Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-03 / 1. szám

TCUCAI MAPI ® v uiúPPQL erÁRJAi' ecYfjoíJFreifi A MA­ SZAMBÁN: íSttéMn elrtár* távirata Kiisri Ir*mntoa.Ak, * Kiodo Mr­­ösync.ksétf tdszerk­esz­tőidnek |2 oá — Sztálin elvtár* törk-sií Rákosi «lTt»rai!*k, (2. o.) — P. Bikav és A. Fal Ugrin ötévi üdvözlete tj élenjé » magyar dolgozókkoz ás n m*égw tudósokhoz. (2. o.) Jugoarlávi* kfilkor«« kedelww. *r. imperialista rablók karmaiban­ (2. o ] —• Ter­vünk m­aradéktalan teliesstésüv«! készü­l­ü­nk a í»m>»r 6-i­­cve.leró-6rtek ® zle4rc. (3. o ] X MDP TOLNÁM EGYE I PA­RTBIZÖT­T5AGANA K API A SZÁM­ÁRA Ifj I ILI­I.K­USI'TÖRTÖK, 1952 JAM­AH ;»­t­­ermelőcsoportjaink ?tt állattenyésztéséért „Eljött a jegy • •iszer megszüli, iftpissnek tel* . . mondotta Rá­­­­­­kosi elvtárs r­o­­iber 30 i beszéde. Ezek a nvM. nagy fordula­tot jelenteni. • zúgunk életében.­­ Megszűnt a­ jog 1­ó­dszer és ez újabb határkő -- pari munkásság, ». bányászok, a k­i','» gazdasági dől. gőzök­, élet«zs v­ónak növekedé­­■­se terén. A ;:v. • idszer' megszán, fedése csak % • ■ c a jólét útján való haladás­t­­ * kommunisták célul tűzték 1- ezentúl még szívósab­b­ba, latnak a dol­gozok életszlnnak növekedé­séért. A tovább’ ■ rak felé nyitva áll előttünk a t. mv hisz adva. van­­nak az alapok h*tu. hogy biztosít­suk dolgozó nép - ■ - /rimára a még jobb élelmiszerei­t. Ennek érdekét- *k tennivalónk van az állatteny t. - fejlesztése terén. Nemcsak c ■ maj gazdasá­gokra, egyéni gaz, t. hanem ter­melőcsoportjainkra:i rátgy felada­tok hárulnak az ára­nyesztés fel­lendítésével kapcs­ául . A fel­adatokat úgy tud i f aer­esen le­mérni, ha tisztában e­gyünk az­zal, hogy termelőcsopor­tjainknál ezen a téren lemarad­ás mutatkozik. Ezzel kapcsolatban tétlenül mondott a Rákosi és c Köz­ponti Vezetőség üU­­ ■ Komoly gyengéje még szöve­­ckcinknek, hogy nem elég erősen i­óbib az állatállományuk- Nem­­ :nr­i ma­gyarázatra, hogy erőtel­en­ közös, nagyüzemi állattenyésztő és hizla­lás nélkül a szövetkezetek nem fognak úgy gazdagodni , ar­ra lehetőségük volna el . . állatte­nyésztés elhanyagolásával saját fej­lődésüket, no meg az epész köz­­ellátást hátráltatják." Megyénk termelőc­­s­port­jaira szinte kivétel nélkül ráí­rítk Rákosi elvtársnak ez a meghat­rázása. Egy-két kivételtől estek bú ;c ■ g­­­ eíteíégen gyenge megyénk tenne­­! e csoport jár­ban az ál­latte­­r­dés. Amellett, hogy sok helyen­­, nem elég fejlett az állatteny­észté­s, akadt­ termel­őcsoportjainknál több el­térítő példa is az állattenyé­é­rel kapcsolatban. A diósberény­i ter­­melőcsoportnál például a­, elvett, hogy növelték volna az áh tá­lo­mányt, eladták állataik egy részét és az árát kiosztották a tags­k kö­zött. A diósberényi Vörös t Mne tagsága nem gondolt arra, hogy­­ az állatállományuk számszerű és mi­nőségi növelése mindnyájuk ér­dekét képviselte volna, nem let­­­t ve arról. Hogy minden egyes ter­­melőcsoport állattenyésztésének fellendítése szerves része a kétéves állattenyésztési terv sikerének. A németkéri Ságvári termelőszövet­­zet tagsága sem fordít megfelelő gondot az állattenyésztésre. Az elő­ző hónapokban még arra is az akadt tag, aki elvállalja az álla­­­ gondozását. Az ilyen helytelen megnyilvánu­lások rohamosan kezdenek felsz a­­molódni. Főleg a zárszámadás­ , óta vannak jelentős változások­­, ezen a téren. Világosan megnul­na minden egyéb termelőcsoport tagságának a zárszámadása, hogl az állattenyésztéssel érdemes fog­lalkozni­. Beszédes számok muta­­ják, hogy igen sok igazság van eb­ben a közmondásban: ,,Á­m ez cseppenti, a jószág csurgatja a pénzt­" .­­ A tengel­ici termelőszövetkezet tagjai a magas jövedelmük jórészét annak köszönhetik, hogy az állat­­tenyésztésre nagy gondot fordítot­tak. Csupán a sertéstenyésztésből mintegy 100 ezer forint bevétele volt az idei évben a szövetkezetnek. A Petőfi termelőszövetkezetben a lehető legnagyobb szakszerűséggel gondozták az állatokat. Csécsi Gás­pár a szövetkezet tapasztalt sertés­­gondozója például még gondosko­dik arról is a többi között, hogy a fiatal anyakocák csak legfeljebb 7, az idősebbek pedig 10—12 ma­lacot neveljenek. Több termel­őcsoport­ná J azért nem fordítanak kellő gondot az állattenyésztésre, mert amint mond­ják az egyes tagok..­­.Az állatte­nyésztés sok­ befektetést igényel és, csak hosszabb idő múlva lehet be­lőle jól pénzelni."­ A tengenci Pe­­tőfi termelőszövetkezet nem sajnál­­ja a fáradtságot és a kezdeti be­ruházásokat. Annyira fejlesztette jószágállományát, hogy az 169 hold szántóföldjére több, mint 130 számosállat van, így minden 4.18 hold földterületre jut egy számos­­állat. A tamási Vörös Szikra termelő­­szövetkezetnél eddig is elég fejlett állattenyésztés volt. A zárszám­adásnál azonban kitűnt, hogy ér­demes még nagyobb gondot fordí­tani az állattenyésztésre, mert az jelentős jövedelmet biztosít a tag­ságnak. Az élenjáró termelőszövet­kezeti tagok és gépállomás­ dol­gozók országos tanácskozásán Péti János elvtárs, a szövetkezet elnöke már így beszélt: ........felismertük azt­ is­ hogy kevés jószágot tartunk. Vállaljuk, hogy a terv szerinti 15 szarvasmarha helyett 110-et, 100 süldő helyett pedig 300-at hízta­­­unk. Az üzemterv szerinti 15 te­hén helyett 60-ra emeljük az állo­­mányt. Elég szépen kezd fejlődni azorai I­I. Pártkor’gtresszus, alig egy éve működő terrhelőcsoport ál­latállománya is. A zom­bai Béke termelőszövetkezet tagjai szintén a napról-napra szaporodó állatállo­mányuknak köszönhetik magas jö­vedelmüket. Tovább is sorolhat­­nánk azoknak a termelőszövetke­zeteknek és termelőcsoportoknak neveit, ahol a tagság felismerte a magas jövedelem biztos forrásait és így bátran leküzdik a kezdeti ne­hézségeket, az állatállomány szám­szerű­e 3 minőségi fejlesztése érde­­kében. Megyénk termel­őcsoport­jainak arra kell venni az irányt, hogy mi­nél nagyobb állatállománnyal ren­delkezzenek, mert ezzel nemcsak sa­ját jövedelmüket növelik, hanem népgazdaságunk ügyét is jelentős mértékben elősegítik. Ennek a fon­tos feladatnak végrehajtása érde­kében elmaradhatatlan követelmény a szovjet tapasztalatok felhasználá­a. Az ősz folyamán nálunk­ járt szovjet parasztküldöttek állami, gazdaságainkban és termelőcsoport­­jain­kban egy egész sor olyan ta­pasztalatot adtak át a dolgozóknak, amelyek még kifizetőbbé teszik az á­­lattenyésztést. Az alsóleperdi ár,­­­ami gazdaságban Krániel Mária Mihajlovics szovjet parasztküldött a többi között elmondotta, az ál­lattenyésztési csoportnak, hogy ná­■ 3.800 literre növelték 2­050 -­­ öl egy tehén évi tejhozamát és m­­ihez nagyban hozzájárult a t­ő gy­ár asszír­o­zás. . Al­kal­maz­tá­k az egyed­­i takarmányozást és igen sok vize­­nyc> takarmányt etettek a tehenek. l.el Ez a tanács szólt a többi álla­­­ n; gazdaságok és termelőcsoportok tehenészbrigádjainak is, hiszen mindenütt az a feladat, hogy ne­­m c.­. % a tehenek tejhozamát, A amási Vörös Szikra termelő­­szövetkezetnél a zárszámadást is­­m­ertető taggyűlésen beszéltek az állattenyésztés terén lévő felad*-­­tokról. Elhatározták a többi kö­zött, hogy bevezetik a háromszori ,­­ a tőgymasszírozást és az ad* !:-­­gyál sokkal nagyobb gondot for­­­­t­­nak a helyes takarmányozásra, a­z á­latok helyes gondozása érde­­ke.0* - a Vörös Szikra tagjai a szov. ’• I­mraszí küldötteknek már szá­­m­*­ tanácsukat alkalmazzák. A t• i>i>i között bevezették, hogy a havaknál külön tag végzi az eteté­­s * s gondozási munkálatot, aí és k .am tag dolgozik napközben a Feltétlenül meg kell szívlelni ter­melőcsoport­jain­kban a szovjet kül­dötteknek a bérezéssel kapcsolatos tanácsát is. Legtöbb termelőcso­­portban eddig az állatgondozók jö­vedelme nem függött az állatte­nyésztési tervek teljesítésétől és túlteljesítésétől, így az állatgondo­­zók nem is voltak kellőképpen ér­dekelve az állattenyésztés minő­ségi és mennyiségi fejlesztésénél. rem­ek­ csoportjainkban feltétlenül biztosítani kell, hogy a munkáju* iát jól végző és így a terveket túl­teljesítő tagok lényegesen nagyobb jövedelmet kapjanak, mint azok, akik gyenge eredményt értek el­ az állattenyésztés vonalán. Termel­őcsoport­jaink állatte­nyésztésének fellendítése törvény­szerűen megköveteli a korszerű is­tállók építését. Szakszerű etetés és gondozás csak jól elkészített istál­lóban lehetséges- Ennek a problé­mának megoldására főleg a téli hó­napok a legalkalmasabbak. Ezt a le­­hetőséget számos terme­őcsoport­­ban, mint a zom­bai Béké­nél a ta­mási Vörös Szikrá­nál úgy használ­ják ki, hogy a romos épületekből új, korszerű utaztatókat, istállókat építenek. A lehetőségek tehát adva van­nak termelőcsoportjaink számára ahhoz, hogy az állattenyésztésük­ által növeljék jövedelmüket és gaz­dagodjanak. Ezzel a lehetőséggel csak élni kell. Nem szabad enged­ni- hogy kihasználatlanul maradjon olyan lehetőség, ami elősegítené az állattenyésztési eredmények növe­kedését. ott. 5 I*ári község; 18 s­zázalékra Irljesíteüe bukork­ahel­yű­jté­si tervét Sztá­lin ehtu­m szü­letésnapjára Sztálin Alvtárs születésnapját or­­szágszert­e nagy lelkesedéssel ünne­pelték a dolgozók A bányászok übt­szenet termeltek a­ gépgyárak dolgo­zói megsokszorozták a •tervszerint ki­tűzött eredményeiket, a hídépítő mun­kások határidő előt­t befejezték mun­kájukat. Ugyanígy az eredmények fo­kozásával készültek december 31-re a mezőgazdaság dolgozói is. Szabó An­na, az alsóLeperdi­­ állami g­azdaság dolgozója például vállalta, hogy nor­máját 180 százalékra teljesíti Sztálin elvtár’s szülei és nan já mik tiszteletére. Esti a válalit,«át nemcsak «leljesí­­te­­te, hímem túl is Sd­esilette, mert 257 százalékos eredményt ért el. Ugyanilyen kimagasló eredménye,­; ízületének meg gépállomása­ink­on, ter­­melőcsoportjain­kban, de még az egyé­ni gazdák körében is. A községek egyéni dolgozó parasztjai a s­aját ál­lamukkal s­zem­be­ni kötelezetsége­ik tel­jesí­tésével és túltelepsítésével ütne­pelték met? decemb­er 21-ét. Az őszi mélyszánkós terén lemara­dás volt megyénkben az ország többi megyéihez viszonyítva. Ez a hiányos­ság Sztálin csűrs s/jíi/e!é­ sn­ap jártak közeledt­ekor jórés­t felszámolódott, mer nemcsak az állam­i gazdaságok­na­­k,s .em­elö csoportoknál, hanem az egyéni gazdáknál is nagymér­ékben fellendültek az ö?/i m­élyszán­ási mun­­kálatok. A muesi Vörös Zászló tszcs­­ z­alyi mélyszántás! 100 százalékig olvéíszívét vállalta december 21 re. A felajánló teljesítette mar­­t nappal a vállalt határidő elölt. A tengeliei Petőfi, terraelító szei­el­kezet teljes egészében befejezte az őszi mezőgazdasági munkálatait december 21 -re. Ezzel ünnepelték a világbéke zászló­vívőjénne­k, Sz­áliki rlv­­ársnak a szü­­­­el­ésna­pját. Van azonban olyan ter­­melőcsoport is, amelyek csak részben teljesítenék vállalásukat. A gyul­a­ji termelőcsoport szintén vállalás l­et­­arra, hogy december 21 ig befejezik az őszi mélyszántást. A f­ela­jk­ulás oka csak részben le­­kjen­ clték, mert csak 80 százalékát végezték el az őszi mélyszántásnak. Községeink közül is legtöbb befe­­jezte az őszi mélyszántást december 21 tisztée­letére. Ezek közé a községek kö­zé tartozik Fadd, Medina és míg egy egész sor másik község. toziMt. overt december 21 ét meg­­előző héten majdnem négyszere­sére emelked«M az előző hetivel szemben a beadott barom Finten,v­­n,y iség. Fadd községi is teljesbe'­r Sz­ám­­ elvtárs születésnapjának tiszteletére tojás- és baromfibegyű­jtési tervét.­­’a­­rong község dolgozó parasztjai arra s« pk felajánlás, hogy minden i'Ajw­­­hrtébeti t. ’jesitik begyűjtési tervük’’, elhatározásukat valóra váltottak a­ várongi dolgozó parasztok és ezzel bebizonyí­t­ják, hogy továbbra is megállják helyüket :i begyű­jlis lesen Kalaznó község a kapásnövények he­­lyű­ttési tervi el­yesi­tését vállalta de­cember­­ 11 tisztsére’ére. A tenger >•­rón m­a. a napraforgó terén 110. * burgonya terén 90 százalékos ere­d­­ményt értek el. adófizetés terén megyénk szá­mos köz­s­égében lemaradás mutatko­­zot­t. Sz.á­ iii elv­á­rt születésnap­ja elő­l legtóbb helyen fellendült az idófizetés,­­ ami­k olyan községek is, ahol egész kim­agasó eredmények születtek meg Kisszékely kiz­­ség például 1(KI szá­zalékra teljesítette adófizetési ler­­)és a vállalt 100­­ százalék helyett I­ltröküz község 7 százalékkal teljesitene túl adó tize­dévs­i terhét Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére. Vo­t­ak azonban olyan községek s, ahol csak ígéret maradt az adófize­­t teljesítésére ,e­ l felajánlás. Köle­­­l község például felajánlotta, hogy 100 százalékra teljest­t az adóbevéte­l ,ez vé.". Ez a felajánlás nem valósul­ meg, mer­t még december 11 utáni napok­ban ,60 százalékon alul volt az ered­mény. Tornanémedi község dolgozó parasztja; még ni is le­ jeszlelték ál­ni egy 8 száza­ékkal a vállalásukat­­ az adófize’iés terén, a 100 százalékos vál­­lalás mellett. A köle­sdi dolgozó pa­rasztok az időf­izetés terén vegyenek példát a tolnaném­edi dolgozó parasz­toktól, akik ezen a téren becsület­s­en­ megás­ták a helyüket, a melléi­,, hogy a begyűjtés terén is jó eredményeket értek el. A heszyű­jtés telpén kiemelkedő ereditként Pari községbolt szöletet meg. Pá­ri község dolgozó paraszt­jai élen­jártak eddig is. a heg­ ölj’­ősbe­!.­ Ennél, ellenére Sztálin elv:Ars születésnapjá­ra újabb felajánlást tettek. Vállalták, hogy kukoricabegyüjtési tervüket 1-30 százalékra­­ teljesítik. Az adott szavuk­nak nemcsak eleget tet­ek a Póri dol­gozó parasztok, hanem túl is teljesí­tették­ a vállalásukat, mert 186 szá­zalékos eredményt értek el a kukon­­cabegyüjtés terén. Zomba község dol­gozó parasztjai szintén jól megállták helyüket Sztálin elv­társ­­ születésnapjá­ra való készülődés terén. Vállalást leltek arra, hogy begyű­j­tési tervüket 1ö0 százalékra telje­­sítik Ezt a vállalásukat több, mint 20 százalékkal ilis teljesít­et­ték . A zom­bai dolgozó parasztok igy továbbra is vezetm­k Kéty­v vel szemben a begyűjtési verseny terén Az iregszemesei dolgozó parasztok s kukoricabegyűjtési tervük 126 százalékos teljesítésére •ettek felajánlás! Sztálin elvtár­s születésnapjáig Ulti százalékra tel­jesítették kukoricabegyüjtési ter­­v­ü­ket. Legtöbb községben nagy l­ndülő e1 vo­ f Sztálin elvtárs születésnapja elő­­tt­i napokban a tojás és baromfi begyűjtés. Ez annak tudható be, hogy községeink telj­e­­síették fel a­j­ánlásai­­kat. Na­gys­zokoly község a tojás- és baromfibegyüj­ési tervü­k 100 százalé­kos t­eljesítését *­ állatták decemb­er 21 tiszteletére. Ezt a fela­jánlást’. U il telje­­sítés te. Kr­ény községben is jó ered­mény született meg a tojás- és barom­fibeevisjlés­­erén. itt id.­ Naszály­i Sándorné tan­ács­tag, az­­ MNESZ tagja vállalta, hogy mozgósítia az asszonytársa­kat a tojás- és baromfibegyüjtés teljesítésére. Ígérete va­lósággá vál­ Miért maradt el december 21*én a Is uhu rí« a n ep ély Bi fo d es on ? REDVES TOLNAI NAPLÓ! A m­i községünkben is, mint minden községiben nagy lelkesedéssel készül­tünk Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére. Itt Bikácson van MSZT-S­zervezet, de sajnos még nem tud működni, mert még a párttitkár elvtárs sem támogatja kellőképpen. Sztálin elvtárs, születésnapja előtt az MSZT-szzrvezet öss­zvezetőségi gyű­lést hívott össze a többi tömegszerve­zetek vezetőivel együtt, amely értekez­leten határozatot hoztunk arra, hogy ünnepséget állítunk össze Sztálin el­v­­társ születésnapjára. Határozatban lett elfogadva, hogy Sztálin elvtárs 72. születésnapján az öss­re- tömeg* szervezetekkel együtt kidekoráljuk a most kapott mozihelyiséget. Az ün­nepély lefolyását a következőképpen állapították meg. December 21-én 6 órakor a ki­dekorált mozi helyiségé­ben az MSZT nyitja meg az ünnep­séget. Utána a magyar és szovjet him­nusz e­lének­lése, szavalat és utána az MSfP-titkár tartja meg ünnepi beszé­det. Az ünnepi számok után pedig szovjet filmvetítéssel szórakoztatják a közönséget. Mindezeket csak azért írom le, hogy igen is készültünk Sztálin elvtárs 72. születésnapjára, csak nem lett meg­tartva, mert maga a párt­titkár é­­vi ára is azt mondta: -**- Úgy sem sikerülne. — Szerintem a párttitkár elvtársnak kel­lene keresni a kapcsolatot Bikács köz­ség dolgozóival, azért is mert 5 tszcs van községünkben, tehát meg van a lehetőség arra, hogy szervezetten él­­jenek a dolgozók. Annak ellenére, hogy a párttitkár elvtárs nem bízott abban, hogy el­kerülni fog Sztálin elv­társ születés­­napj­ára rendezett ünnepély, a tánc­mulatságot megtartottuk, ahol na­g­y érdeklődéssel vettek részt Bikács község dolgozói. Szabó Lajos lukácsi levelező

Next