Tiszatáj, 1968 (22. évfolyam, 1-12. szám
1968 / 11. szám - Ötven éve történt
új emberek kellenek a kormányrúdhoz! Az új politika első szava: Békét! Mi értelme, hogy még tegnap is ezrével hullottak el testvéreink a Monte Perticán? Mi közünk nekünk a Monte Perticához, ehhez a karsztvidékhez, és ahhoz, hogy a délszlávokhoz, vagy az olaszokhoz tartozzék-e? Ezért pusztuljon nemzetünk színe virága? Miért harcolunk mi a Hohenzollern-dinasztia fennmaradásáért? (A tömeg: Le velük!) Miért küldték el katonáinkat idegen érdekek frontjaira? Rokonszenvezünk minden nép szabadságvágyával, és testvéri segítő kezet nyújtunk. Ezek után fölolvasom a Nemzeti Tanács proklamációját: — Az abszolutista osztályuralom, s a régi pártok politikája végveszélybe sodorták Magyarországot. A vakmerő önteltséggel felidézett háború nemzetünk legjavát vitte vágóhídra és felőrölte az ország népeinek szellemi és anyagi forrásait. Ez a nyegle, vak, szűkkeblű, fennhéjázó politika az egész világot Magyarország ellenségévé tette, s ezért az egész népet felelősségre vonják az osztályabszolutizmus, a feudalizmus, a bankhatalom bűneiért. Felelősségük tudatában elhatározta a 48-as Károlyi Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az Országos Polgári Radikális Párt, hogy megalakítják a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely központi irányító szerve kíván lenni minden olyan mozgalomnak és törekvésnek, amely Magyarország megmentésére és korszerű újjászervezésére irányul. E célból a következőkben foglaljuk össze legsürgősebb tennivalóinkat: 1. A mai korrupt kormány eltávolítása. 2. Magyarország Ausztriától való elszakadása érdekében mindent megtenni. 3. A háborúnak azonnal véget vetni. 4. Feloszlatni a képviselőházat, új választásokat kiírni. 5. A népek önrendelkezési jogát késedelem nélkül elismerni, biztosítani. 6. Gyülekezési szabadság biztosítása, cenzúra eltörlése. 7. Általános amnesztiát a politikai elítélteknek. 8. Fegyverszünet a velünk szemben álló felekkel. 9. Földbirtok- és szociálpolitikai reformot. 10. Elismerni az új ukrán, lengyel stb. államokat. 11. Új külföldi érdekképviseleteket! 12. A háború és béke kérdésében népképviselet döntsön. Végül fölhívjuk az összes külföldi népeket, kormányokat, hogy minden, országunkat érintő kérdésben a mai kormányhatalom helyett, amely elvesztette kapcsolatát a dolgozó Magyarországgal, a mostani Nemzeti Tanáccsal keresse a közvetlen kapcsolatot, amely egyedül hivatott a magyar nemzet nevében beszélni, cselekedni, amelynek vére és munkája tartja fönn Magyarországot.” Ezek után Hollós dr. beszélt: „Trónok roskadoznak, államok süllyednek el, új államok születnek, szappanbuborék módjára tűnnek el megdönthetetlennek hitt kormányzási elvek, politikai hitvallások, ebben a világrengető forradalmi atmoszférában sziklaszilárdan áll még most is a magyar reakció! Szégyen és gyalázat, hogy a politikai rabszolgaság utolsó fellegvárául Magyarország maradt meg, az a Magyarország, amelyre Kossuth Lajos idejében világszerte úgy tekinthettek, mint a szabadság zászlóvivőjére. Mivé lettek márciusi hagyományai? Magyarország a kiegyezés után a korrupció posványába merült és sópénzzel, kárósítással, puskával, szuronnyal, pálinkával összevásárolt szavazótömegek parlamentjével tartották fenn hatalmukat a grófok, zsiványok, akik ebből az áldott országból a tüdővész, a kivándorlás, a szegénység, az elbutulás országát csinálták. Ilyen világban, ebben az országban nem tudunk, nem akarunk élni! Mi egy szabad, békés, boldogulni tudó, gazdag Magyarországon akarunk élni!” Juhász Gyula a következő szónok: „Polgártársak! Most győzedelmeskedik az a Kossuth, aki 48-ban megmutatta a népeknek a demokrácia útjait. Ferenc József regimentje elfogyott, de Kossuth Lajos regimentje élni fog!” Hollós dr. a szegediek határozati javaslatát olvasta föl: „Szeged népe megbélyegzi a hatalom eljárását, amennyiben most is szuronnyal akarja elnémítani azokat, akik egyedül képesek békét, életet teremteni. Szeged népe azonnali békekötést követel! Az ország igazgatására csak a Nemzeti Tanácsot ismeri el. Fölhívja Szeged város törvényhatóságát, hogy azonnal üljön össze és a Nemzeti Tanács programját tegye magáévá. Szeged város országgyűlési képviselői jelentsék ki csatlakozásukat a Nemzeti Tanácshoz, vagy mondjanak le mandátumukról.” A népgyűlés a szónokokat és a határozati javaslatokat lelkesedéssel elfogadta és emelkedett hangulatban oszlott el. A gyűlés résztvevői közül akkor még kevesen tudták, hogy a fekete házbeli munkásotthon előtt a gyűlés ideje alatt 200 puska és két gépfegyver őrködött a város békessége fölött. Akkor már a Szociáldemokrata Pártnak is volt fegyverhez értő katonai alakulata, amely a titokban kiállított rendőri katonai provokációs fegyverekkel szemben fölvehette volna a harcot. A világ, az ország eseményei egymás sarkát tapossák. 29-re virradóra megalakult a Magyar Katonatanács. Véres tüntetések Budapesten. Rendőrsortűz, két halott, 72 sebesült. A Nemzeti Tanács a történtek után nem tárgyal József főherceggel, akit a király a mostani helyzetben Magyarország sorsának intézésével bízott meg. Andrássy (Wekerle után megbízva), különbékét kért Wilsontól, azonnali jegy 1033