Tiszatáj, 2017 (71. évfolyam, 1-12. szám

2017 / 12. szám - Sasvári Edit - Dobó Gábor: Kassák Múzeum: a magyar avantgárd kortárs múzeuma

155 2017. december SASVÁRI EDIT, DOBÓ GÁBOR Kassák Múzeum: a magyar avantgárd kortárs múzeumai A Kassák Múzeum a történeti avantgárd egyetlen tematikus kutatóhelye Magyarországon. A Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként 1976-ban létrejött kis intézmény a magyar avantgárd kortárs szellemű múzeumaként határozza meg magát, vagyis a kortárs kultúra nézőpontjából foglalkozik történeti anyaggal, és annak kulturális piacán is jelenik meg - az elmúlt években egyre inkább globális értelemben is. Nem csak a tárgya, de a múzeum saját története is ala­kítja az intézmény mai identitását, helyzetét és lehetőségeit is, ami a kortárs tudományos és művészeti szcénában óriási kulturális tőkét is jelent számára­. A Kassák Múzeum 1976-tól 2010-ig: a múzeum genezise, pozíciója a Kádár-kor kultúrpolitikájában, szerepe Kassák Lajos művészettörténeti kanonizációjában Az intézmény 1976-os alapításától fogva nem emlékházszerűen, és nem csupán egy statikus gyűjtemény lehetőségeire építette munkáját, hanem dinamikus és a látogatók részvételére is alapozó, „élő” múzeumként kívánt funkcionálni. Múzeumi stratégiája azon a tényen alapult, hogy Kassák a magyar művészettörténet különleges személyisége és a nemzetközi modern­izmus ismert alakja. Ez önmagában is előnyt jelentett - összehasonlítva a lokális, a helyi nagyság szerepét betöltő karizmatikus művészek múzeumainak lehetőségeivel szemben. Kassák már az 1960-as évektől olyan, a nemzetközi művészeti szcéna számára is „konvertibi­lis" művésznek számított, akinek a személye és életműve alkalmasnak bizonyult a magyaror­szági és nemzetközi modern művészet történetéhez kapcsolódó kurrens kérdések tárgyalá­sára. Budapest egyik periférikusnak számító kerületében, az óbudai városközpontban, az egy­kori Zichy-kastélyban, 1976. november 26-án nyílt meg a Kassák Múzeum, a Kassák Lajosné­­val kötött szerződésben leltárba vett hagyatéki törzsanyagból. Ahogy Kassák személye és egész életműve, úgy a múzeum alapítása is heves vitákat kavart, legalábbis az MSZMP belső köreiben. Nem volt tisztázott ugyanis, hogy a magyar művészet e renitens, íróként akceptált.­ ­ A szöveg angol változata megjelent: Edit Sasvári, Gábor Dobó (2015), “The Kassák Museum: the Mu­seum of the Hungarian Avant-Garde”, Letterature d'Europa e d'America, 4, Firenze University Press, 599-610, <http://www.fupress.net/index.php/bsfm-lea/article/view/17725/1659). A szerzők a Kassák Múzeum-Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai. A tanulmány kapcsolódik a Kassák Múze­­um-Petőfi Irodalmi Múzeum NKFI-120779 számú projektjéhez. Dobó Gábor a tanulmány megírása­kor a Deák Dénes Alapítvány ösztöndíjában, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP- 17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásában részesült.­­ Az írás teoretikus megfontolásaiban részben Sasvári Edit korábbi, múzeumelméleti kérdéseket tár­gyaló szövegein alapul: (Sasvári, Csatlós 2011; Sasvári 2012).

Next