Tiszántúli Népszava, 1946. október (2. évfolyam, 227-233. szám)
1946-10-06 / 227. szám
Újbrecen, 1946 október 6. vasárnap u. évf. 227. szám TISZÁNTÚLI Vasira«»! Síim ára: SOfiDei ZOC 1 /VLO E r^! OKRA TA E P ART NAR i LARA %**«•ite.cg■ Ot./.itn uitu J tuition 122 . l'j vri iitgielenik nétfi6 kivételivel mimten Mit fiieiat tanulót fiethievutio 3 Telefont t?A 13 párizsi , AZAZ LENNI, VAGY NEM LENNI* ÍRTA: PEÉRY REZSŐ A háború befejezés*, sozösebbről a szovjet öregek megjelenése hazánkban a magyar történelem eddig egyik legnagyobbanadásso társadalmi forradalmát valósította meg: " a 'félfeudális&a római-nagytőkés történelmi kaszt uralom összeomlott s a politikai demokráciával együtt megszületett az elnyomott magyar agráriiáliók évszázados 41 ... ma: • a'•iSldwfoKa-‘'A ihígssiáltás így változott • felszabadítássá; nemcsak a németektől váltotta meg az országot, hanem am» fcasztrendsggs.igájától is,amely midőit ,forlyat Bán-íszinte ráforrott és belenőtt a dolgozó ember testébe. El kell ezt ismételnünk, hogy megértessük: a magyar milliók szívében és eszméletében milyen várakozásokat gyűjtött fel ez a korszakos változás. Eiiscett milliókat Európa egyik legzártabb osztíguróban vitte brit két ízben a háborúba, a amelyben elmondhatatlanul sokskat szenvedtek. Felszabadult nép kevés ekeiben érzett élesebb elkülönülést urainak politikájától, mint a magyarság Sajó tavaszán. "A váratlan lendülettel a hatalom ormára került nép mem legyőződnek, hanem szövetségea Ursnak hitte magát. Társadalmnl ,síkon és vonalon győztessé tette a változás. Közben elfeledte, főleg otthon, hogyennek ára a legyőzetés, a vereség volt. Míg fizetni kell ezért, ha ez ár nem csekély. Miután elfogott a társadalmi szabadság mámora, most tudjuk csak meg, mi az vesztésinek lenni a totális háborúban. És most tudjuk meg, mennyire legyőzött nemzet tagjai vagyunk, kivétel nélkül valamennyien. A vezető " kasztok bűneiért lakolrdak kiül azoknak, kiknek nem volt erejük vagy merszük a szembeszegülésre. A bírák ne at a rendszert idézik a mlaguk elé, hanem a nemzetei. tt • ‘ •'$' l Ebbe persze nehéz beletörődni. Legyőzött nemzetek, igen komolyan veszik a győztesek háborús célkitűzéseinek nagy erkölcsi elveit. Mivel a legyőzött nemzetek elnyomott osztályokon épülnek újra, szentül Qivin«-t a győztesek hirdette morális tételek egyetemes érvényében, feledvén, hogy ezeket inkább ellenük, mint értük fogalmnaták, feledvén, hogy a világ a háború után a győztesek világa, melyben legyőzökettitik vendégszereplésre hívnak főleg olykor-olykor, így voait® A kétszázezer szlovákiai magyar sorsára vonatkozó párizsi döntés előtt íródotta hoznajd a wilsoni pontok az első, az Atlantic Charta tételei a második világháború után a győztesek világára. A magyar közvéleménynek realista része is úgy vélte, hogy a második világháború után okvetetlenül kiszélesítik az imént kodifikált erkölcsi rendezőelvek hatósugarai. Ezt az illúziót a szövetséges nemzetek univerzális hisnanisztikus erőtartalékjainak ismerete, a múlt békével kapcsolatban hangoztatott szabad bírálat és a nemzetünkkel gyakorolt kegyelem ténye alapozta meg. A nép, melyet imént tanulta, ismerni a demokráciát, rendszerint fefedni szokta, hogy a demokrácia is nemzeti életösztönök, sőt hatalmi törekvések szervességéte van beágyazva és igen ha.Klasmoe ,a demokrácia elvont, chilin lista- utópikus értelmezésére. A parancsuralmi légkör fojtogató szorongatottságából elerülő nemzet közvéleménye hitetlenkedve látja, hogy a szerencsés és boldog nemzetek demokratikus rendszere mögött is hatalom áll, szerzési vágy, nagyobb józanabb, ökonómikusabb, mint a hatalomszerzésben felemészződő nacionalista diktatúráké." » • Az élet érdekeiben megsértett demokráciák idézik maguk elé másodszor a másodízben ellenük fellépő Magyarországot S amint a októberi forradalom harcosai, a magyar demokrácia gondoktól agyongyötört munkásai is azt hitték, hogy az elvrokonság elvon majd valamit a nemzeti felelősség terheiből. Áma meglévő nemzetnek, kell elszámolnia a mait irtózatos tévedéseit."rí. A nép előbb a harcterefenn és az otthonokban felelt, most pedig a zöktasztal mellett, ama kasztok -és vezetődij korlátoltságáért, etvai'ait,vápáért, melyek uralmát otthon végérvényesen megszüntette, a melyeknek uralma évtizedek óta gúzsba kötötte. Tragikus történelmi tény, hogy a vesztes,népiek árulásból és halálból éledő demokráciái nem támogatást kapnak, hanem korlátozást és fenyítést. Vannak népek, melyek szabadsága büntetésben fogant, mint például a magyaré. A devonokratikus világot visszájáról ismerjük meg, amint saját biztonságát félti és védi nemz®etünktől. Ellenünk hozott ítélettel lépünk a szabad, népek körébe. Az ítélet észr,erűtlenül kemény, indokolatlanul rettenetes, de a szabad népek körébe kerültünk s itt a kegyeimet ki kell •* verekedni. Az élőhalott nemzet talán utolsó lehetősége: ez a harc a kegye kínért; békéiben, építésben, alkotásban, tudással, szelleménel, szervezőerővel, akarattal kell kievvívnunk. Nem kisebb hősiesség kell hozzá, mint ketktt volna mondjuk fihtioz, hogy márciu^m reekingra.^unk a németek n».'k, Vikmeröknek kell lennünk, hogy életben toaratíjunk. És életben akariíutk maradni. Tragikus életérzés nélkül ez szinte lehetetlen. A párisi bók® eszméletünket elhódító szigorai és érzelveinket fenyegető merevsége mintha a történelem fgyelmeztetése lenne arra vonatkozóan, hogy egy szerettet utolsó változatban próbálunk. Időnk lejáróban van és még egy balsikerű szereplés katasztrófája eltüntet a tudatos nemzetek színpadáról. A valóban, gondolkozó magyarok, előtt úgy látszott, hogy az, elmúlt világháború volt ez az utolsó alkalom. Hiszen majdnem az volt s véletlen kedvezésnek látszik, hogy ezt a haladékot kaptuk. A párisi békceértekezletnek vannak lelletőelgei,sajnos minden okunk meg van arra, hogy árlsínban a lestsúly .»ahícakké számoljunk, — ,amelyektel kapcsolatban teljesen tanácstalan az ország, ilyen a kitelepítés az amigyis rendkívül szűk és túlnépesedett hazai területre, a lakosság átvétele virágzó városai, falvai, kultúrjávai, vagyona, vállalatai, házai, földjei nélkül. Ez a magyar társadalom egyelőre elképzelhetetlen megrendülését vonná maga után hosszú évtizedekre , s az országot legjobb esetben a többé-kevésbé rendezett internálótábor állapotába juttatná a falak lakók és szabadon tálorozók tízezreivel, a tanácstalan- és ikoklulsorban "tengődök százezreivel, nyomasztó belső feszültségekkel, nincstelenek zendüléseivel fokozódó osztályharccal, permanens nemzeti lázongásokkal. Hogy Párizsban és otthon harcoltunk ilene, elsősorban azért tettük, mert ezzel a megterheléssel az „utolsó mérvét“, ami előttünkvan, eleve reménytelennek látszott. A magyarságról elmondták az értekezleten, hogy nem akarja véreit bifogadni. Márpedig arról volt és van szó itt, hogy ebben a magyar demokrácia anyagi romlásának és társadalmi felbomlásának a veszélyét látjuk Ezt a társadalmi szerkezetet úgyis nincstelenek, állásaikból elbocsátottak és munkanélküliek tízezreinek gondja terheli. Úgy véljük, nem bírna ki újabb terhelést. Ha ez így lett, a valószínű halál tudatával megyünk neki az új életnek. Ha módosul a katasztrófa, a világ, mely irgalmatlan hozzánk, segít az első lépésnél s így reményünk van arra, hogy nem zuhanunk el és lassan-lassan, tántorogva s nehezen, de elindulunk az élet műveg távoli fényei felé. Rekordgyorsasággal felszeresték a magyar béketervezet gazdasági pontjainak tárgyalását (Páris, okt. 3.) A balkáni tfelzdarfij- bizottság összesen 20 órás, öt ülésen letárgyalta a magyar békeszerződéstervezet még fennmaradt 72 cikkelyét és ezzel felülmúlta eddigi gtfor- Scsogi csúcsteljesítményét. Miután többórás tárgyalás után a balkáni és a finn gazdasági bizottság elvetette az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy a magyar jóvátétel összegét 300 millió dollárról 200 millió dollárra csökkentsék, Hajdú Csehszlovákia rezéről elfogadta a döntőbíráskodás kimondását. Az angol delegátus szerint Csehszlovákia követelése mintegy 15 millió dollárra vonatkozik. A 23. paragrafus 9. bekezdéséhez francia javaslatot nyújtottak be, amely kéri, hogy a Duna, Száva, Adria Vasúttársaság ügyét rendezzék Ezután egy angol, amerikai, francia javaslatra tértek át, amely arra irányul, hogy védelmezzék a háború előtt kifosztott magyarorszgi zsidók érdekeit. Corascsenko (Szovjetunió) kijelentette, hogy a javaslatban foglalt intézkedések az új Magyarország belső törvényeivel ellentétben állanak, annál is inkább, mert Magyarországon eltörölték a faji diszkriminációs törvényeket és annak következményei. Majd a 24. cikkely tárgyalására tértek át. Eszerint Magyarország elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van a magyarországi német javakra. Ezt a cikkelyt a bizottság egyhangúag elfogadta. . A 25. cikkely 2 javaslatot tartalmaz. Az egyik a szovjet, a másik egy francia, angol, amerikai javaslat az Egyesült Nemzetek területén lévő magyar javakról. A Szovjetúnió javasolta, hogy a magyar államot és a magyar nemzet alattvalóit helyezzék vissza jogaikba. A 27. cikkely amit szólt, hogy Magyarország, a magyar állam alattvalói , lemondanak minden Németországgal szemben támasztott magyar követelésről. A bizottság a javaslat 5. cikkelyét elfogadta. A 28. és 29. cikkellyel kapcsolatban több javaslat, volt. Az angol és amerikai delegáció azt javasolta, hogy valamennyi Egyesült Nemzet a polgári repülés terén egyforma enged, menyben részesüljön Magyarországon. A javaslatot elfogadták. A 30. cikkelyhez egy szovjet ás egy angol javaslatot nyújtottak be. Mindkét javaslat arról szól hogy a magyar békeszerző-dés gazdasági záradékainak végrehajtása során felmerülő vitákat közös békéltető bizottság rendezze. A javaslatot elfogadták. Ma 11 órakor folytatódik a „Tiszántúli Népszava“ előadássorozata A „Tiszántúli Népszaváénak az aktuális magyar problémákról tartott előadássorozataiban tegnap délután Dóka László bedőlt nagy sikerrel a magyar szellemi ellenállás történetéről. (Előadásáról, mulu lapzárta után ért véget, keddi számunkban számolunk be.) Ma délelőtt 11 órakor Andryánszky István és társ nagy érdeklődéssel várt előadására kerül a sor a48-as magyar szabadságharc tanulságairól. Itt közöljük az érdeklődőkkel, hogy Peéry Rezső „Magyarok a két Csehszlovákiában“ című előadása hétfőn este 6 órakor nem a Déri múzeumban, hanem a városi Zeneiskolában lesz. Pártvezetőségi ülés hétfőn délután 5 órakor