Tiszatáj, 2017 (71. évfolyam, 1-12. szám

2017 / 3. szám - LÉGY, HA BIRSZ, TE „VILÁG-KÖLTŐ!” - 200 ÉVE SZÜLETETT ARANY JÁNOS - Török Zsuzsa: Arany és a britek (A Toldi és a Murány ostroma londoni Athenaeumban)

55­82 tiszatáj Közel 60 kötetre rúg az általa átültetett magyar munkák száma s valóban több volt mint egysze­rű könnyelműség lapjainktól, midőn egyidőben egész sportot csináltak Kertbeny kicsúfolásából. Hogy az ő lázas tevékenysége talán túlnyomóan az elsietettség bélyegét viseli, némi alapon lehetne állítani, de szűkkeblűség volna őt minden tekintetben elitélni. Petőfi, Arany és Jókai nagyrészben az ő ernyedetlen buzgalma által nyertek az idegen nagyságok pantheonjában helyet s alig segített vala­ki jobban megtörni azon, egészen a nevetségesig balga nézeteket, melyeket a külföld műveltségben állapotainkról nyilvánított."48 Detrich Márta Kertbeny életéről és műfordítói munkásságáról írt értekezésében szintén a fordító kultúraközvetítői, mediátori szerepét nyomatékosította.49 Egy 1991-ben benyújtott doktori disszertáció pedig a komparatisztika történeti perspektívája szempontjából hangsú­lyozta Kertbeny munkásságának jelentőségét.50 Arany János műveinek 19. századi angliai recepcióját illetően mindenesetre a német nyelv közvetítő szerepe emelendő ki. Míg Arany korai, főként Shakespeare-fordításai esetén is a német nyelv játszotta a mediátori funkciót, e nyelv közvetítői szerepe a kulturális javak áramlásának folyamatában fordított esetben is érvényesült. Arany 19. századi külföldi recep­ciójában a német nyelv, főként Kertbeny fordításainak köszönhetően, kulcsszerepet játszott. Hadd fejezzem be tanulmányom a fordító erre vonatkozó megjegyzésével: „Most már szinte nincs is német, angol vagy francia lexikon vagy irodalomtörténet stb., amely az Ön és nemes társa, Petőfi nevét tisztelettel ne említené, amely a magyar költészetet ne ugyanolyan fi­gyelemmel ismertetné, mint eddig a szerbet, oroszt, lengyelt, a másodrendű skandináv és román né­peket. És ez már mégiscsak valami.”51 És ez már mégiscsak valami. 48 MÁRKI Sándor, Kertbeny Károly Mária, Magyarország és a Nagyvilág 12(1875­/4, jan. 24., 37-38. 49 „Az ő kitartó munkájának köszönhető, hogy a külföld más iránt is kezdett érdeklődni, mint az örökös betyár-csikós történetek iránt. Rájöttek arra, hogy nemcsak a fegyverforgatáshoz értünk, hanem tu­dományos és művészi téren is számot kell velünk vetni a jövőben. A tollnak erejével érte el azt, amin hiába fáradozott az emigráció egész délibábos diplomáciája, Európa belátta, hogy életképes, erős, egészséges nemzettel áll szemben, amely joggal tarthat igényt politikai és szellemi függetlenségre." DETRICH, /­. m., 83. 50 Mary Adrienne KAISER BOZSIK, Károly Mária Kertbeny (1824-1882): An Early Comparatist, A Thesis Submitted in Partial Fulfillment of the Requirements for the Degree Doctor of Philosophy, Lehrstuhl für Anglistik und Komparatistik, Bayreuth, Germany, Fall 1991. 51 Kertbeny Károly - Aranynak, Buda, 1854. jan. 9., AJOM XVI. 948.

Next