Tiszatáj, 2017 (71. évfolyam, 1-12. szám

2017 / 3. szám - LÉGY, HA BIRSZ, TE „VILÁG-KÖLTŐ!” - 200 ÉVE SZÜLETETT ARANY JÁNOS - Török Zsuzsa: Arany és a britek (A Toldi és a Murány ostroma londoni Athenaeumban)

2017. március 8, 55 széről, amelyben a korabeli Magyarországgal szembeni nyugati előítéletek játszottak fő sze­repet. Petőfi költészetéről később, John Bowring fordítása ürügyén is jelent meg bírálat az At­henaeum hasábjain.43 E bírálat már jóval tárgyilagosabb és pozitívabb hangvételű volt, mint Chorley írása, noha ez is szóvá tette Petőfi költészetének poétikailag támadható pontjait.44 Arany János neve főként a Vámbéry Ármin által írt, Magyarországról szóló híradásokban for­dult még elő később az Athenaeumban, ezekben is inkább csak említés szintjén.45 E híradás­ok azonban nyilvánvalóan másfajta elfogultságról tanúskodtak. Akár negatívak, akár pozitívak is voltak e bírálatok, a szigetország Magyarország iránti érdeklődésének kontextusában már annak a ténynek is rendkívüli hírértéke volt, ha egyálta­lán szó esett a rangos kritikai lapban a magyar irodalomról. Annak ellenére ugyanis, hogy a közfigyelem 1848-1849 után Magyarország felé fordult, az 1850-es évek elejét követően to­vábbra is alig jelent meg magyar témájú írás az Athenaeumban. Ebben a kontexusban tehát a Petőfi- és Arany-fordításkötetekről megjelent kritikák érdeme elsősorban a kötetek fordító­jáé, Kertbeny Károlyé, aki a britek által is (el)olvasható, megérthető német nyelven tolmá­csolta a magyar műveket. Kertbeny e téren elért eredményeit a korszakban aránylag későn ugyan, de felismerte a magyar irodalmi értelmiség is. Jókai Az én kortársaim című írásában rehabilitálta a fordítót, hangsúlyozva, hogy mily sokat tett a magyar irodalom Németországban való megismerteté­séért.46 A Fővárosi Lapok S. L. szignójú cikkírója is azt emelte ki „Petőfi legbuzgóbb fordítójá­ról", hogy „összes nemzeti irodalmunk látképét törekedett megismertetni a németekkel s ezek révén nyugati Európával."47 Márki Sándor, hasonló módon, Kertbenynek a magyar iro­dalom hírneve külföldön való terjesztésében játszott kulcsfontosságú szerepét méltányolta: „Nem akarom elszámlálni mindazok kísérletét, kik Toldy Ferencztől Steinacker Gusztávig egyik vagy másik irányban szereztek maguknak érdemet irodalmunk ismertetése körül; csupán azon férfiú ne­vét hozom emlékezetbe, ki e téren legnagyobb szorgalmat fejtett ki s ki, minden fogyatkozása mellett igen sokat tett arra, hogy a „határokon túl" a magyar dolgokkal szemben táplált előítéletet, vagy en­nek rokonát, a tudatlanságot, jóakarattá és ismeretté változtassa. Ez a férfiú Kertbeny Károly. 43 Translations from Alexander Petőfi, the Magyar Poet. By Sir John Bowring, LL.D. (Triibner & Co.), The Athenaeum 1866/2039, nov. 24., 678-679. 44 Az Athenaeum adatbázisa e keresésre azonban nem adott találatot, így az ismertetés szerzőségét nem tudtam megállapítani. 45 1872-ben arról tudósítva az angolokat, hogy Arany lefordította Robert Burns Tam­e’ Shanter című költeményét. (A. VÁMBÉRY, Hungary, The Athenaeum 1872/2357, dec. 28., 853.) 1874-ben pedig hogy megírta a Bolond Istókot. (A. VÁMBÉRY, Hungary, The Athenaeum 1874/2461, dec. 26., 870.) Kertbeny 1855. október 27-i levelében azt írta Aranynak, hogy az Athenaeum vonatkozó évfolyama is közölt kritikát saját és a Moritz Kolbenheyer-féle fordításról. Lehet, hogy rosszul emlékezett és té­ves adatot írt meg, mert a kritikát nem találtam a lapban. „Az angol Athenaeumban van egy hosszú, nagyon elismerő kritika Önről, a magam és a Kolbenheyer fordítása alapján." (Kertbeny Károly - Aranynak, Pest, 1855. okt. 27., AJÖM XVI. 1058.) Moritz Kolbenheyer Toldi estéjének fordítása 1856- os évjelzéssel jelent meg Pesten: Toldi's Abend. Poetische Erzählung in sechs Gesängen. Aus dem Ungarischen des Johann Arany, Übersetz von Moritz Kolbenheyer, Pesth, Gustav Heckenast, 1856. 46 JÓKAI Mór, Az én kortársaim , J. M., Életemből, I, Révai Testvérek, Budapest, 1898 (Nemzeti Kiadás, XCVI), 186. 47 S. L., Petőfi legbuzgóbb fordítója, Fővárosi Lapok 11(1874)/221. szept. 29., 964.

Next