Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

2 »APLO PÁRT ÉS PÁRT ÉP 17 ÉS Emeljük a pártoktatás színvonalát A pártszervezet jó munkája nyomán nem érte készületlenül a tavasz a deci Alkotmány tsz tagjait Szerte a megyében termelőszövetkezeteink tagjai, az állami gazdaságok dolgozói egyéni dolgozó parasztaink rohamra indultak a jóidő beálltával a tavaszi szántásfizetési munkálatok sikeres végrehajtásáért. Párt szervezeteink, ahol élére álltak ennek a harcnak, ott már most, az első napokban is jó eredmények születtek. A decsi Alkotmány tsz. pártszervezetének Felvilágosító munkája nyomán a tsz tagságát nem érte felkészületlenül a hirtelen beköszöntött jóidő. Amint a földekre rá lehetett menni, a tsz tagsága egy imborként mozdult meg, hogy az idei még bővebb termésért vívott harcot győzelemre vigyék .Megkezdték a lucernaföldek fogasolását, a borsó és mák vetését Erőteljesen megindult a fogasolás a tavasziak alá is. Ugyanis az őszi mélyszántási földekért meg kellett fogasolni, simítózni, hogy már holnap hozzákezdhessenek a tavaszi árpa, majd később a zab vetéséhez. A tsz vezetői éppen a párt tanításainak és útmutatásainak figyelembevételével nagy gondot fordítottak arra, hogy a brigádvezetők és a brigád tagjai valóban gazdái legyenek a területeknek, s jegyzőkönyvileg is átadták már a brigádvezetőknek a földeket. A pártoktatás egyre javuló munkája is segíti a termelőszövetkezet dolgozóit abban, hogy megértsék a most előttük álló feladatok sürgősségét és nagyságát. A pártszervezet tagjai példamutatásukkal a munkában, s áldozatvállalásukkal segítik a szövetkezet tagságának harcát az idei még bőségesebb termésért. Cseh Ferenc elvtárs például mindenütt ott van, ahol segíteni kell, ahol hiány mutatkozik, bátor kezdeményező munkaerőben. Legutóbb az állattenyésztés területén végzett kiváló munkát, most pedig a növénytermelő brigád munkájában vesz részt. Az ő kezdeményezésére takarítottak ki például a legutóbb is egy kutat, mely az állatok egészséges friss ízzel való ellátását segíti elő. Helyesen, azt tartják, hogy a legdöntőbb munka most a földeken van, de emellett az állattenyésztést sem hanyagolják el. Döményi András elvtárs a sertéstenyésztés terén változtatta meg elődje rossz munkáját. Azóta, amióta ő dolgozik ott, nap, mint nap a rendelkezésére álló takarmányok frissen, gondosan kezelve kerülnek az állatok elé, s megszűnt az elhullás. A kommunisták példamutatása természetesen magával ragadja a pártonkívüli szövetkezeti tagokat is. László József Dömötör István Nyuli [mvaii. Lak Mátyás és a többiek egyre fokozottabban harcolnak azért, hogy a tavaszi vetőmagvak minél előbb a földbe kerüjenek, s a betakarítás után ne csak árpa és búza.zalmával tudják segíteni az egyes termelőcsoportokat, de még az egyénieket is, hanem beadási kötelezettségük tejesítése, szükségletük biztosítása mellett még gabonanemesekkel is. Az alsónánai Világz fabadság, az alsónyéki Világszabadság, a fácánkerti Vörös Hajnal temelőszövetkezetek 100—150 mázsa búza és árpaszalmát kaptak a decsi Alkotmány termelőszövetkezettől. Most az a feladat, hogy Cseh Ferencné párttitkár elvtársnő vezeti-éved a pártszervezet meg jobb n Fokozza r. felvilágosító és nevelő munkát. Az egyre javuló oktatási munkát még jobban fokozzák, hogy ne csak a párttagság, hanem a párton kívüli tszcs tagok is még jobban megértsék, hogy k a tanulás elválaszthatatlan a gyakorlati munkától. Érezzék azt, hogy a tavaszi szántásvetés munkáin keresztül indított harcuk a bő termésért csak akkor lesz igazán eredményes ha a nagy munkák alatt sem szűnnek meg forgalmasan tanulni. A pártszervezetnek megvan a lehetősége arra, hogy ezeket a feladatokat a tavalyinál jóval eredményesebben, a követeményeknek megfelelően tudják végrehajtani. Erősítést is kapott a párt ezerveel, az olyan párttagokkal, mint Plécr Pál elvtárs, vagy Takaró elvtárs akik már most a kezdet kezdetén megmutatják, hogy rájuk a termelőszövetkezet tagsága minden körülmények között, minden helyzetben ,Uztoran számíthat. akaratunktól független gazdasági törvényszerűség az, hogy ..a termelési viszonyoknak feltétlenül összhangban tn*s MíRcrrrs i Propagandisták tapasztalatcseréje A járási pártbizottság a Párttörténet I. évfolyamú tanu 1váryának vezetésével bízott meg. Ezt a megbízatást részeidről igen magiiizíció feladatnak tekintettem Még nagyobb súllyal éreztem, hogy rajtam is itt egy felelősség nyugszik a hallgatók nevelése terén. Hogy az oktatást sikerre vigyük, aktívákat szerveztem, akik egyenként tóbeszé'g'-tt' í, a párttagokkal és az élen járó dolgozókkal. Ezen keres 51 [UNK]'11 elértem ahogy a párttagok telje, számban résztveszzek az oktatásban, kivéve azokat, akik felsőbb oktatásban részesülnek. A szemináriumon kb.c párttag, hat tagjelető és tizenegy pártonkivüli élenjáró dolgozó vesz részt. Az anyag feldolgozására nagy súlyt fektettem. A szemináriumokon po.-iman. felkészülve jelentem meg A felkészülésnél az anyagiad fil- émitettem az előadás vázlatát és azt kibővítettem a napi sajtóból, gazdaságunk napi munkájának eredményeiből és az élenjáró dolgozók jó módszereiből, teljesítményeiből. Ezen keresztül elértük azt, hogy a társoktatásiban résztvevő elvtársak munkahelyükön vezetői a hozzájuk beosztott dolgozóknak. ilyen például ötvös Ferenc traktorosaf s versenyre hívta ki a többi traktorost a tavaszi mezőgazdasági munkák jó minőségű elvégzésére és két nappal a határidő előtt vils iefejezésére. Ötvös Ferenc nem csak vállalta, hanem gyakorlatban is bebizonyította, hogy szavát vauia váltja, és ehhez nagy segítséget nyújt neki a tanulás. Zetorjával két műszakban dolgozik, eddig még beosztott munkatársa sem volt, napi teljesítménye mégis elérte a 1ó százalékot. A tanulás eredménye megmutatkozik Vincze Pál fejőgulyásnál is, aki a gazdaság legjobb fejőstehenésze. Látja munkájának fontosságát, s munkatársait állandóan figyelmezteti az állatok tisztántartására. Ő végzi a leglelkiiismeretesebben e tőgymasszázst, az utócsepegintést és mindent elkövet azért, hogy az állatállományt veszteségmentesen tudják átteleltetni. Tanfolyamunk munkajegyre javul, a tanulmányi színvonal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az alaposabb elmélyültebb tanulás útján munkánk még eredményesebb legyen. Most a következő szemináriumi anyagnál, amelyben pártunknak a Horthy-fasizmus elleni harcát ismerjük meg, az anyag tárgyalását összekötöm a tavaszi vetések és mezőgazdasági munkák elvégzésével. Gyakorlati példákkal fogom alátámasztani, hogy a párt milyen helytállást követel tagjaitól és példaképpen felhozom Rákosi elvtárs harcos életét, munkáját. Ennek szellemében nevelem párttagjainkat és a pártonkívüli dolgozókat. A oktatás terén értünk el eredményeket, azonban még sok alapulni valónk. De úgy érezzük, ha 3/ iskola anyagát eredményesen átvettük, ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy még szilárdabban helytálltunk a termelésben, a békéért. Andirkó Sándor propagandista Tornádi állami gazdaság Satálin elvtárs korszakalkotó műve, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“, mélyreható elemzés tárgyává teszi a politikai gazdaságtan törvényeinek kérdéseit. alapvető jelentőségű új tételekkel gazdagítja a marxianais-leninizmus elméletét a gazdasági törvényekről, bírálatot gyakorol a helytelen nézetek felett, amelyek e kérdéssel kapcsolatban a politikai gazdaságtan oktatásában és irodalmában a Szovjetunióban elterjedtek. Sztálin elvtárs művében központi helyet foglalnak el a gazdasági törvények és általában a tudományos törvények objektív jellegét hangsúlyozó megállapítások. Maga Sztálin elvtárs művének egy helyén kiemeli ,,a tudomány nem élhet és nem fejlődhet az objektív törvényszerűségek elismerése, e törvények tanulmánya• zása nélkül.“ (Id. mű 84. 1.) Mit értsünk objektív gazdasági törvények a általában a társadalom objektív törvénye alatt? A tudomány törvényeit nem szabad összetéveszteni a kormányok által kiadott, az országgyűlés által elfogadott törvényekkel, amelyek a kormányok, a népképviselet, az uralkodó társadalmi osztály akaratától függenek. Ilyen törvényekről azt mondhatjuk, hogy az emberek megteremtik, majd megváltoztatják, vagy eltörlik ezeket és új törvényeket hoznak. Az ilyen törvények a szó jogi értelmében törvények. Mindezt nem mondhatjuk a tudomány törvényeiről. Itt a törvény szó egészen más értelemmel bír. Mit jelentenek például a természettörvények, a természettudomány törvényei? Azt jelentik, hogy a természet jelenségjeit tanulmányozva a tudomány felismeri a jelenségek, az események között fennálló állandó jellegű, ismétlődő lényeges összefüggéseket: pl. a szabad esés törvényét a vonzás törvényét, az élőlények fejlődésének törvényeit, vagy földünk keletkezésének és kialakulásának törvényszerűségeit.. A természettudomány, ezeket az összefüggéseiket tudományos törvényeiben megfogalmazza. Ezeket gyakran felfedezőikről nevezzük el, pl. Galilei, Kepler, Newton törvényeinek. Világos azonban, hogy e törvények hatása teljesen független volt és független marad Kepler vagy Newton és általában az emberek akaratától, vagyis az emberi, szubjektív, tudati tényezőtől . Ezért a materializmus objektív természettörvényekről vagy a természetörvények objektív jellegéről beszél. A természettörvények objektív jellegét a régi Marx előtti materializmus felismerte. A marxizmus egyik legnagyobb forradalmi jelentőségű felfedezése abban áll, hogy megállapította: — a társadalmi fejlődés terve a pártoktulásanyagához. A gazdasági nyei szántón objektív, akaratunktól független jellegűek. Marx a történelmi materializmus alaptételeinek híres összefoglaló jellemzésében ezt írja: ,,Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott, szükségszerű, saját, akaratuktól független viszonyokba, termelési viszonyokba lépnek egymással.“ (Marx: „Előszó a politikai gazdaságtan kritikájához.“) Marx főművében, „A Tőke“-ben részletesen kimutatta, hogy a tőkés termelés törvényei kivétel nélkül objektív, akaratunktól független, szükségszerű összefüggéseket fejeznek ki. Hogy csak egy példát hozzunk fel, a tőkés termelés válságai szigorú törvényszerűséggel megismétlődnek akár akarják ezt a tőkések, akár nem. Az első világháború időszakában és utána a tőkések akaratától függetlenül kifejlődött a kapitalista rendszer általános válsága, a második világháború következtében ugyancsak a tőkések akaratától függetlenül és annak ellenére hallatlanul kiéleződött és elmélyült a kapitalizmus általános válsága, ez a válság második szakaszába lépett Világos tehát, hogy a gazdasági törvények szintén objektív jellegűek. Sokan azt hiszik azonban, hogy a marxizmus ezen alapvető megállapításai érvényesek ugyan a kapitalizmusra és az azt megelőző társadalmigazdasági alakulatokra, de nem érvényesek a szocializmusra. Azt hiszik, hogy a szocializmusban a gazdasági törvények hasonlítanak a kormányok által kiadott törvényekre, vagyis azt hiszik, hogy ezeket a törvényeket a Szovjethatalom létrehozhatja. ..megteremtheti'' vagy pedig megszüntetheti élteti“ heti a gazdasági törvényeket, átalakíthatja azokat, újakat tervelhet A gazdasági törvényeknek, nevezetesen a szocializmus gazdasági törvényeinek ezt a felfogását nemcsak a Szovjetunió egyes közgazdász teoretikusainak és előadóinak elképzelésében találjuk meg, hanem a mi propagandistáinknak, előadóinknak elképzeléseiben is megtaláljuk. Ezt a hamis felfogást cáfolja meg művében Sztálin elvtás. Félreérthetetlen világossággal és szabatossággal formulázza meg a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegére vonatkozó döntő megállapításokat. Kifejti, hogy a gazdasági fejlődés törvényei objektív törvények akár a kapitalizmus, akár a szocializmus időszakáról van szó. Objektív törvények: tehát akaratunktól független törvények. Ilyen törvények objektív jellegéről jók, hogy gazdasági törvényeket ..teremteni“ lehet, ez arra vezetne, hogy „a káosz és véletlenek birodalmába kerülnénk ezektől a véletlenektől szolgai függőségbe jutnánk . . ." (84. lap.) Hogyan kell értelmezni Sztálin elvtárs szavait? Ha a gazdasági életben objektív törvény fennállását nem ismerjük el, akkor mi a gazdasági élet? Nem egyéb, mint összefüggéstelen tények, események halmaza — vagyis káosz és véletlen. És ha a gazdasági építésben, vezetésben nem az ak iratunktól függetlenül fennálló objektív törvényekre támaszkodunk, akkor, bár azt képzelhetjük, hogy azt csináljuk,amit akarunk, ténylegesen mindig a véletlentől függne, hogy mit értünk el, hiszen nem volnánk képesek cselekvésünk következményeit előrelátni. Ha például a szocializmus építésében nem azokra az objektív törvényekre kellene támaszkodnunk, amelyek a Szocializmus építésének feltételeit, ütemét, a cél és az eszköz viszonyát megszabják, akkor a tervezést is úgy képzelnénk el, hogy az csak akaratunktól függ, a hatalom birtokában úgy tervezhetünk és azt tervezhetjük, amit akarunk. De mi volna az ilyen „tervezés“ eredménye? Hibás tervek, káosz és összevisszaság. a gazdasági élet csődje. Sztálin elvtárs klasszikus művében nagy figyelmet szentel a tervezés kérdésének is és eloszlatja azt a zűrzavart, amely a gazdasági törvények, és a tervek egymáshoz való viszonyának kérdésében uralkodott. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a helyes tervezésnek szintén objektív gazdasági törvényre kell támaszkodnia. Ez a törvény a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye, amely a szocializmusban mint a népgazdaság szükségszerűsége jött létre. Ezt az objektív gazdasági törvényt felismerve, azt felhasználjuk a gazdasági tervek összeállításánál. Helytelen volt tehát azt állítani, amit tankönyvekben és füzetekben olvasunk, hogy a szocializmusban a terv maga a gazdasági élet törvénye. Sztálin elvtárs szerint a tervezést, a terveket, pl. az ötéves terveket az objektív gazdaságii törvény mélyreható tanulmányozása alapján egyre magasabb színvonalra kell emelni, hogy a tervek megfeleljenek a tervszerű országos népgazdasági fejlődés objektív törvényének. A gazdasági törvények nevezetesen a szocializmus gazdaságii törvényeinek objektív jellegére vonatkozó sztálini megállapítások alapvető jelentőségűek és feltétlenül érvényesek, nemcsak a Szovjetunió szocialista gazdasági rendszerében, hanem a szocializmust építő népi demokratikus országok, tehát Magyarország gazdasági fejlődésében is. A szocializmust csak akkor és csak abban a mértékben tudjuk sikeresen felépíteni, ha egész építő munkánkban állandóan szem előtt tartjuk a gazdasági törvények objektív jellegét és Sztálin elvtárs iránymutató utasításainak értelmében igyekszünk e törvényeket megismerni, elsajátítani, megtanulni, teljes hozzáértéssel alkalmazni és a társadalom érdekében felhasználni azokat. Fogarasi Béla a „Propagandista'' januári számában 'megjelent cikke. A dunaföldvári asszonyok felhívása Mi, a dunaföldvári asszonyok magunkévá tettük pártunk és kormányzatunk felhívását a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésével kapcsolatosan. Megértettük azt, hogy hazafias kötelességünk, hogy teljesítsük tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségünket. Megértettük azt is hogy ez döntően nekünk, asszonyoknak a feladata, és ezért április 4-re, hazánk felszabadulásának tiszteletére vállaljuk, hogy az ICRS-as év első negyedévi begyűjtési tervét tejből, tojásból és baromfiból maradéktalanul teljesítjük. Ennek érdekében állandóan politikai munkát folytatunk, elérjük azt, hogy naponta tudjuk teljesíteni a tervet, vállaljuk azt, hogy március 2 S-ra tejbeadási kötelezettségünket 110, tojásbeadási kötelezettségünket 101, baromfibeadásunkat pedig 120 százalékra teljesítjük. A megye asszonyaihoz azzal a kéréssll fordulunk, hogy kövessék ők is példánkat és fogadják el versenykihívásunkat a begyűjtés maradéktalan teljesítése, sőt túlteljesítése érdekében. Dunamilvár asszonyai *jr’ Szjnyjt/ FíHYKÍPfíöGÉP EliSSfGBEALLÍTÁSSAl t ■ óxó RÄGVSAG Á fílmRöM.5 ImÉ*L Kapható az OFOTÉRT-boltban Szekszárd, Szent István tér 2. Pécs, Kossuth Lajos u. 3. és 41.