Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-01 / 204. szám

TOLNAI a­t m BT á­ M AP1.A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL­JETEKC! A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült Ál­lamok kormányához (2. o.) — A hadifoglyok hazatele­pítésére alakult bizottság szombati ülése (2. o.) — A kollektív vezetés megjavításával válhat a becsi párt­­szervezet a község gazdájává (3. o.) — A tartalékföldek hasznosítása a dolgozó parasztság fontos érdeke (3. o.) — Hőgyészi jegyzetek (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1953 SZEPTEMBER 1 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Tizennégy új sztahanovista a Bonyhádi Zománcmeívekben A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói az elmúlt féléves tervüket 114 szá­zalékra teljesítették. Ezen eredmény a műszakiak és a sztahanovisták jó munkájából fakadt, mert végkép megszüntették az üzemben a 100 szá­zalékon alul teljesítők számét. Az üzem dolgozói július elején újabb felajánlást tettek a III. negyedéves terv sikere érdekében, melyben vállalták, hogy a minőség megjaví­tásával, a munkafegyelem megszi­lárdításával, a Gazda-mozgalom ki­­szélesítésével, a III. negyedéves ter­vüket 102 százalékra teljesítik. Pártunk és kormányunk programm­­ja még nagyobb munkakedvet adott a dolgozóknak, minden dolgozó ter­ve túlteljesítésével küzd e Programm célkitűzéseinek sikeres megvalósítá­sáért. Az anyaghiány azonban aka­dályozza a tervteljesítést, a minőség nap, mint nap magasabb százalékot mutat. Júliusban 100 százalékon fe­lül, augusztusban azonban nem tud­ták teljesíteni tervüket. Az augusztus 20-i munkaverseny jó eredményeket hozott. Augusztus 20-án munkájuk elismeréseképpen 14 dolgozó kapta kézhez a sztahá­­novista oklevelet, 6 sztahánovista dolgozó pedig jelvényt kapott. A ki­tüntetett sztahánovisták között van Ince Károly zománcozó, Erb Hen­­rikné zománcfutó, Polecsák Ferenc, Becsei István és még többen, akik hónapokon­ keresztül a sztahánovista szint fölött­­ termelnek. Kovács Vera, fülhegesztő,­­aki szintén augusztus 20 án kapta meg a sztahánovista okle­velet, augusztus 27-én már 160 szá­zalékot ért el De a többiek is azért harcolnak, hogy minél többet termel­jenek, ezen keresztül bizonyítják be, hogy megérdemlik a sztahánovista megtisztelő címet. Szekszárdi Kendergyár: Egy mázsa kenderből 23 százalék szálkihozatal A Szekszárdi Kendergyárban aug. 20. után nem állt le a munkakedv. Az elmúlt héten naponta 130 száza­lékon felül teljesítették tervüket a gyár dolgozói, mert pótolni kellett a hónap eleji lemaradást, ami a rossz anyag miatt adódott elő. A kender­gyár dolgozói nem akarnak szégyen­kezni: augusztus 29-ig már pótolták a lemaradást, teljesítették augusztusi tervüket. Augusztus 28-án az esős idő elle­nére is születtek komoly eredmé­nyek. Az üzem napi tervét 107 szá­zalékra teljesítette ezen a napon. Tizennégy tilosból csak három nem tudta teljesíteni tervét, de ezek ta­nulók, vagy úgy kerültek mostaná­ban a tiluló mellé. A becsületes dol­gozók pótolták a lemaradt dolgozók eredményét. Hegedűs József kétjel­­vényes sztahánovista tilos 147 száza­lékra, Dávid Kálmán sztahánovista 135, Hagymási Pál sztahánovista pe­dig 132 százalékot ért el augusztus hónap 28-án. A tervteljesítés mellett a minőségre is nagy gondot fordíta­nak. Egy mázsa tört kenderből 23 százalék szálat, míg egy mázsa kó­róból 12—13 százalékos a szálkihoza­tal. A gyár többi dolgozói is túltelje­­sítették tervüket ezen a napon. A Petőfi rázós-brigád 118 százalékot, míg a Vörös Október Vörős-brigád­­ 121 százalékot teljesített. Jó az irán 1­nyitás a szekszárdi kendergyárban, ezért tudnak eredményt is elérni. Az európai béke sarkköve, a német kérdés­ ek pitziínje szinte ezer éven keresz­tü­l célja és áldozata volt a német hódító törekvéseknek ... 400 eszten­deig uralkodtak a magyar népen a Habsburg elnyomók. Az utolsó em­beröltő alatt kétszer lökték az or­szágot a német imperializmus vezet­te háborúba. Hitler megszállta és ki­rabolta hazánkat.*" E szavakat, ame­lyek pártunk II. kongresszusán hang­­­zottaik el m­essaemeinstem igazolja az élet. Alig van Magyarországon csa­lád, amely az elmúlt évtizedek a­latt valamilyen formáiban ne szenvedett volna a német imperializmustól. De ez nemcsak ránk, magyaroikre vonat­kozik. A német uralkodókörök poli­tikája a mi századunk, a XX. század első felében már két ízben borította szörnyű katasztrófába Európát és az egész világot. S ez n­em kis szen­vedést jelenített maga a német nép számára is. A német imperializimus amely a világnak gyarmati és érdekterületek­re való felosztásaikor az angol és amerikai­' im­periá’izimussal szemben a rövidebbet húzta, szükségét érezte an­nak, hogy, a világ felosztását a legrö­videbb idő alatt a saját javára* meg­változtassa. Ez az oka annak, hogy az évszázad első négy évtizedében, t.-'-i-á* az p’«ő vf,’lélihi&bok­ú elött és a második világháború előtt is a né­met imperializmus mutatta a legag­­resszívebb vonásokat. Az első világháború a német im­perializmus katasztrófáiig vereségé­vel végződött. A német nép nyakán élősködő tőkések, ágyugyárosok azon­ban jól értették a módját annak, hogy a világháborús vereség terheit a né­met töm­egek vázlatra rakják és ők maguk még a vereségből is hasznot húzzanak. Külföldi tőkés barátaik tá­mogatásával messzemenően előmoz­dították a náci­ fasizmus megterem­­tését Németországban és belehajszol­ták Németországot a második világ­­háborúba. E háború a népek hatal­mas szenvedésének árán. Hitler Né­metország és csatlósai teljes vere­ségével végződött. Németország rom­halmazzá vált m­­llió és millió férfi, nő és gyermek esett a hitleri rabló­­háború áldozatául. Ez szükségszerű k­övet­kezménye volt annak a politi­kának, amely más népek kirablását, nemzeti elnyomását tűzi céljául. Ezt a politikát kellett a német népnek keservesen megfizetnie. A hitleri Németország legyőzésé­­ből döntő részt vállaló Szovjet­unió levonta a történelem tanulságait: már a második világháború folyamán körvonalazta a német kérdés rende­zésének alapelveit. Majd Hitler had­seregének szétzúzása után, 1945 aug. hóban Potsdamban a győztes szövet­séges nagyhatalmak a Szovjetunió, az USA, Anglia, — Franciaország ké­sőbb csatlakozott — vezetői megál­lapodtak azokban az a­lapel­vekben, amelyek hosszú időre biztosíthatjá­k Európa békéjét. A történelmi jelen­tőségű potsdami egyezmény elsősor­ban Németország kérdésében volt hiva­tva megszabni a győztes nagy­hatalmaik közös álláspontját. A potsdami egyezmény ,,Német­ország“ című első fejezete kimondja: „A szövetségeseknek nem szándékuk megsemmisíteni vagy rabságba vet­ni a német népet. A szövetségesek lehetőséget kívánnak nyújtani a né­met népnek, hogy,­­elkészülhessen éle­tének demokratikus és békés alapon történő újjászervezésére." A pots­dami egyezmény azonban ugyanak­kor ham­os a­ váraci­ ,a német milita­­rizmust és nácizmust gyökeresen ki­irtják és a szövetségesek megegyez­nek abban, hogy most és a jövőben más intézkedéseket is foganatosíta­nak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Németország soha többé ne ve­szélyeztesse szomszédait vagy a vi­lágbékét.“ Ezért szerepel a potsdami egyezményben: „Németország tel­jes lefegyverzése és leszerelése, a ha­diipar céljaira felhasználható egész német ipar felszámolása, vagy ellen­őrzése.“ A potsdami egyezmény meg­kötése az előrelátó szovjet bék­epo­­li­tika győzelmét jelenítette a német kérdésiben. Azét a politikáét, amely a tartós béke biztosítása érdekében az egységes, demokratikus, békés Németország megteremtését tűzi ki céljául. A Szovjetunió a Potsdam ót­a el­telt nyolc év során tántorí­that­atla­­nul harcol az egyezmény megvalósí­tásáért s küzdelme a német kérdés rendezéséért, lényegében ma is a pots­damii alapelveken nyugszik. A Szov­­jet­unió által legutóbb előterjesztett javaslata, német békeszerződésterve­­zete egyenes folytatása a potsdami egyezménynek. Ez­­ a német egysé­gért, a békeszerető Németország meg­teremtéséért vívott harc lobogója vi­lágszerte és természetesen Németor­­szágban is. Az elmúlt nyolc esztendő során Né­meto­­szág két részének fejlődése hom­lokiegyenre­­t­e Honik­ ző vollt. Nyugati részét az amerikai tőkések irányítá­sával és a német tőkések újabb ha­zaárulásáva­l egy tervezett európai rab­lóhá­ború legfontosabb támasz­­po­ntjává építették ki. Ehhez az első lépés az volt, hogy a nyugatnémet­­ország­i trösztök és kartellek urainak hatalmát újra megerősítették. Erre már régen készültek. Közvetlenül a hitleri háború kitörése után a hír­hedt német Farbensindustrie egyi­k vezetője találkozott az amerikai Stan­dard olajtröszt megbízottjává, és szer­ződést­ kötöttek arra, hogy a háború ellenére különböző módokon tovább­ra is fenntartják üzleti kapcsolatai­kat. A megegyezés szövege szó sze­­ri­nt azt mondja: ..Az itt kötött meg­állapodás akkor is érvényes, ha az Egyesült Államok belép a háborúba. A régi kapcsolatokat pedig teljes mértékben felvesszük a háború után — tekintet nélkül arra hogy azt ki ily érd meg.“ Az amerikait és német tőkések pedr­g beváltották ezt a sö­tét, jellemtelen magállapodást. Nyugat Németország politikai irá­nyítását a tőkések nevében először MacCloy, amerika­i főmegbízott gya­korolta. Nyugat-Németország hatal­mas iparközpontj­ait csialkhamar átr­ál­láztat­ta a haditermelésre, és rö­videsen megkezdődött az új hadse­reg felállítása is — a rendőrség a haitián rendőrség és egy*) testületek örve­­ alatt. 1949 ben pedig egyesítet­ték a három nyugati megszállási öve­­zetet és annál inkább is módot ad­ta­k a nyugatnémet bábállam megte­remtésére, mert annak miniszterelnö­ke Adenauer, az amerikai háborús poliKtika kiszolgálójának, a német egység el­l­enségének bizonyult. A bonni bábkormány beiktatása kö­rülbelül egybeesett a támadó Atlanti Szövetség megalakításának időpont­jával. Az imperialisták ettől kezdve még gyorsabb ütemben kezdtek hoz­zá nyugatinémetországi háborús ter­veik megvalósításához. Most már nyíltan beszéltek a nyugatnémet zsol­dos hadsereg felállításáról is és Ade­­nauerrel különszerződést írtak alá Bonnban: t­­ta alá hozták az úgyne­vezett ,,európai védelmi közösséget“. Ennek betűi szerint a nyugati meg­szálló hatalmak most nem a „győz nők jogén“, hanem az áruló Ade­nauer aláírásával megpecsételt ,,szer­ződés" alapján vasa­lják be Nyugat- Németország népén az ötszázezer fő­ből álló megszálló csapatok eltartá­sának költségeit, valamint az euró­pai hadsereg 12 hadosztályból álló német egységének terheit. A külön­szerződés lehetővé teszi, hogy a né­met­ hadsereget hitlerista tábornokok vezetése alatt helyreátetjék, továbbá törvényesíti a német militarizmus fo­kozott fejlesztését és ötven év­a tör­­vényesíti a nyugati megszállást is. Ezzel egyidőben Németország ke­leti részében ahová a Szovjetunió felszabadító seregei vitték el a sza­badságot, óriás; építőmun­ka kezdő­dött. Ennek nyomán alapvető demo­k­ratikus változások érlelődtek meg. És 1949 őszén megal­alkult a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek politikája nemcsak a saját területén, hanem Nyug­at-Németországban te fonto­s támaszt a német népnek a békéért és a nemzeti egység megte­remtéséért folytatott harcában. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ne­m egyszer javasolt tár­­gyalásokat a bonni kormánynak és jelszava — a .,németek egy asztal­hoz“ — óriási visszhangra talált egész Németországban. A Német De­mek­ratirikus Köztársaságban követlke­­zetesen betartották a potsdami egyez­mény előírásait, demokratikus föld­reformot hajtottak végre, szabado­n fejlődhettek a demokratikus szerve­­zetek, szétzúzták a monopóliumok hatomát. Létrejött a munik­ás osztály egységes pártja a Német Szocialista Egységpárt. Sikerrel megvalósult a kétéves terv és nagyszerű eredmé­nyeik születnek az ötéves terv vég­rehajtása során­­.g, A béke nagyhatalma, a Szovjet­unió, a potsdami egyezményhez hí­ven az elmúlt esztendők során több ízbben ko­ikrét javaslatot terjes­ztett ée a Németországgal kötendő béke­szerződésre vonatkozólag, a német egység megval­ósítása céljából. E ja­vaslataik az egész német nép harci jelszavaivá váltak. A szovjet béke­­j­avaslatg.-jj. következetesem ta­r vtäk az egész világi közvéd­elmiény f­elmét a német kérdés fontosságára és Ke­let- és Nyugat Németországban egy­aránt utat mutattak a német haza­fiaknak hogyan kell harcolniok a potsdami elvek érvényre juttatásá­ért. A német nép millió meggyőződ­tek róla, hogy érdekük közös a bé­kéért küzdő népek Szovjetunió-vezet­­te diadalmas frontjával és a német népet, hazája egységéért vívott nagy csatájában a béke milliárdnyi kato­nája támogatja. Szakadáti Aranykalát** tnsset* t A Roskó-családnak több, mint (ét vagon gabona jutott Megalakulásunk óta sok eredményt értünk el mi, a szakadáti Arany­kalász tszcs tagjai. Június 22-én megkezdtük az ara­tást és július 16-án fejeztük be. Csé­pelni július 20-án kezdtünk és aug. 15-re az összes gabonánkat elcsé­peltük, ezzel egyidőben teljesítettük állam iránti kötelezettségünket és 7 vagon gabonát adtunk be. Augusz­tus 19-én kezdtük meg a gabona ki­osztását a tagok munkaegységei sze­rint. Négy kiló kenyérgabonát és másfél kiló takarmánygabonát kap­tunk munkaegységenként. Id. Roskó András sertésgondozó, aki a tszcs megalakulása óta dolgozik most harmadmagával 832 munkaegy­­séget ért el és több, mint fél vagon gabonát vitt haza. Roskó András csa­ládja öttagú és az évi kenyérgabona szükségletükön felül még szabad­piacra is marad. Elmeséli, hogy amikor még mint egyéni gazda dol­gozott, a hold földjén, sohasem tu­dott elérni olyan termést, hogy a be­adásán, vetőmagján és a család szük­ségletén felül maradjon is valami. Nagy segítség volt tag­ságunknak a 10 százalékos beadási kedvezmény is, mert így több gabo­na került kiosztásra. Mi, a tszcs tag­sága a tsz-ben látjuk jobb jövőn­ket, boldogulásunkat. Markovics Sándor tszcs-tag. A k­esz­ők­­i derült Új Élet tsz tagjai szép terméseredményeket értek el Mi, a keszőhidegkuti Új Élet ter­melőszövetkezet dolgozói szép ered­ményeket értünk el az idei munkánk után. A becsületes dolgozók igen szép jövedelemre számítanak. Ke­nyérgabonából 5 kiló és takarmány­gabonából is szépen jutott egy-egy munkaegységre. Úgy terveztük, hogy burgonyából 3 kilót osztunk egy munkaegységre, de jelenleg úgy lát­­szik, hogy abból is jut 5 kiló, kuko­ricából ugyancsak több jut, mint, amennyire számítottunk. Most azon iparkodunk, hogy tel­jesítjük az őszi betakarítási tervet és az őszi vetéseket a miniszterta­nács által meghatározott időre befe­jezzük. Ifj. Hegyi Ferenc Keszőhidegkút. Vidáman ünnepeld augusztus 20-át a dunaföldvári Alotmány tsz-ben A dunaföldvári Alkotmány tsz-ben vidáman ünnepeltük meg augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepét és a tsz megalakulásának harmadik év­fordulóját. Minden tag boldogan, elé­gedetten ünnepelt, mivel most a harmadik évben olyan jövedelem jut minden dolgozónak, hogy gond nél­kül élhet. Vendégeket is hívtak a tsz tagok és olyan mulatságot csaptak, hogy még az öregek is táncra perdültek. Annak örömére is poharat ürítettek, hogy ők nyerték el a vándorzászlót, mivel elsőnek teljesítették az egész megyében állam iránti kötelezettsé­güket. Tamás Istvánná dunaföldvári Alkotmány tsz tagja. r»TTTYTT'rTyTr»ryyTyTryrtyyyw*T*'fT^ l Miért nem jut elég kenyér a döbröközi dolgozóknak ? ► Augusztus 24-én kint jártam a 3 ►döbröközi földművesszövetkezet­­­ ► nél és este 7 óra körül arra let­­t­­­tem figyelmes, hogy kb 60 ember 3 ► tolong az ajtó előtt. Megtudtam, 1 ► hogy már 3 órája az udvaron áll­­j ► nak ezek az emberek, kenyérre­­ várnak. A szövetkezet boltkeze­­­­lője egy kilós kenyérre blokkokat­­ osztott ki és a pékhez irányította­­ a tömeget. A péknél a kerítésen 3 ► keresztül osztották a blokkok el­­­ [UNK]­lenében az egy kilós kenyereket, 3 ► akinek azonban nem volt blokkja, 1 ► az egyszerűen nem kapott.­­► Miért nincs elég kenyér a döb- * ► röközi dolgozók számára? Első- 3 ► sorban a községi tanács hibája- 1 ► ból. A történtek előtt egy héttel • ► még állítólag volt kenyér bősége- • [ sen, csakhogy ehetetlen. A tanács * t nem vonta felelősségre a péket. 1 ► amikor pedig a helyzet tűrhetet- 3 ► jenné vált, mindössze annyit tett -► a helybeli szövetkezet, hogy sza­­­ [UNK]­badságolta a péket. Most egy ta­­­­­nuló dolgozik egyedül a pékség- 3 ► ben, aki jó kenyeret süt ugyan. 3 ► de keveset. Ezért is a községi ta­­­­­­nács felelős, amely nem biztosít -► megfelelő mennyiségű lisztet, de­­­­ felelős a helybeli földművesszö­­­­vetkezet vezetősége is. 3 SZABÓ PÁL 3 a 73/2 sz. Építőipari Vál- 3 ► falat dolgozója. ■* ninmiiinunuiuuimiunii«

Next