Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

TOLNAI NAPLÓ a v­icc proletíPjmi ecYEfdtJFrem A MAI SZAMBÁN: A külföldi sajtó a négy hatalom külügyminiszteri ta­nácskozásénak összehívásáról (2. o.) — Gyorslista az Első Békekölcsön ötödik sorsolásának harmadik napjá­ról (2. o.) — A White-ügy (2. o.) — A paksi járási párt­­választmány kibővített ülése (3. o.) — A gépállomás segítségét várják a gerjed­ek (3. o.) — Egy év a kö­zösben (3. o.) — Bemutatóóra a szülők előtt a szekszárdi általános gimnáziumban (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ÁN­AK LAPJ X. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ARA FILLÉR KEDD, te!», EMBER 1 A szocialista munkaverseny tapasztalatai Pártunk a szocializmus építé­sének olyan irányát szabta meg, amely lehetővé teszi a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának gyorsabb növe­kedését. Az emberről való gon­doskodás hatja át a Központi Ve­zetőség júniusi és októberi hatá­rozatát, a kormány programmját.­ Az új, a régitől eltérő kormány­­programm sikeres végrehajtása minden üzemi vezetőtől, dolgozó­tól a legjobb munkát követeli meg. Megyénkben majdnem min­den üzem közszükségleti cikkeket gyárt, melyek közvetlenül a fo­gyasztó közönséghez kerülnek. — Éppen ezért üzemi dolgozóink az új kormányhatározat hallatára ígéretet is tettek arra, hogy a jövőben még többet, még jobb minőségi árut biztosítanak a me­gye, az ország népe számára.• Az üzemek dolgozói csak akkor tesznek igazán eleget az új kor­­mányprogrammnak, ha minden részletében, minden esetben tel­jesítik a tervet. S ha lehet, túl is teljesítik tervelőirányzatukat. A terv teljesítése mindig attól függ, hogy a műszaki vezetőség men­­nyiben biztosítja a munka elvég­zéséhez szükséges feltételeket, s ha ez megvan, a párt- és a szak­­szervezet milyen formában végez felvilágosító és nevelő munkát a fizikai dolgozók között. Jelen esetben az éves terv teljesítése a fő feladat üzemi vezetőinknek, dolgozóinknak. A még hátralévő december hónapban tehát min­den olyan mozgalmat, észszerűsí­­t­ést fel kell karolni, ami eddig nem érvényesült az üzemben, de biztos, hogy helyes alkalmazásá­val sikert eredményezne. Az éves terv sikeres teljesítése továbbra is megkívánja, hogy élesszük üzemeinkben a szocialis­ta munkaversenyt, mely a legjobb lendítője, legjobb motorja a ter­melésnek. Az a tapasztalat, hogy az utóbbi hónapban a megye leg­több üzemében ellanyhult a mun­kaverseny, nincs olyan verseny­­szellem, mint októberben volt, amikor a november 7-re tett vál­lalások teljesítéséért folyt a küz­delem. Az igaz, hogy nem egy üzemünkben határidő előtt telje­sítik a dolgozók éves tervüket, de a munkások zöme azonban nem arra törekedik, hogy üzemük zök­kenőmentesen kezdje meg az 195- es évet. S ebben hibát követett el az üzemi szakszervezet, mely nem igyekezett az októberi ver­senylendületet továbbfejleszteni a dolgozókban. Tanult a régi hibákból a Bony­hádi Zománcművek vezetősége. Ép­pen ezért az idén már úgy igye­kezett a dolgozók között versenyt szervezni, hogy az kiterjedjen az év végéig, így ebben a gyárban még most is él a munkaverseny, a dolgozók örömmel tesznek vál­lalásokat majd csak minden ter­melési értekezlet, vagy röpgyű­­lés alkalmával. A múlt héten meg­tartott termelési értekezleten is történtek újabb vállalások. A műhelyrészek vezetői mind-mind olyan kijelentéseket tettek, hogy a közös megee­yezés alapján ha­táridő előtt teljesítik éves ter­vüket, ezután még jobban törőd­nek a minőséggel, így például a zománcozó műhely dolgozói de­cember 15-re ígérték az éves terv teljesítését. S ez sikerül is, mert ebben a műhelyben — de az egész üzemben — sincs 100 szá­zalékon alul teljesítő. November hónapban a zománcműhely dol­gozói majdnem 10 százalékkal ja­vították az edények minőségi gyártását. Az év végéig 876 ton­na edényt adnak ebben az évben a zománcozó dolgozói, ami 122 tonnával több, mint az 1952-es év­ben. A munkaverseny a Tamási Tej­üzemben is kiszélesedett, ami természetesen legjobban az ered­ményben mutatkozik meg. Az üzemben exportsajtot gyártanak. November hónap 20-ig már telje­sítették a havi tervet és 90 szá­zalékban elsőosztályú sajtot gyár­tottak. A Bonyhádi Cipőgyárban az üzemi pártcsoport bizalmiak jó munkájának köszönhető, hogy javul az üzemben a szocialista munkaverseny. Ez természetesen oda vezetett, hogy több cipőt ter­meltek az előző hónapokhoz vi­szonyítva, de a minőség is meg­közelítette már a 80 százalékot. Különösen téglagyárainkban van nagy hanyatlás a verseny terén. S ez megmutatkozik a tervtelj­esí­­tésben is, a Tanácsi Téglagyári Egyesülés például sokezer téglával adósa népgazdaságunknak, mert az idetartozó téglagyári üzemek­ben alszik a versenylendület. És azért hibás Lugos József, az Egye­sülés igazgatója is, mert amikor kint járt egy-egy üzemben, soha­sem beszélgetett el a dolgozókkal. A legutóbb megtartott összevont­ termelési értekezleten a gyárak vezetői ezért meg is bírálták őt. A szocialista munkaverseny te­hát éltető ereje a tervteljesítés­nek, amely jobb munkára ser­kenti a benne résztvevőket. Most, az év utolsó hónapjában a leg­szélesebb rétegekben fejlesszük a munkaversenyt az üzemekben, a megye minden munkását vigyük harcba ezen keresztül az éves terv teljesítéséért. Erre hívja fel a figyelmet a Központi Vezető­ség határozata is. Dolgozni, a ter­vet teljesíteni, sőt túlteljesíteni — ez a legfontosabb feladat, igazán szép és nemes feladat is egyben. Minden munkás, aki teljesíti ter­vét, hozzájárul családjának bol­dogulásához és elősegíti a nép­jólét nagy programmjának meg­valósítását. Ha tervét túlteljesíti, akkor kétszeresen jár jól, mert többet keres, nagyobb megbecsü­lésben is részesül. A jó verseny a szakszervezet jó, munkáját tükrözi egy-egy üzem­ben. Ahol nemcsak arra töreked­nek a szakszervezeti funkcionáriu­sok, hogy papíron legyen a ver­seny kimutatva, hanem a ver­seny nyilvánosságát is szem előtt tartják állandóan, ott eredmény­re is számíthatnak. Az írásos ver­senyellenőrzés azonban nem lehet egyetlen formája a verseny nyil­vánosságának. A dolgozók hamar megszokják és lassan-lassan meg­szűnik iránta az érdeklődés. An­nál is inkább így van, mert az írásos versenynyilvánosság nem foghatja át az üzem valamennyi dolgozóját. A szakszervezet tehát élőszóval is foglalkozzon a verseny eredmé­nyeivel, a vállalások teljesítésé­vel. Bátorítsák és segítsék napról­­napra az elmaradókat, dicsérjék a fejlődőket, az élenjárókat és beszéljenek a lustákkal, a hanya­gokkal is, akik felületességből, nemtörődömségből megszegik adott szavukat. Sokan azonban csak nagyon kevésb­é teljesítik ezt a feladatot. Helytelenül úgy vélik, hogy egyedül a hangos­be­mondó és a plakát jelenti a ver­­senynyil­vánosságot. Minden üzemi munkásnak egy az elhatározása: úgy dolgozni, hogy az a párt és a kormány új programmját vigye győzelemre, mely a dolgozó nép életszínvona­lának emelkedését jelenti. Tehát ebből világosan kitűnik, hogy üzemeink dolgozói szeretnek ver­senyben dolgozni. Természetesen akkor az üzemi vezetőkre, a párt- és a szakszervezetre hárul az a nagy feladat, hogy üzemükben jó versenyszellem alakuljon ki. Tettes mindent kövessenek el azért, hogy ötéves tervünk ne­gyedik esztendeje eredményekben gazdagon záruljon. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a munka törvénykönyvének módosítására A miniszter tanács előterjesztésére­­ a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén törvényerejű ren­deletet fogadott el a munka törvény­­könyvének módosításáról. A törvény­erejű rendeletet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júni­usi határozata és az azt követő kor­­mányprogramm alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazot­tak jogait és biztosítja e jogok törvé­nyes védelmét. A módosított törvénykönyv meg­szigorítja a túlmunka elrende ese­ttek lehetőségét és ezzel további lé­pést tesz a dolgozók pihenéshez, való jogának gyakorlati érvényesí­tése útján. Intézkedik arról is, hogy a túlmunkát — a minisztertanács ál­tal engedélyezett egyes kivételes esetektől eltekintve — csak pénzben lehessen megváltani. Ezzel meg­szünteti a tu’munkának úgynevezett „csúsztatással“ történő megváltását. A munka törvénykönyve megerő­síti a nők és fiatalkorúak védelmé­ről eddig hozott intézkedéseket és tovább bővíti a terhes és szoptatós anyák jogait, így megtiltja, hogy a dolgozó nőt terhesége idején egész­ségére ártalmas munkakörben fog­lalkoztassanak, ez idő alatt munka­viszonyát nem lehet felmondással megszüntetni A dolgozó nőt terhes­ségének negyedik hónapjától a szop­tatás hatodik hónapjáig nem szabad sem nehéz, vagy éjszakai munkára, sem túlmunkára beosztani és csak beleegyezésével szabad más hely­ségbe kiküldeni. Ha pedig munka­körét ellátni nem tudja, kérelmére könnyebb munkára kell áthelyezni, de előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell számára. Ezek a jogok a dolgozó nőt eddig csak a terhesség hatodik hónapjától kezdve illették meg. Az egyedülálló dolgozó nőnek, ha egyévesnél idősebb, de kétévesnél­ fi­atal­abb beteg gyermekét ápolja, az eddigi évi 30 nap helyett 00 napig jár táppénz. Ezek a rendelkezések újabb biztosítékai annak, hogy a dolgozó nő megbecsült tag­ja legyen szocialista társadalmunknak. A fiatalkorú dolgozók védelméről hozott rendelkezésekkel számukra kedvezőbb munkafeltételek megálla­pításával és széleskörű tanulási le­hetőség megvalósításával elősegíti a munka törvénykönyve, hop-p­­i> dol­­gozó fiatalok egészséges, művelt, ön­tudatos szocialista emberekké fej­lődjenek. Kiterjeszti a módosítás a dolgozók felmondási jogát. Biztosítja, hogy a dolgozó munkaviszonyát felmondás­sal megszüntethesse abban az eset­ben, ha rokkantsági nyugdíjra, vagy baleseti járadékra szerzett igényt. Ugyancsak biztosítja a felmondás jogát annak a d­o­gozónak, akinek házastársát más helységbe helyez­ték és ő is követni akarja. Sok sérelmet szüntet meg a munka törvénykönyvének az a módosítása, amely szerint az áthelyezett dolgo­zóval előre közölni kell új munka­körét és munkabérét. Ennek a­ mu­­lasztása esetén a dolgozó megtagad­hatja az új munkahely elfogadását. Ha az áthelyezést a dolgozó magára nézve valamilyen okból sérelmesnek­tartja és panaszának a vállalati egyeztető bizottság nem adott helyt, nemcsak az üzemi bizottságon ke­resztül, hanem egyénileg is felleb­bezhet ez ellen. Ha az áthelyezett dolgozó hat hó­nap eltelt,­­ él lakást nem kap, joga van eredeti munkahelyére és mun­kakörébe való visszahelyezését kérn­i, vagy a munkaviszonyt felmon­dani. Ez a jog a m­eg- át­helyezetteket csak a törvénye rendelet me­jelenését követő hat hónap eltel­tét illeti meg. A más helységbe át­helyezett dolgozó a válla­lt terhére négyhetenként hazautazhat család­jához. A munka törvénykönyve kiterjesz­ti a dolgozók jutalmazásának lehető­ségét azzal, hogy bevezeti a jubile­umi jutalom fizetését a közs­olgálati dolgozók részére is. A munka tör­vénykönyve rendelkezik továbbá a munkaviszony jogfolyton­os­áf­áról, intézkedik a helyettesítés idejére já­ró bérekről, módosítja az önkényes kilépés következményeit stb. A szocialista munkafegyelem ki­alakítása és megszilárdítása érde­kében a munka törvén­yköny­ve a ne­velő jellegű intézkedéseket helyezi előtérbe. Eltörli a pénzbüntetést és a rendbírságot. Biztosítja, hogy az áthelyezést vagy elbocsátást kimon­­dó fegyelmi határozat ellen a dol­gozó a bírósághoz fordulhat pana­szával, kimondta, hogy a fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe he­lyezett dolgozónak olyan munka­kört kell biztosítani, ahol szaktudá­sát fel tudja használni. Az ilyen át­helyezés sem terjedhet azonban egy évnél hosszabb időre A munka törvénykönyve nagymér­tékben elősegíti a munkaviszonnyal és munkabérrel kapcsolatos vitás kérdések gyors és helyes elintézését. Többek közt kimondja, hogy a vitás kérdések elintézésére — a vasút és a posta területét kivéve — a közszol­gálatban is meg ke­l alakítani az egyeztető bizottságokat. Biztosítja, hogy az egyeztető bizottsági eljárás során a dolgozó nemcsak az üzemi bizottság útján, hanem egyénileg is fellebbezhet. Lényegesen hatéko­nyabbá teszi az egyeztető bizottsá­gok eljárását azáltal, hogy az álta­luk hozott döntéseket — ha annak a vállalat nem tesz eleget — bírói úton végrehajtják. A törvényerejű rendelet részlete­sen foglalkozik a SZOT és a Szak­­szervezeteknek a munka törvény­­könyvével kapcsolatos jogaival. A SZOT és a szakszervezetek a dolgo­zók jogait és törvényes érdekeit biz­tosító jogszabályok megtartása ér­dekében azok végrehajtásáról a mi­nisztertől tájékoztatást kérhetnek, a vállalatoknál vizsgálatokat tarthat­nak, a mulasztókat a hiányosságok megszüntetésére felhívhatják és ha ennek nincs eredménye, a megfelelő hatósági eljárás megindítását kezde­ményezhetik. A munka törvénykönyvében fog­­lalt intézkedések végrehajtása érde­kében a törvénykönyv büntető ren­delkezéseket tartalmaz, azokkal a fe­lelős vezetőkkel szemben, akik a munkások törvényes jogait csorbít­ják, így különösen azokkal szemben, akik jogtalanul bocsátanak el dol­gozókat, megszegik a túlmunkára vonatkozó rendelkezéseket, indoko­­latlanul megtagadok a szabad­­ te kiadását, nem tartják be az anyák­kal és fiatalkorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket, vagy megszegik a munkavédelem szabály­ait. Kimond­ja, hogy a munka törvénykönyvében foglalt rendelkezések megszegői el­len akkor is fegyelmi eljárást kell in­dítani, ha a rendelkezés megszegése nem bűncselekmény jellegű. A módosított munka törvényköny­­véhez a minisztertanács végrehaj­tási utasítást adott ki. Ez­ sok olyan vitás kérdést rendez, amelyek ed­dig nem voltak egységesen, világo­san szabályozva. A munka tö­rvénykönyve új for­májában jelentős hozzájárulás a kor­mányprogrammban lefektetett elvek gyakorlati m­egvalósí­tásához. A mun­kásosztály és az alkalmazottak jo­gainak kiterjesztéséve­­l e jogok vé­dle­mének törvényes biztosításával a Magyar Dolgozók Pártja és Nép­köztársaságunk kormánya ismételten kinyilvánítja, hogy szocializmust építő hazánkban legfőbb érték a dolgozó ember. A msRiÍK%fc*i*lansí<»K l­atírvonalai A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyainak javításáról, az iparba eltávozott volt traktorosok visszaengedéséről és az ipari tanulók téli szünetéről. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének október 31-i határozata alapján a miniszterta­nács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyainak további javításáról. A határozat a vájár mun­k­akörben dolgozók keresetének eme­lése, illetve a normák teljesítésére és túlteljesítésére való ösztönzés cél­­jából a darabbéres vájármunkások­­nál jelenleg alkalmazott progresszió tel­jesítményjutalom­ mértékét de­cember 1-től felemeli. Ennek megfelelően az alapszenet termelő üzemeknél már a norma 90 százalékos, a nem alapszenet terme­lő üzemekben pedig a norma 93 szá­zalékos teljesítése után érvényesül a progresszív bérezés. Míg az eddig érvényben volt bérezési rendszer szerint a vásár a száz százalékot meghaladó normatid teljesítésénél másfélszeres bért kapott, addig az új rendszer az alapszénnél már 90 nem alapszénnél pedig már 93 szá­zalékos teljesítmény után a túlteljesí­tés minden százalékáért kétszeres bért biztosít, száz százalékos norma­­túlteljesítés után pedig a túlteljesítés minden egyes százalékát háromszo­rosan jutalmazza. A szénbányászatban a szállítók, karbantartók és egyéb kisegítő al­kalmazottak alapbérét december 1-i hatállyal, ugyancsak rendezik, új személyi besorolások és új bértarifa­táblázat alapján. A minisztertaná­csi határozat alapján a bérelszámo­lás egyszerűsítésére az eddig külön kezelt földalatti pótlékot december 1- től az alapbérekbe kell beépíteni A határozat egyben további rendel­kezéseket tartalmaz a munkakörül­mények és munkafeltételek újabb hatékony megjavítása érdekében. A szénbányászati bérrendezés ré­vén megfelelő arány alakul ki az egyes szakmák alapbérei között és kormányzatunk a magasabb kerese­tekkel is biztosítja a szénbányászati dolgozók­­ fokozott megbecsülését. Határozatot hozott a miniszterta­nács az iparba eltávozott volt trak­torosok visszaengedésére is. Ennek ér­telmében kötelezik a szén-, érc- és bauxitbányászat, s a kohászat kivé­telével valamennyi iparág vállalati igazgatóját, hogy a gépállomások írásbeli kérelmére engedjék vissza mindazokat a volt gépállomási, vagy termelőszövetkezeti traktorosokat, akik önként vissza akarnak menni a gépállomásra. A visszatérő termelőszövetkezet és gépállomás­ traktorosokat meg­illetik mindazok a jogok és ked­vezmények, amelyekben a termelő­­zövetkezeti tagok, illetve a gépál­lomások traktorosai részesülnek. A minisztertanács határozatot ho­zott az ipari tanulók szabadságának kibővítésére. A határozat szerint az ipari tanulót — korára való tekin­tet nélkül — a 24 munkanap fizetett szabadságon felül még hat munka­nap fizetett szabadság illeti meg, téli szünet címén. A téli szünet tarta­ma alatt mind az elméleti, mind pe­dig a gyakorlati oktatás szünetel.­­Ez a rendelkezés az egyéves tanuló­­idejű szakmák ipari tanulóira nem vonatkozik.)

Next