Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-01-03 / 1. szám
1952 JANUAR ?NAPLÓ PÁRJ ÉS PÁR JÉPIJÉS A népneielőink a* 1952-es ten sikeréért Pártánk n. korugiesetcusa fordulatot Tig&enüt-ei egém rvépifnik életében, hoszokú időre utat . nMitartott párt- és ál- Ö&roí murikánk számára, — megszabta a politikai felvilágosító munka feladatait !*. Népneve öinik, agitátoraink túlnyomó többségükben, pártszerveze [iaink irányítása, vezetése mellett fel is használták e nagyjelentőségű útimutatásokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint pártunk Rákosi elvtárs. Legutóbbi vi>ágviszonylatban is óriási jelentőségy bejelentése a jegyrendszer megszüntetéséről. Szerves részei voltak ennek az eredménynek a mi mej gyárik agitátorai, is. Különösen a nyár [ én ősz folyamán jól működtek Vá- I Iong Lápatö népnevelői. Ha megnézzzük, hogy miért, akkor azt kell látnunk, hogy itt nem hagyták maguk Tl a népnevelőket. Amellett azonban, hogy állandóan segítette őket a párttitkár, a népnevelő felelős, rendszeresen be is számoltatták őket a végzett munkáról. Beszélt Rákosi elvtárs a munkafegyelem megszilárdításáról is már a kongresszuson. A mucsi termelőcsoport népnevelői azonnal harcba indultak ennek megvalósításáért. Rendszeresen tartottak értekezleteket, felhasználták a megyei pártbizottság által kiküldött népnevelő füzetek anyagát és az eredmény: az ő csoportjuk nyerte el a dombóvári járási pártbizottság kongresszusi zászlaját, üzemi népnevelőink is értek el szép eredményeket. Itt különösen a példamutatás szükségessége domborodik ki. A pártszervezet aktív segítsége, az agitátorok lelkes, odaadó politikai felvilágosító és személyes termelő minkájanaik eredménye, hogy a Dombóvári Malom elnyerte a büszke Élüzem címet. Olyan népnevelők vannak a többi között, mint Hergyó Ferenc, aki 130 százalékos teljesítményt .,ég,í .,el. Példájuk mozgósította a többi dolgozót is, tehát jó tömegkapcsolatuk, lett lóerejük.V.- Úgy így kellett volna tenniök a Dombóvári Vasgyár népnevelőinek is, ekkor tervüket maradéktalanul teljesítették volna. Tanulmányozniuk kellett volna példaképük a hatalmas Szovjetunió bolsevik agitátorainak tapasztalatait. „Az agitátorok azonnal felfigyelnek a Donyec-medence és a saját bányaüzemük minden eredményére, Dzerzbinszkij Ingolf-tröszt bányászainak 1 számú részlege nem teljesítette tervét. A pártvezetőség megbízta Panibrat agitátor elvtársat, a részlegvezető helyettesét tanulmányozza a 3. számú részleg sztahanovista módszereit és már a következő hónapban 112 százalékra, majd 120 százalékra emelkedett a teljesítmény." Mindenre kiterjedő figyelem, lelkes odaadás, harciasság kell, hogy jellemezze agitátoraink ezévi munkáját. Nem lehet azt megtenni, mint a duzsi népnevelők akik azt hiszik, hogy a nagy munkák elmúltával nem kell agitálni, vagy Gyuláján, ahol tavasszal akarják megkezdeni újra az agitációt. Úgy kell tenni minden községben, üzemben, gyárban, mint ahogy a dombóvári népnevelők tapasztalatcsereértekezletén a Fűtőház népnevelőfelelőse mondotta. Különösen az új pártvezetőség megválasztása adott nagy lendületet népnevelő munkánknak. Minden 3—4 dolgozó mellé osztottunk be egy népnevelőt és minden 4—5 népnevelő mellé egy felelőst, akik így jobban tudják segíteni csoportjukat. Figyelemreméltó Tóth elvtárs meglátása is a forgalomtól: nem használják fel a népnevelők agitációjukban nagy eredményeinket eléggé, pedig van IXinapp,nte’e, Inota és még egy egész sor hatalmas békeművünk. Nem eléggé igyekeznek azt eléggé következetesen helyi viszonylatban is megmutatni. A mi területünkön is van ilyen, új mosdót kaptunk és még sok egyebet. Arról nem is beszélve, hogy mennynél jobbra fordult a sorsunk a 1 &.Szabadulással. A dombóvári népnevelő felelősök lelkeshangú tapasztalatcsere-értekezletén megmutatározott az is, hogy agitátoraink sokat fejlődtek egyre harcosabban bírálják a vezetőségek munkáját. Fevetették a dombóvári járási és városi pártbizottság felé is, hogy a jövőben nagyobb segítséget nyújtsanak a népnevelőidnek és különösen az ellenőrzés munkáját javítsák meg. Most még csak az kell, hogy a saját munkaterületükön is keményebben, kékesebben végezzék népnevelőink felvilágosító munkájukat, így érhetik el, hogy a körülöttük dolgozó ingadozók is felülemelkedve ,a jelen kicsinyes hiányosságain, a gyökeresen megjavult való életet látják. Ezen keresztül megismerik a még szebbet, jobbat ígérő jövőt, melyért készek lesznek mindent megtenni. Eredményezni fogja ezért, hogy ötéves tervünk harmadik évét még hatalmasabb eredményekkel fejezhetjük be nemcsak országos, hanem megyei viszonyhíjban is. Sokezer dolgozó parasztnak hozott villanyt az ötéves terv második éve A felszabadulás előtt a megye több, mint 100 községiből mindössze 48 községben volt villany. A tőkések nem láttak magas jövedelmi forrást a villámmosításban és éppen, ezért nem is törekedtek arra, hogy minél több községben legyen villany. Ahova bevezettették a villanyt, azok kulák-községek voltak. A dolgozók érdekeit tehát még véletlenül sem tartották szem előtt. A felszabadulás után megváltozobtt ez a helyzet. A háromtávos, majd az ötéves terv egyre több és több falunak adott és ad villanyt. Ezek között nem egy van olyan, mit Udvari és Miszla, amelyek távol esnek a forgalomtól és azelőtt szórakozási lehetőség sem volt ezeken a helyeken. A villany bevezetése óta ezekben a kis községekben is egyre több család vesz rádiót, több helyre már a mozit is beszerelték, vagy folyamatban van a beszerelése és mindez virágzóvá teszi ezeknek az eldugott kis községeknek kulturális életét. Megyénk községeinek villamosítása már az ötéves terv első évének végéig is olyan eredményt tudott felmutatni, amilyen elképzelhetetlen volt a tőkés világiban. Az ötéves terv első évében 37 újabb község kapott villanyt amellett, hogy sok községben kibővítették a villanyhálózatot. Az ötéves terv második éve újabb 9 községnek adott villanyt. Nagymértékben fejlődött a szocialista szektorok és az üzemek villamosítása is. Az ötéves terv második évében 6 gépállomás, 5 állami gazdaság, 4 malom és 3 fontos ipari üzem lett villamosítva, amiinek igen nagy jelentősége van a termelés további növekedésében. Szocialista szektoraink igen sok murka( el tudnak most már végezni olyan géppé), melynek hajtóerejét a villanyáram szolgáltatja. Számos állami gazdaságban például villanymotorral el tudják végezni az olyan murikat, amihez eddig egy traktort kellett igénybe venni. Az ötéves terv második évében villamosított községekben több mint 820 dolgozó parasztcsalád vezettette be lakásába a villanyt. Az elmúlt években villamosított községek dolgozó parasztjai közül újabb 1724 helyre vezettették be a villanyt az elmúlt évben. Mindez egyben beszédes bizonyíték arra is, hogy megyénk dolgozó parasztságának rohamosan nő az életszínvona, és mindez az ország építésére kitűzött tervek sikerének köszönhető. A villamosítás különösen a szocialista szektorokban és a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért dolgozó parasztok köréban nagyjelentőségű. A nagyüzemi gazdálkodás keretében, már nemcsak világításra, rádióhoz, villanyvasalóhoz használják fel a villanyt, hanem meghajtják vele a gépeket, amely meglehetősen olcsó erőforrást jelent. A tamási „Vörös Szákra" termelőszövetkezet bognár és kovács műhelyeiben, például számos villany megír ajtajú gép működik. Az alsó lepérdi állami gazdaságiban már a vezetéket is úgy építették, hogy még mezőgazdasági munkálatokat is villanymeghajtással, villannyal végezhessék. I* Terviül, maradéktalan leleszlesevel készütion a január 6-i lévaiévi értekezletre — írja Deli G>öi*n> level*z<>nk a Simonformai Btíratárból alig néhány nap választ el benne minket a tolnamegyei munkáslevelezős értekezletétől, melyet a Szabius Nép fennállásának II. évfordulója alkalmából rendez Tolna megyében is a Megyei t.h.bizottság ts a Szabad Nép, ahol megyénk összes levelezői, köztük a Megyei Pártbizottság hivatalos lapjának levelezői is részt veszünk, hogy megvitassuk eddigi eredményeinket és feltárjuk hiányosságainkat. A ránk váró feladatokat is megvitatjuk ezen az értekezleten, hogy a jövőben eredményeinkkel az eddiginél fokozottabb mértékben járulhassunk ötéves tervünk mielőbbi befejezéséhez. Nagy várakozással és örömmel tekintünk a megyei értekezlet elé, melyen megválasztjuk küldötteinket a február 2-án és 3-án Budapesten tartandó I. Országos levelek Konferenciára. A levelező értekezletől elvárjuk, hogy utána még jobb eredmények szülessenek megyénk üzemeiben, termelőszövetkezeti csoportjainkban, állami gazdaságainkban, gépállomásainkon és községeinkben. Nekünk, munkás és paraszt levelezőknek a termelés frontján is élen kell járnunk, példát kell mutatnunk a munkafegyelem terén, hogy bátran szemben érhessünk mindazokkal a dolgozó társainkkal, akiknek hibáit feltárjuk. Bírálnunk és buzdítanunk kell a lemaradókat, az igazolatlan mulasztókat. Ehhez pedig e*«k úgy van jogunk, ha mi magunk az üzemünkben * terv teljesítés, a falvakban a begyűjtés vonalán példamutatóan teljesítjük kötelességünket hazánk és népünk iránt, ártunk és szeretett vezérünk. Rákosi elvtárs a győzelmek és eredmények, útján vezet bennüinket a jobb jövő felé. Kemény harcokban edződünk, nevelődünk, melyet pártunk vezetésével vívtunk a külső és belső ellenséggel szemben A dolgozók millióit nevelte pártunk öntudatos, becsületes állampolgárokká, akik pártunk és szendet Rákosi elvtárs gondoskodását egyre jobb és szebb eredményekkel hálálják meg Szabadságunk hét esztendeje alatt a dolgozók százai és ezrei nevelődtek, akik nemcsak a gőzpörölynél, az esztergapadoknál, a szántóföldekén, a traktornál érnek el kimagasló eredményeket, hanem otthonosaik az íróasztalnál is. Nemcsak szerszámmal, de tollal is harcolnak pártunk célkitűzéseiért, népgazdaságunk fejlődéséért és a béke megvédéséért. A munkás-paraszt levelezők azok az öntudatos dolgozók, akik éberen, nyitott szemmel járnak az ételben, ők a párt szemei és fülei, leveleinkkel mindig egy újabb szállal vonjuk szorosabbra a párt és a dőlgőzök közötti kapcsolatot. %ai levelezők a sajtónak küldött i"* írásainkban beszámolunk magunk és dolgozótársaink eredményeiről, új problémákat vetünk fel, megbíráljuk a hibákat, fogyatékosságokat, az egyéni felelősség hiányát, mindezeket azért tesszük, hogy elősegítsük a hibák kijavítását és újabb eredmények kivívását. Leveleink segítséget nyújtanak pártunknak, állami és gazdasági vezetőinknek, a feladatok végrehajtásában és előrehaladásunk biztosításához. Még nincs egy hónapja sem, hogy szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs újabb harcra mozgósított bennünket évi tervünk maradéktalan teljesítéséért. Az érettük szavainak jelentőségét és tervünket igyekeztünk maradéktalanul teljesíteni, hogy a legkisebb adóssággal se lépjünk az 1 D.V2-IS évbe. A terv teljesül és nagy lépés előre ötéves tervünk sikeres befejezése tu** és szocializmusunk építéséhez, agy figyelemmel tanulmányoztam én is Rákosi elvtárst beszéltél és gondolkoztam azon, hogyan tudnék annak szellemében még többet tenni tervünk sikeréért és, hogy méltóan készülhessek a tolnamegyei munkás-paraszti levelezők nagy ünnepére, január 3-ra. Kötelességemnek éreztem egy újabb vállalást tenni a munka frontján. Vállalást tettem, hogy üzemünkben, a Simontornyai Bőrgyár me.sz.esmühelyében, ahol tőkemunkás vagyok, átlag 130 százalékra teljesítem munkámat és januártan egyetlen selejtes munkadarabom nem lesz, arra kérem munkás levelező társaimat, hogy tegyenek váltaká sokat, és tervük részletes teljesítésével készüljenek az első levelező konferenciára. Falusi levelező elvtársaimhoz is az a javaslatom, hogy ők is jó munkával, személyes példamutatással, elsősorban a begyűjtési előirányzatuk maradéktalan teljesítésével készüljenek a január 8-i találkozóra. Tartsuk szem előtt, hogy ezen a tanácskozáson, számot kell adnunk egymásnak, hogy eleget tettünk-e levelezői megbízatásunknak, megtisztelő feladatunknak, ha becsületesen helytálltunk a ránk bízott feladatok elvégzésében a termelés frontján, bátran merjük feltárni hibáinkat és bátran merünk beszámolni eredményeinkről. Javítsuk tehát munkánkat, fokozzuk eredőjétnyünket, nagy ünnepünkre, a levelezők január 6-án tartandó Zolna megyei konferenciájára. DELI GYÖRGY munkáslevelező Simontomnyai Hörgvár N A T5LIP üI5«*KÖLM © £ SEGEHOZSISfl.i "A tambovi terület kirszanovi kerületében sokágú nagyüzemi gazdaság működik: a Lenin-kolhoz. Oszthatatlan alapja évről-évre emelkedik, a múlt évben például 1 millió 33 ezer rubellel gyarapodott a közös vagyon. A kolhoz gazdaságának fő ága az állattenyésztés és a növénytermesztés. Az élenjáró gépi technika, az agrobiológia és zootechnikai tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazása eredményeképpen csupán ez a két ág tavaly 1.812.000 rubelt jövedelmezett. Az istállókban 680 szarvasmarha telel, az ólakban 595 darab sertés hízik, az akkoriban 1250 darab juhot tenyésztenek s ezenkívül még 2500 baromfija és 400 méhcsaládja van a kolhoznak. A 3000 hektárnyi szántón gabonaneműeket, takarmánynövényeket és zöldségféléket termesztenek. A 85 hektáros gyümölcsös évente átlagban százezer rubel bevételt hoz. A kolhoz azonban nemcsak állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik. A sztálini szervezeti szabályzat kötelezően írja elő, hogy a fő fenneléri ágak mellett a kolhozoknak fejleszteniük kell a segédüzemeket és a háziipart is. A háziipari munka és segédüzemek a gazdaság számos termelési szükségletét elégítik ki s ugyanakkor fokozzák a fő termelési ágakban a munka termelékenységét. A segédüzemekből származó jövedelem a múlt évben 315 ezer rubel volt. A terv erre az évre 2 millió 361 ezer rubelnyi összeg ötöde esik l a segédüzemekre. Első helyen áll a segédüzemek közül a kétemeletes malomkombinát ,melyben daráló és olajütő is működik. A kombinátban jó munka folyik. A magas termelékenységű és jó minőségű munkát a kombinát korszerű gépi felszerelése a legteljesebb mértékben biztosítja. A malom naponta 10 onna gabonát őröl, az olajütő 3 és fél tonna napraforgómagot dogoz el,a daráló pedig óránként egy tonna darát termel. A malomkombinát gémeit egy 50 lóerős motor hajtja. A kolhoz másik segédüzeme az A. Pekisev veztése alatt álló gépműhely melynek munkája a múlt évben több, mint 40.000 rubelnyi tisztajövedelmei elemeit. A gépműhelynek az a fő rendeltetése, hogy elvégezze a mezőerdőségi 0el>ek javítását, gondoskodjék azoknak karbantartásáról s amennyiben szükség van, alkatrészeket készítsen a gépekhez. Komoly jövedelmet: mintegy 30.000 rubelt biztosított a kolhoznak az asztalos- és a kerékgyártó m ülhely, valamint a fűrészüzem. A laien dolgozó segédüzem akárcsak a gépműhely, elsősorban saját kolhoza szükségleteit látja el, azonban munkát vállal más kolhozok számára is Bár ebben a két segédüzemben aránylag kevesen dolgoznak, mégis igen eredményes munkát végez mind a gépműhely, mind pedig a fafeldolgozó segédüzem. Az utóbbi például maga készíti el az új építkezésekhez szükséges ablaktokokat, ajtókat, tetőszerkezeteket a múlt évben a kolhoz asztalosai hitták el a 160 férőhelyes napközit otthont bútorral. A kerékgyártók új szekereket készítenek, a vasalási munkát pedig a kolhoz, kovácsai végzik. Ezeken kívül még számos olyan segédüzeme van a kolhoznak, amely a kolhozparasztok kulturális és szociális igényeinek kielégítésére szolgál Ilyen például a villanytelep, a nyilvános étkezde, a rádióközpont. Tavaly ezek a segédüzemek 70.000 rubel hasznot hajtottak a kolhozoknak. Ugyancsak növelte a kolhoz jövedelmét a vaj- és sajtgyár, a hentesüzem valamint a téglagyár. — Jól felszerelt és gépesít,a téglagyárunk egy idény alatt kétmillió darab jó minőségű téglát termel — mondotta látogatásunk alkalmával Pjotr Szkrabuszkij. — Van egy „Pionyer“-gyártmányú heveredes légiósajtó- fónk, amelyet 28 lóerős motor hajt, két égetőkemencénk és megfelelő számú téglaszárító fészer Ha teljes üzemmel dolgozunk tökéletesen fedezni tudjuk kolhozunk téglaszükségletét, sőt más kolhozoknak is szállíthatunk téglát, ami komoly bevételi forrást jelent számunkra. Az olajütőt, a fafeldolgozó műhelyt, a sertésólat már a mi téglánkból építettük. Jelenleg 220 tanuló befogadására alkalmas, tízosztályú iskolát és újabb napközi otthonokat építünk. A lenin-kolhoz segédüzemeinek állandó fejlesztése hozzáértő vezetése és irányítása — mint a példák bizonyítják, — sokszorosan megnöveli a közös vagyont s ugyanakkor sokoldalúbbá teszi a kolhoz termelést K (mYVJISM) SZTÁLIN VÁROS írói beszámoló, szokványos munkának, afféle megunt robotnak számított szocializmus ezt a műfajt formálta át a legtökéletesebben: ennek közvetlen oka a tartalom megváltozásában keresendő, amikor a szocializmus építéséről írnak hírlapíróink örvendetes hírmondásokat. Pl műfaj egyik avatott művelője Sándor András „Híradás a pusztáról“ című könyve a mezőn 6leire Is e! : szocialista társadalom örömhírét közölte velünk. .Jóval nagyobb jelentőségű legújabb könyve, írásban és képben szinte egyenként látjuk lerakni azokat a köveket, melyekből országunk nagy iparvárosa emelkedik ki, a holt anyag szinte szemünk ládára válik életté, a munka otthonává. Nemcsak a természet képének ez a gyors átalakítása a döntő Sándor András beszámolójában, hanem azoknak a nagyszerű munkamódoknak ismertetése, melyek lehetővé tették, hogy a hónapokkal előbb, kopár földön egy nyuzgó város épüljön fel. Még állnak a falak mellett az állványok, de bent) már dalol gép és egyre-másra készülnek el azok a lápi alkotások, melyek hivatottak szuela Msta társadalmunk termelő munkája’ fokozni. Iltim’- örvendetesebb hírmondást, igazabb beszámolót még magyar író nem írt le. Mindez pedig köszönhető annak a gazdag tapasztalatnak, amelyet a nálunk járt szovjet dolgozók örökségii hagytak. jeléül a dolgozó társadalom nemzeközi összefogásának lgépüil és szépül szocialista hazánk a Szovjetunió ’ példámv atása nyomán, a nagy Sztálin tanításai alapján. Az őszinte hála és forró szeretet méltán ruházta e városra Sztálin névén: az ő neve alatt újul a vitár A hazánkban diadalra jutott szocializmus nemcsak a dolgozó ember mivoltát és társadalmi jelentőségét alakította át, hanem újjá formálta, mélyebb és színesebb, vonzóbb és őszintébb tartalommá telitette irodalmunkat is. Valamikor a riport, az újság-