Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

V 6 Az első szállítmány . . . — Béke! Béke! Ki akar háborút? Én részese voltam bé­­­kénk megteremtésének ... Homoki István kezdte így felszólalását a járási béketalál­kozón. Kicsit megilletődötten beszélt, de hangja tele volt in­dulattal, felháborodással és éreztem, hogy sok érdekes, nagy dolog lehet e szavak mögött. Ezért megkerestem az egyik szünetben, és elmentünk egy csendes helyre, ahol nyugodtan elbeszélgethettünk. Itt már sokkal nyugodtabban beszélt, nem zavarta a tömeg és felelevenítette előttem emlékeit. íf Gőzös dohogott felfelé a Dunán üres uszályt húzva maga után. Mire felért Dunaföldvárig, már a front is ott tombolt. A kapitány parancsot adott ki: — Fiúk! Átúszunk a híd alatt, de nem megyünk a ki­kötőbe, hanem keresünk egy zöldzátony-fedezéket... A hajón­kat meg kell mentenünk! Alig rejtették el a gőzöst egy mellékág füzesébe, levegőbe repült a földvári híd. A vízbe pottyanó óriási vasszerkezet ak­kora hullámokat vert, hogy majd felborították a hajót. Az egyik matróz megjegyezte: — Ha fél órát késünk, nem tudunk tovább jönni a hídnál... Szerencsénk, hogy siettünk ... Magára hagyták a gőzöst, bementek Földvárra. Volt aki a közelben lakott, az hazament családjához, de legtöbben ott rekedtek a faluban, ott idegeskedték végig a hosszú hetekig tartó frontot. Az ágyúzás már egész messziről hallatszott. Hírek érkez­tek a front állásáról, tavasz felé azt is megtudták, hogy Bu­dapest és az egész ország szabad... Vele egyidőben érkeztek a hírek arról is, hogy a főváros népe hónapokig a pincében élt és éhezik. Homoki István, Jákli Ferenc, Mestyán István és még többen azt mondták, hogy szívesen megosztanák ők azt a kis krumplit és egyéb élelmet, amit a front elől meg tudtak menteni, de még vonat sem megy, amivel elküldhetnék Buda­pestre. A matrózok felfigyeltek erre, felkeresték elrejtett hajó­jukat és mikor látták, hogy nem történt nagyobb baja, hozzá­fogtak az üzembehelyezéséhez, a falusiaknak pedig azt mond­ták, hogy vállalják a szállítást, csak hordják össze az élelmet. Homoki István és a többiek még fát is vittek a hajóra, hogy legyen mivel befűteni. Mire a gőz mozgásba hozta a nagy lapátokat, az uszály gyomra is megtelt élelemmel: az egyik krumplit, a másik lisztet, babot és egy-egy darab füstölt húst pakolt bele. Homoki István krumplit küldött. Kivett a zsák­ból egy szemet, levágott belőle egy szeletet, rátette a tűzhely vasára, megpirította és gombostűvel belevéste: „Homoki Ist­ván Dunaföldvár.” A szeletet ezután visszatette a többi közé és gondosan bekötötte a zsákot. De már sietnie kellett, mert a gőzös kész volt az indulásra. Éles hajókart hasított a levegőbe­n a front óta először. A lapátok forogni kezdtek, feltartóztathatatlanul csobogtak a vízben és a gőzös megindult Pest felé maga után vontatva az élelemmel megrakott uszályt. Homoki és a többiek nem mozdultak a partról. Sapkájukat levették és integettek a távolodó hajó után és kiabálták: „Sok szerencsét az úthoz!" A hajósok is integettek vissza a fedél­zetről, egészen addig, míg eltűntek a kanyarban. Homoki István várta, várta a hírt a küldemény sorsáról és egyszer csak megjött: levelet kapott. Egy 12 éves kislány írta Budapest Rákóczi út 12. szám alól. — öten vagyunk test­vérek — írta. — Már nem tudtunk mit enni és egyszercsak krumplit kaptunk, közte volt az a szelet is, amire ráírta a nevét. Édesanyánk azt mondta: „Édes gyermekeim, végre meg­értük a békét. A Homoki bácsinak és a többi jó embernek be kellene aranyozni a kezét. Többet nem tudott mondani, mert könnybe lábadtak szemei, örömében sírni kezdett.. Most értettem meg, hogy Homoki István miért tudott olyan szenvedélyesen beszélni a békéről . Ő is részese volt a béke­ megteremtésének ... NAPLÓ 1955 FEBRUAR IS H&zaLkfrk­ IV­AGY AJÁNDÉK az olyan jubi­­leum, mint amilyet most ünne­pel maga az ajándékozott és nagy fiára­­ joggal büszke ország. Csók Ist­ván, az utóbbi f­él évszázad magyar festészetének egyik legkiválóbbj­a ma, február 13-án tölti be 90. életévét. Van olyan hiedelem, hogy a nagy művészek nem érnek magas kort, mert a szokat­lan lobogás hamar elégeti őket. Hiszen Petőfi nem érte meg a harmincat, Cso­konai, József Attila éppen csak túl­jut rajta, s Ady is alig lép át a negy­venen — mondják e törvényszerűséget bizonygatók. Hogy nem volt költő? Igaz, nem a szavak zengésével szólt a világról, de mégis poéta­i: a színek csodálatos nyelvén beszélő lírikusa az életnek, embernek, tájnak. Csók művészetének méltatása a hoz­záértők dolga. Én most csupán az em­berről szeretnék pár szót itteni, s fő­leg arról, hogy a művészvilág kedves „Pista bácsija’“ külön­­ büszkesége me­gyénknek is egy kicsit. Igaz, hogy nem Tolnában született, hanem a szomszéd­ban, a Simontornyától egy ugrásra fek­vő Fejér megyei Sáregresen. De sokszor hívta ide a szép tolnai táj és az atya­­fiság.* OITKA KÖNYV fekszik most előt­­tem: Csók István „­Emlékezé­seim” című műve. Csupa lírai önvallo­más, tele anekdotázó kedvvel. Meghal és mosolyogtat egyszerre, írója a tollal is nagyszerűen bánik, nemcsak az ecset­tel. „1880. február 20. Ma délután ne­gyed egy óra után tettem meg az első ecsetvonást olajfestékkel” — idézi a könyv bevezetésében diákköri naplójá­nak egyik részletét. Eszerint tehát egy másik jubileumot is­ tarthatunk mind­járt: 75 évvel, tehát éppen háromne­gyed évszázaddal ezelőtt vette kezébe először az ecsetet a magyar festészet nagy művésze. S a diákköri ecsetpróbák után hamarosan jön München, Páris, majd a küzdelmes kezdet után arany­érmek, világsiker, önarckép az Uffici­­képtár számára, s végre elismerés itthon is. Mert hiába szép Páni, mégis csak a hazai táj, a honi nép az igazi. Hogyan is mondja Ady? „Föl-föl dobott kő, földedre hullva. Kicsi országom újra meg újra Hazajön a fiad“. Csak így vall ez­­erről emlékezésében: „Megfutok! Haza, haza az egresi nyárfák alá! A varjú­szárnyak suhogását akarom hallani, nem a selyemruhákét. Nem kell a világ­város zúgása, ha az egresi malomét hallgathatom!“ Kedves könyvében mesél a Sárközről, ahol a „Keresztelő"-t festette, arról a „helyrehozhatatlan” kárról, hogy őcsé­­nyi ottartózkodása idején rejtve ma­radt előtte az őcsényi iskoláslányok szí­ Csók István 90 esztendeje nős rajzocskája. „Ha beszívhatta volna lelkem a keresetlen, naív bájt, mely e rajzocskákból kisugárzik ... mily cso­dás hatást válthatott volna ki ez az új szintézis festőknél, közönségnél egyaránt.” világos, tiszta megfogalmazá­sa ez annak, hogy a népi kultúra min­den nemzeti művészet legigazibb for­rása.* CsaK mindent képben LAT. Ha nem fest, akkor is képeket „mond“: könyvbéli vallomásaiban, a riportot készítő újságírónak minden megnyilatkozásában. Lehet, hogy a ked­ves Uzd-környéki tájat sohasem festet­te meg, de íme milyen szépen ír róla Emlékezéseiben: „Az uzdi völgynél ba­rátságosabb helyet nem igen .ismerek, ha csak az uzdi vízimalmot magát nem, no, meg a­ pétlt. A malompatak ott vi­rágos mező közepén folyik, csak sejteni lehetett, látni nem a szőlőhegy alatt elvonuló országútiét, mert szomorút fűz, karcsú jegenye, s fehérhajú nyírfák lomb­a takarja el féltékenyen.” * S milyen kedves, pajkos humorral tudja elmesélni, hogy voltaképpen a szü­lői ház virágoskertjében „mutatkozott egy ízben elementáris erővel”, hogy festőnek született.” Helyszín a virágos kis kert. „Ketten vagyunk ott, kishúgom és én... Mikor már meguntuk virág­­nedvvel bekenni a bekenhetőket, engem ihlet szállt meg, bemázolni kis húgom arcát pirosra. A kislány, amint tükröt tartok eléje, rémít, sírásba kezd, én meg torkomszakadtából nevetek .A zaj­ra apám elősiet, jól elpáhol. Sajnos ké­sőn veszi észre, hogy amit vérnek gon­dolt, csak virágfesték volt. Húgom ar­cát lemosta anyánk, de az első mű­vészi honoráriumot míg élek, megem­legetem.”* A­MIKOR ELSŐ PÁRISI KINT­LÉTE UTÁN az egresi malom zúgása hazahívja, egyik nap vidám tár­saság gyűl össze a jómódú molnár-édes­apa házában. Lajost köszöntenek. A vendégek jóízű jellemzései közt egy helyen ez olvasható említett könyvében: „Amott Győri Pali sugdosott valamit húgom fülébe, épp azon helyen, ahol húgom arcát valamikor régen bekentem a gyászos emlékezetű piros virágnedv­vel. Tehette, vőlegény és menyasszony voltak, csak az új bort várták, aztán meglesz az esküvő. Meg is lett a következő évben, 1890- ben, s a „kis húgot", a bájos Csók Idát Sárszentlőrincre viszi Győri Pál, a község akkori jegyzője. Ennek köszön­hető, hogy az egykori jegyzői ház egyik szobájában Csók-képek mosolyognak még ma is a látogatóra. Az egyik a „kis húg“’ leánykori arcképe. A más­ikon a fiatal házasok: Győré Pál és Csók Ida. Négy-öt családi kép mindössze.­­• A sarokban akvarellafestmény, a Ivres „Züzü-képek” egyik vázlata. Züzü (Csók István leánya) kislányos mosol­­­­lyal, kissé félrefordított fejjel, tágra­­nyílt szemmel ül a kerti padon. Mö­­­götte lilásvirágú bokrok, a Csók-képek ismert színfoltjai.* CISTA BÁCSI” többször volt Sár­ 9?*- szentlőrincen. Legutóbb 1944. nyarán, Pesten már légiriadó-légiriadót­­ ért, a Csók-villa körül bombák hullot­tak, de a Sió mentén látszólag béke volt. Nagy élménye életemnek, hogy e vihartól vemhes nyáron megisim<elked­­hettem Csók Istvánnal, s „kibb­élhet­tem”­­itt készülő képeinél. Még ma is élénken él emlékezetemben az utcaaj­­tóhoz támasztott pazar színű kaktusz­, csendélet (a nyitott folyosó volt a mű­terem), vagy a szőlőrészlet a Lóheres­­kertben, düledező pincebejárattal. De legjobban B. I. lőrinci halászról festett képe: lent a Sió ultramarinkék vize,­­ rajta egy rozoga halászcsónak, s benne áll a csalódott ábrázatú halász, mert a vízből kiemelt hálóban mindössze egy béka van ... v Időnként északnak­­ húzó bombázók tompa dübörgése figyelmeztetett arra, hogy háború dúl kint a nagyvilágban, de a nagy mester a siópárti kakukkfü­vek közt festegetve átmentette lelke de­rűjét életének kilenced­ik évt­izedére ... '"“A Kína jóízű történet őrzi e pár hét em­lékét: hogyan járt meg a vizet húzó lőrinci menyecskével, vagy az ózdi le­­­­ventékkel”, akik ejtőernyős kémnek nézték... Legtöbbjét ő maga mesélte el fiatalos huncutsággal, ismert anek­dotázó modorában.*­­ GORKIJ-FASORI VILLA körül már nem zuhognak a bombák, s a nagy művész a béke derűjében újabb és újabb képekről álmodik. Leghőbb kívánsága, hogy ne zavarják látását a szeme előtt jelentkező fekete foltok, hogy teljesen befejezhesse háromszár­nyas képét, a „Háború és béke“ vázla­tot Azt szeretné, ha a békéről még sok képet festhetne. Az „Aratás végét” olyan nagyra szeretné, hogy beborítsa az­ Országház egyik falát... A 90 éves mesternek tiszta szívből­ kívánjuk,­­hogy mielőbb tűnjenek el szeme elől a fekete foltok — s tűnjenek el Európa egéről is! És azt kívánjuk, hogy olyan nagy és igaz képet álmod­jon a békéről, amelyik beborítja majd­­ a világot. Miszlai István (TTIT) r­Ádió.in­C§or ÁLLANDÓ MŰSORSZÁMOK: KOSSUTH­­ RÁDIó: 4.50: Hírek. Idő­járás jelentés. — 4.40:—8.22-ig: Reg­éli zenés műsor. — Közben: 5.50: aiurádió. — 6.50: Színházak mű­sora. — 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. — 7.00: Hírek. Időjárás jelentés. — 7.30: Naptár. — 8.20: Műsorismertetés. — 9.20: A Gyermek­rádió műsora. — 10.00: Hírek. Idő­járásjelentés. — 12.00: Hírek. Lap­­szemle. Idő­járásjelentés. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.10: Időjárás- és vízállásjelentés — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés — 20.00: Esti Híradó. Időjárásjelentés 22.00: Hírek. Időjárásjelentés Sport. — 24.00: Hírek. Időjárásjelen­tés. — 0.22: Hiram­sa. — Utána: Vízjelző szolgálat. PE1011­ RÁDIÓ: 6.30: A kis­iko­lások műsora. — 6.40: Torna — 14.30: Műsorzárás — 23 00: Műsor Zárás Február 13. Vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 4.30—7.59-ig: Reggeli zene. — S.10: Egy falu , egy nóta. — 9­00: Ze­nés fejtörő — 10.00: A Magyar Rá­dió ünnepi műsora Budapest felsza­badulásának 10 évfordulója alkalmá­ból. — 12.15- Jó ebédhez szól a nó­ta - 13.00: Jó mun­káért — szép muzsikát. —­­13.30: Rádiólexikon — 44.15: Ünnepi hangverseny Budapest felszabadulásának 10. évfordulójára — 15.25: Liszt: III rapszódia — 15.30: Egy hét a külpolitikában — 15.45: Szív küldi szívnek szívesen — 16.15: Irodalmi műsor Budapestről — 17.05: Helyszíni közvetítés a buda­pesti ünnepségekről — 17.40: Kincses Kalendárium­ — 18.40: Tánczene­ — 19.30: Az épülő kommunizmus nagy országában — 20.20: Emlékezés a szerelemre. Rádiójáték — 22 10: Tánczene. — 23.00: Budapest hang­versenytermeiből. — 0.10: Csárdá­sok. PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Színes magyar muzsika. — 9.00: Népzene. —­ 9.30: Miska bácsi lemezesládája — 10.10: Szív küldi szívnek szívben. — 11.00: Népek da­lai és táncai — 11.50: Zenés vasár­nap délelőtt. — 12.30: Találkozás. Részlet Karinthy Ferenc regén­yéből. — 13.00 Mű­vészlemezek. — 14.00: Zenés összeállítás a legszebb ope­rettekből. — 1­ 5.00: Tudósok a mik­­rofon előtt: Hol tart a mai sebé­szet?­­ 15.20: Cangó dalok — 16.00: Nagy írók megzenésített művei. — 17.00­: Majd a gyerekek Rádiójáték — 17.50: Könnyű, szimfonikus zene — 19.10: Emlékkönyv. — 19.30: Nép »snt. — 20.20: A „Tartós békéért, népi demokráciáért“ című lap ismer­­tetése. — 20.35: Tánczene _ 21.30: A vasárnap sportja Totóhírek — 22.00: Zenekari hangverseny Február 14. Hétfő KOSSUTH-RÁDIÓ 8.30: Zenekari hangverseny. —9.12: hárfa-m­űvek. — 10.10: Francia he­­­gedűm­uzsilka. — 10.30: Napos Pal­kó. — 11.00: Opera-részl­etek. —­ 11.30: Bűntudat. Részletek Remenyik Zsigmond könyvéből. — 12.10: Ope­rettrésztettek. — 12.45: Törpenégerek között. Útirajz. — 13.000: Magyar népdalok. — 14.25: Úttörő-híradó. — 14.50: Heti zenés kalendárium. — 15.40: Schumann: Gyermek­jelenetek. — 16.00: A Gyerme­krádió műsora. — 16.25: Népdalaink előadási módja. — 16.40: Han­giszerszó­ ük. — 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 17.30: Egy falu — ’ egy nóta. a— 18.00: Riportiműsor. — 18.20: Magyar szer­ek kórusmű­vei. — 18.40: Az Ifjú Figyelő postája. 19.00: Ismerkedés a zeneirodalommal. —­­ 20.^0: Az ünnep első napja. Szatirikus komé­dia. — 22.10: Tíz perc külpolitika — 22.20: Hazánk zenei életéből. — 23.30: A debreceni népi együttes Ze­nekara játszik. — 0.10: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. PETŐFI RÁDIÓ 6.30: Magyar fu­vósindulók. — 14.00: Olasz operarészletek. — 15.00: Kön­­­nyű zenekari hangverseny. — 15.38: Az ember. — 16.00: Szív küldi szív­nek szívesen. — 16.30: A Mezőtúri Városi Kultúrotthon népi zenekara játszik. — 17.00: A Nehézipari Mi­nisztérium énekkara énekel. —­ 17.13: Opera részleteik. — 17.25: A dollár álarc nélkül. — 17.40: Filmzene. — 18.00: Hanglemezek. — 18.30: Ka­m­a­razene. — 19.00: Az épülő kom­munizmus nagy őrs­ágában. —19.30: Kemenesalja. Előadás. — 20.00: Operaáriáik.­­— 20.20: Sporthíradó 20.40: Mendelssohn: Olasz szim­fónia. — 21.10: Szovjet népek da­lai. — 22.00: Esti hangverseny. Február 15. Kedd KOSSUTH-RÁ­DIó 8.30: A Magyar Rádió népi zene­kara játszik. — 9.00: Ind­ex­ók és teme “dalok. — 9 15: Úttörő híradó — 10.10: Dallal, tánccal a vil­ág kö­rül. — 11.00: Nők negyedórája. —­­­1.15: Cseh Filmha­rmoniku­s zene­kar játszik. — 11.30: Az Állami Ha­tárőrség fúvós­ Zenekarának műsora. — 11.45: A tűzbogár. Heltai Jenő e­lbeszélése. — 12.15­: Szerelmes da­lok és lakodalmas nóták. — 13.00: Könnyű hangszere­zó­lók. — 13.30: Operettzene. — 14.25: Hangverseny gyermekeknek. — 15.00: Irodalmi műsor a hallgatók kívánságára. — 15.30: Operarészletek. — 16.00: Az Ifjúsági Rádió történelmi folyóira­ta. — 16.40: A XVI. század kórus­­művészetéből. — 17.10: Válás­zu­laink hallgatóinknak. — 17.30: Szé­kely népi táncok. — 17.40: Az em­ber tragédiája Drámai költemény négy felvonásban. I.—4L felvonás. A közvetítés folytatása: Petőfi-rá­dió. 20.05-kor. — 20.20: Tánczene. — 21.00: M­i újság a tudomány és a technika világában? — 21.20: Nagy mesterek kedvelt műveiből. — 22.20: Operettzen­e.­­— 23.00: Előadómű­vészeink hang­versenye. — 0.10: Csárdások. PETŐFI RÁDIÓ 6.50: Úttörő-dalok. — 14.00: Népek­­ lávái és kórusai. —• 15.00: A Moszk­vai Rádió esz­trád zenekar­a játszik. —­­ 15.30: Táncok. Elbeszélés. — 16.00: Magyar népzene. — 17.00: A varsói Chopin-versenyrő­l induló fiatal magyar zongoraművészek mű­sora. — 17.30: Beszélő atlasz: Nor­végia. — 17.45: Tánczene. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. — 19­00: Kodály Zoltán szü­­lővárosa. Előadás. — 19.50: Liszt:­­•IV. rapszódia. — 20.05: Madách Imre: Az ember tragédiája. A köz­vetítés folytatása a Nemzeti Színház­ból. HI. és IV. felvonás. — 22.15: Zenekari hangverseny. Február 16. Szerda KOSSUTH-RÁDIÓ 8.30: Népszerű opera rész­letek. — 10.10: A hegedű. Előadás. — 10.30: Óvodások műsora.. — 11.00: Dél­előtti kórushangverseny. — 1130: Don Quijote Magyarországon. Elő­adás. —­ 12.15: Tánczene. — 13.00: Szülőknek — nevelésről. — 13.20: Történelmi dalok. — 14.25: Úttörő­­híradó. — 14.50: Kósa Stella áriá­kat énekel. — 15.13: A Tátrai-vonós­négyes játszik. — 15.20: A Gyer­mekrádió műsora — 16.00: Szófia A Haima szimfonikus zenekara­inak mű­sora. — 16.40: Válaszolunk falusi hallg­a­tóinknak. — 17.10: Nemzetkö­zi kérdések. — 17.25: Az Állami Né­pi Együttes műsora. — 18 00: A virágzó mezőgazdaság útján. — 18 "0 Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Mesterházi Lajos jegyzetei. — 19.15- Jó munkáért — szép múzsák­at. —­­ 20: Mesél a mikrofon. — 21.20: Fánczene. —322.10: Tíz perc külpoli­­­ka. — 22.20- : Magyar Pád a szim­fonikus zenek­a­rának hangversenye.­­ 2". 30: Dal­ik Vörösma­rt­y versei­re 23.45: Strauss: Mesék­­, beeső er­dőből. — 0.10: A Menyecskék Együttes énekel. PETŐFI RÁDIÓ I* . , V 6.50: Csárdások. — 14.00: Művész­­lemezeik. — 14.40: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.20: A Rádió operettjeiből. — 16.20: Egy vidéki gimnazista naplója. — 16.4­0: A Magyar Rádi­ó népi zenekara ját­szik. —• 17.20: Orosz nyelvtanfolyam haladóknak. — 17.40: Kamarazene. — 18.30: Ismeretter­jeszitő előadás. — 18.50: Offenbach-est. — 19.30: Az épülő kommunizmus nagy or­­s­zágában. — 20.00: Kórushangver­seny Ravel és Bartók műveiből. — 20,20: Sporthíradó. — 20,40: Opera­rés­z­le­te­k. — 21,20: Orvosi tanácsok. — 21,30: Cseh, lengyel és német együttesek műsorából. — 22,30: Zon­go­r­am­ű­sor. Február 17. Csütörtök KOSSUTH-RÁDIÓ 8.30: Zenekari hangverseny. — 9.20: A kisiskolások műsora. — 10.10: Örmény népdalok. — 10.50: Barlettzene. — 11.30: Madaraikról és emberekről. Elbeszélés. — 11.45: Három keringő. — 12.15: Opera­részletek. — 13.00: Munkácsy Mi­hály festészetünk nagy alakja. — 13.20: Operettzene. — 14.25: A Rá­dió sz­­imnfomikus zenekara já­ts­zik.­­­ 21.30: Sporthíradó. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.20: Tánc­zene. — 22.45: A világirodalom nagy versei.­­— 23.00: A Román Rádió esz­­trádzenekara játszik. — 23.33: Ver­ses, zenés összeállítás. —­ 0.10: Ré­gi magyar muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 6.50: iNépesdtfel­dolgozások kórus­sal. — 14.00: Délutáni hangverseny. — 14.40: A salgótarjáni népi zene­kar játszik. —• 15.Q5: Az utóké pil­­lanat. Elbeszélés. —­ 15.40: Zsoldos Hilda énekel. — 16.00 Szív küldi szívnek szívesen. — 16.30: A szvit kialakulása. Előadás. — 17.25: Né­pek zenéje. — 17.50: Beszélgetés a Bosch-cirkussz egyik állásidom­ító­já­­v­al. — 18.00: Sosztakovics: Zon­gora­­ötös. — 18­35: xA levél. Elbes­élés. — 18.55: Berlini Állami Rádióbi­zott­ság n­agyzenei fiPira ját sz,V. — 19.07: A szófiai állami filharmóni­ai zenekar műsora. — 19.30: Egy­szer volt . . . Zenés összeállítás. — 20­00­: A Magyar Rádió népi zene­kara ját­szik. — 20.40: Találkozások Ady Endrével. — 21.10: Tánczene. — 21.30: Sportihíradó — 2­1.50: Vi­dám kórusok. — 22.20: Könnyű ze­ne. Február 18. Péntek KOSSUTH-RÁDIó 3.30: A Magyar Rádió népi zenei k•’na útszik.— 9.00: Tör­e :dalok. — 9.20: Utalás a tenger alatt. Ifjúsági rádió­­játék. — 10.10: Mel­ker Károly hege­dül. — 10.30: Óvodások műsora. — 0.50: A kisiskolások infisona. — M.00: Nők negyedórája. — 11.15: Filmzene. — 11.30: Mai operákból. — 12.15: Suki Antal és zenekara játs­szfk­. — 13.00: Tánczene. — 14.25: Útitörő-híradó. — 14,50: Csokonai-ver­sek. — 15,10: Képeslap Helsinkiből. — 15,40: Operettrészleteik. — 16.00: Orosz nyelvlecke az általános iskola VIII. osztályának. — 16,20: Fiatalok sporthíradója. — 16,4­0: Zongo Temin­­sot. — 17,10: Az élővilág meghódítja a levegőt. Előadás. —­ 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.00: Mit ad iparunk a külföldnek és mit vár éle? 18.30: Angol népdal­aik. — 19.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 19.15: Jó munkáért — szép mu­zsikát. — 20.20: A Magyar Rádió szimfonikus zeneikara játszik. — M.30: Sporth­íradó. — 21M0: Tíz perc­­ külpolitika. — 22.20: Tánczene. — 1 ^.45: A világirodalom nagy versei. — 23.00: A Román Rádió esztrádze­­nekara játszik. 23.33: Verses, zenés ö­ssieállítás. — 0.10: Régi m­agyar mu­­zaika. PETŐFI RÁDIÓ 6.50: Képvitőik. —­ 14.00: Opera­r­és­zvetek. —• 14.50: A Textil­szakszer­vezet Központi Együttese ének- és •<.írókarának műsora. — 15.30: Ravel: Vonósnégyes. — 16.00: A Magyar Rá­dió népi zenekara játszik. — 16.40: Zenekari hangverseny. — 17.30. ..A nagy temető“. Szabó Pál, Kossuth-dí­­ja­s író regényének ismertetése. — 1R. 00: Hangszerszóló­k. —• 18.30: Az épülő kommunnizmus nagy országában. — 19.00: Ének a bek­érők — 19.25: A szocia’rsta iparosítás jelenlegi fel­adatai. Előadás. — 19.40: Csillag. Rádiódráma. — 20.4­0: Könnyű­zene. — 21.00: 900 már Iá ó ...­­— 211 .30: Bach műveiből. — 22.10: Vígopera­- részletek. Február 19. Szombat KOSSUTH-RÁDIó 8.30: Német és lengyeli fúvószeneka­rok műsorából. — 8.50: Rádiójátékok zenéjéből. — 9.20: Úttörő-híradó. — 10­10: Zenekari hangverseny. — 11.00: Baikay Csaba hegedül. — 11.30: Ho­gyan készül a­z időjárás jel­entés? — 11.40: Gvenmokl kórussOik énekelnek. —­­2.15: Könnyűz­ene nagyzeneka­r­a. — 13.20: A Fővárosi Népi Zenekar ját­szik. — 13.40: Magyar fúvósegyüt­tesek műsorából. — 14.25: Új Zenei Újság. —15.20: A gőzhajózás meg­­indulása Magyarországon. Előadás. — 15.40: Szív küldis szívnek szíve­sen. —■ 16.10: Szövetkezeti Híradó. —­­7.10: Magyar népdalok. — 17.40: Vá­­szolunk hallga­tóinknak. — 18.00:­­ Dínczene. -r­* 18.30: Az épülő koimmnu­­s '''/mi­s nagy országában. — 19.00: Közkívánatra . . — 20.20: Jót nevelt­ünk! — 22 20: Tánc éjfélig. — 0.10: N'­ép da­lok és csárdások. PETŐFI RÁDIÓ 6.50: Filmzene. — 14.00: Operett­részletek. 14.50: Hrisztó Szimár­novszki költészetének ismertetése. — 15.20: Az opera mindenkié. Barodán: Igor herceg. —• 16.20: Borbás Vince a kiváló növénytudós. Előadás. —­ 16 40: Tánczene. — 17.05: Mi filológiai­­ képeskönyv. — 17.30: Hegedűműsor. — 18.00: Részletek Nyekrászov ..Ki ’ boldog Oroszországban'4 című el­be­szélő költeményéből. —­ 18.30: Szív küldii szívnek «szívesen. — 19.00: Külpolitikai kalauz. — 19.10: Bartók: , Vonósnégyes. — 19.45: A kritikai* a­ mikrofon előtt. — 20.05: Romantikus szerzők kórusművei. — 20.20: Sport­­híradó — 20.40: Részletek Enkely operáiból. — 21.20: Magyar népi mu­­zsika. —■ 22.00: Zenekari hangver­seny. Február 20. Vasárnap KOSSUTH-RÁDIÓ 4.30-tó­l 7.59-ig: Reggeli zene.­­ 8.10: Egy falu — egy nóta. — 9.00: Zenés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. — 10.10: Kíváncsiak klubja. —* 11.00 Farsangi műsor. — 12.15: Jó ebédül ez szól a nóta. — 13.00: Jó munkáért — szép muzsikát. — 13.30: • Hangos naptár. — 14.15: A Magyar Rádió szimfonikus Zenekarának hang­versenye. — 15.30: Egy hét a külpoli­tikában. — 15.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.15: Szabadság szere­­­­lem A Rádió irodalmi folyóirata. — 17.15: Kellemes szórakozást! Hang­lemezek. — 17.40: Kincses Kalendá­­­ rni.m. — 18.40: Tánczene. — 19.30:­ Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. — 20.20: Színes népi imizsffi­ka. — 20 55: Arcképcsarnok. ..Jóba­­­rátok". — 21.30: A vasárnak sport­ja. Totóihírek. — 22.10: Klasszikus operettek. — 73.00: Budapest hang­verseny­termeiből. — 0.10: Csárdások. PETŐFI RÁDIÓ 8.00: A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett mű­* vészegyüttesé­nek népi zenekara játt.­­szik. — 9.00: Német népzene. — 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Szív küldi szívnek szívesen. —tt 11.00: Népeik dalai és táncai. *—•­ 11.50: Mesélő muzsika. Gl­icr: Vörös pipacs. — 12.50: Költészetünk a fel­­­­szabadulás után. Előadás. — 13.00: Művészl­emezek. — 14.00: Jacobá: „Leány­vásár*4 című operettje. —* 15.00: Képek Kína ősi kultúrájáról. — 13.20: Magyar nóták és csárdá­sok. — 16.00: „Nagy írók megzené­­­­sített művei". — 17.00: A Rádió Gyerm­ekszínház műsora. — 17.50: Könnyű szi­mfolaikus zene. — 19.10: Kertész Magda sz­at.írás. — 19.30:'*"' Népzene. — 20.20: A Tartós békéért, népi demokráciáért! című lap ismer­­­­tetése. — 20.35: Tánczene. — 21.30: Fúvószene a baráti rádiók műsorá­ból. —­ 22.00: Zenekari hangverseny;1­(A Magyar Rádió a műsorváltoz­­tatás jogát fenntartja.) ii

Next