Tiszatáj, 2000 (54. évfolyam, 1-12. szám

2000 / 12. szám - 200 ÉVE SZÜLETETT VÖRÖSMARTY MIHÁLY - Szajbély Mihály: Délsziget északi fényben (Herder, az új mitológia és Vörösmarty)

11« tiszatáj Szajbély Mihály Délsziget északi fényben HERDER, AZ ÚJ MITOLÓGIA ÉS VÖRÖSMARTY - Mit álmodtál? - Gömbölyűt, elgurult...!" Végigtekintve a magyar irodalom alakulástörténetén, első pillantásra úgy tűnik, hogy a nemzeti eposz megteremtésére irányuló erőfeszítések végigkísérték a 19. száza­dot, Csokonai Vitéz Mihály kései Árpádiász-tervezetétől kezdve Vörösmartyn és Arany Jánoson át egészen Zempléni Árpádig. Sőt, az időhatárokat még tágítani is lehetne, visszafelé Ráday Gedeonon, Ányoson és Bartsayn át a jezsuiták latin nyelvű kísérleteiig, előre haladva pedig mondjuk Juhász Ferencnek az 1960-as években kibon­takozott és pár éven belül szóvirágokba fulladt epikus munkásságáig. A kérdéskört ala­posabban szemügyre véve azonban már a 19. században is inkább e folyamat egyenet­lensége kelti fel a figyelmet. A reformkorban kétségtelenül kisebb érdeklődés mutat­kozott a műfaj iránt, mint a század korábbi évtizedeiben, s amikor Világos után a nem­zeti eposz kérdése megint az alkotók és a kritikusok figyelmének a homlokterébe ke­rült, egészen más elvárások fogalmazódtak meg vele szemben, mint a jó három év­tizeddel korábbi időszakban. Némi leegyszerűsítéssel akár úgy is fogalmazhatnék tehát, hogy a nemzeti eposz megteremtésére irányuló jelentős törekvések nem kísérték végig a 19. századot. Vörös­marty 1830 után elfordult a hőskölteménytől, Petőfi a nemzeti hőskorba vezető eposz iránt sohasem mutatott érdeklődést, Arany János pályája pedig a műfaj paródiájával (komikus eposszal) indult és a Toldi-történet feldolgozásával folytatódott, amelyről (a tervezett második rész kapcsán) ő maga írta Petőfinek, hogy „én nem tulajdon érte­lemben vett eposzt, hanem úgynevezett költői beszélyt írok.”*­­ Nem tudni ugyan, hogy a fejedelmek korába vezető, népi szellemben és nyelven írandó eposz gondolata mikor kezdte foglalkoztatni, de hangot mindenesetre csak első, Petőfihez írott levelében adott neki, és gyanítható, hogy megfogalmazásához éppen a Toldit lelkesen köszöntő későbbi költő-barát adhatta (akaratán kívül) a döntő lökést. Petőfi ugyanis, levelének unalomig idézett sorai szerint, közös programul ajánlotta a nép uralkodóvá tételét a költészetben - ezt a felhívást pedig a klasszikus műfaji hierarchia jegyében gondolkodó Arany csak úgy fordíthatta le a magának, hogy a nép számára meg kell hódítani a rang­létra csúcsán álló eposz műfaját. Tervéért Petőfi nem lelkesedett minden feltétel nélkül Egy nem egészen két éves gyermek bontakozó magánmitológiájából.­­ Arany János leveleskönyve. Válogatta, szerkesztette a bevezető­t és a mutatókat készítette Sáfrán Györgyi, Bp. 1982. 93.

Next