spanyol rendőrség hatalmas erősí­tések igénybevételével az egész határvonalat megszállta. Spanyolországban tovább folynak a letartóztatások A „Newyork Times" közli spanyolországi különtudósítójának beszámolóját a spanyol viszonyok, rőt A tudósító megállapítja, hogy nemcsak a szövetséges nagyhatalmak, hanem a nép többsége is sze­retne már megszabadulni attól a boldogtalan középkori uralomtól, amely felette elterpeszkedik. Franco ellenkező értelmű kijelentései ellenére tovább folynak a letartóztatások. Mindennél rosz­­szabb az ország gazdasági helyzete, amely előbb fenyeget összeomlással, mint a politikai helyzet. A nép 70 százaléka a polgárháborúban vesztes oldalhoz tartozik és elszántan készülődik a helyzet megváltozta­tására. Tízezrével sínylődnek a politikai gyanúsítottak a különböző börtönökben és munkatá­borokban. A budapesti Nemzeti Bizottság tiltakozott Franconál A Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkára felkérte a magyar külügyminisztert, továbbítsa a spa­nyol kormányhoz intézett tiltakozó táviratát, amelynek szövege a következő: „A Budapesti Nemzeti Bizottság, mint a magyar demokratikus pártok koalíciójából alakult szer­­vezet, valamint a budapesti kerületi nemzeti bizottságok tiltakozásukat fejezik ki a politikai felfogá­­suk miatt halálraítéltek kivégzésével kapcsolatban és ezt az eljárást a demokrácia és a humanizmus elleni merényletnek minősítik”. Itt az első nemzetközi gyors­ ra indul a bukaresti gyorsvonat A MÁV igazgatósága közli, hogy március 1-től ikez­­e Budapest és Bukarest között közvetlen gyors­vonat közlekedik. A vonat Budapest keleti pálya­udvarról minden kedden, csütörtö­kön és szombaton 8 órakor indul és Szolnokra 10-18 órakor,­­Mezőtúrra 11.33-kor, Békéscsabára 12.53-kor, Aradra 15.51-kor, Bukarestbe pe­dig 8.20 órakor érkezik. A vonat Bukarestig hálókocsit, Békéscsa­báig étkezőkocsit is visz. Ellenkező irányba a vonat Bukarestből 17.15 órakor, Aradról 9.20-kor, Békés­csabáról 12.23-kor, Mezőtúrról 13.37-kor, Szolnokról 15 órakor in­dul és Budapest keleti pályaudvar­­ra minden hétfőn, szerdán és pén­teken 17.20 órakor érkezik meg. A gyorsvonat Budapestre első ízben ma érkezik és Budapestről első ízben holnap indul. A gyors­vonaton mind a belföldi, mind a külföldi utasok csak gyorsvonat L osztályú menetjeggyel utazhat­nak. Az I. osztályú menetkedvez­­mények érvényesek. A Budapestre felszálló utasok vonathasználati jegyet kötelesek váltani. Románia több ezer nélkülöző pesti gyermeket lát vendégül A román kormány közölte a magyar kormánnyal, hogy több ezer nélkülöző budapesti gyermeket részben Bukarestben és környékén, részben Erdélyben néhány hónapra szívesen lát­ A román kormány lehetővé kívánja tenni a gyermekeken kívül 3—10 kísérő nővér, orvos és felügyelő leutazását is, akik állandóan kapcsolatban fognak állni a gyermekekkel és akiknek ellátásáról szintén a román kor­mány gondoskodik. A magyar kormány a román kormánynak e nemes meghívását további intézkedés megtétele céljából Kővágó Józsefhez, Budapest polgármesteréhez továbbította. Kibocsátották az egymillió pengős bankjegyeket Utcaéin I bolyról közölt, hogy a Magyar Nemzeti Bank a szövetséges ellenőrző bizottság hozzá­járulásával február 38.tól kezdődően egymillió pengős bankjegyeket bocsát ki Az új címletű bankjegyek keltezése 1945 november­­ő- A nagyobb címletű bankjegyek forgalom behozatala szükségesnek mutatko­zott, mert a már eddig is forgalom­ban levő és maradó címletekkel a fizetési forgalom emelkedett mérté­két nem lehetett volna kielénteni. .................. ...... .. . .

Next