Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

2 NAPLÓ A Szövetkezetek Országos Szövetségének Iil. országos küldöttgyűlése Pénteken és szombaton tartották a SZÖVOSZ III. országos küldöttgyűlését. A beszámolót Dégen Imre, a SZÖVOSZ főtitkára tartotta. Dégen Imre beszámolója Dégen Imre részletesen foglalkozott a SZÖVOSZ II. küldöttgyűlése óta eltért időszakban végzett munkával. Rámutatott, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelésére irányuló kormányprogramm végrehajtásának kulcskérdése a mezőgazdasági termelés általános fellendítése. A kormányprogramm sikere azonban nemcsak a munkapad mellett és a földeken dől el — mondotta, — hanem annak megvalósításában óriási feladat és felelősség hárul szocialista kereskedelmünkre mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemre. . A földművesszövetkezetek fejlődése nem volt egyenletes az eltelt három esztendő során. A begyűjtés eredményességét jelentős mértékben elősegítették ugyan, elhanyagolták azonban a dolgozó parasztság számára közvetlen gazdasági előnyt jelentő gazdasági ágazataik, az áruellátás és a szabadpiaci értékesítés fejlesztését. A földművesszövetkezetek szerepe a falu áruellátásában, különösen a jegyrendszer megszüntetését követőleg, évről-évre növekedett. 1953-ra a földművesszövetkezetek az áruellátás jóformán kizárólagos szervei lettek a falun. A múlt év második felétől kezdve a földművesszövetkezetek szabadfelvásárlási tevékenysége mindinkább kiszélesült és hozzájárult ahhoz, hogy a szabadpiac — amely 1951-ben még a spekuláció szabad vadászterülete volt — fokozatosan a városi dolgozók ellátása megjavításának egyik forrása legyen. A tagságnak a szövetkezeti munkában saját anyagi eszközeivel való részvétele is csak 1953 II. felétől kezdve öltött nagyobb méreteket. — Hibát követtünk el, hogy elhanyagoltuk a szövetkezeti tagság közvetlen anyagi érdekeltségét. Sok esetben nem került kifizetésre a részjegyek utáni térítés. a vásárlási visszatérítést eltöröltük. Ezt a hibát kijavítva most a vásárlási visszatérítést, sőt az értékesítési visszatérítést is rendszeresítettük. Ahhoz, hogy a szocializmus a mezőgazdaságban győzedelmeskedjék és a szövetkezés legfelsőbb fokát, a termelésre való szövetkezést elérje, — mutatott rá a továbbiak során Dégen Imre — nélkülözhetetlen eszköz a földművesszövetkezetek fejlesztése. A földművesszövetkezetek — ha működésüket igazi szövetkezeti szellem hatja át és gazdaságilag is szilárd ■ szervezetekké válnak, — alkalmasak arra, hogy megmutassák az önkéntes társulás gazdasági előnyeit, a beszerzés és az értékesíés területén, a szövetkezeti munkában való együttműködésre és összefogásra neveljék a dolgos parasztságot, elősegítsék áttérését a magasabb szövetkezeti formákra. Szintég van olyan áruforgalmi szervezetre, amely a kisárrutermelőket és a termelőszövetkezeti parasztokat, mintt fogyasztókat és termékfeleslegeik értékesítésében érdekelt árueladókat egyesíti. A szövetkezeti kereskedelem jelentőségét népi demokráciánk új fejlődési szakaszában különösképpen megnöveli, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése a szocialista építés döntő láncszemévé vált. A szövetkezeti mozgalom fejlesztésénél négy fő feladat áll előttünk: az első — egyben mai küldöttgyűlésünk fő jelszava — a falu jó áruellátásával, a felvásárlás megjavításával, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a kormányprogramm megvalósításáért. A második: tegyük, földművesszövetkezeteinket a dolgozó parasztság tényleges fogyasztási és értékesítési társulásaivá. A harmadai: tegyük a szövetkezeti irányító szerveket igazi szövetkezettekké, hogy azok a bennük egyesült szövetkezetek tényleges társulásai, irányító szervei és egyben a falusi áruforgalom szempontjából alapvető áruk tekintetében tényleges gazdálkodó szervek is legyenek. A negyedik: harcoljunk következetesen az igazi szövetkezés legfőbb veszélye, a bürokratizmus ellen és fejlesszük a szövetkezetek önállóságát, a tömegeknek a szövetkezeti munkában való részvételét, a szövetkezeti demokráciát. A szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma a legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt időszakban jelentősen növekedett, 1950-hez képest 1 j.i-ra több, mint kétszeresére emelkedett. A szövetkezeti kereskedelem munkájának megjavításában legfontosabb feladat — mondotta ezután — a bolti munka megjavítása. A boltban nyílik a legtöbb alkalom arra, hogy a lakosság igényeit a kereskedelem felmérje, szükségleteit rendszeresen tanulmányozza, óvja a vásárlók érdekeit. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói a falusi dolgozókkal való mindennapos kapcsolat során, továbbá szakmai és vevőankétokon, a panasz- és kívánságkönyvek vezetése útján ismerjék meg a lakosság ízlését, igényeit és az így szerzett tapasztalataikat használják fel megrendeléseiknél. De ne elégedjenek meg csupán ezzel, hanem legyenek a lakosság jogos érdekeinek képviselői a nagykereskedelem és az ipar felé is. Fejleszteni kell a szövetkezeti kereskedelem hálózatát, mely a magánkereskedelem gyorsütemű kiszorítását követőleg nem fejlődött kellő mértékben. A hálózatfejlesztés feladata a nagyobb településeken szaküzlethálózat — textilruházati boltok, mezőgazdasági szaküzletek, építőanyagtelepek, stb . létesítése. Ez évben a földművesszövetkezetek négyszázharminc új szaküzletet létesítenek. A kisebb településeken, tanyabokrokban, kisebb állami gazdaságokban, ahol az állandó jellegű bolt gazdaságos fenntartásának előfeltétele nincs meg, mozgó árusítással szervezzék meg a földművesszövetkezetek a lakosság ellátását. A szövetkezeti kereskedelem jó működéséihez az is hozzátartozik, hogy közvetlenebb legyen a kapcsolta nemcsak a nagykereskedelemmel, hanem az iparral is, különösképpen azokban a cikkekben, amelyeknek többségét a szövekezeti kereskedelem hozza forgalomba. A földművesszövetkezetek begyűjtési és felvásárlási feladatai terén az állami begyűjtőszervek hálózatának fokozatos kiépülésével és a szabadpiaci forgalom kifejlődésével a földművesszövetkezetek erejüket mindinkább a szabad felvásárlásra összpontosítják. 1954-ben a mezőgazdaság árutermelésének növekedésével, a beadási kötelezettség csökkenésével jelentős mértékben kiszélesedik a szabadpiaci forgalom, számottevően megnövekszenek a parasztság szabadpiaci termékfelesleget. Ez lehetővé és egyben szükségessé teszi a földművesszövetkezetek felvásárlási munkájának erőteljes továbbfejlesztését. A szövetkezetek gazdálkodásának még eredményesebbé tétele terén három feladat áll előttünk — szögezte le a továbbiak során a SZÖVOSZ főtitkára: 1. Az áruforgalom terjedelmének fokozásával, a kereskedelmi munka jobb megszervezésével, a forgalmi költségek csökkentésével növelni kell a iözédműves szövetkezetek jövedelmezőségét. 2. A társadalmi tulajdon megszilárdítását tovább kell fokozni. 3. Állandóan növelni kell a szövetkezetek belső erőforrásait, saját eszközeit., El kell érni, hogy a tagság a részjegyeire jelenleg fennálló hátralékait még ez évben befizesse. A személyes anyagi érdekeltségnek a földművesszövetkezetek munkájában is érvényesülnie kell. Ezért hozott a tagság a most megtartott közgyűléseken olyan határozatokat, hogy az alapszabályszerű keretekben a tiszta jövedelem húsz százalékának erejéig fizessenek vásárlási, illetve értékesítési visszatérítésit tagjaiknak. A szervezeti irányítás kérdéseiről szólva Dégen Imre rámutatott, hogy a szövetkezeti szervek vezetői az egyéni felelősség elve alapján irányítsák a szövetkezetek munkáját. A tömegekkel való kapcsolat megerősítésének legfőbb eszköze a szövetkezeti demokrácia és az alulról jövő bírálat érvényesítése. A vezetőségválasztás egyik hiányossága, hogy bár az új vezetőségeken belül növekedett a középparasztok száma, részarányuk jóval kisebb, mint amilyen szerepe és jelentősége a középparasztságnak a falu életében, a mezőgazdasági termelésben van. A földművesszövetkezetek nem feledkezhetnek meg egy pillanatra sem arról a feladatukról, hogy elősegítsék a termelőszövetkezetek fejlődését. A földművesszövetkezetek szervezeti kereteit fel kell használni a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok közötti együttműködés elmélyítésére, tapasztalataik kicserélésére. A főtitkári beszámoló után élénk vita indult meg. Számos földművesszövetkezeti tag, szövetkezeti dolgozó és más küldött szólt hozzá. ben a* tálon a múlt évekhez képest többszörös mennyiséget hoz forgalomba, bár még mindig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az összes igényeket ki tudjuk elégíteni, így például 1953. első felében ezer, 1953. második felében kettőezer, 1954. első negyedében háromezer nyolcszáz ekét értékesítettünk, a második negyedévben pedig már nyolcezer darabot fogunk értékesíteni. Még szembetűnőbb a fejlődés más cikkekben: vetőgépben, boronában, lókapában, permetezőgépekben, szecskavágókban és répavágókban. Hasonó fejlődés mutatkozik a falu élete és a termelés fejlődése szempontjából is fontos építőanyagok forgalmában. 1954 első felében tizenháromszor annyi téglát, háromszor annyi cserepet, három és félszer annyi cementet, 2-szer annyi meszet, öt és félszer annyi fenyőfűrészárut adunk a lakosságnak, mint az elmúlt év első felében, a többi között, elmondotta, hogy a Szovjetunió egész népgazdaságának hatalmas fellendülésével együtt izmosodik és fejlődik a szovjet fogyasztási szövetkezeti rendszer. A szövetkezeti áruforgalom az 1953. évben az 1952. évhez viszonyítva 21 százalékkal emelkedett. Az évi tervet túlteljesítették és az áruforgalom a folyó év első negyedében az 1953. év első negyedéhez viszonyítva több, a földművesszövetkezetek előtt álló további feladatokról. Legfontosabb feladatként jelöli meg, hogy a falusi dolgozók a közszükségleti cikkeket és a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat és eszközöket a lakóhelyükhöz közel eső földművesszövetkezeti boltokban hiánytalanul beszerezhessék. A határozat a továbbiakban feladatul tűzi ki: A földművesszövetkezetek növeljék és javítsák meg a közétkeztetési és szolgáltatási tevékenységüket. A szövetkezeti kereskedelem áruellátásának megjavítása érdekében rövidíteni kell az áruk útját. Ebben azért értünk el bizonyos javulást abból a szempontból is, hogy a parasztság, a falu hagyományainak megfelelőbb, speciális árukat tudunk a falun for»atomba hozni, így néhány hónap óta újra megjelentek az úgynevezett tájviseltetti kalapok, a csizmanadrágok, csizmák, különféle, a falu ízlésének jobban megfelelő választékú kartonáruk, delének. Feladataink ellátásában gátat jelent számunkra az a sok hiányosság, amelyekkel az állami és szövetkezeti kereskedelemben egyaránt meg kell küzdenünk. Az új szakasz gazdasági politikája az eddiginél sokkal nagyobb mozgékonyságot és rugalmasságot követel. Az új szakasz gazdasági politikájának megvalósítása során a kereskedelemben nagy súlyt kell helyeznünk az állami és a földművesszövetkezeti kereskedelem és irányítószervei viszonyának megjavítására. Sok hiányosság van a nagykereskedelem és a szövetkezeti kereskedelem együttműködésében is, mint harminc százalékkal növekedett. .. .. Az 1954. évi áruforgalmi szintet jelentős mértékben túlteljesítjük és a fogyasztási szövetkezetek ötéves tervét négy év alatt teljesítjük. A szovjet fogyasztási szövetkezetek mindig arra törekedtek és törekszenek, hogy együttműködjenek valamennyi ország szövetkezeti szervezeteivel, tekintet nélkül azok társadalmi szociális rendszerére. ben az elmúlt évihez képest háromszorosára kell növelni a felvásárlási, különösen gyümölcs- és zöldségfélékből, burgonyából, hízott kenésből, baromfiból, tojásból és borból. A tagság váljék anyagilag is közvetlenül érdekeltté, ezért az évvégi mérlegmegállapító közgyűléseket követően minden földművesszövetkezet rendszeresen fizesse ki a tagságának a részjegyek után járó térítést, az idén bevezetett vásárlási és értékesítési visszatérítéseket, továbbá a vezetőségi tagok tiszteletdíját. Végül a határozat felszólítja a küldöttgyűlés részvevőit, hogy hazatérve ismertessék a küldöttgyűlésen hallottakat a szövetkezeti tagsággal. I. V. Bororlin, a Centroszojuz elnökhelyettese A küldöttgyűlés határozati javaslatot fogadott el Hegedűs András, földművelésügyi miniszter felszólalása A földművesszövetkezetek szerepe a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata után jelentősen megnőtt — állapította meg. A dolgozó parasztok elsősorban azt várják a földművesszövetkezetektől, hogy ellássák őket a mezőgazdasági termeléshez szükséges árukkal. A mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat két csoportra kell osztani. Az egyik csoportba azokat a cikkeket kell sorolni, amelyekre a mezőgazdasági termelés szempontjából minden nap szükség van. Ilyen például a kocsikenőcs. Ezeket a cikkeket minden faluban árusítani kell. A másik csoportba a kisgépek jelentős részét és a műtrágyát stb. kell sorolni. Ezekből legalább a járási székhelyeken elegendő mennyiséget kell tartani. A továbbiak során megállapította Hegedűs elvtárs, hogy miközben a szövetkezeti bolthálózat szélesen fejlődött és sok községben szövetkezeti áruházak nyíltak, egyes területeken csökkent a boltok száma, s ezért a dolgozó parasztoknak az ilyen helyeken nagy távolságokat kell bejárniok, hogy mindennapi szükségleteiket kielégíthessék. Ez nincs rendjén. Helyes, hogy fejlesztik az áruházakat és a szövetkezeti boltokban sok olyan cikket árusítanak, amelyet azelőtt falun nem lehetett kapni, de a szövetkezeti áruházak fejlesztése nem mehet a kis falvak és a tanyák bolthálózatának rovására. Azt is meg kell állapítani — folytatta, — hogy az ipar nem helyezett megfelelő súlyt a közszükségleti cikkek gyártására. Most iparunk előtt az a feladat áll, hogy biztosítsa a lakosságnak közszükségleti cikkekkel és különösen a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokkal, gépekkel való ellátását. Fejlett iparunk képes arra, hogy kiváló minőségben gyártson iparcikkeket. A felmerült minőségi kifogások oka részben hanyagság, nemtörődömség, részben a földművesszövetkezetek, vagy a földművelésügyi minisztérium hibája. Éppen ezért a SZÖVOSZ-nak és a földművesszövetkezeteknek, valamint a földművelésügyi minisztériumnak fontos feladataik, hogy az ipartól megfelelő minőségű termékeket követeljenek és ugyanakkor segítséget is adjanak a minőség tekintetében felmerült tapasztalatok közlésével, a hibák feltárásával. Az új szakasz — mondotta a továbbiakban — a földművesszövetkezeti mozgalom számára újabb felvirágzás korszakát nyitotta meg. A földművesszövetkezetek akkor tudják igazán kamatoztatni a megnövekedett lehetőségeket, ha az eddiginél sokkal jobban bevonják munkájukba tagjaikat és teljesebben megvalósítják a szövetkezeti demokráciát. Nagyon fontos szerepük van a földművesszövetkezeteknek annak elősegítésében, hogy a termelési bizottságok megvalósíthassák közérdekű elgondolásaikat. De más szempont is megköveteli, hogy a földművesszövetkezetek szélesebb fronton kapcsolódjanak be a mezőgazdaság termelési igényeinek szolgálatába. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban be kell bizonyítaniok az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt hogy érdemes összefogniok és meg kell mutatni hogyan kell a termelést nagyüzemi módon megszervezni. Soha népünk történelme során nem volt még olyan lehetőség, mint most arra, hogy a népét, hazáját szerető dolgozó minden erejét és tehetségét népünk szolgálatába állíthassa, — mondotta befejezésül Hegedűs elvtárs. A vitában felszólalt Bognár József, bel- és külkereskedelmi miniszter. A kereskedelemnek el kell látnia a falut jó minőségű, a falu ízlésének, fejlődésének és hagyományainak, a parasztság fejlődésének és szükségleteinek megfelelő fogyasztási cikkekkel — mondotta a többi között. A szövetkezeti kereskedelemben 1954. első negyedében 1953. azonos időszakához viszonyítva a ruházati cikkeknél az értékesítés 148 százalék, a vegyesiparcikkekben pedig 180 százalék. A második negyedre ruházatban 1953. második negyedéhez képest 58 százalékos, a vegyes iparcikkekben 50 százalékos forgalomnövekedést tervezünk. A szocialista kereskedelem a mezőgazdasági termelés fokozását szolgáló cikkek- im április « Eden brit külügyminiszter beszéde London (MTI) A „Reuter hírügynökség jelentése szerint Eden brit külügyminiszter pénteken beszédet mondott Belfastban. Beszédének bevezető részében a hidrogénbomba kérdésével foglalkozott, s ezzel kapcsolatban azt állította: „Mi mindig készek voltunk tárgyalni a fegyverzet csökkentéséről, úgy hogy az egyaránt kiterjedjen a hagyományos fegyverekre és az atomfegyvereikre.*' Eden úgy vélekedett, hogy ezt a kérdést „együtt kell kezelni“. Az angol külügyminiszter az általános nemzetközi helyzetiről szólva kijelentette, hogy ,,a négy külügyminiszter berlini értekezlete segített csökkenteni a feszültséget Európában*", majd hozzátette: reméli, hogy „az április 26-án kezdődő genfi értekezlet ugyanezt fogja eredményezni a Távol Keleten"*. Eben a továbbiakban az „európai hadsereg körül felmerült problémákat érintette, s hangoztatta: „Európában a soron következő fontos lépés az, hogy megalakuljon az európai védelmi közösség. Nagy- Britannia és a „védelmi közösség" viszonyáról szólva azt mondotta: „Rövidesen bejelentik azokat a lépéseket, amelyek az Egyesült Királyságot a legszorosabb kapcsolatba hozzák az európai védelmi közösség tagállamaival.*' A francia kormány nem ismeri el Nyugat-Németország részéről jogérvényesen ratifikáltnak a bonni és párisi szerződést Berlin (MTI) Heuss nyugatnémet államelnök — mint ismeretes — a bonni alkotmány módosítása után aláírta a bonni és a párisi békeellenes szerződés nyugatnémetországi ratifikálásáról szóló törvényeket. Az Adenauer-kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nyugat-Németország ezzel a maga részéről végérvényesen ratifikálta a szerződéseket és utasította párisi ügyvivőjét, Hausenstein tanárt, hogy hyujítsa át a francia külügyminisztériumban a szerződés ratifikációs okmányait. Hausenstein eleget is tett ennek a megbízatásnak. Maurice Schumann francia külügyi államtitkár azonban az okmányok átvételekor közölte a nyugatnémet ügyvivővel, hogy a francia kormány nem ismeri el Nyugat-Németország részéről jogérvényesen ratifikáltnak a bonni és a párisi paktumot, mert a bonni parlament nem hagyta jóvá és Heuss elnök nem írta alá a szerződésekhez tartozó pótjegyzőkönyveket, amelyeket a franciák az egyezmények elválaszthatatlan részének tekintenek. Rövid külpolitikai hírek LONDON Április 3-án az Angol Békevédelmi bizottság szervezésében Londonban országos értekezlet kezdődött Nyugat-Németország újrafelfegyver 7pop D. N. Pritt, a Béke Világtanács tagja tartott beszámolót a német problémáról. Kijelentette, hogy a német kérdésnek békés, demokratikus alapokon való megoldásával kapcsolatos huzavonáért az Egyesült Államok urallkodó körei felelősek. BEIRUT A „Telegraf“ című lap beszámol a Bekaa-vidéki parasztiszövetség értekezletéről. Az ötezer küldött jelentésében tartott értekezleten jogot követeltek a mezőgazdasági munkásoknak ahhoz, hogy szakszervezetit alakíthassanak.