Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-09 / 58. szám
TÓI M sn 4 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSP.Á.ST. ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR Dallal, virággal, ajándékkal köszöntötték az üzemek női dolgozóit Nem felvonulásokkal, nagyüzemi gyűlések megtartásával emlékeztek meg az üzemekben hivatalokban a női dolgozókról. Vidám dal, egy kis tavaszi virágcsokor, vagy éppen szerény ajándékcsomaggal kedveskedtek az üzemek vezetői. S ez a kedvesség, ez a megemlékezés jólesett a szorgalmas üzemasszonyoknak. A Tolnai Pamutszövő Vállalatnál A Nemzetközi Nőnapon a szakszervezeti bizottság meglepetést, kellemes perceket szerzett a gyár női dolgozóinak. Műszakváltáskor az egyes munkacsapatok részére egy-egy cserepes virágot ajándékoztak. Nem felejtkeztek meg az adminisztratív munkát végzőkről sem. A délutános műszakban dolgozók a munkateremben helyezték el a virágokat. A kedves ünnepségen közel ötszáz női dolgozóról emlékeztek meg. A Tolnai Selyemfonógyárban Délben, ebédidőkor az üzemi rádión keresztül közvetítettek műsort a gyár női dolgozóinak. Dalt küldtek az anyáknak, a lányoknak. Már elmúlt jóval az ebédidő, de még mindig közvetítették az ajándékműsort, a munkateremben pedig arról beszéltek, hogy nem felejtkeztek meg róluk, a gyár női dolgozóiról sem. A szekszárdi sajtérlelőben az ebédszünetben emlékeztek meg a Nemzetközi Nőnapról. Hász István üzemvezető néhány mondatban méltatta a nap jelentőségét, majd a vezetőség ajándékát, egy-egy csokor hóvirágot adott át a munkásnőknek. A Szekszárdi Nyomdában kellemes meglepetéssel kedveskedtek az üzem vezetői a nődolgozóknak. Reggel, munkakezdéskor már mindenki ott találta munkahelyén a kis szalaggal átkötött ajándékcsomagot, mellette névre megcímzett üdvözlőlapot. fl kereskedelem hírei A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya március 15-re az egész megye területére megállapította az üzletek záróráit. A nemzeti ünnep napján, március 15-én az összes áruházakra és üzletekre, beleértve a Vendéglátóipari Vállalat üzemegységeit is, a szokásos hétköznapi zárási és nyitási időpontok érvényesek. Ettől eltérő semmiféle korláto sás nincs. * Férfiak ne olvassák következő hírünket, mert ebben a megye sörellátásáról van szó. Ebben a hónapban 19.000 hektóliter sör áll a fogyasztóközönség rendelkezésére, amely megfelel a tavaly márciusi mennyiségnek. Újdonság viszont az, hogy számos külföldi sörfajtát is forgalomba hoznak a megyében. * A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete a Szabadságszálló nagytermében március 9-én, szombaton este bált rendez. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOMBAT, 1951. MÁRCIUS 9. Érdekességek a Tolna megyei halgazdaságban Még a tapasztalt halászok is ritkán látnak olyan különleges torzszülött pontyokat, mint amilyenekre itt akadnak néha a haltenyésztők. Ha pontyot képzel maga elé az ember, először is legtöbbször nagyméretű szája ötlik az eszébe. Mert a pontyokra, akár a házsártos öregasszonyokra, a nagy száj jellemző. ■ v'.’t '■ [UNK] [UNK] Azok a haltenyésztők, akik rábukörvendetes hírt közölhetünk a kereskedelmi dolgozók fizetésének s kántak egy-két olyan pontyra is. emelkedéséről. A megye kereskedelmi dolgozóinak béralapját 14 százalékkal megemelték, s az így jelentkező többletet azok fizetésének emelésére használják fel, ahol ez a legindokoltabb. A magasabb bérek már a következő fiztéseknél érvényesek, sőt január elsejéig visszamenőleg is kifizetik, amelyiknek csupán borsónagyságú kis nyílás volt a szája helyén már tudják, hogy még a pontynak sem minden esetben nagy a szája. Ezek a különleges pontyok a nagyszájúaktól eltérően apró, csökött testű, vézna halacskák maradnak. Kicsiny szájukkal csak apró rovarokat, lárvákat és moszatokat tudnak magukba szívni. Ezek a kevésszámú különlegességek észrevétlenül zavart ijedtséggel úszkálnak a nagy szájjal megáldott testvéreik között. Az egyik teleltetőben apró ragadozó halak élnek és vérmes reményeket táplálva várják a tavaszt. Április első hetében, amikor a teleltetőkből kikerülnek a tavakba a nemes halak, nagy feladat vár majd ezekre a ragadozó halacskákra. Minden tóban, amelyben piaci halakat tenyésztenek, megjelenik belőlük egy-kettő és kíméletlenül felfalja a vadvizekből beszivárgó, silány, korcs halakat. „Rendőrhalaknak“ is szokták eléggé találóan nevezni a szakmában ezeket a halacskákat. Nélkülük nem lehetne egészséges, nagy halakat tenyészteni. Ötvenhat tó, 1000 kataszteri holdinyi tóterülettel, vagy ahogy mondják „víztükörrel’1 áll készen a teleltetőkből kikerülő halak részére a megyében. Ahogy tervezik, 30—35 vagon hal kerül az idén piacra ezekből a tavakból. A zeneiskola tanári hangversenye Csütörtökön este hét órai kezdettel jól sikerült hangversenyt rendeztek a zeneiskola tanárai a zeneiskola hangversenytermében. A hangversenyen közreműködtek: R. Bogdár Edit* hegedű, Füzessyné Markovic Erzsébet zongora, Paálné Falus Ed. ének. Polgár Margit zongora és Sántha Jenőné zongora, valamint a Szülői Munkaközösség részéről dr Erdélyi János hegedű és dr. Zoltán Vilmos cselló. A hangversenyen Mozart, Liszt, Mendelssohn, Schubert Schumann, Chopin Gluck, Stradelli és Corell művek szerepeltek. A szereplő tanárokat feltétlen dicséret illeti napi munkájuk után vállalt lelkiismeretes felkészülésükért hogy szórakozást nyújtsanak városunkban azoknak akik a komoly hangversenydarabok kedvelői. Újra megkezdték a födémbélések gyártását a dombóvári cementáruipari üzemben A Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári üzemében is nagymértékben visszavetették a termelést az októberi ellenforradalmi események. Nem az üzem dolgozóin múlott, hogy csökkent a termelés, ők októberben —novemberben is szinte valamennyien bejöttek az üzembe dolgozni. Inkább az anyagellátással voltak bajok. Hónapokon keresztül nem kapott az üzem elegendő cementet és kavicsot. A munkások egy részét kénytelenek voltak elbocsátani, több dolgozót pedig — 50 százalékos fizetéssel — szabadságra küldtek. Csak a legfontosabb gyártmányok, a bányaékek gyártását tudták folytatni. Az anyagellátás javulásával újra visszatér a régi kerékvágásba az élet az üzemben. Az elmúlt napokban újra megindult a munka a II-es telep födémbéléstest gyártó üzemrészében is. Behívták munkára az összes szabadságolt dolgozót, sőt új munkásokat vettek fel. Az üzem már naponta mintegy ezer darab födémbélés elemet gyárt, ezenkívül készítenek naponta háromezer bányaéket is. Úgy számítják, hogy ebben a hónapban már elérik az október előtti termelési szintet. Új áramfejlesztő agregátor Az elmúlt hónapokban komoly nehézséget okozott a Bonyhádi Zománcgyárban az áramhiány. Hosszú hetekig az akadályozta a normális termelés helyreállítását, hogy az Áramszolgáltató Vállalat nem tudott elegendő áramot a gyár rendelkezésére bocsátani. De nem csak az októberi események után voltak ilyen nehézségek, hanem máskor is előfordult, hogy néhány órás áramszünet megbénította az üzem munkáját. A vállalat most beszerzett egy 100 kilowatt teljesítményű, Dieselmotoros agregátort, a gép felszerelését már meg is kezdték. Az üzem egyébként a hálózati áramot használja, de ha itt zavar, fennakadás fordul elő, percek alatt be tudják indítani a saját áramfejlesztőt, így áramszünet nem akadályozhatja majd a termelést. Április 1-ig elkészülnek az új kócgépsor felszerelésével a Dunaföldvári Kendergyárban A Dunaföldvári Kendergyárban újabb építkezés kezdődött az elmúlt évben. Új, korszerű gépek érkeztek Csehszlovákiából, ezeket szerelik fel, építik be. Nem csak a gépeknek építenek itt vasbeton alapot, hanem az egész üzem padozatát is lebetonozzák. A több gépből álló kócgépsor felszerelése már befejezéshez közeledik, több gépnél már a bejáratásnál (egyelőre üresen) tartanak. Április 1-ig teljesen elkészülnek a kócfeldolgozó gépek felszerelésével, ekkor helyezik üzembe a gépsort. Még ebben a hónapban megkezdik a kenderturbina felszerelését is. 1500 dolgozó paraszt panaszát vizsgálják a paksi járási tanácsnál zottsággal karöltve kiadta az utasítást, hogy pontos kimutatást készítsenek, ki, mikor és milyen alapon vált meg attól a földtől, amit most kér vissza. A kimutatások már el is készültek. Ezekből kitűnik, hogy a paksi járásban mintegy 1500 dolgozó paraszt vélt, vagy jogos panaszát kell megvizsgálni és orvosolni a közeljövőben. A járási tanács mezőgazdasági osztálya egyenként vizsgál meg minden panaszt, ha kell a helyszínre utaznak, hogy igazságosan és a törvények szerint döntsenek egyik, vagy másik kérdésben. Úgy osztották be a munkát, hogy egyszerre négy község dolgozó parasztjainak a panaszát vizsgálják meg és mindjárt javaslatot tesznek a végrehajtóbizottság felé, aki majd pontot tesz a vitás földügyek végére. Arról van szó ugyanis, hogy végső soron a járási tanács végrehajtó bizottsága illetékes eldönteni, hogy ki, mikor és mennyi földet kap vissza. Amint Lakos József elvtárs szerkesztőségünket tájékoztatta, nagyon sok dolgozó paraszt van a járásban olyan, aki jogosan kéri vissza földjét s valamilyen úton-módon találnak lehetőséget arra, hogy a jogos panaszokat orvosolják. Persze az 1500 dolgozó paraszt között akad olyan is, akinek a kérése nem jogos, vagy csak részben jogos. Ilyen esetekben a törvények alapján, a lehetőséget figyelembe véve, elintézik az illető panaszát. Ha pedig a kérése nem jogos, megmondják, hogy jogtalan kérést semmiképpen sem orvosolnak. A munka még folyamatban van. De biztosra vehető, hogy a rendeletben megszabott határidőre minden vitás földügyet elintéznek a paksi járásban. Ezt annál is inkább lehet remélni, mert a termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztok vitás földügyeit is szinte kivétel nélkül elintézték a járásban a megszabott határidőre, február 28-ra. Nagy a sürgés-forgás ezekben a napokban a paksi járási tanács mezőgazdasági osztályán. A járás községeiből egymásután érkeznek a dolgozó parasztok, hogy előadják vélt, vagy jogos panaszukat az elmúlt években végrehajtott tagosításokkal és földügyekkel kapcsolatosan és várják, hogy panaszukat orvosolják. A járási tanács mezőgazdasági osztályán az említett ügyek intézése tervszerűen folyik. A járási tanács mezőgazdasági osztály vezetője, Lakos József elvtárs, minden községi tanácshoz a végrehajtóbi- AMIKOR valaki bemegy valahol egy ruhaüzletbe vásárolni, ritkán gondol arra, honnan is származik a ruha. Jobbára azt gondolják, hogy az öltöny a ruhagyárban születik meg és egészen természetesnek veszik, amikor a kereskedő ezt mondja: — E?t szíveskedjék megvenni kérem. Ez egy nagyon kitűnő anyag, ötven százalékos gyapjú (vagy tiszta gyapjú). Az igaz, hogy az öltöny a ruhagyárban ölt testet, azonban nem ott születik meg. Nem is a textilgyárban, hanem kint — a legelőn. Igen. A kint legelésző juhokat fosztják meg bundájuktól évente kétszer és innen indul el a gyapjú arra az útra, amelyen idővel ruha lesz belőle. A köztudatban általában az szerepel, hogy megyénk egyes részein kitűnő borok teremnek. Arról viszont kevesen tudnak, hogy tekintélyes mennyiségű juh legelész az egyéb művelésre nem alkalmas, gyenge termőképességű domboldalakon. A Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalatot is csak kevesen ismerik. Ezért elmondunk egyet-mást, ahogyan hallottuk, hogyan is, mi is folyik a Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalatnál. Kezdjük talán azzal, hogy túllépi a megye határait, ugyanis hat gazdasága van Tolna, hat pedig Baranya megyében. Amikor tehát a felettes szervtől mondjuk, lejön valaki ellenőrizni a juhok helyzetét ,,bejárhatja Tolnát—Baranyát”. A VÁLLALAT legelő- és földterülete 13.000 hold, amelyen 30.000 darab birkát terelget 60 juhász, 500 jut egyre-egyre. Tévedésbe esik az is, aki azt hiszi, hogy a juhászokat magastetejű kalapban, cifra subában lehet látni. Elviselődtek eltűntek már ezek a ruhadarabok. Esőköpenyt, csizmát kapnak — könnyebb viselet a szűznél. Viszont, mint hajdani elődeik, értik mesterségüket. A hatvanból 17 juhász kapott eddig munkérdemérmet, érdemrendet. A szakma, kiváló dolgozója például Papp István hőgyészi juhász, Hantos Ignác tárkányi brigádvezető, Illés Domokos tárkányi juhász és még jónéhányan. És munkájuk eredménye? A múlt évben a vállalat 139.700 kiló zsíros gyapjút adott le, amely megfelel 43.200 kiló mosott gyapjúnak — 13 százalékkal többet az előirányzottnál. 4600 juhról hat kilónál több gyapjút nyírtak le, a tervezett nyírási átlag ugyanakkor 4,18 kiló volt. Azonkívül a termelt gyapjú minősége országos viszonylatban a legjobbak közt szerepelt. Mint szaknyelven mondják, a leadott gyapjú nagy százaléka A/AA, vagyis átlagos minőségű volt a Könnyűipari Minisztérium és a Gyapjúminősítő Intézet megállapítása szerint. A MINŐSÍTÉS a következőképpen történik. Minden juhász nyájából vesznek gyapjúmintát, különböző vizsgálatoknak vetik alá — ezt hívják előbecslésnek. Azután, amint a beszállított gyapjút megmosták, újból megvizsgálják. Elbírálás alá esik a gyapjúszál hosszúsága, minősége — és még azon felül néhány egyéb feltétel, ezek szerint állapítják meg, hogy a gyapjú „fésűs”, azaz finomabb, illetve ,,fésülhető” vagy durvább. Tehát már innen indul el, milyen lesz egy ruhaanyag minősége. A gyengébb minőségű gyapjút, ami a hasról, a lábakról lekerül, posztóanyagként dolgozzák fel. A Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalatra még jellemző, hogy túlnyomórészben ürüket tartanak, mert azokról több jobb minőségű gyapjút lehet lenyírni, három évi tartás után meghizlalják őket és úgy adják el exportra jelentős tételekben szállítják Franciaországba. KI HINNÉ, hányféleképpen lehet a birkát értékesíteni? Egyszer a gyapjút, azután mint húst — igen keveset: külföldön az ürücomb — a bundád a Panofix dolgozza fel és szállítja külföldre, a juhbélből pedig hegedűhúrt készítenek. Lám, mennyi haszna van a juhtartásnak. Megyénk lassan már felveszi a versenyt az alföldi nagy, juhtenyésztő hagyományokkal rendelkező megyékkel is, íme, itt születik meg tulajdonképpen a ruha. Ahonnan a ruha elindul...