Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-31 / 178. szám

2 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az új ügyészi szervezetről A törvényesség fokozott biztosítása céljából az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel létrehozta az alkotmánynak megfelelő új ügyészi szervezetet és alapvető feladatául a törvényesség megtartása feletti őrködést jelölte meg. Az új ügyészi szervezet az alkotmány értelmében az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervektől függetlenül a következő feladatokat látja el: az egységes törvényesség megszilárdítása, az állami és társadalmi rend, valamint a társadalmi tulajdon védelme és a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő mindennemű cselekmény következetes üldözése; a Magyar Népköztársaság állampolgárai részére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi és vagyoni jogok és törvényes érdekek védelme. A legfőbb ügyész és az alárendelt ügyészek a törvényesség biztosítása érdekében őrködnek a minisztériumok, a különböző hatóságok, hivatalok, intézmények és az államigazgatás egyéb szervei, valamint az államhatalom helyi szervei által kiadott rendeletek, határozatok és utasítások, továbbá egyéb intézkedések törvényessége felett és ügyelnek arra, hogy a hivatalos és egyéb személyek a törvényt ne sértsék meg. Az ügyészségek őrködnek a nyomozás törvényessége felett, biztosítják a bűncselekmények gyors feltárását és kinyomozását, biztosítják a büntető eljárás megindítását a népköztársaság ellenségei, a társadalmi tulajdon fosztogatói, az üzérkedők és egyéb bűnözők ellen. Ugyanakkor éberen vigyáznak arra is, hogy senkit törvényellenesen és alaptalanul ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyes szabadságától és, hogy mindenki mentesüljön minden zaklatástól, törvénytelen korlátozástól és jogfosztástól. A legfőbb ügyész és az alárendelt ügyészek figyelemmel kísérik a bíróságok tevékenységét, hogy a törvényeket helyesen alkalmazzák-e. Ennek biztosítására a büntető és polgári ügyekben fellépnek a bíróságok előtt, óvást emelnek a törvényellenes, vagy alaptalan ítéletek és döntések ellen. A legfőbb ügyész és az alárendelt ügyészi szervek felvilágosítások adását és vizsgálat lefolytatását követelhetik, vagy maguk folytatnak le vizsgálatot annak megállapítására, hogy nem történt-e törvénysértés, nem sértették-e meg az állam, vagy az állampolgárok törvényes érdekeit. Ha a legfőbb ügyész, vagy az ügyészi szervek a törvényellenesen eljáró szervekhez az intézkedés hatályon kívül helyezése céljából óvást nyújtanak be, ezt az illetékes szerv nyolc napon belül köteles megvizsgálni. Ha ezen határidőn belül a szerv vezetője az óvást nem vizsgálja meg, a kifogásolt intézkedés végrehajtását köteles felfüggeszteni. Abban az esetben pedig, ha az illető szerv az óvást alaptalannak tartja, a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratokat felülvizsgálat céljából a felettes szervhez továbbítja. A legfőbb ügyész a felettes szerv határozata ellen az illetékes miniszternél, vagy a minisztertanácsnál óvást emelhet. Ha az ügyész megállapítja, hogy akár hivatalos, akár más személyek a törvényt megsértették, az elkövetett törvénysértés természetéhez képest büntető vagy fegyelmi eljárást kezdeményez. A törvényerejű rendelet értelmében az új ügyészi szervezet a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészségéből, az alárendelt megyei ügyészségekből (budapesti fővárosi ügyészségből) egyes nagyobb városokban a városi ügyészségekből, valamint a járási ügyészségekből (Budapesten kerületi ügyészségekből) áll majd. Ezeknek az ügyészségeknek vezetőit a legfőbb ügyész öt évre nevezi ki. Az ügyészeknek, a nyomozóknak és az ügyészség többi alkalmazottainak, politikai és erkölcsi szempontból kifogástalan magatartásúaknak, ébereknek, a nép ellenségeivel és más bűnösökkel, valamint a Népköztársaság törvényeinek megsértőivel szemben engesztelhetetleneknek kell lenniök. Az ügyészségek kötelessége lesz felfigyelni a törvények megsértésére vonatkozó, a dolgozóktól vagy egyes szervektől érkező minden panaszra, gyorsan és eredményesen intézkedjenek a panaszok tárgyában, feltárják a törvénysértéseket, gondoskodjanak azok kiküszöböléséről és a törvényeket megsértők következetes felelősségre vonásáról. A termelőszövetkezettel és egyénileg dolgozó parasztok silóépítkezéseinek támogatása A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gazdasági megerősítése, anyagi jólétük fokozása, valamint a dolgozók élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében a minisztertanács az alábbiakat határozza: 1. A minisztertanács a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére háromszázezer köbméter állandó (tégla, beton, kő) silótérfogat építéséhez harminchárom millió forint összegben hosszúlejáratú hitelt engedélyez évi egy százalékos kamat mellett. A hitel törlesztését a folyósítástól számított ötödik évben kell megkezdeni. A hitelt tíz év alatt kell visszafizetni. 4. minisztertanács javasolja az önáló termelőszövetkezetek és az I., II és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak, hogy a háztáji állatállomány takarmányellátásának megjavítása érdekében építsenek mintegy tíz köbméter nagyságú silókat. A minisztertanács a termelőszövetkezeti tagok részére 150 ezer köbméter háztáji állandó siló építéséhez az anyag beszerzésére 16,5 millió forint összegben középlejáratú hitelt engedélyez, az építési anyagköltségek 75 százalékára, évi öt százalékos kamat mellett. A hitel törlesztését a folyósítástól számított harmadik évben kell megkezdeni. A tagok háztáji silóépítéseire szolgáló hitelt hat év alatt kell visszafizetni. 2. A minisztertanács javasolja az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy minél nagyobb számban építsenek állatállományukhoz mérten mintegy tíz köbméter térfogatú silókat. Az egyénileg dolgozó parasztok részére 250 ezer köbméter állandó siló építéséhez az anyag beszerzésére 18 millió forint középlejáratú hitelt engedélyez az építési anyagköltségek ötven százalékára, évi öt százalékos kamat mellett. A hitelt a folyósítástól számított öt év alatt kell évi egyenlő részletekben visszafizetni. 3. A minisztertanács utasítja az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a silók építéséhez szükséges anyagokat a bel- és külkereskedelmi miniszter által megjelölt időpontban biztosítsa és utasítja a bel- és külkereskedelmi minisztert, hogy az építkezési anyagoknak a TÜZÉP-telepekre történő folyamatos leszállításáról gondoskodjék. 4. A silók építését idomlapok előregyártásával is meg kell gyorsítani. Az építésügyi miniszter vizsgálja meg, milyen mértékben tudja biztosítani a rendelkezésre álló gépek felhasználásával az idomlapok előregyártását. . 5. A minisztertanács utasítja a pénzügyminisztert, hogy a silók építéséhez szükséges hitelt haladéktalanul bocsássa a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank rendelkezésére és gondoskodjék arról, hogy a hitelt mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank kirendeltségeinél igénybe vehessék és a hitel folyósítása zavartalanul történjék. A hitel általában csak anyag beszerzésre szolgál. A termelőszövetkezetek a közös siló építéséhez munkaköltségre (fuvar, stb.) is kaphatnak hitelt, ha az építéshez szükséges munkát saját erővel elvégezni nem tudják. Silóépítkezésre köbméterenként a termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak legfeljebb 150 forint, termelőszövetkezeti tagoknak (csak anyagszükségletre) legfeljebb 109.50 forint, egyénileg dolgozó parasztoknak (csak anyagszükségletre) legfeljebb 73 forint hitel folyósítható. A silóépítkezéshez szükséges hitelt a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank kirendeltségeinél vehetik igénybe. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a silóépítést 1953 november 15-ig befejezték és ezt a helyi tanácsok igazolják, az építési anyagköltségből a termelőszövetkezetek részére megállapított kedvezményes áron felül további ötven százalék visszatérítés jár. Az így visszatérített összeget az állami költségvetés terhére kell elszámolni. Az az egyénileg dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, aki a silóépítési hitelt nem veszi igénybe, a silóépítéshez szükséges anyagokra a fogyasztói árból tíz százalék árengedményt kap a községi tanács igazolása alapján. 6. A minisztertanács felhívja az építő kisiparosokat, hogy munkájukkal segítsék elő a silóépítést. A silóépítéshez iparengedély nem kell, az építés költségeinek megállapítása kölcsönös megegyezés alapján történik. 7. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi, a bel- és külkereskedelmi, az építésügyi minisztert, a pénzügyminisztert és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a jelen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék a silózás jelentőségét, valamint a silók építésének módozatait ismertető útmutató kiadásáról is. (MTI) A begyűjtési miniszter rendelete a sertés- és juhvágási engedélyek kiadásáról A begyűjtési miniszter szabályozta a hízott sertés és a juh vágási engedélyének kiadását. Eszerint az az egyénileg termelő, akinek hízottsertés beadás hátraléka nincsen, vagy pedig akinek a hátralékát a terménybeadás kötelezettségének teljesítése után törölték — mielőtt eleget tenne a hízottsertés-beadás 1953. második félévre eső kötelezettségének, egy hízottsertés levágására engedélyt kaphat. A termelőnek a tanács végrehajtó bizottságánál igazolni kell, hogy a levágásra kerülő sertésen kívül megfelelő súlyú sertése van a sertésbeadás 1953. második félévére szóló kötelezettségének teljesítésére is. Kiselejtezésre kerülő juh levágására az a termelő kaphat engedélyt, aki a gyapjúbeadás kötelezettségét teljesítette és szerződéses áruhízlalási kötelezettségének is eleget tett. Ha üruhízlalási kötelezettsége csak később lesz esedékes, akkor is már most kiadható a juhra a vágási engedély. Természetesen az is megkaphatja az engedélyt, akinek nincs üruhízlalási kötelezettsége. A begyűjtési miniszternek ez a két újabb rendelkezése ismét jelentős kedvezmény a kötelezettségüket becsülettel teljesítő egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A svéd külügyminisztérium közleménye Stockholm (TASZSZ); A svéd külügyminisztérium közli, hogy a koreai fegyverszüneti egyezmény feltételeinek megtartását ellenőrző semleges felügyelőbizottság Tokióban tartózkodó svéd tagjai július 29-én Koreába repültek. NAPLÓ Szovjet-görög árucsere- és fizetési egyezményt kötöttek Athén (TASZSZ). Ez év áprilisában — mint ismeretes, — az ENSZ európai gazdasági bizottsága értekezletet hívott össze a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fejlesztése érdekében. Az értekezlet eredményeként május végén Athénben szovjetgörög kereskedelmi tárgyalások kezdődtek. A tárgyalások július 28-án sikeresen befejeződtek: árucsere- és fizetési egyezményt írtak alá a Szovjetunió és Görögország között. Az egyezmény 12 hónapra szabályozza a két ország közötti kölcsönös áruszállításokat. Az elszámolás klíring alapján történik. A Szovjetunió nyersolajtermékeket, antracitot, fát és más árukat szállít Görögországnak. Görögország dohányt, gyapotot, rizst és egyéb cikkeket szállít a Szovjetuniónak. Az egyezményt szovjet részről Pritvorov, a Szovjetunió görögországi kereskedelmi képviselője, görög részről pedig Kantopulos Palamasz, a görög külügyminisztérium gazdasági osztályának igazgatója írta alá. 1953. JULIUS 31 PETŐFI SÁNDOR PÉCSETT 112 évvel eseőtt A költő halálának fia van száznégy esztendeje aninak, hogy Petőfi Sándor, a nagy forradalmár, a magyar- és a világszabadság lánglelkű költője, a segesvári csatatéren életét áldozta fel azért az eszméért, amely csak kilencvenhat év múlva, 1945-ben, a Szovjet Hadsereg segítségével valósult meg magyar földön. Halála előtt nyolc esztendővel — száztizenkét évvel ezelőtt — Petőfi Sándor még Pécs város utcáin bandukult végig fáradtan, a sóik gyaloglástól elcsigázottan. Pécsi átvonulása kiderül abból a levélből, amelyet 1842. július 7.én Pápáról Vieszkána írt barátjának, Szeberényi Lajosnak. Levelében — amelyben az 1841-as évi élményeiről számol be részletesen — többek között a következőket írta: •i Pestre menők, de itt semmi kedvező szél nem fut, nem is lengedezett tovább folytatom hát utamat (a la „hű bele Balázs") Füred felé, s innen átkelve a Balatonon, Somogyon, Veszprémen keresztül Tolnába, Ozorára (a fentebbi vármegyébe) jövök. itt színészek delegálnak, vetők megbarátkozom s — színésszé leszek. Három hónapig színészkedtem, társaságunk tönkrement s én „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem“ elbúcsúztam a színészektől Mohácson (de ha isten segít, nem örökre) s per varios casus et tot discrimina rerum Mohácsról PÉCS, Szigetvár, Kaposvár, Keszthely• Sümeg és Szombathelyen keresztül Sopronba értem .. A levélen a kövekező humoros aláírás olvasható: (jelenleg) PETROVICS SÁNDOR tanuló, (hajdan) RÓNAI színész, (jövőben) SIÓ színész és literátor. Petőfi Sándor, a végtelen magyar rónaság, az Alföld fia és költője tehát a mohácsi színtársulat bukása után, 1841. évének körülbelül október havában haladt át Pécsen. Mindössze tizennyolc és fél éves volt és abban az időben Pécs városának még csak 14.700 lakosa volt. Javarészük németül beszélt, magyar szót csak elvétve lehetett hallani. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy Petőfi Sándor — aki a német nyelvben is az osztrák elnyomattás szimbólumát látta — csak áthaladt Pécs városán és nem töltött több időt falai között. Valószínűleg idegennek érezte ezt a várost és hátterében az akkor még ..zordon“ ..vad“, elhanyagolt állapotban lévő Mecseket. Ez a magyarázata annak is, hogy Petőfi Sándort sem Pécs természeti szépségei, 104. évfordulójára sem a város történelmi múltja, patinája, nem ihlette meg. Amikor Petőfi Sándor Pécs városán áthaladt, a Király utca 25. számú házban, a Pécsi Takarékpánztár épülete volt, az egykori ítélőtábla (a Munkácsy Mihály utcában a most átalakítás és kibővítés alatt lévő kórház) helyén még a Polgári Casino állott. A mai Széchenyi tér még beépítetlen volt, csak néhány épület sárgállott. A mai Nádor-szálloda helyén a Havele-cukrászda állott, azután kaszárnya s a Littke-féle ház következett. A házak többnyire földszintesek voltak, mindösszes néhány emeletes akadt közöttük. A mai Széchenyi-tér volt a nagypiac, a Jókai-tér pedig a kispiac. A városban semmi különösebb nem akadt, ami magára vonta volna Petőfi Sándor figyelmét és a miről naplójában, úti leveleiben, vagy költeményeiben megemlékezhetett volna.A mai napon a költő halálának *’* száznegyedik évfordulójának alkalmával, Pécs város lakossága szeretettel és hálával gondol vissza az egykor Pécsett is megfordult Petőfi Sándorra. Az ország egész lakosságával együtt ma gondolatban ott van a segesvári csatatéren és Horváth Márton elvtárs szavaival jelenti Petőfinek: ,,A német zsarnok szétzúzva a földön hever. A szabadság tízmillió magyar elidegeníthete len tulajdona lett. A kunyhó győzedelmeskedett a paloták felett. Nincsen többé „szeretett királytrón és korona: a Habsburgok u óda kitartott szolga lett, aki Washingtonból öltögetheti csak nyelvét felénk. Hám érsek hazaáruló utóda börtönben ül. A bíboros haramiák, a koronázott tolvajok nem sanyargatják már a magyar népet. Saját népe tiporta el a cárt, aki megfojtotta a magyar forradalmat. S a zsarnokaitól megszabadult orosz nép pusztította el és zavarta világgá a mi elnyomóinkat is és osztotta meg népünkkel vérrel kiküzdött legdrágább kincsét, a szabadságot. A világszabadság vörös zászlaja diadalt aratott Európában és Ázsiában. A szabad magyar haza nincs többé egyedül. Európa keletére nem nehezedik többé a Szent Szövetség éjtszakája. Nem magunkra hagyatva járunk a haladás útján, hanem a szabad és szabadságért küzdő népek megszámlálhatatlan százmillióinak oldalán.“ Jelentjük Petőfi Sándornak, hogy nemcsak élni tudtunk, hanem jelenleg is élni tudunk a szabadsággal, amelyért száznégy esztendővel ezelőtt ő is vérét hullatta a segesvári csatatéren ... Pusztai József Rövid külpolitikai hírek SZÓFIA A Hellas Press jelenti, hogy az egész görög nép felháborodással fogadta a Papagosz-kormány újfasiszta sajtótörvényét. Passzalidisz, az EDA elnöke, Szalonikiben nyilatkozatot tett a sajtótörvénnyel kapcsolatban s ebben rámutatott arra, hogy a sajtószabadság eltiprása a kormány gyengeségét bizonyítja, mert a kormány másként nem tudja elfojtani a nép tiltakozó hangját. A görög nép felhívja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a nép szabadságát. PARIS A Le Monde közlése szerint Francine Lefevre, a francia nemzetgyűlés képviselője levelet intézett Pleven hadügyminiszterhez és abban tiltakozott „azok ellen a botrányos módszerek ellen, amelyekkel fiatalokat toboroznak a francia hadsereg ejtőernyős alakulataiba." A levél rámutat arra, hogy az önkéntesek toborzásával foglalkozó katonai intézmények az iskolák környékén ejtőernyőst ábrázoló plakátokat függesztenek ki a következő felirattal: „Az én hivatásom a verekedés, az én gazdagságom a dicsőség!" Ugyancsak a Le Monde közli, hogy Pleven védelmébe vette azokat, akik fiatalokat toboroznak az ejtőernyős csapatokba. PARIS A „Le Monde“ vezércikkében foglalkozik a de Gasperi-kormány bukásával. A vezércikkíró rámutat arra, hogy de Gasperi bukásának külpolitikai következményei kiszámíthatatlanok. „Az európai hadsereg terve talán halálos csapást kapott ezzel — írja a vezércikkíró. — Bonnban és Washingtonban nagy a nyugtalanság. Mindenesetre kétségtelennek látszik, hogy el kell halasztani a Baden-Badenbe augusztus 7-re kitűzött értekezletet, amelyen az európai hadseregről szóló egyezményt aláíró hat ország képviselői vettek volna részt az olasz miniszterelnök elnöklésével. BÉCS Július 26-én és 27-én Bécsben ülést tartott a mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók nemzetközi szakmai szövetségének végrehajtó bizottsága. A végrehajtóbizottság megvizsgálta a Bécsben 1953. október 24-én megnyíló nemzetközi mezőgazdasági és erdőgazdasági konferencia előkészületeinek kérdését. A konferencia napirendjére a következő kérdéseket vették fel: A mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók helyzete és harca gazdasági és szociális követeléseik védelmében, az ültetvényeken foglalkoztatott dolgozók helyzete, a dolgozó parasztságnak nyújtott segítség fokozása a létérdekeiért vívott harcban. A végrehajtó bizottság megjegyezte, hogy a dolgozók nemzetközi egysége mind jobban megszilárdul és hogy a konferencia előkészületei során a nemzetközi szakmai szövetséghez csatlakoztak Japán, Ceylon, Indonézia és Ecuador szakszervezetei. Előkészületek az iráni népszavazásra Teherán (TASZSZ): A Keihan c. lap közlése szerint az iráni minisztertanács július 28-i ülésén határozatot hoztak a jelenlegi medzslisz feloszlatásának kérdésében tartandó népszavazás rendjéről. A határozat szerint a népszavazás napját munkaszüneti nappá nyilvánítják. A népszavazás napját azonban a határozat nem jelöli meg.