Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

1956 JÚLIUS 22. Új futószalagok a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyárban már évek óta az a szokás, hogy június második felében két hétre leáll az üzem, ekkor mennek szabadságra a dolgozók. Ezalatt a karbantartók elvégzik a nagyjavítást hogy aztán július elején újra indulhasson a munka a szalagokon egy évig megint — a vasárnapokat, ünnepnapokat kivéve — fennakadás nélkül menjenek a gépek. Az idén azonban — különösen az aljaüzemben — mindenki nagy izgalommal várta az indulást. Hein Mária vasaló Fonyódon, Sallai Ádám javító a balatonfüredi szanatóriumban és a többiek is, a különböző üdülőkben vagy otthon, kíváncsian várták, milyen lesz a gyár mire újra bejönnek dolgozni. Tudták, hogy valami nagy dologra készülnek a karbantartók, hiszen a műhelyben már hónapok óta szorgos munka folyt, „gyártották’’ az alkatrészeket mérték, tervezték, hogy a két hétnyi, elég rövid idő alatt, már csak a gépek felszerelését végezhessék. A meglepetés nem maradt el. A régi futószalagok eltűntek az alfaüzemből, helyükbe egész más formájú szalagok kerültek. Sokan még a helyüket sem találták az első nap az új szalag mellett. De aztán Tiamar kerékvágásba zökkent a munka, az első napok lemaradása után ma már rendszeresen teljesíti tervét az üzem sőt, a minőség jobb, mint azelőtt volt. De még ma is arról beszélnek, mennyivel jobb most dolgozni, mennyivel jobb a levegő, nem olyan túl zsúfolt az üzem, sokkal áttekinthetőbb az egész üzem. A gyár előtt álló egyre növekvő feladatok megoldásához volt szükség az átszervezésre. A gyár műszaki fejlesztési tervében szerepel többek közt a gázszárításról a gőzszárításra való áttérés. A gázzal való szárítás egyrészt egészségtelen, a gáz égéstermékei rontották az üzem levegőjét. Ugyanakkor néha minőségi hibát is okozott. A gázláng könnyen megpörköli a cipőt. A futószalagon az egyes műveletek közé volt beiktatva a szárítóberendezés, tehát gyorsan kellett szárítani. Az egyes műveleteket végző cégek — és dolgozók — beosztását a szárítás is befolyásolta, ez több helyen a szalagnál túlzsúfoltságot okozott. Emellett a gáz beszerzése is körülményes volt. Most gőz fűtőtestekkel szárítják a cipőket, a futószalagok alsó része van erre berendezve. Tehát hosszabb ideig, alacsonyabb hő_ fok mellett folyik a szárítás, nincs külön szárítószakasz a szalag felső részén, így a gépeket is a műveletek sorrendjének megfelelően lehet elhelyezni. Miután az egyik szalagon a goyser-cipők gyártását kezdték meg, szükség volt arra, hogy a másikon — ahol két műszakban megy a munka — kétféle cipőt lehessen gyártani. Ezt most ikerszalaggal oldották meg, melynek egyik részén jelenleg a fekete, a másikon a barna női cipők gyártása folyik. Előnyös ez a megoldás azért is, mert így a szalagon dolgozó két műszak teljesen külön tud dolgozni, így jobban ellenőrizhető munka közben a minőség. A szalagok fölé korszerű elszívóberendezést szereltek fel, amellyel nemcsak a szárítórész levegőcseréjét oldották meg, hanem a berendezés elszívja a munka közben keletkező port, gázokat. Az új szalagok felszerelésénél nagyszerű munkát végeztek a karbantartók. Szinte teljesen a helyi, saját elképzeléseik szerint építették meg azokat, figyelembe véve a több éve folyó szalagszerű gyártás tapasztalatait Felszegi Ferenc elvtársnak a karbantartó részleg vezetőjének, a szakma kiváló dolgozójának irányításával részletekbe menően kidolgozták az új szalag műszaki megoldásait, egy-egy probléma megoldásában szinte az egész kollektíva résztvett. Újszerűen oldották meg a szalag kocsijainak felfüggesztését, s azokon lévő cipőtartó „rékák” szabályozhatóságát és még számos más problémát. A régi szalagokból csak néhány alkatrészt használtak fel, lényegében kicserélték a szalagokat. Az eredmény nem csak abban mutatkozik meg hogy egészségesebb körülmények között dolgozhatnak a munkások, egyidőben háromféle cipőt gyárthatnak a két szalagon, hanem a minőség alakulásában is. Az ikerszalagon dolgozó két műszak, a „Petőfi’’ és a „Szabadság” kör — a 86 százalékos tervvel szemben — a hónap első két dekádjában 86.7, illetve 86.9 százalékban gyártottak kereskedelmi I. osztályú cipőt. Július 18-án például a „Petőfi” körről 89.3, a „Szabadság’’ körről 90.2 százalékban került le elsőosztályú cipő. A Szekszárdi Vasipari Vállalat kiváló dolgozója Kovács József marós, a Szekszárdi Vasipari Vállalat asztalosüzemének dolgozója. Nemrég nyerte el a „Kiváló dolgozó“ jelvényt, a legutóbbi havi teljesítménye 187 százalék volt. Tizenegyedik hónapja teljesíti megszakítás nélkül a „Kiváló dolgozó“ feltételeket, az augusztus 20-i versenyben a „Szakma kiváló dolgozója“ címért versenyez. IFJÚMUNKÁSOK Felépül Bőhm János háza A márciusi árvíz a Tatarozó Vállalat több dolgozójának házát is romba döntötte. A víz még ott állt az elöntött területeken, amikor már arról beszéltek a vállalat dolgozói, hogy felépítik a bajbajutott munkatársaik házát. A brigádok vállalták, hogy árvízkárosult brigádtagjaiknak segítenek az újjáépítésnél. De mi lesz azokkal az árvízkárosultakkal, akik nem kőműves, vagy ácsbrigádban dolgoznak? — Mert ilyen is van egy-kettő. Ez a kérdés foglalkoztatta a József Attila kőművestanuló brigád tagjait. És hamarosan megszületett az elhatározás. Megbeszélték oktatójukkal, Joósz Feri bácsival, hogy ők is szeretnének segíteni az újjáépítésnél. Mivel brigádjukban nincs árvízkárosult, egy olyan dolgozó házát építik fel, akinek nem kőműves a szakmája. így esett a választás a tolnai Bőhm Jánosra, a vállalat asztalos részlegének vezetőjére. Két héttel ezelőtt ment ki a brigád Tolnára és már napok óta hirdeti egy kicsi zöld ág az új ház falán, hogy a fiatalok derekasan, becsületesen dolgoztak. Bőhm János házának már állnak a falai. Persze, a fiatalok is sokat tanultak ezen a munkán. Terméskővel falazni, elrakni a különböző méretű, bontásból eredő darabtéglákat, elhelyezni a régi ablakokat, mind olyan munka, ami majd később, segédkorukban is előfordul, aminek majd hasznát veszik. Munkájukkal meg van elégedve a háztulajdonos, de — ami ennél több — oktatójuk is. Molnár József, Tillmann József, Farkas József és Neller János ifjúmunkások az új ház ablakáthidalóját betonozzák. A legjobb ifjúmunkás március óta megszakítás nélkül tartja az első helyet a Matroszov- brigád. A brigád tagjainak nemcsak teljesítményszázaléka a legjobb, hanem valamennyien hónapok óta selejtmentesen dolgoznak. A brigád legjobb ifjúmunkása ifj. Nokk János, aki júniusban 173 százalékra teljesítette normáját, selejtmentes munkával. Ezzel már harmadik hónapja teljesíti a sztahanovista feltételeket, rövidesen megkapja az oklevelet is. A fiatal munkás az augusztus 20-i versenyben már a „Kiváló dolgozó“ jelvény és oklevél elnyeréséért küzd. A dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál dolgozó DISZ-brigádok versenyében TOLNAI NAPLÓ A „Béke" ifi brigád tört az élre Hónapok óta folyik a nemes vetélkedés a Tolnanémedi Kendergyár DISZ-brigádjai között. A két ifi tilos brigád között eddig elég egyhangú volt a verseny, mindig Mészáros Lajos „Vörös Csillag” brigádja volt az első, bár dekádróldekádra egyre jobban megközelítette eredményüket a Borza László vezette „Béke” brigád. A legutóbbi dekádban aztán siker koronázta a „Béke” brigád tagjainak igyekezetét sikerült megelőzniük a „Vörös Csillag” brigádot. A „Béke” brigád tagjainak átlagos teljesítménye 105,5 százalék volt Mészárosék 105,3 százalékával szemben. Tolnanémedi Kendergyár: Iparvágány épül a második ötéves tervben a Bonyhádi Zománcgyár részére Lapunk május 22-i számában közöltük Óvári Dezső elvtársnak, a Bonyhádi Zománcgyár igazgatójának a második ötéves terv irányelvtervezetére vonatkozó hozzászólását. Óvári elvtárs, hozzászólásában a vállalat részére rendkívüli jelentőséggel bíró iparvágány megépítésének szükségességét domborítja ki és indokolja. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Közszükségleti Tömegcikk Igazgatósága értesítette a gyár vezetőségét, hogy az igazgatóság is teljes mértékben magáévá teszi az iparvágány megépítésének jelentőségét és ennek megépítése a második ötéves terv beruházási javaslataiban szerepelt. Az igazgatóság elképzelése szerint az iparvágány megépítésére már 1957. évben sor kerülhet, az első intézkedéseket már megtették a tervek és költségvetések elkészítésére. Fiúk jelentkezzetek építőipari tanulónak! Az ÉM. 22. sz. Áll. Építőipari Vállalat (Budapest V., Irányi u. 17. sz.) kőműves és ács ipari tanulónak a pécsi és budapesti építkezésre, vasbetonszerelő tanulónak a szolnoki építkezésre szerződtet 15—17 éves fiúkat. A tanulási idő: 2 év. A tanulók 120—130 forintig részesülnek havonta ösztöndíjban, s az otthonban teljes ellátást kapnak. Feltétel: 6—8 általános iskolai végzettség. Jelentkezéseket írásban július 30-ig kérjük. A tanévkezdés szeptember hó 1. Az utazási költséget a vállalat megtéríti. Érdeklődésre bővebb felvilágosítást ad munkaügyi osztályunk. ÉM. 22. sz. Építőipari Vállalat Igazgatósága 7 1456 július 22. A nándorfehérvári győzelem napja 00 esztendeje, hogy Hunyadi Jánosnak, a híres törökverőnek sikerült Magyarország, s egyben Európa meghódítására induló Mohamed szultán hatalmas serege felett Nándorfehérvárnál (Belgrádnál) világraszóló győzelmet aratni, s ezzel mintegy 7 évtizedre nyugalmat biztosítani a veszélyeztetett országok népeinek. A győzelmes csatát megelőző időben Európa népei rettegtek a hatalmas török sereg közeledtének hírére. Mohamed, miután 1453-ban az egykori hatalmas Keletrómai Birodalom székvárosát elfoglalta könnyűszerrel tiporta le a balkáni népeket. További útjában a Duna-vonal legerősebb vára, Nándorfehérvár állott. Ide összpontosította óriási birodalmának minden erejét. Gyors győzelmet akart kicsikarni, s további hódító útjával azt is meghatározta, hogy mikor akar Budán, Bécsben, illetve Rómában ebédelni. Hogy a terve nem sikerülhetett, az elsősorban Hunyadinak köszönhető, mert ő — míg nyugaton a nagy riadalom tartott, s keresztes hadjárat szervezésről tárgyaltak — a védelem megszervezéséhez látott. A szultán június vége felé érkezett a vár alá, amelyet körülvett s a folyó felől hajóhíddal zárt el , hogy erősítést ne lehessen bejuttatni, majd hozzákezdett a falak lövetéséhez. a király a segítségadás helyett külföldre menekült, s a főurak sem adtak segítséget. A nemesi felkelés meghirdetésére egy nemes sem jelent meg a vár alatt. A pápa megbízásából keresztes háborút is hirdettek. A toborzást Kapisztrán János ferences-rendi szerzetesre bízták. Hunyadi gyújtóhatású beszédeire volt azonban szükség, hogy a nép megértse a hívó szót: a falvak és városok szegénysége tömegestől fogott fegyvert veszélyben forgó hazája megvédésére. Hunyadi nem félt a jobbágyságot hadba hívni, felfegyverezni a haza védelmére. Még az évben jegyezte fel Tagliacozzi, hogy „mindazok, akik összegyűltek, a népből valók voltak parasztok, szegény emberek, falusi papok, diákok, kolduló barátok...” Fogyatékos volt a felszerelésük, de mindnyájukat eltöltötte az elhatározás, hogy megvédik otthonukat a feldúlástól, családjukat az elrablástól. Hunyadi várt, ameddig lehetett, s közben a fölkelők képzésével foglalkozott, igyekezett őket a korabeli hadviselés módszereivel megismertetni. Amikor a szultán a külső falak lerombolása után, a biztos győzelem tudatában döntő támadásra készült, Hunyadi összekötözött s lőszerrel megrakott dereglyével a felkelők élén rést nyitott a török hajógyűrűn és a várbeliek segedelmére sietett. A várban való hősies magatartásáról Bonfini a következőkben emlékezett meg: „Hunyadi mindenhova odafutva fáradozik,s hol szavakkal, hol tettekkel, de mindenkibe bátorságot önt, a félénkeket és gyávákat korholja, a helytállókat dicséri: a legbátrabbakat példaképül állítja, s buzdít mindenkit, hogy a várost hősiesen védelmezze..., odarohan segíteni, ahol a legnagyobb bajt észleli, az ellenség sűrűjébe ront visszaveri a rárohanó ellenséget: a legjobb hadvezér és legjobb katona egyszemélyben”. Július 21-én Mohamed megsokalva az ostrom elhúzódását, nagy erőkkel rohamot indított a vár ellen. Egy ideig váltakozó szerencsével folyt a harc. A védők hősies helytállását azonban sem sikerült megtörni a diadalittas támadóknak. Sok olyan hőst említhetnénk, mint Dugonics Titusz, aki látva, hogy másképp nem bír ellenfelével, magával rántotta azt a szédületes mélységbe. Az ellenségnek a várból való kivetése után a védők harci vágytól égve kirontottak, s a futást színlelt törökök után rohantak. A szultán ezalatt otthagyva az ágyúállást — nem számítva arra, hogy Hunyadi azt elfoglalhatja — az üldözők bekerítésére indult. Hunyadi azonban elfoglalta az ágyúkat, s azokat tulajdonosaik ellen fordította, pánikot keltve a török hadban s kényszerítette őket a teljes visszavonulásra. A hazáját védelmező magyar nép szinte páratlan hősiessége világraszóló győzelmet eredményezett. Sajnos, Hunyadi a nagy diadal után alig három hétig állhatott a dicsőség tetőpontján, s váratlan halála megakadályozta a győzelem kihasználásában; nem akadt senki aki helyette átvehette volna a sikert ígérő hadjárat vezetését. Hunyadi, Zrínyi Miklós szavai szerint „minden vitéz emberek példája’’. A „törökverő” nevet a határtalan hazaszeretetén, hadvezéri tehetségén hősies magatartásán kívül elsősorban annak köszönhette, hogy bízott a népben. Turóczi krónikájában olvashatjuk: „Mohamedet, a hódítót, aki maga akart uralkodni az egész föld kerekségén ... paraszti kéz verte le, járatosabb a kapa, mint a fegyver forgatásában”. A diadalt követő évszázad urai nem tanultak Hunyaditól, nem adtak a nép kezébe fegyvert, mert féltek tőle. Ennek következménye lett a mohácsi csatavesztés és az ezt követő másfélszázados török elnyomás. KOVÁCS ANTAL. Szekszárd város díjtalan légytelenítése Egészségügyi kormányzatunk 10 , 75 százalékos Hungária Matadort juttatott városunk légytelenítésére. A légytelenítést permetezés formájában fogjuk betanított szakemberekkel elvégeztetni teljesen díjtalanul. A munkát jövő héten megkezdjük. Dobolás és hangos híradó útján fogjuk a lakosságot értesíteni arról, hogy mikor, melyik utcában permetezünk. Felkérjük a dolgozókat, a kitűzött napon minden házban legyen otthon valaki, hogy a konyha, istálló és WC bepermetezését el tudjuk végezni. A jégytelen állapot a dolgozóknak nyugalmat hoz. A háziállatok jobb fejlődése, a tehenek több tejhozama biztosítva lesz. Ezen anyag legyen kívül az összes rovarokat (svábbogár, szúnyog, bolha, poloska, stb.) elpusztítja. A melegvérű állatokra ártalmat nem jelent. Dr. Major György városi főorvos.