Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

TftT.lfai imáé MOtmérAz E&esüuFmi A MAI SZAMBÁN: Ünnepélyesen kiosztották az 1984. évi Kossuth-díjakat (2. o.) — Gondolatok 1848 tükrében (2. o.) — Külpolitikai jegyzetek (2. o.) — A döbrőközi pártszervezet a kongresszusi verseny sikeréért, a megyei pártbizottság versenyzászlajáért (3. o.) — Így élnek a marosi Kossuth tsz tagjai..., (3. o.) — Jelentés a tavaszi munkákról (3. o.) — s ezt láttuk — hallottuk Bátaszéken (4. o.)J AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ADA 50 FILLÉR KEDD, 1954 MÁRCIUS 1« Állami gazdaságaink szerepe a terméshozam növelésében Magyarország mezőgazdaságának irányítása egészen a felszabadulásig földbirtokosok kezén volt. Nem volt ritkaság abban az időben olyan földbirtokossal találkozni, aki 2000— 3000, sőt még több ezer hold föld elét uralt. Ezeket a földterületeket azután teljesen kihasználták, a bőven termett búzát, bort elcserélték nyugati barátaikkal. Magyarország akkori mezőgazdászát komoly veszély fenyegette. A földbirtokos nem törődött a föld gondos művelésével, nagy területek maradtak parlagon és még nagyon nagyon sok tényező hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország akkor Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdasággal rendelkező országa legyen. A felszabadulás után mezőgazdaságg unkóban gyökeres változás történt. A ommunisták legelső teendője közé tartozott az, hogy a mezőgazdaságot elindítsák a felemelkedés útján, mezőgazdaság fellendítésénél nagy segítséget nyújtott a baráti Szovjetunió, amely akkor már a világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkező ország volt. A szovjet emberek, a szovjet tapasztalatok közvetlen és közvetett segítségével Magyarország mezőgazdasága addig soha nem tapasztalt fejlődésnek indult. A földbirtokosok és az egyházi földjét szétosztották, majd létrejöttek a szovjet kolhozok és szovhozok mintájára a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Állami gazdaságaink jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaság fejlesztésében és ezen keresztül a terméseredmények növelésében. Megyénk állami gazdaságai a fejlett agrotechnikai eljárások bevezetésével, a keresztsoros vetéssel, a négyzetes vetéssel, pótbeporzással, fej trágyázással, felültrágyázással, zöldtrágyázással és még sok különféle talajjavító es fással növelik a termésátlagot. Az állami gazdaságok növényfer»mesztő szakemberei jól tudják, hogy a földművelés egyik alapja a korszerű talajművelés. A talajművelés legfontosabb célja pedig, hogy a növények számára elvetéstől az aratásig a legkedvezőbb talajszerkezetet biztosítsa. Ha a föld megkapja azt a talajmunkát, szerves és szervetlen trágyát, amit megkíván, akkor lehet is eredményre, termésre számítani. Nem véletlen, hogy a tavalyi gazdasági évben a gemeni állami gazdaság 80 Vagon búzabeadási kötelezettségét 16 vagon búzával túlteljesítette. Az időben és jól végzett munka a fejtrágyázás, a keresztsoros vetés meghozta az eredményt. Búzából 12,80 mázsát, őszi árpából 19,50 mázsát takarítottak be holdanként. — Vagy a rácegresi állami gazdaság ózdi üzemegységében elért eredmények. 1932 ben őszi vetésű kalászosokból 12-60 mázsás termést értek el holdanként. A rákövetkező évben gondosabb munkával, az agrotechnikai eljárások alkalmazásával 17 mázsás termésátlagot értek el holdanként ugyanannál a kalászosnál. Radó Ferenc brigádvezető agronómus az A2di üzemegységben a kukorica átlagtermését a tavalyihoz képest 8 mázsával akarja növelni. A kukoricát négyzetesen fogja elvetni és fészektrágyázást fog alkalmazni. A négyzetesen vetett kukorica keresztbe és hosszába egyaránt ekézhető, tehát alkalmas arra, hogy a föld gyommentes legyen. Radó elvtárs szép eredményt ért el tavaly a rozsvetés pótbeporzásával. Azon a területen, ahol a pótbeporzást végezték a termésátlag 3.50 mázsával emelkedett holdanként. Az eddig elért és felmutatott eredmények arra serkentik növénytémesztő szakembereinket, hogy még többet dolgozzanak, kísérletezzenek, hogy eredményeiket nap-nap után túlszárnyalják. Feladatukat megkönnyíti az, hogy állami gazdaságaink rendelkeznek gépi erővel és a talajmíveléshez szükséges összes eszközökkel. A tárcsás eke, diszk tiller, tárcsás borona, kultivátor, fogas, simító, henger, gyűrűshenger, szegeshenger és a többi talaj porhanyító és tömörítő eszközök mind a nagyobb terméseredmények elérését segítik elő. Állami gazdaságaink nagy gondot fordítanak a talaj trágyázására is. Ötéves tervünk egyik célja a felhasznált trágyamennyiség fokozása révén emelni a talaj termőképességét és a növénytermesztés hozamát. Mondhatjuk azt, hogy megyénk valamennyi állami gazdaságában komoly mennyiségű területet trágyáztak még az ősz folyamán. Az alsóhídvégi állami gazdaságban például a tél folyamán felültrágyázásként hóra szórták az apró istállótrágyát. Most hóolvadás után állami gazdaságaink megkezdték az őszi vetések feltrágyázását. A gerjeni állami gazdaságban 220 holdon végezték el eddig a feltrágyázást. A bajmádi, alsóhídvégi, rácegresi és középhídvégi gazdaságokban is jelentős területen végezték el az őszi kalászosok fejtrágyázását. A gerjeni állami gazdaság szilas- és abraktakarmányát fogja biztosítani majd a 400 hold öntözéses terület is. 200 holdon az öntözőárok és csatornák már elkészültek, 100 holdon pillangós virágú szálastakarmányt fognak termeszteni. A másik 100 holdon legfontosabb szerepet a tarlóvetések fogják képezni. Az esetleges meleg nyár nem fogja befolyásolni a tarlóba vetett csalamádé, takarmány, káposzta, takarmányrépa fejlődését. Egyszóval állami gazdaságaink jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évek alatt. A terméseredmények fokozásával hozzájárultak a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Március közepén vagyunk. A tavaszi mezőgazdasági munkák dandárjának megkezdése előtt. A most végzett munka, a vetés megfelelő időben való elvégzése és a többi tavaszi muslikák segítenek és hozzájárulnak a nagyobb terméseredmények eléréséhez. Nem vitás, hogy a terméseredményeket az időjárás is befolyásolja, de a tudomány segítségével ma már odáig fejlődtünk, hogy nem hibáztatjuk mindenért az időjárást. Ma már urai és nem kiszolgálói vagyunk a természetnek. A korszerű mezőgazdaság jelszavává vált Micsurin, szovjet tudós híres mondása, mely szerint ,,nem várhatunk könyöradományt a természettől, a mi feladatunk az, hogy elvegyük tőle azt, amire szükségünk van." ffl paksi járásban 1023 holdon végezték el az ősziek fejtrágyázását A paksi járás határában — általában — az őszi kalászosok gyengén fejlődtek. A bő termés biztosítása érdekében tehát elő kell segíteni az őszi kalászosok fejlődését. A paksi járási tanács erről gondoskodott. A földművesszövetkezeteket időben felállította, hogy igényeljék meg a szükséges pétisó műtrágyát, hogy a pachtok és a termelőszövetkezetek m megvásárolhassák. A földművesszöwtkezetek gondoskodtak is erről. Vám alapon fejtrágyáztak a paksi járásban 1023 hold őszi kalászost. A németkéri Ságvári tsz például 58 holdat, a gerjeni Vörös Nap 36 holdat, a kajdacsi dolgozó parasztok 93 holdat, a sárszentlőrinci dolgozó parasztok 80 holdat, a kajdacsi November 7 tsz pedig 30 holdat fejtrágyázott eddig. De lehetne sorolni tovább, mert a járás valamennyi községében és termelőszövetkezetében szorgalmasan végzik a tavaszi munkákat, s ezen belül nem hanyagolják el a fejtrágyázásokat sem, JELENTÉS A TAVASZI MUNKÁRÓL A berecskai Szabadság tsz-ben 16 hold ifj. Krizsán Sándor tavaszbúzát, 3 Mii borsót vetettek eddig az idén pedig első akar lenni A gyünk! járásban 17 terlelőszövetkezetben folyik a tavaszi munka. A járási tanács mezőgazdaságii osztályának péntek déli jelentése alapján a belecskás Szabadság tsa-ben befejezték a tavaszbúzavetést, 63 hold őszi kalászoson a fejtrágyázást is befejezték. A hőgyészi gépállomásnak már valamennyi traktora munkában van. Egy G. 35-ös traktornál a diósberényi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagja, Molnár András dolgozik. — Pártunk III. kongresszusának tiszteletére megfogadta, hogy április 10-ig 75 normálhold talajmunkát végez el. Péntek reggelig 50 ftormálhold talajmunkát végzett el. A járás 17 termelőszövetkezetének példáját az egyéni parasztok is követik. Tolnanémeditt például számtalan egyéni paraszt már elvetette a tavaszbúzát és a borsót. Pgjúr Béla egy hold tavaszbúza vetését, Roncsaik István 800 öl tavaszi árpa vetését. Varga Péter 1200 51 tavaszi árpa és 1 hold borsó, Fülöp József 1200 öl tavaszi árpa vetését befejezték. A dunaszentgyörgyi határból már az utolsó hópontok is eltűntek; it. a tavasz, a szántófevetés ideje. A dolgozó parasztok nem is tétlenkednek, megkezdték a munkát. Ifj. Krizsán Sándor, az I. típusú Béke tsz tagja idejekorán hozzálátott a szántáshoz, mert neki elmaradt az őszről a mélyszántása. Az ebédlő-dűlőben a télen csak az ő földje volt szántatlan, mert a többiek valamennyien megszüntették részüket. Ifj. Krizsén Sándor március 9-éft felszántotta, pótolta mulasztását. De mint mondja, nem akarja mégegyszer ezt megérni, hogy hátul kullogjon. A két sárgát szaporán biztatja, közben az egyik szeme, mindig Fóth Jánost kémleli, mert ő már a rozsot feltrágyázza. „Tóth János nem maradt vissza sem ilyen munkával sem, mos: milyen szerencsés" — mondja. — „Az idén én is spankodom, hogy jövőre én is szerencsés legyek.*1 Kriasán Sándor iparikodik, de még mindig akad, aki hátráltatja: a dunaszentgyörgyi földművesszövetkezet. Kriasán, mint mondja, elvethette volna a szerződéses borsót, mert a föld készen van és a talaj is alkalmas a vetésre. De nem tudta, mért nem kapta meg a magot. Sándor József és Szabó Sándor harcolnak az adott szó valóraváltásáért A Sándor bácsi jó traktoros, olyan alaposan veszi be a kanyart, mintha azt akarná ezzel jelezni, hogy az országutat így kellett volna csinálni. Mikor a felső, illetve az alsóhomoki dűlőhöz ér, lefékezi a motort és hátraszól: No, Nándor megérkeztünk! Leszáll a gépről, szemére húzza kucsma-sapkáját, s egy kacskaringósat káromkodik, mert.,pz a csütörtöki eső nem szerepelt tervében. — Mindegy! Mi dolgozunk, szántunk, azt a zabot a jövő héten el kell vetni. Én mondtam, hogy lehet, most meg visszaforduljak, mondjam, hogy nem lehet? Szó se lehet róla. Mit szól az elnök, mit szól a gépállomás igazgatója? — mondja traktoros barátjának, s ezzel bekanyarodott a szántásra váró táblára. Sándor Józsefről és Szabó Nándorról van szó. Mindketten a csibréki Viharsarok tsz tagjai, a hőgyészi gépállomás traktorosai. A szövetkezet szántóföldjeit mind a ketten jól ismerik. Tisztában vannak azzal, hogy mikor milyen gépi munkát lehet végezni a talajon. Érzik a felelősséget az egész tagság jólétének biztosításáért, a termésátlagok növeléséért. Március 11-én reggel bejelentették a gépállomás vezetőségének, hogy megkezdik a tavaszi munkát. A két traktoros el is indul, mert egyébként versenytársak. A helyzet ugyanis az, hogy az őszről 125 hold mélyszántanivaló maradt vissza a szövetkezetben, illetve elvégezték, de minőségileg nem megfelelően. Ezért most erdőhántós ekével 18—20 centiméter mélyen mégegyszer fel kell szántani. A talaj homokos, kifogástalanul alkalmas jelenleg is a szántásra. Közösen beállították ekéjüket, s mind a ketten szántottak — egy nap kiesésen is múlhat a jó termés, meg az adott szó valóraváltása is, — így gondolkodik a két traktoros. Ők egyébként mind a ketten vállalták, hogy pártunk III. kongresszusának tiszteletére 75 normál hold talajmunka elvégzését április 18-ig. S bizony most minden lehetőséget ki kell használni, mert az idő rövid. Ők kihasználnak minden lehetőséget. Nem akarnak szégyenkezni a párt előtt, de még a szövetkezet tagjai előtt sem. Egy-egy műszakban két normálholddal túlteljesítik az előírást. S ha így dolgoznak továbbra is, mint az első napon, akkor hiba nem lesz, mert olyan gyönyörűen szántottak, hogy öröm volt nézni. A barázdák egymás után szaporodtak. Mikor elváltunk, Sándor bácsi azt kiáltotta traktorostársának: — Iparkodjunk, hogy a hét normál hold ma is meglegyen! MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Tolnai Textilgyár: Több, mint 300 dolgozó versenyben A szövődő és az előkészítő üzem dolgozói kezdték meg a Tolnai Textilgyárban a kongresszusi vállalások megtételét még február elején. Nemsokára azután a műszakiak és a löbbi dolgozók tettek ígéretet arra, hogy az MDP III. kongresszusára úgy végzik munkájukat, hogy az eredményes is legyen. Március 1-én a vállalások száma 314 fő, ami annyit jelent, hogy az üzem dolgozóinak legtöbbje versenyben dolgozik a feladatok sikeres elvégzéséért. A 314 vállalásból 189 a terv túlteljesítésére és a minőség javítására, 53 normaszázalék emelésére, míg 72 a generál és profil munkák határidő előtti teljesítésére, szén és energiatakarékosságra irányult. A dolgozók vállalásaiból azután az üzem vezetősége március hónapra igen komoly felajánlást tett. „Vállaljuk, hogy március havi tervünket 101 százalékra teljesítjük, a minőségi tervet 6 százalékkal túlteljesítjük, 70 gépre vezélőfogakat szerelünk fel a munkavédelem biztosítása érdekében és 10 darab alulterhelt villanymotor lecserélésével 6 kilowattóra villanyáramot takarítunk meg". Az üzemi bizottság tagjai vállalták egy-egy üzemrész patronálását a verseny alatt. A versenyt naponta értékelik és a legjobb eredményt elért dolgozók nevét faliújságon, plakátokon és hangosbemondón népszerűsítik. Simontornyai Bőrgyár: Az áram takarékosságért Az energiatakarékosság közös ügy a Simontornyai Bőrgyárban is. Műszakiak és fizikaiak egyaránt azon vannak, hogy az országos hálózatból minél kevesebb áramot használjanak fel. A gyár igazgatója az üzem energetikusával tervet dolgoztak ki, s a terv végrehajtására az üzem DISZ fiataljait bízták meg, akik állandóan tudatosítják a dolgozók körében az áramtakarékosság jelentőségét, s a feleslegesen égő izzókat kikapcsolják. Az üzem DÍSZ fiataljai megtiszteltetésnek vették ezt a megbízatást. Éppen ezért ígéretet tettek arra, hogy eredményesen végrehajtják az energiatakarékosságra kidolgozott tervet. Ezzel az üzem az országos hálózatból felhasznált 120—200 kilowattóra áramot 40—80 kilowattórára csökkentik le, de emellett természetesen nem lesz lemaradás a terv teljesítésében sem. Saját erőből jól használják fel a helyi áruforrásokat a tolnamegyei földművesszövetkezetek. A szekszárdiak legutóbb cementárutelepet létesítettek, ahol keretgyűrűket, sertéshatóvályúkat, cementlapokat, átereszeket gyártanak. A dunaföldvári földműves szövetkezet kisiparosokkal kötött megállapodást, akik kerekeket gyártanak, répavágókat készítenek a földművesszövetkezeti boltok részére. . . i Vendéglátóipari tervek Jelentős beruházásokat tervez az 1954-es évre a Tolna megyei Vendéglátóipari Tröszt. Pakson új nyári cukrászda és kerthelyiség nyitja meg kapuit ezen a nyáron. A kerthelyiség mellé gyermekjátszóteret terveznek, ahol az apróságok szakszerű felügyelet mellett játszanak. A játszótéren homok, hinta és kis medence várja majd az apróságokat. Az új kerthelyiség a Duna partján a pécsi műút mellett épül. 300 férőhelye alkalmassá teszi az átmenő forgalom, kényelmes ellátására is. Szekszárdon a kórház előcsarnokában építenek büffét, ahol mindazokat az élelmiszereket árusítják majd, ami a betegek számára szükséges, amit a látogatók beteg hozzátartozóiknak vihetnek. Simontornyán bővítik, csinosítják a meglévő éttermet. Ugyanitt a bőrgyár közelében, az országút mellett falatozót nyit a vállalat, Dunaföldváron 18 szobás szálloda nyílik az idén. Bonyhádon bővítik a meglévő büffét. A tolna megyei fogyasztók az idén több, csinosabb étteremben és falatozóban fogyaszthatják majd el jóízű ebédjüket, vacsorájukat.