Tiszatáj, 2007 (61. évfolyam, 1-12. szám

2007 / 12. szám - JÓKAI ANNA KÖSZÖNTÉSE - Hernádi Mária: A becketti magyar ugar (Jókai Anna: Godot megjött)

Jókai Anna köszöntése Hernádi Mária A becketti magyar ugar Jókai Anna: Godot megjött Jókai Anna meghatározóan epikus életművére általában véve jellemző az anyag­gazdagság, az elmélyült emberismeretre alapozott írói tapasztalatkincs különös bősége. Történetei életszerűek és hitelesek, szereplői finoman ábrázolt, egyedi karakterek, nehezen felejthető arcok. Műveinek másik jellemzője a műfajtól füg­getlenül jelenlévő erős drámaiság. Nemcsak a cselekmények drámába illőek: a regényekben mesterien szerkesztett monológok és dialógusok követik egymást, a dikció pedig szinte mindig emelkedett. Még az elsuttogott párbeszédekben is mintha szakadékokon kiabálnának át egymásnak a regények szereplői, de leg­alábbis mintha egy tágas színpadot és nézőteret kellene betölteniük mondandó­jukkal. A pátoszt és az iróniát egyaránt magába olvasztó emelkedettséget nem csökkenti a banális-közhelyes nyelv stílusimitációja sem - de a teatralitás sem megy a dialógusok és monológok életszerűségének és spontaneitásának rovására. Az életművön belül a kilencvenes évektől megjelenő verses apokrif imákban ugyanez az esszenciálissá érlelt tapasztalatkincs és teátrálisan emelkedett hang talál újabb műfajára. Jókai Anna Godot megjött című új művében ez a hang talán legsajátabb köze­gébe tér vissza a drámával. A szöveg formai tagolása­­ a Közjátéktól illetve Michy és Masha párbeszédeitől eltekintve - inkább regényre emlékeztet, mivel a pár­beszédek és monológok sorát megszakító gyakori és részletes szerzői instrukciók helyenként hosszabb-rövidebb leírásokba és esemény-elbeszélésekbe hajlanak át, és a megszólaló szereplők személyének jelzése sem a hagyományos drámai meg­oldását követi. Mégis: a figurák közti erőviszonyok térképe, a jelenetezés módja és a történet szerkezete, a cselekmény feszültségíve és kidolgozása is arra utal, hogy drámával van dolgunk. A könyvnek számos irodalmi előzménye, forrása van, a szöveg intertextuális utalásainak rendszere rendkívül gazdag és rétegzett. Elsőként említendő Beckett műve, amelyre maga a cím hivatkozik: Jókai Anna könyve a Beckett-szöveg pa­rafrázisának tekinthető. A Godot megjött a Godot-ra várva aktualizálása egy adott térre és időre: Közép-Európára, Magyarországra az ezredfordulón túl. Be­ckett önmagából kifordult világának sivár, holdbéli tája, ahol Vladimir és Estra-

Next