Tiszatáj, 2004 (58. évfolyam, 1-12. szám

2004 / 9. szám - FRIED ISTVÁN 70 ÉVES - Imre László: Fried István: Öreg Jókai nem vén Jókai (Egy másik Jókai meg nem történt kalandjai az irodalomtörténetben)

2004■ szeptember Fried István hetvenévesen is napóleoni lendülettel dolgozik, az egyetemen változatlan óraszámban tanít a jövőben is. Ily módon értéktisztelő tanítványai is megnyugodhatnak. Az pedig külön öröm, hogy a Tiszatájban - még néhány lap mellett - olyan fórumra talált, amelyben otthon érezheti magát. Mert egyébként - az ő szavaival - „igazán kevés az olyan orgánum, amely az értékek közötti közvetítést vállalja, függetlenül attól, hogy ki az érték létrehozója”. Isten éltesse a szegedi egyetem egyetlen Herder-díjas tudósát! Q(U\Ucrb *5 TI Fried István: Öreg Jókai nem vén Jókai Egy másik Jókai meg nem történt kalandjai az irodalomtörténetben Fried István kötetének címe egy regényeim parafrázisa, ezen túl egy szólásmondást idéz, leginkább azonban egy sű­rűn visszatérő és sok fejtörést okozó dilemmát választ tár­gyul: az öreg Jókai valóban hanyatló, széteső, divatok és hatások nyomán eredendő alkatától idegen utakra tévedő, anakronisztikus és hatásvadász belletrista volt; vagy éppen fordítva: megújulásra képes, a modern (XX. századi) ma­gyar irodalom számára sok értékes inspirációt produkáló géniusz. Az ügyet bonyolítja az, hogy az érintettek, a szá­zadforduló és a századelő nagyjai nem nagyon nyilatkoztak Jókai előd­ voltáról vagy azért, mert éppoly spontán alkotók voltak, mint ő, tehát irodalomtörténeti és elméleti kérdések nem foglalkoztatták őket (pl. Krúdyt), vagy azért, mert a kapcsolódás hangoztatása degradáló lehetett a „modern”­­ek szemében (Szabó Dezső). Ez utóbbi, s meglehetősen szembetűnő összefüggésnek pedig meg lett volna a fejlő­déstörténeti magyarázata is, hiszen az expresszionizmus közismerten a romantika örököse. Az öreg Jókait (mondjuk az 1885 utánit) tehát egyfelől övezhette jogos tisztelet, sőt rajongás, érzékelhető lehetett másfelől, hogy visszhangot ad egyre újabb és újabb jelensé­gekre (Vernétől a szecesszióig), de mégiscsak az volt a helyzet, hogy a rokonszenvező, az elnézően udvarias méltánylás is főképpen Mikszáth és Herczeg Ferenc mesterét látta benne. „Korszerűsítési” kísérlet gyanánt későbbi fejleményként jelenik meg a Sárga rózsa túlbecsülő kultusza, talán Móricz felől tekintve vissza. Nem is vitatható, hogy ez a regénye a sikerültebbek, hibátlanabbak közül való. Más kérdés, hogy Jókai tehetségének kiemel-Ister Kiadó Budapest, 2003 1936 oldal, 1700 Ft

Next