Tiszatáj, 1970 (24. évfolyam, 1-12. szám
1970 / 1. szám
MUNKATÁRSaINK Túl az ötvenen természetes igény az emberben a számvetés. Költő esetében az összegyűjtött vagy válogatott kötet. Eljutottam él is idáig: válogatott veseim gyűjteménye „A lélek évszakai’’ címmel nemsokára megjelenik a Magvetőnél. Hét kötet anyagából állt egybe. Bő válogatás lesz, nem a szigor és az önkritika hiánya miatt, hanem azért, mert első köteteim igen kevés példányszámban láttak napvilágot, s könyvárusi forgalomba is alig kerültek. Új könyvem címe nemcsak az élet megélt évszakaira utal, hanem arra is, hogy a lélek időszámítása más, fontosabb ennél. Hogy a lélek az élet tavaszán is tudhat a télről, s hogy a biológiai őszben is lehetnek tavaszi napjai. Mostanában különben verset keveset írok. Bár helyesebb lenne azt mondanom, hogy mostanában is, hiszen soha nem voltam bőven termő. Pedig legfényesebb örömeimet mindig a versírás adta. Igaz viszont, hogy a legpusztítóbb kínjaimat is. A műfordítást sem hagytam abba. Jelenleg Ungaretti verseivel küszködöm. Ungaretti nagy, de nehéz költő. Egyébként elkezdtem műfordításaim kéziratainak a rendezését is. Szeretnék belőlük ugyancsak egy válogatott kötetet megjelentetni. A több mint 20 ezer sorból talán sikerül majd változatos, érdekes könyvet szerkesztenem. CSORBA GYŐZŐ