Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-01 / 103. szám

fl lóinál lí Ag yetemi lítiyvt&r AZ HDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1956. MÁJUS 1. í \ a dolgozók nagy nemzetközi ünnepén írta: ORBÁN JÁNOS, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője. Hatvanhat évvel ezelőtt, 1890. május elsején ünnepelt elő­ször együtt a világ forradalmi proletariátusa. Ekkor terem­tették meg a munkások a ma­guk harcos, nemzetközi és egyben munkásünnepét. Hiá­ba volt a burzsoázia véres terrorja, a jobboldali szociál­demokraták minden mester­kedése, a munkásoknak ezt a harcos ünnepét többé nem tudták eltörölni. Az ünneplők száma az eltelt 66 év alatt meghatványozódott, a törté­nelem mérföldes léptekkel előrehaladt. Azóta földünk területének több mint 25 szá­zalékán munkáshatalom lett, 900 millió ember rázta le magáról — köztük hazánk is — az elnyomás bilincsét, s építi a kizsákmányolástól mentes társadalmat a szocia­lizmust, kommunizmust. A kapitalizmus megszűnt , az egész világot átfogó világ­­­­i rendszer lenni és a kapita­­­­lizmus világrendszere mellett létrejött a szocializmus világ­­rendszere, s történelmi tén­­­nyé vált. Az emberiség több­ségét magába foglaló béke­övezet jött létre. Ezzel megte­remtődött a háborúk elkerül­hetőségének lehetősége, amire a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. Kongresszu­sa rámutatott, a világ emberi­ségének örömére. A proletár­nemzetköziség eszméje, főleg az utóbbi évtizedben , egész népeket meghódított. Ez­ az eszme egyre jobban szélese­dik, terebélyesedik. Megvaló­sítása jelenti a béke, a hala­dás, a jövő útját. A mai má­jus elsejét a világ valamennyi országának dolgozói a béke májusaként ünneplik. A fel­vonuló milliók a két rendszer békés egymás mellett élés el­­veinek megvalósítása mellett tüntetnek, ezért szállnak sík­ra. Tudják, hogy ezen az úton haladva teljesül az a vágyuk, hogy otthonaikat, családi tűz­helyeiket ne zúzza szét egy harmadik világháború. A bé­kés egymás mellett élés el­veinek megvalósítása hazánk minden dolgozójának is ér­deke. Ezen az úton haladva tudjuk megvalósítani szocia­lista építésünk célkitűzéseit, a további felemelkedést, a jó­létet. Most, amikor dolgozó né­pünk — megyénk lakossága is — pártunkkal, kormá­nyunkkal összeforrottan együtt ünnepli a tizenkette­dik május elsejét, méltán le­het büszke az elért eredmé­nyekre, melyeket társadalmi, gazdasági, politikai és kultu­rális téren kivívott. Azzal, hogy a hatalom kizárólagosan és végérvényesen a munkás­­osztály kezébe került. Azzal, hogy hazánk elmaradt agrár­ipari országból ipari agráror­szággá változott. Azzal, hogy megszüntette a 3 millió kol­­dus Magyarországot, és az orosz országot behálózó olyan létesítményeket alkotott — Sztálin vasmű, Kazincbarcika, Inota, a gépállomások háló­zata, állami gazdaságaink és a termelőszövetkezeti moz­galom eredményeinek képé­ben. — amiről azelőtt nem is álmodhatott. Ezért van az, hogy megyénk dolgozói az or­szág többi dolgozóihoz ha­sonlóan lelkes munkavállalá­sokkal készültek május elseje méltó megünneplésére, mint például a Tolnai Textilgyár dolgozói, vagy a nagydorogi traktorosok, termelőszövetke­zeteink stb. V_____________ Ezévi május 1. megünnep­lése, második ötéves tervünk célkitűzése, dolgozó népünk nagy nemzeti programjának megvalósítása jegyében törté­nik. Olyan program ez, mely­nek megvalósításával lerak­juk hazánkban a szocializmus alapjait, s a nehézipar elsőd­leges fejlesztése alapján a termelés szervezettségének és műszaki színvonalának eme­lésével, a munka termelékeny­ségének nagyméretű fokozá­sával, az önköltség állandó csökkentésével határozottan folytatjuk hazánk szocialista iparosítását, uralkodóvá te­gyük mezőgazdaságunkban is a szocialista termelést, lénye­gesen emeljük a mezőgazda­­sági termelés színvonalát, to­vább erősítjük hazánk vé­delmi képességét, és állandó­an növeljük a dolgozó nép anyagi jólétét és kulturális színvonalát. Ez a program mindenki számára szép célkitűzést je­lent, végrehajtása a további felemelkedéshez vezet. Örö­möt szerez fiatalnak és öreg­nek egyaránt. Ki ne örülne annak, hogy a­ második öt­éves tervben legalább 25 szá­zalékkal növekedik a munká­sok és alkalmazottak reálbére és a dolgozó parasztok pénz és természetbeni jövedelme. Van-e aki nem örülne annak, hogy a második ötéves terv­ben kétszer annyi lakás épül, mint az első ötéves tervünk­ben, vagy hogy több mint 35 százalékkal emelkedik az ál­lami kiskereskedelem, a föld­művesszövetkezetek forgalma, hogy csak egy-két dolgot em­lítsünk. A nép jóléte növelése érdekében történik az, hogy a tervben 50—52 százalékkal fog az ipari termelés növe­kedni. A nép jólétét szolgálja a műszaki fejlesztés, a mező­­gazdaság előtt álló kettős fel­adat megoldása is az, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése mellett egyidejű­leg növeljük a mezőgazdasági termelés hozamát. Minél töb­bet és minél olcsóbban ter­melünk, annál jobb, szebb és boldogabb lesz dolgozóink élete. Ezért van az, hogy az ötéves tervünk nagyszerű programja, a terv végrehajtá­sában figyelembe veszi a dol­gozók nagyszerű kezdemé­nyezéseit, aktivitását és mun­kahőstetteit. Ez a nagyszerű program csakis akkor valósulhat meg, ha nap mint nap a tervek maradéktalan végrehajtásán munkálkodunk. E nagyszerű program végrehajtását szol­gálja most pl. a tavaszi mező­­gazdasági munkák­­ időben való elvégzése. Ezért mondja ki pártunk egyik május else­jei jelszava: „Egyénileg dol­gozó és szövetkezeti parasz­tok, végezzétek el idejében és gondosan a tavaszi mező­­gazdasági munkákat, vessetek be minden talpalatnyi földet, teljesítsétek a dolgozók álla­ma iránti kötelezettségeteket ezzel erősítitek a munkás-pa­raszt Szövetséget, szabad ha­zánk alap­pillérét.“ Most a 12. szabad május elsején me­gyénk minden dolgozóját lel­kesítse ötéves tervünk nagy­szerű célkitűzése. Azt a ne­mes vetélkedést, mely a na­gyobb munkaeredmények el­éréséért kibontakozott, fej­­­lessze tovább és újabb munka hőstettekkel segítse elő saját felemelkedésének, jólétének útját. J A vállalások túlteljesítésével ünnepelnek A kajdacsi Búzakalász Ter­melőszövetkezet tagjai május elseje méltó megünneplésére megígérték, hogy a kukorica kivételével minden tavaszi növényt elvetnek. A kukori­cának 70 százalékát teszik a földbe május elsejéig. A termelőszövetkezetből telefo­non jelentették, hogy szombat estig minden tavaszi növény vetőmagját a földbe tették. A 100 hold kukoricából 70 hol­dat bevetettek. Hatvan hol­don négyzetesen tették földbe a magot. A kajdacsi Búzakalász Ter­melőszövetkezet tagjait mind­ezek ellenére sürgeti a mun­ka. S­arabolni kell a répát, a borsót, és rövid időn belül a földbe kell tenni még 30 hold kukorica vetőmagját. Ezért a szövetkezet tagjai úgy dön­töttek, hogy a hármas ün­nepet — május 1 kivételével — munkával töltik. Az ün­nepben, számítják, elvetik a kukoricát és folytatják a do­hány ültetését. Arról van ugyanis szó, hogy a megyé­ben elsőnek a kajdacsi Búza­kalász Termelőszövetkezet tagjai megkezdték a dohány­palánták kiültetését. Mintegy 10 holdon termelnek dohányt, s úgy számítják, hogy amint az idő engedi, a palántákat kiültetik. „I. osztályú“ — állapítják meg a minőségi ellenőrök, Rádóczi István, a MEFO ellenőre, Schvvarcz Jakab gyári meós és Gregor Mátyás párosító a szalagról lekerülő goyser cipők minőségét a Bonyhádi Cipőgyárban. A 1 ado­mányi Haladás Tsz 26 tagja Csehszlovákiában ünnepel hogy A ts: Nemrégen kedves vendégek­nek örvendtek a Bonyhád-ta­­dománypusztai Haladás Terme­lőszövetkezet tagjai. Csehszlo­vákiai tsz küldöttség látogatott el az említett kis szövetkezetbe. A küldöttség kérte Kovács Ig­nácot ,a tudományi tsz elnökét, viszonozzák a látogatást,­­tagok örömmel vették a meghívást és tegnap, április 29-én 26 termelőszövetkezeti tag elutazott Csehszlovákiába. A küldöttség a csehszlovákiai Udvard községben egy 11 ezer holdas közös gazdaságot néz meg. Előreláthatólag nyolc na­pot töltenek a tsz-tagok Cseh­szlovákiában. Az « b­­eszá­llít fisról Néhány nappal ezelőtt tette közzé pártunk és kormányunk a második ötéves terv irányelveit. Ez jövőnk nagyszerű táv­lata, dolgozó népünk alkotó erejének munkaprogramja. Az irányelveket követően pedig egy határozatot tett közzé a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, amely 6500 külön­féle cikkféleség árának leszállításáról intézkedik. Az árleszál­lítás, amely szervesen kapcsolódik a második ötéves terv pro­gramjához, olyan nagyméretű, hogy évente mintegy 900 millió forint megtakarítást jelent dolgozó népünknek. A leszállított árucikkek összetétele olyan, hogy 60 százaléka a városi lakos­­ság, 40 százaléka pedig a falusi dolgozók kiadásait csökkenti Erre a határozatra nem azért kerülhetett sor, mert talán felhalmozódtak az eladatlan készletek, hanem azért, mert or­szágunk, a hibák ellenére is, alapjában véve eredményesen haladt előre a szocializmus építése terén, az iparban, mező­gazdaságban egyaránt nőtt a termelés színvonala, többet és olcsóbban termelünk, mint például öt évvel ezelőtt. Az ár­le­szállítás tehát dolgozó népünk fáradtságos, áldozatkész mun­kájának eredménye, annak a gyümölcse, hogy az ipari üzemek teljesítették terveiket, végrehajtották azokat a tervfeladato­kat, amelyeket számukra a párt kitűzött, a­ mezőgazdaságban jelentősen megnövekedett a begyűjtési fegyelem és a jó munka folytán javultak a termelési eredmények. Az árleszállításnak tehát reális alapja van: a termelékenység növekedése, az ön­költség csökkenése. Ez tette lehetővé az árleszállítást és ez az alapja annak, hogy nem fogynak ki az üzletekből azok a cikkek, amelyeknek leszállították az árát. Még az országot érintő súlyos elemi csapások után is lehetőség volt az árle­szállításra és ez még inkább aláhúzza, hogy milyen reális ala­­pokon nyugszik a Minisztertanács határozata. Természetesen több közfogyasztású cikk ára változatlan maradt, nem szállították le az árát például a hentesáruknak, a zsírnak, húsnak. Ez azért van így, mert ezen a területen nin­csenek meg az árleszállításra a szükséges előfeltételek: a mező­­gazdaság nem tud előállítani akkora mennyiséget, hogy az ár­­leszállítás folytán megnövő keresletet is ki tudnánk elégíteni, és így zavarok állhatnának elő az ellátásban, e­nnek az a ma­gyarázata, hogy a még túlnyomó részben kisüzemi mezőgzda­­ságunk nem tud megfelelő mennyiséget termelni. Amilyen ütemben a mezőgazdaság rátér a nagyüzemi gazdálkodásra, olyan ütemben válik lehetőség a többtermelésre, és így min­den bizonnyal megteremtődik annak is az alapja, hogy bizo­nyos idő múlva leszállíthassa kormányunk ezeknek a cikk-­ féleségeknek az árát is. A jelenlegi árleszállítás tehát dolgozó népünk kezemun­­kájának eredménye és népünkön fog múlni az is, hogy a következő időkben mikor és milyen méretű árleszállításra kerül sor. Munkásszálló épül Szekszárdon Nemrég kezdték meg Szekszárdon, a Mészáros Lázár utcában ennek a 216 személyes munkás­szállónak építését. Az épület még ebben az évben elkészül, beköltözhetnek „tulajdonosai“ egyben építői is, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A munkásszálló építésére közel ötmillió forintot fordít államunk. A dombóvári járás feltört a második helyre A felszabadulási begyűjtési­­ verseny alakulása a legutóbbi értékelés alapján igen érdekes képet mutat. Az összevont tel­­­­jesítés alapján a paksi járás tovább növelte előnyét, a fel­­szabadulási versenyben már biztos a járás elsősége. A máso­dik helyre viszont a dombóvári járás tört fel, maga mögé uta­sítva a régóta e helyet elfoglaló szekszárdi járást. Az előző ér­tékeléskor a szekszárdi járás még fél százalékkal vezetett, most pedig már a dombóvári járásnak van félszázalékos előnye. A negyedik, ötödik és hatodik helyen nem történt vál­tozás, a bonyhádi, tamási és gyönki járás eredményeiben nem történt lényegesebb vál­tozás. A dombóvári járásban a má­jus elsejei előkészületek során igen jó munkát végeztek a be­gyűjtési dolgozók, amelyért el­ismerés illeti őket.

Next