Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-12 / 190. szám
195« AUGUSZTUS 12. Két hét a cséplőgépnél... Ti’steledik, Bátaszék állomáson lüktet az élet, kezdődik az esti személyvonat-csoport. A váltás már megtörtént, mindenki elfoglalja helyét. Most mindenkinek kétszeres figyelemmel kell végeznie munkáját, az állomás dolgozói a vasutasnapra készülnek, emellett a dolgozók húsztagú csoportja csépelni megy a szomszédos Leperdpusztai Állami Gazdaságba Helyettük is kell dolgozni. Indul a kis csoport „különjárata", de most nem a vasúton, hanem az országúton. Rövid kis búcsú az állomáson, amolyan ünnepség-féle. Egyszerű mindennapi szavak: „Becsületes helytállást várunk tőletek a cséplőgép mellett, majd mi is helytállunk itthon." — A Zetor hamarosan a hegyek között jár. Szép a határ, az aranysárga búzatáblákat felváltotta a barna, friss szántás. Zöld kukoricatáblák, szőlők. A távolból egy cséplőgép zúgása hallatszik. Még egy kis kapaszkodó és máris a pusztán járunk. — Van-e valami változás? — Minden olyan, mint tavaly. De alig teszünk pár lépést, új épületet látunk, mellette két újabb ház épül. Két cséplőgép, elevátorral. Megérkeztünk. Mindenki elfoglalja tavalyi helyét. Szállásunk már be van rendezve. Kezdődik az első munka, a szalmazsákok tömése. Vidáman, jókedvűen folyik a munka. Előkerül a hazai, megvacsorázunk. Vacsora után még sokáig együtt volt a kis csapat, sok minden szóba került, a holnapi munka is. Közben meglátogatott bennünket a gazdaság vezetősége is. Másnap reggel ébresztő. Gépbeállítás, majd felbúgott a cséplőgép, megkezdődött a munka. Egy év után, ismét a cséplőgépnél. Estére kiszámítottuk az eredményt, 105 százalék. Mindenki meg volt az első napi teljesítménnyel elégedve, mindenki jókedvű. Este meglepetés. Egy nagy rádiót kaptunk a párttitkár elvtárstól, hogy a napi kemény munka után szórakozhassunk. Másnap a szomszédos gépnél is mozgolódás kezdődött, indult a verseny. Figyeltük a szomszéd gépet, ők is lopva-lopva felénk néztek, nehogy egyik is lemaradjon. Ebéd közben megtudtuk, hogy a másik brigád bátaiakból áll. Mindkét csapat szorgalmasan dolgozott, este Feri bácsitól, az ellenőrtől tudtuk meg, hogy az első napot holtversenyben végeztük. Másnap ebéd után a szerencse elállt tőlünk, leesett háromszor is az elevátorszíj. Aztán egyszer csak lassul a gép búgása. Mi villanymotorral dolgoztunk, a bátaiak traktorral. A transzformátor felé szaladtunk, baj van, leálltunk. „Drótosunk" (csak így hívják Jánost, a gépkezelőt), megnézi a transzformátort. Egy óra múlva tudunk indulni. Telefonálni akar, de Véménd nem jelentkezik Kerékpárral megy Véméndre, kiderül, ott sincs áram. Végre három órai állás után megkezdtük a munkát. Most már vége a versenynek, lemaradtunk. Lemaradtunk? — Szégyen lenne a vasutas brigádra! A bátai brigád félkilenc tájt abbahagyta a munkát. Itt az alkalom, gyerünk! Most kezdődött az igazi hajrá. Éjszaka volt, mikor abbahagytuk, de másnap négykor kezdünk. A vasutasok megszokták a rövid pihenőt, hiszen gyakran előfordul, hogy 30—40 órás szolgálat után 4—5 órát lehet pihenni, aztán újra indulni kell. Mindenkit érdekeltek az esti hírek. Most a Központi Vezetőség üléséről számolt be a rádió. — Gerő elvtárs az első titkár? — Meglepetés, de öröm is. Az ő vezetésével indultunk harcba a felszabadulás után a vasút újjáépítéséért. Kinevezések, jobb ruhaellátás, most mindenki ezen gondolkodik. Bizony éjfél felé járt az idő, mire mindenki elaludt. Reggel négykor ébresztő, pótolni kell a lemaradást. Mindenki tudta, hogy most vasutasbecsülettel kell helytállni és helyt is álltunk. Délre a lemaradást behoztuk. Estére már tíz mázsával vezettünk. Vasárnap is folyt a munka, nem volt pihenés. Hétfőn elbúcsúztunk a szomszédoktól, új munkahelyet kaptunk. Itt is folyt a verseny. Nem volt közvetlen versenytársunk, így az egyik napi teljesítményt másnap felülmúlni, ez volt a verseny célja nem volt könnyű feladat, most már minden reggel fél ötkor volt ébresztő. Már a második hét végefelé közeledett az idő. Az egyik nap harminc fokon felül várható hőmérsékletet jelzett a rádió, összenézett a brigád. Hosszú nap lesz ma. Aki már megreggelizett, segédkezett a konyhán. Burgonyahámozás. (Igaz, van segítsége Butti néninek Klárika és Évi néni személyében, de mi is segítünk.) Finom volt az ebéd, még a király is megnyalta volta utána az ujját. Reggeli után még nem volt olyan meleg, gyorsan folyt a munka. Egyik a másikat biztatta: „Hadd menjen!" „Mindent bele!“ — Eredmény: Délig 90 százalékra teljesítettük a napi normát. A jó ebédhez jégbehűtött sört kaptunk, utána egy óra pihenő, majd vidám nótaszóval dolgoztunk délután. Szaporodtak a tele zsákok. Estére az eredmény: 168 százalék. Másnap segítséget kért a gazdaság egy szerelő cséplőgéphez, négy vasutas odament, de a teljesítmény nem csökkent. Alig vettük észre, már az utolsó napokhoz érkeztünk. A búcsúzásnál ott voltak a gazdaság vezetői. Nemes elvtárs szavaira sokáig emlékszünk majd: „A vasutas dolgozók munkája nem könnyű, de itt is bebizonyították, hogy a mezőgazdaság legnehezebb munkájában is megállják a helyüket. Az a munka, amit itt végeztek, becsületére válhat annak is, aki mindig a mezőgazdaságban dolgozik. Külön dicséret illeti Bodony János elvtársat, aki a környék legszebb szalmakazalját rakta.“ — Majd kérte a brigádot, hogy az a kapcsolat, ami a gazdaság és Bátaszék állomás dolgozói között megszületett, tovább erősödjék. A brigád nevében Simon György elvtárs mondott pár szót, majd 7 óra után pár perccel Zetorunk már ismerős úton vitt bennünket haza, régi munkahelyünkre. Másnap egy új brigád indult a gazdaságba, mi pedig elfoglaltuk régi munkahelyünket, hogy itt is teljesítsük a vasutasnapra tett vállalásainkat. Pásti József Vorosilov így határozza meg az Irodalmi újság Vorosilov életmunkáját. Vízszintes: 1. A vízszintes 56. folytatása. 13. Kínzó betegség. 14. Ezt szidjuk, ha rossz a kenyér. 15. Nem, németül. 16. Ismert költő. 18. Német filmek végén olvasható. 20. Meggyőzéshez alkalmazzuk. 23. O. O. M. 24. Belülről teper le! 25. Bútor névelővel (a negyedik kockába két betű). 28. Azonos mássalhangzók. 29. A vízszintes 1. folytatása. 30. Szignál. 31. Menjetek latinul. 32. Felserdülnek. 33. A vízszintes 52. utolsó betűje. 34. Kutyanév. 35. Női név. 36. Izgató. 39. E. K. I. 40. Itt folyik a Dráva. 43. A legegyszerűbb gép. 45. Azonos mássalhangzók. 46. Okozat előzménye. 47. Birkahang. 48. Hosszú ideig. 50. Művészi alkotás. 52. Kosevoj másik neve. 54. Kötést tesznek rá. 56. A fősor kezdete — már Ht fordítva áll. 58. A függőleges 19. folytatása. Függőleges. 2. Új gyár építésénél sokat alkalmaznak. 3. Cipel — fordítva. 4. Esetleg. 5. Háziállat. 6. Égitest. 7. Ötszáz római számmal. 8. A máj váladéka. 9. Csodálkozás. 10. Mezőgazdasági szerszám. 11. Férfifüggőleges 22. folytatása. 17. A függőleges 15. folytatása. 19. A vízszintes 29. folytatása. 21. Ma nem divat. 22. A vízszintes 58. folytatása. 26. Rangjelzés. 27. Mersehang. 31. Kóstol. 37. Libahang. 38. Énekhang. 41. Lejjebb. 42. Vukovár belsejében található. 44. Piszok. 47. Kifoszt (betűhiánnyal). 49. K. E. A. 50. Istennő latinul, de fordítva. 51. A függőleges 4 keverve! 53. Tél keverve! 55. Helyhatározó rag. 57. Lángol, ékezethibával. 59. Kén vegyjele. TOLNAI NAPLÓ „Olcsóbb“ — és mégis drágább Ez évben új cipőfajta gyártását kezdték meg a Bonyhádi Cipőgyárban, a férfi goyser cipőt. Az új gyártmány bevezetésével úttörő munkát végzett a gyár, teljesen gépesítve állítja elő azt a cipőfajtát, amit eddig az országban csak kézműipari módszerrel gyártottak. Az új cipőfajta tartósabb, jobb és nem utolsósorban olcsóbb , mint kézműipari. Az új cipők éppen akkor jelentek meg az üzletekben, amikor május 1-ével leszállították az árakat, így például a duplatalpú, elsőosztályú goyser félcipő ára is a korábban megállapított 375 forintról 325 forintra csökkent. A gyár tovább bővíti a goyser-cipők választékát, megkezdték e cipők gyártását bőrtalp helyett mikroporózus gumitalppal. Az új, gumitalpú cipő szebb mint a másik. És ami nem megvetendő, előállítása kevesebbe is kerül. A mikroporózus talp ugyanis olcsebb, mint a bőrtalp, kevesebb munka is van vele. A gyár által elkészített — és a felsőbb hatóságok által jóváhagyott — árverés szerint önköltsége 8 forint 73 fillérrel alacsonyabb, mint a bőrtalpú goyser-cipőé. Ez az árverés szolgál egyébként alapul a gyártmány fogyasztói árának megállapításánál. És itt jön, ami érthetetlen. Az új mikroporózus talpú goyser cipőkre 20 forinttal magasabb, 345 forintos árat bélyegeznek a gyárban. Az árhatóság ugyanis ennyiben állapította meg az új cikk árát. Önköltsége tehát közel kilenc forinttal alacsonyabb, mint az ugyanolyan, de bőrtalpú cipőé, fogyasztói ára pedig 20 forinttal magasabb. Meg kell jegyezni még azt is, hogy ebben az évben az üzem már nem gyárt bőrtalpú goyser-cipőt, hanem csak mikroporózus talpút. Az árleszállítás utáni napokban, a Szabad Nép május 9-i számában jelent meg Rubinyi Pál, a Belkereskedelmi Minisztérium pénzügyi és árfőosztályának vezetőjének cikke: „Biztosítani kell a szilárd fogyasztói árakat” címmel. Idézünk a cikkből: „Fontos intézkedések történtek, hogy az árleszállítás az ezentúl forgalomba kerülő cikkeknél is érvényesüljön. A minisztérium ármegállapítással foglalkozó szervei gondosan felülvizsgálják minden újonnan gyártásra kerülő cikk adatait, figyelembe veszik a hasonló cikkek árát — jelen esetben a leszállított árakat — s azokkal arányosan állapítják meg az új fogyasztói árakat.” Majd a cikk megemlíti, hogy a múltban megtörtént, hogy kisebb változtatásokkal hoztak forgalomba „új” cikkeket, magasabb árakon, ezentúl véget kell vetni e káros gyakorlatnak. Az Országgyűlés legutóbbi ülésén — egy interpellációra válaszolva — hasonló szellemben nyilatkozott a burkolt árdrágítás ellen a belkereskedelmi miniszter is. Helyes lenne ha az ármegállapítással foglalkozó szervek figyelembe vennék mindezeket. JANTNER JÁNOS 7 Vasutasnap előtti hétköznap Dombóváron * Új szerelvény érkezett. Az állomás legjobb tolató és gurítóbrigádja, Szálkai István DISZ brigádja megbeszéli, hogyan tudják a leggyorsabban szétrendezni a szerelvényt. A brigád tagjai most kapták meg a „Kiváló dolgozó kitüntetést." Általában 8—900 tonnával közlekedett nemrég ez a Dombóvárról Ferencvárosba induló irányvonat. A vasutasnap tiszteletére indított ünnepi műszakban vállalták az állomás és a fűtőház dolgozói, hogy állandóan ezer tonnán felül közlekedtetik. A vonat indulásra kész, 52 kocsit visz Ferencvárosba. Közel másfélszer annyi kocsit javítanak meg naponta az élüzem Dombóvári Fűtőház kocsijavítói, mint tavaly augusztusban. Gyakran végeznek olyan javításokat is, amit különben a sokkal jobban felszerelt járműjavítókban kellene végezni. Képünkön Slavati István és Sárosi László lakatosok az egyik megrongálódott kocsi vonórúdját javítják. Új jugoszláv faszállítmány érkezett az ötszörös élüzem MÁV Fatelítőüzembe. Tölgyesi János rakodóbrigádja gyorsan és szakszerűen végzi a fa kirakását.