Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-03 / 1. szám

1952 JANUAR ?NAPLÓ PÁRJ ÉS PÁR JÉPIJÉS A népn­eielőink a* 1952-es ten sikeréért Pártánk n. korugiesetcusa fordulatot Tig&enüt-ei­ egém rvépif­nik életében, hosz­­okú időre utat . nMitartott párt- és ál- Ö&roí murikánk számára, — megszab­ta a politikai felvilágosító­ munka fel­adatait !*. Népneve öinik, agitátoraink túlnyomó többségükben, pártszerveze­ [­iaink irányítása, vezetése mellett fel is használták e nagyjelentőségű út­­­i­mutatásokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint pártunk Rákosi elvtárs. Legutóbbi vi­­­>ágviszonylatban is óriási jelentősé­­­­gy bejelentése a jegyrendszer meg­­­­szüntetéséről. Szerves részei voltak­­ ennek az­ eredménynek a mi me­­j gyárik agitátorai, is. Különösen a nyár [ én ősz folyamán jól működtek Vá- I I­ong Lápatö népnevelői. Ha megnéz­­­­zzük, hogy miért, ak­kor azt kell lát­­­­nun­k, hogy itt nem hagyták maguk­­­­ Tl a népnevelőket. Amellett azonban,­­ hogy állandóan segítette őket a párt­­titkár, a népnevelő felelős, rendsze­­­­resen be is számoltatták őket a vég­zett munkáról. Beszélt Rákosi elvtárs a munkafe­gyelem megszilárdításáról is már a­­ kongresszuson. A mucsi termelőcso­­­port népnevelői azonnal harcba in­dultak ennek megvalósításáért. Rend­­­­szeresen tartottak értekezleteket, fel­használták a megyei pártbizottság ál­tal kiküldött népnevelő füzetek anya­­g­át és az eredmény: az ő csoportjuk nyerte el a dombóvári járási pártbi­zottság kongresszusi zászlaját, üzemi népnevelőink is értek el szép eredményeket. Itt különösen a példa­­mutatás szükségessége domborodik ki. A pártszervezet aktív segítsége, az agitátorok lelkes, odaadó politikai fel­­világosító és személyes termelő min­­kájanaik eredménye, hogy a Dombó­vári Malom elnyerte a büszke Élüzem címet. Olyan népnevelők vannak a többi között, mint Hergyó Ferenc, aki 130 százalékos teljesítményt .,ég,í .,el. Példájuk mozgósította a többi dol­gozót is, tehát jó tömegkapcsolatuk, lett­ lóerejük.­­V.- Úg­y így kellett volna tenniök a Dom­bóvári Vasgyár népnevelőinek is, ek­ko­r tervüket maradéktalanul teljesí­tették volna. Tanulmányozniuk kel­lett volna példaképük a hatalmas Szovjetunió bolsevik agitátorainak ta­­pasztalatait. „Az agitátorok azonnal felfigyelnek a Donyec-meden­ce és a saját bánya­üzemük minden eredményére, Dzer­­zbinszkij Ingolf-trös­zt bányászainak 1 számú részlege nem teljesítette ter­vét. A pártvezetőség megbízta Pani­­brat agitátor elvtársat, a részlegvezető helyettesét tanulmányozza a 3. szá­mú részleg sztahanovista módszereit és már a következő hónapban 112 százalékra, majd 120 százalékra emel­kedett a teljesítmény." Mindenre kiterjedő figyelem, lelkes odaadás, harciasság kell, hogy jelle­mezze agitátoraink ezévi munkáját. Nem lehet azt megtenni, mint a du­­zsi népnevelők akik azt hiszik, hogy a nagy munkák elmúltával nem kell agitálni, vagy Gyuláján, ahol tavas­­­szal akarják megkezdeni újra az agi­­tációt. Úgy kell tenni minden községben, üzemben, gyárban, mint ahogy a dombóvári népnevelők tapa­sztalatcse­­reértekezletén a Fűtőház népnevelő­­felelőse mondotta. Különösen az új pártvezetőség megválasztása adott nagy lendületet népnevelő munkánk­nak. Minden 3—4 dolgozó mellé osz­tottunk­ be egy népnevelőt és minden 4—5 népnevelő mellé egy felelőst, akik így jobban tudják segíteni cso­portjukat. Figyelemreméltó Tóth elvtárs meg­­látása is a forgalomtól: nem használ­ják fel a népnevelők agitációjukban nagy eredményeinket eléggé, pedig van IXinapp,nte’e, Inota és még egy egész sor hatalmas békeművünk. Nem eléggé igyekeznek azt eléggé követ­­kezet­ese­n helyi viszonylatban is meg­mutatni. A mi területünkön is van ilyen, új mosdót kaptunk és még sok egyebet. Arról nem is beszélve, hogy mennynél jobbra fordult a sorsunk a 1 &.S­zab­adul­ással. A dombóvári nép­nev­elő felelősök lelkeshangú tapaszta­la­tcsere-ért­ekezl­e­tén m­egmut­a­tározo­tt az is, hogy agitátoraink sokat fejlőd­tek egyre harcosabban bírálják a ve­­z­etőségek munkáját. Fevetették a dombóvári járási és városi pártbizott­ság felé is, hogy a jövőben nagyobb segítséget nyújtsanak a népnevelőid­nek és különösen az ellenőrzés mun­káját javítsák meg. Most még csak az kell, hogy a saját munkaterületü­kön is keményebben, kékesebben vé­gezzék népnevelőink felvilágosító munkájukat, így érhetik el, hogy a körülöttük dolgozó ingadozók is fe­lülemelkedve ,a jelen kicsinyes hiá­nyosságain, a gyökeresen megjavult való életet látják. Ezen keresztül meg­ismerik a még szebbet, jobbat­ ígérő jövőt, melyért készek lesznek min­dent megtenni. Eredményezni fogja ez­ért, hogy ötéves tervünk harma­dik évét még hatalmasabb eredmé­nyekkel fejezhetjük be nemcsak or­szágos, hanem megyei viszonyhí­jban is. Sokezer dolgozó parasztnak hozott villanyt az ötéves terv második éve A felszabadulás előtt a megye több, mint 100 községiből mindössze 48 községben volt villany. A tőkések nem láttak magas jövedelmi forrást a vil­lámm­osít­ásban é­s éppen, ezért nem is tö­rekedtek arra, hogy minél több köz­ségben legyen villany. Ahova beve­zettették a villanyt, azok kulá­k-köz­­ségek voltak. A dolgozók érdekeit te­hát még véletlenül sem tartották szem előtt. A felszabadulás után megválto­zobtt ez a helyzet. A háromtávos, majd az ötéves terv egyre több és több fa­lunak adott és ad villanyt. Ezek kö­zött nem egy van olyan, mit Udvari és Miszla, amelyek távol esnek a for­galomtól és azelőtt szórakozási lehe­tőség sem volt ezeken a helyeken. A villany bevezet­ése óta ezekben a kis községekben is egyre több család vesz rádiót, több helyre már a mozit is be­szerelték, vagy folyamatban van a beszerelése és mindez virágzóvá teszi ezeknek az eldugott kis községeknek kulturális életét. Megyénk községeinek villamosítása már az ötéves terv első évének végéig is olyan eredményt tudott felmutatni, amilyen elképzelhetetlen volt a tőkés világiban. Az ötéves terv első évében 37 újabb község kapott villanyt amel­­lett, hogy sok községben kibővítették a villanyhálózatot. Az öt­éves terv má­sodik éve újabb 9 községnek adott vil­lanyt. Nagymértékben fejlődött a szo­­cialista szektorok és az üzemek villa­mosítása is. Az ötéves terv második évében 6 gépállomás, 5 állami gazda­ság, 4 malom és 3 fontos ipari üzem­­ lett villamosítva, amiinek igen nagy je­lentősége van a termelés további nö­vekedésében. Szocialista szektoraink igen sok mur­ka( el tudnak most már végezni olyan géppé), melynek hajtó­erejét a villanyáram szolgáltatja. Szá­mos állami gazdaságban például vil­lanymotorral el tudják végezni az olyan murikat, amihez eddig egy trak­tort kellett igénybe venni. Az ötéves terv második évében vil­lamosított községekben több mint 820 dolgozó parasztcsalád vezettette be lakásába a villanyt. Az elmúlt évek­­ben villamosított községek dolgozó parasztjai közül újabb 1724 helyre ve­zet­tet­ték be a villanyt az elmúlt év­ben. Mindez egyben beszédes bizonyí­ték arra is, hogy megyénk dolgozó parasztságának rohamosan nő az élet­­szí­nvona­, és mindez az ország épí­tésére kitűzött tervek sikerének kö­szönhető. A villamosítás különösen a szocia­lis­ta szektorokban és a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért dolgozó pa­rasztok köréban nagyjelentőségű. A nagyüzemi gazdálkodás keretében, már nemcsak világításra, rádióhoz, villany­­vasalóhoz használják fel a villanyt, hanem meghajtják vele a gépeket, amely meglehetősen olcsó erőforrást jelent. A tamási „Vörös Szákra" ter­mel­őszövet­kez­et bognár és kovács mű­­helyeiben, például számos villany meg­ír ajtajú gép működik. Az alsó lep­érdi állami gazdaságiban már a vezetéket is úgy építették, hogy még mezőgazda­sági munkálatokat is villanymeghaj­tással, villannyal végezhessék. I* Terviül, maradéktalan le­leszlesevel készü­tion­ a január 6-i lévaiévi értekezletre — írja Deli G>öi*n> level*z<>nk a Simonformai Btíratárból a­lig néhány nap választ el ben­ne minket a tolnamegyei munkás­­levelezős értekezletétől, melyet a Sza­bius Nép fennállásának II. évforduló­ja alkalmából rendez Tolna megyében is a Megyei t­.h­.bizottság t­s a­­ Szaba­d Nép, ahol megyénk összes levelezői, köztük a­­ Megyei Pártbizottság hiva­talos lapjának levelezői is részt ve­szü­nk, hogy megvitassuk eddigi ered­ményeinket és feltárjuk hiányossá­gainkat. A ránk váró feladatokat is megvitatjuk ezen az értekezleten, hogy a jövőben eredményeinkkel az eddiginél fokozottabb mértékben járu­l­­hassunk ötéves tervünk mielőbbi befe­jezéséhez. Nagy várakozással és örömmel te­kintünk a megyei értekezlet elé, me­lyen megválasztjuk küldötteinket a február 2-án és 3-án Budapesten tar­tandó I. Országos l­evele­k Konfe­renciára. A levelező értekezlet­ől el­várjuk, hogy utána még jobb ered­mények szülessenek megyénk üzemei­ben, termelőszövetkezeti csoportjaink­ban, állami gazdaságainkban, gépállo­másainkon és községeinkben. Nekünk, munkás és paraszt levelezőknek a ter­melés frontján is élen kell járnunk, példát kell mutatnunk a munkafegye­lem terén, hogy bátran szem­ben ér­hess­ü­nk mindazokkal a dolgozó tár­sainkkal, akiknek hibáit feltárjuk. Bírálnunk és buzdítanunk kell a le­maradókat, az igazolatlan mulasztó­kat. Ehhez pedig e*«k úgy van jo­gunk, ha mi magunk az üzemünkben * terv teljesítés, a falv­akban a begyűj­tés vonalán példamutatóan teljesítjük kötelességünket hazánk és népünk iránt, ártunk és szeretett vezérünk. Rá­kosi elvtárs a győzelmek és eredmények, útján vezet ben­nüinket a jobb jövő felé. Kemény harcokban edződünk, nevelődünk, melyet pár­­tunk vezetésével vívtunk a kü­lső és belső ellenséggel szemben A dolgozók millióit nevelte pártunk öntudatos, becsületes állam­­polgárokká, akik pár­tunk és szende­t Rákosi elvtárs gon­­doskod­ását egyre jobb és szebb ered­ményekkel hálálják meg Szabadsá­gunk hét esztendeje alatt a dolgozók százai és ezrei nevelődtek, akik nem­csak a gőzpörölyn­él, az esztergapa­doknál, a szán­tóföld­ekén, a traktornál érnek el kimagasló eredményeket, ha­nem otthonosaik az íróasztalnál is. Nemcsak szerszámmal, de tollal is har­colnak pártunk célkitűzéseiért, nép­gazdaságunk fejlődéséért és a béke megvédéséért. A munkás-paraszt leve­lezők azok az öntudatos dolgozók, akik éberen, nyitott szemmel járnak az ételben, ők a párt szemei és fülei, leveleinkkel mindig egy újabb szállal vonjuk szorosabbra a párt és a dől­gőzök közötti kapcsolatot. %­a­i levelezők a sajtónak küldött i"* írásainkban beszámolunk ma­gunk és dolgozótársaink eredményei­ről, új problémákat vetünk fel, meg­bíráljuk a hibákat, fogyatékosságokat, az egyéni felelősség hiányát, mindeze­ket azért tesszük, hogy elősegítsük a hibák kijavítását és újabb eredmé­nyek kivívását. Leveleink segítséget nyújtanak pártunknak, állami és gaz­dasági vezetőinknek, a feladatok vég­rehajtásában és előrehaladásunk biz­tosításáh­oz. Még nincs egy hónapja sem, hogy szeretett vezérünk, Rákosi elv­társ újabb harcra mozgósított ben­nünket évi tervünk maradéktalan tel­jesítéséért. Az érettük szavainak jelen­tőségét és tervünket igyekeztünk ma­radéktalanul teljesíteni, hogy a legki­sebb adóssággal se lépjünk az 1 D.V2-IS évbe. A ter­v teljesül és nagy lépés előre ötéves tervünk sikeres befejezése tu** é­s szocializmusunk építéséhez, agy figyelemmel tanulmányoz­tam én­ is Rákosi elvtárst beszé­ltél és gondolkoztam azon, hogyan tudnék annak szellemében még töb­bet tenni tervünk sikeréért és, hogy méltóan készülhessek a to­lnam­eg­yei munkás-paraszti levelezők nagy ünne­pére, január­­ 3-ra. Kötelességemnek éreztem egy újabb vállalást tenni a munka frontján. Vállalást tettem, hogy üzemünkben, a Simon­tornyai Bőrgyár me.sz.esmüh­elyében­, ahol tőke­munkás vagyok, átlag 130 százalékra teljesítem munkámat és január­t­an egyetlen selejtes munkadarabom nem lesz, a­rra kérem munká­s levelező tár­­­saim­at, hogy tegyenek váltaká sokat, és tervük részletes teljesítésével készüljenek az első levelező konferen­ciára. Falusi levelező elv­társaimhoz is az a javaslatom, hogy ők is jó munkával, személyes példamutatással, elsősorban a begyűjtési előirányzatuk maradéktalan teljesítésével készülje­nek a január 8-i találkozóra. Tartsuk­­ szem­ előtt, hogy ezen a tanácskozáson, számot kell adnunk egymásnak, hogy eleget tettünk-e levelezői megbízatá­sunknak, megtisztelő feladatunknak, h­a becsületesen helytálltunk a ránk bízott feladatok elvégzésében a terme­lés frontján, bátran mer­jük­­ feltárni hibáinkat és bátran merünk beszá­molni eredményeinkről. Javítsuk te­hát munkánkat, fokozzuk eredőjét­­nyü­nket, nagy ünnepünkre, a levele­zők január 6-án tartandó Zolna megyei konferenciájára. DELI GYÖRGY munkáslev­elező Simon­tomn­yai Hörgvár N A T5LIP­ üI5«*KÖLM © £ SEGEHOZSISfl.i "A tambovi terület kirszanovi kerületében sokágú nagyüzemi gazda­ság működik: a Lenin-kolhoz. Oszthatatlan alapja évről-évre emelkedik, a múlt évben például 1 millió 33 ezer rubellel gyarapodott a közös vagyon. A kolhoz gazdaságának fő ága az állattenyésztés és a növénytermesz­tés. Az élenjáró gépi technika, az agrobiológia és zootechnikai tudo­mány vívmányainak széleskörű alkalmazása eredményeképpen csupán ez a két ág tavaly 1.812.000 rubelt­ jövedelmezett. Az istállókban 680 szarvas­marha telel, az ólakban 595 darab sertés hízik, az akkoriban 1250 darab juhot tenyésztenek s ezenkívül még 2500 baromfija és 400 méhcsaládja van­ a kolhoznak. A 3000 hektárnyi szántó­n gabonaneműeket, tak­armány­­növényeket és zöldségféléket termesztenek. A 85 hektáros gyümölcsös évente átlagban százezer rubel bevételt hoz. A kolhoz azonban nemcsak állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik. A sztálini szervezeti szabályzat kötelezően írja elő, hogy a fő fenneléri ágak mellett a kolhozoknak fejleszteniük kell a segédüzeme­ket és a háziipart is. A háziipari munka és segédüzemek a gazdaság szá­mos termelési szükségletét elégítik ki s ugyanakkor fokozzák a fő terme­lési ágakban a munka termelékenységét. A segédüzemekből származó jö­vedelem a múlt­ évben 315 ezer rubel volt. A terv erre az évre 2 millió 361 ezer rubelnyi összeg ötöde esik l a segédüzemekre. Első helyen áll a segédüzemek közül a kétemeletes malomkombinát ,melyben daráló és olajütő is működik. A kombinátban jó munka folyik. A magas termelékenységű és jó minőségű­ munkát a kombinát korszerű gé­­pi felszerelése a­ legteljesebb mértékben biztosítja. A malom naponta­­ 10 onna gabonát őröl, az­­ olajütő 3 és fél tonna napraforgómagot do­goz­ el,a daráló pedig óránként egy tonna darát termel. A malomkombinát gé­meit egy 50 lóerős motor hajtja. A kolhoz másik segédüzeme az A. Pekisev veztése alatt álló gépműhely melynek munkája a múlt­ évben több, mint 40.000 rubelnyi tisztajövedelmei elemeit. A gépműhelynek az a fő rendeltetése, hogy elvégezze a mező­erdőségi 0el>ek javítását, gondoskodjék azoknak­­ karbantartásáról s amennyiben szükség van, alkatrészeket készítsen a gépekhez. Komoly jövedelmet: mintegy 30.000 rubelt biztosított a kolhoznak az asztalos- és a k­er­ék­g­y­ártó m ü­lhel­y, valamint a fűrészüzem. A laien dolgo­­zó segédüzem akárcsak­ a gépműhely, elsősorban saját kolhoza szükségle­­teit látja el, azonban munkát vállal más kolhozok számára is Bár eb­ben a két segédüzemben aránylag kevesen dolgoznak, mégis igen eredmé­nyes munkát végez mind a gépműhely, mind pedig a fafeldolgozó segéd­üzem.­ Az utóbbi például maga készíti el az új építkezésekhez szükséges ablaktokokat, ajtókat, tetőszerkezeteket a múlt évben a kolhoz asztalosai hitták el a­ 160 férőhelyes napközit otthont bútorral. A kerékgyártók új szekereket készítenek, a vasalási munkát pedig a kolhoz, kovácsai végzik. Ezeken kívül még számos olyan segédüzeme van a kolhoznak, amely a kolhozparaszt­ok kulturális és szociális igényeinek kielégítésére szolgál Ilyen például a villanytelep, a nyilvános étkezde, a rádióközpont. Tavaly ezek a segédüzemek 70.000 rubel hasznot hajtottak a kolhozoknak. Ugyan­csak­­ növelte a kolhoz jövedelmét a vaj- és sajtgyár, a hentesüzem vala­mint a téglagyár. — Jól felszerelt és gépesít,­a téglagyárunk egy idény alatt kétmillió darab jó minőségű­ téglát termel — mondotta látogatásunk alkalmával Pjotr Szkrabuszkij. — Van egy „Pionyer“-gyártmányú hevere­des légiósajtó- fónk, amelyet 28 lóerős motor hajt, két­ égetőkemencénk és megfelelő szá­mú téglaszárító fészer Ha teljes üzemmel dolgozunk tökéletesen fedezni tudjuk kolhozunk tégla­szükségletét, sőt más kolhozoknak is szállíthatunk téglát, ami komoly bevételi forrást jelent számunkra. Az olajütőt, a fafel­­dolgozó műhelyt, a sertésólat már a mi téglánkból építettük. Jelenleg 220 tanuló befogadására alkalmas, tízosztályú iskolát és­ újabb napközi ottho­nokat építünk. A lenin-kolhoz segédüzemeinek állandó fejlesztése hozzáértő vezeté­se és irányítása — mint a példák bizonyítják, — sokszorosan megnöveli a­ közös vagyont s ugyan­ak­kor sokoldalúbbá teszi a kolhoz termel­ést K (mYVJISM) SZTÁLIN VÁR­OS írói beszámoló, szokványos munkának, afféle megunt robotnak számítot­t­ szocializmus ezt a műfajt formálta át a legtökéletesebben: ennek közvetlen oka a tartalom megváltozásában kere­sendő, amikor a szocializmus építésé­ről írnak hírlapíróink örvendetes hír­­mondásokat. Pl műfaj egyik avatott művelője Sándor András „Híradás a pusztáról“ című könyve a mezőn 6lei­re Is e! : szocialista társadalom örömhí­rét közölte velünk. .Jóval nagyobb je­lentőségű legújabb könyve, írásban és képben szinte egyen­ként látjuk lerakni azokat a köveket, me­lyekből országunk nagy iparvárosa emelkedik ki, a holt anyag szin­te sze­münk ládára válik életté, a munka otthonává. Nemcsak a természet ké­pének ez­­ a gyors átalakítása a döntő Sándor András beszámolójában, ha­­nem azoknak a nagyszerű munkam­ó­­doknak ismertetése, melyek lehetővé tették, hogy a hónapokkal előbb,­ ko­pár földön egy nyu­zgó város épüljön fel. Még állnak a falak mellett az áll­ványok, de bent) már dalol gép és egyre-másra készülnek el azok a lápi alkotások, melyek hivatottak szuela­ Msta társadalmunk termelő munkája’ fokozni. Iltim’-­ örvendetesebb hírmon­dást, igazabb beszámolót még magyar író nem írt le. Mindez pedig köszön­­he­tő annak a gazdag tapasztalatnak, a­melyet a nálunk járt szovjet dolgo­zók örökségii hagytak. jeléül a dol­gozó társadalom nemze­közi összefo­gásának lg­­épüil és szépül szocialista hazánk a Szovjetunió ’ példámv atása nyomán, a nagy Sztálin tanításai alap­ján. Az őszint­e hála és forró szeretet méltán ruházta e városra Sztálin né­vén: az­ ő neve alatt újul a vitár A hazánkban diadalra jutott szocia­l­izmus nemcsak a dol­gozó ember mi­voltát és társadalmi jelentőségét ala­kította át, hanem újjá formálta, mé­lyebb és színesebb, vonzóbb és őszin­tébb tartalommá­ teli­tette irodalmun­kat is. Valamikor a riport, az újság-

Next