Tiszántúli Népszava, 1946. szeptember (2. évfolyam, 203-209. szám)

1946-09-08 / 203. szám

(A vezércikk folytatása.) él, amikor a világ hite már-már kezdett megrendülni. Kossuth Lajos a nagy probléma megol­dását — nemcsak az erdélyiét,­­de az egész magyarságét — még a dunai népek konföderációjá­­be­n vélte megtalálni, amelyben minden náció megtartja teljes szuverenitását. Juszt Oszkár két emberöltővel később már föderatív,államot javasolt, amely Am­erika és a Szovjet mintá­jára a rész államok flenségjogaina­k egy részét az állam összességére ruházva magasabb szintézis ki­alakulását teszi lehetővé.­­ ÉS NAPJAINKBAN, amikor a hotspringisi és brestenwoodsi egyezmények megteremtették a világ gabonaét osztó hivatalát és felállítottak egy m­a is funkcio­náló világbankot, amikor világ­­élelmezési konferencia ülésezik Koppenhágában, amikor Tru­man mindenkire kötelező világ­­bíróság megszervezését java­solja, akkor a gyászos párizsi hírek hallatára is szilárdan kell hinnünk a világszol­idaritás kialakulásában, amelyről a francia szocialista párt nagy­szerű kiáltványa tesz tanúságot. Hinnünk kell, mert be kell lát­nunk, hogy mindannyian rossz utakat jártunk Európa e részén és Erdély nem lehet fájdalom nélkül se a miénk, se az övék. Legyn hát mindkettőnké és min­denkié a világon. És a magyar­ság, amely végre a felnőtt né­pek sorába lépett, azzal a min­den fájdalmon úrrá lenni tudó öntudattal viselje ezt a sorsot, amely tudja, hogy valakinek el kell kezdenie azt a munkát, amely a világból, Erdélyből éppúgy, mint Patagóniából mindnyájunk közös hazáját te­remti meg. Múltúnk, sorsunk és történelmi szerepünk úgy látszik minket predesztinált erre a munkára s méltatlanok lennénk önmagunkhoz, ha emelt fővel nem vállalnák. A feladat ember­­felettinek latszik s a pohár ke­serű. De az út felfelé vezet és nem szabad, hogy a mai napok megrökönyödő fájdalma és ke­serűsége lebonthatatlan bariká­dokat torlaszoljon erre az útra. E héten megindul a Dolgozók Polgári Iskolája Hétfőn és kedden lehet jelentkezni Súlyos igazságtalanságot igye­kezett jóvátenni a magyar kor­mány, amikor tervbe vette a múlt év novemberében a Dolgozók Iskolájának létesítését. A Dolgozók Iskolájának be­vezetése után most már alkalima nyílik mindenkinek arra, hogy szintee ingyen akár a leamapa­­sabb iskolai végzettséget is meg­szerezhesse. Lovass Lászlót, a­ debreceni kollégium ’ polgári iskolájának igazgatóját kértük meg arra, hogy ismertesse olvasóinknak a Dolgozók I­skoláját, közelebbről pedig a Dolgozók Polgáriját. — A demokráciában a tudás nem lehet csupán egyesek ki­váltsága, nem lehet luxus — kezdte Lovass László. — Min­den dolgoz­ónak részesülnie kiéli a tudás áldásaiban, aki csak hiányát érzi az ismereteinek és aki képen arra, hogy magasabb iskolát végezhessen. — Azok a kenyérkeresők, fér­fiak vagy nők, akik inkább szakirányú érdeklődésünk, be­iratkozhatnak mostantól­ fogva a Dolgozók Polgárijába, mert innen tovább mehetnek a külön­böző szakiskolákba, kereskedel­mi, mezőgazdasági középisko­lákba, felsőipariskolába tanító­képzőbe. Lehetőség tehát nyílik számukra, most már csak a munkakedv é­s szorgalom hiány­zik, illetőleg bizonyos vagyok abban, hogy ez sem fog hiány­­zani — fejezte be nyilatkozatát Lovass igazgató. Azok a 15—45 év közötti fér­fiak és nők tehát, aki­k a Dolgo­zók Polgári Iskoláját elvégezni óhajtják, hétfőn és kedden je­lentkezzenek a Kolégium és Dó­­czi polgári iskolájának igazga­tóságánál 11 és 12 óra között. Az iskola teljesen ingyenes, csu­pán a tankönyvek megvásárlása terheli a tanulót. ! Gyászolófelek ! ! figyelmébe! Sajátkészítésű festett, keményfa koporsók sutányos áron be­szerezhetők. LOVÁSZ P­éterfia 52 1 A városi adóhivatal ellenőrizteti a munkaadókat Nyomatékosan felhívja a városi adóhivatal mindazokat, akik alkal­mazottakat tartanak, hogy alkall­­mazo­ttaik számát és a kifizetett bruttó illetményeket 3 napon be­lül a városi adóhivatal 18. sz­ szo­bájába jelentsék be és az illet­­ményadót egyidejűleg a városi adópénztárba fizessék be. A beje­lentést kéthetenként kell megten­ni külön-külön illetménykimutatá­son akként, hogy a legelső kéthe­tes időszak vasárnappal, mégpedig augusztus 11-ével végződjék, — tekintet nélkül arra, hogy mikortól kezdőd­őleg szóló az. Például, aki­nek a legutolsó benyújtott illet­­ménykimutatása — tegyük fel — július 24-ig járó illetményekről szólott, annak július 25-től — au­gusztus 11-ig bezárólag járó illet­ményekről kell külön kimutatást benyújtania, feltéve, természetesen hogy a július hóra eső részt az ezen a kimutatáson feltüntetett illetmények már forintértékben lett megállapítva. Ha azonban a júliusra eső illetményrész még sí­rna, illetve adópengőben lett meg­állapítva és kifizetve, akkor erről külön­­letménykimutatást köteles beadni a munkaadó. A további illetménykimutatások ezután mind­ig két hétről kell, hogy szóljanak mégpedig kötele­­zőleg hétfői kezdettel, tehát aug. 1­2-től 25-ig, aug. 26-tól szeptember 8-ig stb. Illetményki­utatások papírke­­reskedésekben kaphatók, 2 egyező példányban ásítandók ki. A városi adóhivatal közegeivel a munkaadókat ellenőriztetni fog­ja és a mulasztó munkaadókt a legsúlyosabban megbírságolta­t­ja. Ez a bírság 5000 forintig, sőt adott esetben ennél magasabb összegig terjedhet. Iskolások! Iskolakönyvek, írószerek, füzetek iskolatáskák nagy választékban Kühalminé­rc?Sőt Férfi szövetek már 25 forinttól , ga­nnnAr posztó, szövet, bélésáru üzlete __ M-Egyi pegenfeld tét 10, Irh SB 5 n d I I MMiwiffliHriMitr nw barna és szürke színben­­ megrendelésre készít 1 Xisslfasef »ácsmester. Piac 41 ,'tr A TISZÁM V(3Li NÉPSZAVA IRODALMI szemináriuma (32.) A magyarországi német­nyelvű irodalom természetes kultúrközvetítő volt és a német­nyelvű folyóiratok voltak az el­ső mintaképei a m­agy­ar nny­elvű­­­ségnek. Ugyanekkor azonban a magyarországi német kultúra két hatalmas veszedelmet rejtett mafláiban. Elsősorban alkotó erőket és közönséget vont el az irodalomtól, míg másodsorban legkiválóbb képviselőik a nacio­nalizmust más módon értelmez­ték, mint a magyar nacionalis­­ák. Ők a nagy germán álmokat szőtték és ezzel a magyarság széles rétegében sohasem azono­sította magát. Közben a politikai­ élet is megindult. 1815-ben megalakult a Magyar Tudós Társaság. Körny­­et venni lassan nemzeti köte­lességgé vált, majd áhított cél­lá. A romantika korában a leg­lelkesebb könyvterjesztők a ka­tolikus papok voltak. A romantikus költészet ne­mesi költészet, de Kölcsey már a népi dalok lelkét tanulmá­­nyozta, Kisfaludy Károly s Czu­­czor Gergely már népdalok írá­sával is megpróbálkoztak, Vö­­rösmarty népi dalokat idézett, míg Fazekas Mihály Ludas Ma­­tyija — a magyar paraszt las­san irodalmunk főalakjává vált, Így született meg Széchenyi Ist­ván agyában a legnagys­zerűbb gondolat: az elhanyagolt nép emberi felemelése. A Széchenyi-emme eleven ten­gelye a XIX. századnak. A fej­lődés gondolata természetesen sem a természettudományos fej­lődést, sem a hegeli filozófiát nem fogadta el, hanem mindent a valóságban keresett és talált meg: erkölcsi és , misetikus jel­legű. Nincsenek konkrét céljai és határai: az egész egy transz­cendens elgondolás. ...A magyar népnek nincs cse­kélyebb hivatása, mint képvisel­ni Ázsia bölcsőjében rejtőző, ed­­digelé sehol ki nem fejlett, se­hol érettségre nem virult sajá­tosságait- Az emberiségnek egy nemzetét megtartani, sajátsá­gait, mint ereklyét megőrizni és szeplőtelen mineműségében ki­fejteni, nemesíteni erőit, erényeit és így egészen új, eddig nem ismert alakban kiképezne, vég­céljához, az emberiség feldicsőí­­téséhez vezetni . ..“ összefoglalva a­z eddigieket, a sokat emlegetett pozsonyi „re­­f­or­mor­szággy­űlések“ inkább ha­logatták a reformokat és csak egy szűk társadalmi réteg lel­két képviselték. Országszerte egyre jobban elhatalmasodott az a tudat, hogy a fennálló politi­kai és társadalmi helyzet tart­hatatlan. Feltör a századokon keresztül visszatartott keserűség és a népi ételigény. Vörösmarty hangot adott a nemesség meg­újuló önérzetének, Széchenyi pe­dig egy ú­j magyar vallást te­remtett. Előkelő írók hátat for­­dítottak osztályuknak és a sze­gény nép íróivá lettek. A romantikusok hivatása volt a nemzetet egy egységes nem­zeti szellemmel megtölteni, melyben találkozik a katolikus és a protestáns, az úr és a pa­raszt. Nemzeti érzésünk ezidő­­ben pesszimisztikus. Halálra ítélt nemzet vagyunk és ezen csak Isten szánalma segíthet. Ez a gondolat lassan átmegy a köl­tők vérébe, de ezt a kétségbe­esést nem követte letargia és nihilizmus, hanem ellenkezőleg felrázta a nemzetet és élniaka­­r­ással töltötte el. Fojtogató pesszimizmus és sürgető al­ko­­tás vágy jellemzi a romantikus nemzeti­­érzést, és elbíven találko­zott az egész nemzet. Ezt fejezi ki Kölcsey Himnusza és Vörös­marty Szózata, melyek, nemzeti imádságainkká lettek. A polgármester­ elvtárs­­Budapesten Szabó Kálmán polgármester elvtárs hétfőn reggel Budapestre utazik, hogy fontos városi ügyekben tárgyalást kezdjen több minisztériummal. A polágrmester elvtárs most terjeszti először az illetékes kor­mányhatóság elé a város által kidolgozot költségvetést. Szabó Kálmán polgármestere a nagy­­fontosságú ügyeken egész héten Pesten tartózkodik és pénteken csatlakozik hozzá a debreceni pártok képviselői csoportja, hogy a kölcsönök megszerzésére közösen járjanak el. A hét közepe táján a polgár­mester elvtárs egy szőkébb vá­rosi bizottsággal a Balatonhoz is leutazik, hogy ott a város egy üdülőtelepet megtekintse. Lesz-e párhuzamos osztály a felsőipariskolában? A Tiszántúli Népszava meg­írta napokat ezelőtt, hogy a deb­receni felsőipariskolába ebben az esztendőben több mint száz növendék jelentkezett felvételre. Ezek közül az intézet 35 növen­dék felvételét biztosíthatta. Felvetettük annak kérdését, nem lehetne-e párhuzamos osz­tályok felállításával a jelentke­zők tanulási lehetőségét biztosí­tani. Az ügyben Pataky József miniszteri tanácsos elvtárs a héten Budapesten az iparügyi minisztériummal tárgyalásokat folytatott, ahol a párhuzamos osztályok felállításának tervét teljes jóindulattal és támogata­nra fogadták. Pataky József elv­­íre ígéretet kapott arra, hogy a minisztérium a pénzügyminisz­­tériummal az ügyben tárgyalá­sokat kezd s ha anyagilag mód nyílik rá, megnyitják a párhu­zamos osztályokat, annál is in­kább, mert az ország területén 5 ezer jelentkezőből csak 100 felvételét tudták eddig lehetővé tenni. SZÍNHÁZ Ma nyit a Kamara A debreceni Irodalmi Kamara­színház ma este kezdi meg mű­ködését Priesley: „Veszélyes forduló“ című színművének be­mutatójával. A budapesti Nem­zeti Kamaraszínház nagysikerű darabjának debreceni szereplői Kormos Lajos, Miklós Klára, Kertész Sándor, Oláh Klári, Ke­mény Erzsi, Károlyi István és Arany Kató lesznek­. A darab szímrehozása kü­lön­­ön is érdekes és kierelkedő ese­ménye Debrecen színháztörténe­tének. A mai előadás lesz az első, amikor egy időb­en a város­­ban két helyen is prózai dara­­­bot játszanak eymástól függet­len szerposz­tásban, a színészek úgynevezett „pendliző*“ nélkül. Hisszük, hogy az igazgató messzemenő áldozatkészsége nem volt hiábavaló s a közön­ség komoly érdeklődése fogja kísérni a kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap játszó Kamaraszínház munkáját. * Szabadtéri „AIDA“ Debrecenben .Szeptember 14-én ritka művé­szi célmnéven lesz rés­ze Debre­cen zenekedvelő közönségének. Giuseppe Verdi ,,Aida“ című operájában gyönyörködhet,­­sza­badtéri előadás keretében a Dé­ri múzeum kertjében. Beleznay István színigazgató erre az elő­adásra Magyar Állami Operahá­z leg­kiválóbb művészeit hívta mg, akiket a 70 tagú budapesti vasutas hangversenyzenekar kí­sér. A 32 tagú operaházi kórust Szőke Tibor, az osperraház kar­nagya vezényli. Giuseppe Verdi olasz terne­­,szerzőt, a zenetörténeteim egyik óriását, azt hisszük, feleslges a közönségnek bemutatnunk. Ezt a remekművét 1871-ben írta, a Szuezi-csatorna és az egyiptomi olasz opera megnyitá­sára, az egyiptomi alkirály meg­rendelésére. Az önfeláldozó sze­relem — a szerelmesét a halál­ba is követő nő — eposza ez az opera, amelynek zenéje az­ em­beri indulatokat és érzéseket tö­kéletesen visszaadja. Éppen eb­be rejlik Verdi nagysága, hogy a legkomplikáltabb emberi ér­zelmeket lágy, behízelgő mu­zsikával mindenki számára ért­hetővé tudja tenni. Verdit mai szemmel úgy jellemezhetjük leg­pontosabban, mint a nép nyel­vén író zeneszerzőt. A „Celesta Aida“ szerelmi vallomás a zenei líra egyik legcsodálatosabb al­kotása­ A „Nílusparti jelenet“ serzettjéhez hasonló kevés akad a zeneirodalomban. ...­ bevonu­lási induló“ melódiája például annyira közismert, hogy renge­teg ember dúdolja, vagy fütyüli, anélkül, hogy tudná, hogy ope­rát fütyül, vagy dúdol. A balett zenéjének említése után szándékosan hagytuk utol­jára az úgynevezett „befalazási jelenetet“, Aida és Radames — a halálba induló szerelmesek — búcsúját az élttől, amelybe belé­ből­ szól a kórus földöntúli hangja. A megrázó erejű dal nemcsak a halálba indulók bú­csúja az élettől, hanem a síron túl is megmaradó szerelem him­nusza. MeiWist HEGYESSY GERGELYNÉ borazása és sörözője a „Szürkebaráthoz“, Nyugati u­. 22. A „TISZÁNTÚLI NÉPSZAVA“ ÉRTÉK­ HARCOL, HARCOLJ TE IS ÉRTE! rádiócsöve­k, telepek, villamossági munkák MAYEft EMIL cén Battu­bány­ u 5, Kossuth u.13. tel. 380 Viszonteladók! Népszövetkezetek! Mindennemű £ex£il, köészövö££, rövid­­árúcikkek Szentesi F. nagykereskedése Dr. Nagy Ferenc és Leitner Jenő -- Simonffy­ utca 21. (Városi bérház) Forintért legolcsóbban só, paprika, cige­­ret­apapír, hüvely f&il­pián I SftvIA fűszer-, gyarmat-, festék-, és rövidáru #GMWÍ£­«ISti­iuSffiiiy nagykereskedésében — Platu Ha 83

Next