Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

'12 } -npsps TOLNAI r­Jc PRoimfíJAt EensuunrK! A MAI SZÁMBAN: 1 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ki­bővített ülése (2. o.) — Li Szin-Man és Csang Kaj-Sek a kínai népi önkéntesek fogságba esett harcosainak erő­szakos visszatartásán mesterkedik (2. o.) — Az óra­­ütemterv alkalmazása a cséplésnél (2. o.) — A pártok­­tatás tapasztalatai (3. o.) — Péntek­ mozgalommal a terv egyenletes teljesítéséért (3. o.) — Harc a „fehér­aranyért“ — a gyapotért! (4. o.) MDP TOLNA MEGYEI PAPTBIZOTTSÁG­ÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM AKA 5­ 1 FILLÉR SZFIUíA, 1953 JULIUS 1 Lendületesebb kultúr­munkával az aratás-eséptés sikeréért Egyik nagy munka szüli a má­sikat. Új társadalmat, új hazát te­remtő küzdelmünkben még egy pillanatra sem torpanhatunk meg, nincsenek megoldott nagy felada­tok közötti szünetek, s nem lehet­nek hullámhegyek és hullámvöl­gyek. Az egységesen erős, sőt ál­landóan egységesebb erőnek kell áthatnia tevékenységünk, mun­kánk minden területét. Kultúrmunkánk a termelés, s a napi gazdasági és politikai fel­adatok végrehajtásának egyik leg­főbb eszköze. Lenin elvtárs az „Irodalomról" szóló munkájában azt írta: „ az irodalomnak ke­rekévé és csavarjává kell válnia annak az egységes gépezetnek, amelyet a proletariátus nagy ere­je mozgat." Amikor Lenin elvtárs ezeket a szavakat leírta, nemcsak a költőkre és írókra, de a kultúr­­munka összes területén dolgozók­ra gondolt, és gondolt a kultúra minden megnyilvánulására is. És ez a helyes! Nekünk nincs szükségünk csupán szépségéért, megkapó hangulatáért, üdeségé­­ért, se táncra, se dalra, se könyv­re, se előadásra. Minden, ami az élettől elszakadt, ami figyelmen kívül hagyja, átugorja a legége­tőbb, legközpontibb feladatokat, az szemétre, tűzre való. Nekünk az életből fakadt, az élettel szo­rosan összefont, s az életet tük­röző és a napi harcokat elősegítő kultúra kell! És kultúránk ma már ilyen! Megtisztítottuk a bur­­zsoá sallangoktól, lenyestük a szo­­ciáldemokratizmus és a népieske­dés vadhajtásait. Kitermeltük, ki­formáltuk, kikovácsoltuk a kul­­túrforradalom minden szennyet elpusztító t­üzében az igazit, a szo­cialista kultúrát, s szemétre lök­tük a salakot. Gyönyörű eredmények születtek már kultúrmunkásaink keze nyo­mán. Termelőszövetkezeti község lett Sárpilis, a legkisebb tanyák­ra — mint Janya-pusztára is — eljutott a kultúra, országos be­mutatókra jutottak fel csoportja­ink, — s még sorolhatnék hosszan. Az eredmények következetes mun­ka szülöttei, nem maguktól jöt­tek, de a nagy munka pezsdítő ereje újra meg újra áthatotta kul­túrmunkásainkat. A választások idején gombamód szaporodtak a rigmusbrigádok, az utcák szem­léltető képekkel lettek tele, s magát a választás napját szín­pompás népünnepéllyé emelték szereplésükkel, munkájukkal. A választás után nem követke­zett, mert nem is jöhetett a nyu­galom ideje. A nagy tengerek változatlanul csapkodják hullá­maikkal a környező partokat, pil­lanatra sincs szünet a nagy víz­tömeg mozgásában. A széles nép­tömegeket mozgósító, mozgásba hozó kultúrmunka tevékenysége sem állhatott volna meg. Nem lehetett volna becsukni a kultúr­­otthonok ajtaját — mint Zombán tették —, nem lehetett volna el­utasítóan fogadni tanácsainknak a népművelési ügyvezetőket, s fő­képpen a népművelési ügyvezetők nem sírhattak volna együtt a ta­nácsokkal, mint Kakasdon, hogy most már nem lehet semmit sem tenni, mert mindenki kint dol­gozik a földeken, s este nem le­het összegyűjteni a fiatalokat, mert fáradtak. A rigmusbrigádok szereplését, köszöntését már elvárják dolgozó­ink, s szemük gyakran keresi az eredményeket ismertető rajzokat, grafikonokat a falakon. S mégsem találják. Az úttörők vakációznak, a pedagógus népművelési ügyve­zetők pedig tanfolyamokon vesz­nek részt. Hát ki csinálja? A ta­nács? — Ilyen bagatell dolgok­kal nem foglalkozhatunk — men­­tegetődznek mindenütt. Úgy lát­szik, elfelejtették, hogy a válasz­tások ideje alatt milyen temérdek segítséget kaptak a kultúrbrigá­­doktól. Tanácsaink a sok feladat, a nagy aktahalmaz hegyén nem látnak át, s nem gondolnak ar­ra hogy az aratás és cséplés idő­szakában ugyanannyi, sőt talán még több segítséget is kaphatná­nak a kultúrbrigádoktól.­­ De az éremnek ez csak az egyik oldala. A jelszó ezekben a napok­ban: ki a földekre, a cséplő- és aratóbrigádok mellé, ahol a ter­melőmunka apró hőstetteinek ez­rei születnek ezekben a napok­ban, ahol valósággá, learatott ter­ménnyé válik az egész évi mun­ka, ahová ezekben a napokban minden dolgozó szeme tekint, ott köszöntsenek, bíráljanak, szóra­koztassanak. És elképzelhetetlen, hogy megyénkben csak néhány községben van rá lehetőség: Du­­naföldváron, Pakson, Tolnán és a Sárközben. Elképzelhetetlen, hogy a megye sokszáz kultúrbri­­gádja ne dolgozzék, ne feszítse meg minden erejét ezekben a he­tekben, ebben a két hónapban. Való igaz, hogy kultúrmunká­­saink túlnyomó többsége is min­den erejét megfeszítve dolgozik kint a földeken az arató- és csen­­lőbrigádokban. De éppen itt kel­lene nekik a déli ebédszünetben, vagy pedig a versen­yzászl­ók át­­nyuitáyeV'„' dob­rov­ó társaikat kö­szöntem". Ők látják és ők vehetik észre a rigmusokba kívánkozó an­­­ó érdekességeket. p az ő jó mun­kájuk hozhat­ja ennek kKimike^té­­ben az arató- és a«érc iöV»*irtád„t­­termelési eredményének fokozó­dó növekedését. Tehát hiba van mind a két részről. Ugyanis a Pártszervezetek és tanácsok nem ismerik fel a kö­szöntő brigádok munkájának óriá­si agitációs jelentőségét, másrészt a kultúrások csekély kivételtől el­tekintve a választás nagy mun­kája után hullámvölgybe ju­tott­ak,­­ s mivel nem mozgatták őket, abbahagyták minden tevékenysé­güket, megpihentek. Ezt a meg­­pihenést kell felszámolni. Az élet szakadatlan kis csaták összessége, s aki meghátrál ebben a küzdelemben, de az is, aki el­dobja magától a fegyvert, rossz­ katona. Rossz katona és gyáva hamos. Kultúrmunkásaink pedig eddig bátraknak, keményeknek, legyőzhetetleneknek mutatták ma­gukat. Legyenek ezután ilyen ka­tonái, ilyen harcosai a hazának, töltsék be igazi hivatásukat, vál­janak a napi élet élesszavú kriti­kusaivá, bátorhangú krónikásaivá. A Nazarova-m­oz­galom nagyszerű eredményei a bátaszéki feítőháznál Bodoki József sztahánovista moz­donyvezető és Kővágó Mátyás szta­hánovista fűtő szerződést kötöttek a kezelésük alá tartozó mozdony szo­cialista megőrzésére. Ennek nyomán a mozdonyjavítási költséget 57 szá­zalékkal csökkentették, a szénmeg­takarítás terén pedig 12 százalékos eredményt értek el. Példájukat kö­vette Ferenc János mozdonyvezető és Németh József fűtő, akik ugyan­csak csatlakoztak a Nazarova-moz­­galomhoz, szerződést írtak alá. A mozdonyjavítási költség csökkentése mellett 10 százalék szenet takarítot­tak meg. A mozgalom eredménye­ként a kezelésükre, szerződésileg megőrzésükre bízott gépek a legjob­bak a fűtőházban, AZ ELSŐ GABONÁT A HAZÁNAK! Mozsi Úttörő tsz: Begyűjtési kötelezettségünket a cséplőgéptől 105 százalékra teljesítjük Mi, a m­őzsi Úttörő tsz tagjai örömmel olvastuk a Tolnai Naplóból hogy a bonyhádi gépállomás és a hatósugarába tartozó termelőcsopor­tok aratási és betakarítási, valamint növényápolási béke­versenyre hívták ki megyénk összes mezőgazdasági dolgozóit. Kezdeményezésükhöz mi is csatlakozunk. Vállaljuk: kapásnövényeink háromszori kapálását még az aratás megkezdése előtt elvégezzük. Az aratási és betakarítási munkák sikere érdekében termelőszövetkezetünk minden tagjának családtagjai egy­­öntetűen kiveszik részüket. Ezzel biztosítjuk, hogy az aratást 5 nap al­att, az aratás elvégzésétől számított 6 nap alatt pedig a gabonabehordást is elvégezzük. Vállaljuk, hogy állam ir­ánti kötelezettségünket azonnal a cséplőgéptől 105 százalékra teljesítj­ük. TÓTH ISTVÁN elnök LAPOS­ GYULA üzemi párttitkár PINTÉR FERENC tsz-tag. Fácánkerti Vörös Hajnal I«» : Már teljesítette árpabeadá­si kötelezettségét A fácánkerti Vörös Hajnal tsz kombájnnal végzi az aratást. A tszcs tagsága már az árpabeadási kötelezettségét is teljesítette. A fá­cánkerti Vörös Hajnal tagsága az el­múlt hetekben szép eredményeket ért el, amiért többször dicséretet kapott. Azonban a dicséretek után elbizakodottság ütötte fel a fejét. Erre lehet következtetni, mivel 24 hold kukoricájukat még másodszor nem kapálták meg, ami hátráltatja a kukorica fejlődését. A tsz vezető­ségének és tagságának az aratás mellett gondot kell fordítani arra, hogy a hátralévő munkákat sürgő­sen végezzék el, hogy a továbbiak­­­­ban is az elsők között legyenek min­den munkában. Ez annál is inkább szükségessé válik, mert a termelő­­szövetkezet különben példamutatóan végzi az aratást, sőt a lucerna ka­szálását már másodszor is befejez­ték. Jéger Ferenc paksi fo’goló paraszt t A cséplőgéptől teljesítem hazafias kötelezettségemet Jéger Ferenc Paks, Rákóczi utca 3. szám alatti dolgozó parasztot a végrehaj­tó bizottság dicséretben ré­szesítette, mert a június 26-án tar­tott határszemlén az ő földjét talál­ták leggondosabban megművelve. Jéger elvtárs a kukorica, valamint a burgonya háromszori kapálását június 26-re befejezte. Jéger elvtárs azok közé a dolgozó parasztok közé tartozik, akik pártunk és kormá­nyunk határozatát pontosan végre­hajtják. Tavaly az aszály ellenére is teljesítette kenyérgabona beadási kötelezettségét. Az idén gazdag ter­més elé néz, 35 mázsás kenyérgabo­na termésre van kilátása. Fogadal­mat tett,, hogy az államnak járó 12 mázsa kenyérgabonát cséplőgéptől a földművesszövetkezet termény raktá­rába viszi. * —öt«­ gépá­lomás dolgozói v­itatták . Augusztus H-ra befejezzük a tszcs-k cséplési munkáit A mözsi gépállomás dolgozói érte­kezleteken, majd ezt követően ter­melési értekezleten beszélték meg a bonyhádi gépállomás aratási és be­takarítási béke versenyét. A gépállo­más dolgozói egyöntetűen elhatároz­ták, hogy csatlakoznak a bonyhádi gépállomás dolgozóinak békeverseny kezdeményezéséhez. Vállalták: kör­zetükhöz tartozó termelőszövetke­zetek gabonáinak 40 százalékát gép­pel aratják. A hatósugarukba tarto­zó termelőcsoportok cséplését augusz­t­us 3-ra befejezik. Talajmunkater­­vüket 10 nappal a határidő előtt 130 százalékra teljesítik. A cséplés megkezdéséig a termelőcsoportok növényápolási munkáit befejezik. Vámos Mihály igazgató S­oboda József vez. mechanikus, Kardos László traktoros. LEVELEZŐNK ÍRJA: A burgonyát már háromszor töltögettük Kisszékely községben a Szabad Nép termelőcsoport kezdte meg első­nek az őszi árpa aratását, melyet jú­nius 25-ig be is fejeztek, — írja le­velében ifj. Csiszár István, — majd folytatja: tagságunk megértet­te, hogy harcolnunk kell minden szem gabona betakarításáért. Ép­pen ezért jól készültünk fel az ara­tásra. A növényápolási munkálatok során a kukorica kapálását 29-re befejeztük. A burgonyát már há­romszor töltögettük. A takarmány­répát, napraforgót és mákot két­szer kapáltuk meg. Az őszi takar­mánykeveréket és a ballacint beta­karítottuk a padlásra. Emellett a lucernát is kétszer megkapáltuk. Mint levelének további sorából ki­tűnik a csoporttagok feleségei is jól kiveszik részüekt a közös munkából. Az elnök felesége is szorgalmasan jár dolgozni. Hiba azonban, hogy az elnökhelyettes és a brigádvezetők feleségei csak ígérgetik, hogy men­nek dolgozni. R 5011 A harci tszcs-k befejezték az árpa aratását Harc községben az Alkotmány és az Új Barázda tsz tagjai pél­damutató munkát végezve bizo­nyítják be a község dolgozó pa­rasztjai előtt a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. Idejében végezték el a növényápolási munkákat. A kukoricát és a napraforgót három­szor, a burgonyát egyszer kapál­ták, kétszer töltögették. Idejében fejezték be a szénabetakarítást, sőt már befejezték az őszi árpa aratását is. Az üzemi pártszerve­zet nagy gondot fordít már a ta­vaszi munkák kezdetén a tagság felvilágosítására. Főleg az Alkot­mány tszcs-ben. Fábián Kálmán párttitkár elvtárs mutatott rá a nők munkába való bevonásának fontosságára, aminek eredménye m­eg is mutatkozik. A termelőcso­­portban minden nő harcot foly­tat azért, hogy idejében, a legki­sebb szemveszteséggel takaríthas­sák be a kalászosokat. Faddi Kossuth tv. Vasárnap délben befejez­ik az őszi árpa aratását A tagság fáradtságot nem ismerve végezte a növényápolást és kezdett hozzá az aratáshoz. A tagság vasár­nap is dolgozott, hogy az őszi árpa aratását szemveszteség nélkül fejez­hessék be. A pártszervezet jó fel­­világosító munkája, a tagság becsü­letes munkája eredményezte, hogy vasárnap délig befejezzék az árpa aratását Elsőnek kötelezettsé­güket teljesítik. A nők is becsülete­sen helytálltak a munkában, meg­értették, hogy az ő munkájuk is el­engedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy minden munkát idejében be­fejezhessenek és növeljék a termelő­­szövetkezet, valamint a tagok jöve­delmét. Az aratási munkák alatt, annak ellenére, hogy becsületesen vette ki részét minden tag a mun­kából, Pápai János aratócsoportja végzett legjobb munkát. Két nap alatt két aratópár 6 hold árpát ara­tott le. A Ifi 0 I­K­K n K­S­K­IC­T A pincehelyi Rákóczi tszcs-ben eletették a nyári burgonyát A pincehelyi Rákóczi tszcs elnö­ke Martina János elvtárs gondosan tanulmányozta a minisztertanács ha­tározatát és ennek alapján jól felké­szült a növényápolásra, valamint az aratásra. A pártszervezet segítségé­vel a női tagokat felvilágosították a munka fontosságáról, és ennek ered­ménye, hogy minden nő aktívan kap­csolódik be a munkába. Nem vé­letlen az, hogy a kukoricát és a nap­raforgót háromszor kapálták meg. A cukorrépát egyszer darabolták, két­szer megkapálták. Idejében takarí­tották be a szénát és már a földről teljesítették a beadási kötelezettségü­ket. A tavaszi takarmánykeverék helyére nyári ültetésű burgonyát ve­tettek. A Szovjetunió élenjáró agro­technikájának alkalmazása a pince­helyi Rákóczi tszcs-ben is bevált. A tavalyi esztendőben is jóval maga­sabb termést értek el a nyári ülte­tésű burgonya termesztésével, mint a tavaszinál. A növényápolás és szénabetakarí­tás mellett jól felkészültek az aratási munkákra is. Éppen olyan lelkese­déssel végzik az aratást is, mint ahogy végezték a növényápolást, hogy a legkisebb szemveszteséggel határidő előtt fejezhessék be. Bogyiszló versenyben Fadd községgel Bogyiszló község dolgozó paraszt­sága 100 százalékig elvégezte a ku­korica második kapálást, a burgonya második töltögetését, befejezte a cu­korrépa kapálását, valamint a ré­tek kaszálását is. Június 27-ig az őszi árpa 80 százalékát learatták. Ezt a munkát versenyben végezték, mely­ben a tanácstagok mutattak példát, mint Paksi Sándor, Szente István, Füleki Ferenc, Varga József, Ács Miklós és még mások. A község el akarja hagyni versenytársát Faddot, ezért folyik a nemes verseny,

Next