Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-08 / 211. szám

ELET. ■* Részjegyalap növeléssel készülnek földművesszövetkezeteink a IV. Országos Kongresszusra A SZÖVOSZ Igazgatóságának fel­hívása alapján mind több és több földművesszövetkezet kapcsolódik be a földművesszövetkezetek IV. Orszá­gos Kongresszusa tiszteletére indított részjegyalap növelési mozgalomba. Földművesszövetkezeteink között újjáéled, szélesedik a versenymozga­lom. Egymást túlszárnyalva egységes a törekvésük, hogy elért eredmé­nyeik kibővítése mellett a sokoldalú szövetkezeti munka „vadhajtásait’’ a kongresszusig lenyesegessék. Ez tükröződött többek között a sárszentlőrinci földművesszövet­kezet vezetőségi ülésén is, ahol több fontos kérdést érdemben tárgyaltak. A többi között megvitatták a részjegy befizetés helyzetét. Kiderült, hogy az 592 földművesszövetkezeti tag közül 224 csak részben fizette be részjegyét, s hogy e téren keveset foglalkoztak a tagsággal. Ezért elhatározták, hogy a veze­tőség megjavítja kapcsolatát a tagsággal és a földművesszövet­kezet dolgozóival közösen min­den tagot meglátogatnak, elbe­szélgetnek velük a szövetkezet eredményeiről, a­­ szövetkezet munkájáról. A beszélgetések során meggyőző munkával biztosítják egyrészt a hát­ralékok befizetését, másrészt új rész­jegyek jegyzését. Elmondták, hogy a szövetkezet egy év alatt (1956-ban) annyi vásár­lási visszatérítést fizetett vissza tag­jainak, mint a 10 év alatt befizetett részjegybefizetés volt. * Az új üzletrészekből a szövetke­zet kisebb beruházások elvégzé­sét is tervbe vette. A szikvízüzemhez villanymotort akar­nak beszerezni és kisebb tatarozási munkákat elvégezni. Emellett a földművesszövetkezet tagsága közé beszervezik azt a 65 csa­ládot, akik még nem tagjai a földmű­vesszövetkezetnek. A részjegyalap növelési és tagszer­vezési munka sikeres elvégzéséhez a személyes példamutatásról sem feled­keztek meg. A földművesszövetkezet vezető­ségi tagjai és összes dolgozói mindannyian 50—100 forintos új részjegyet jegyeztek. Juhász István és Varga Ferenc igaz­gatósági tagok 100—­100 forintot, Ha­­lik István felügyelőbizottsági tag 150 forintot jegyzett. Több igazgatósági tag még a család tagja részére is kért egy-egy részjegyet. Ugyanakkor tag- és részjegyzési versenyre hívták ki a kajdacsi föld­­művesszövetkezetet. A kajdacsi föld­művesszövetkezet viszont nem akar lemaradni a versenyben, amit mutat az is, hogy a méhész szakcsoport tagjai mindannyian jegyeztek 1—1 darab 50 forintos üzletrészt. Hasonló a helyzet a bölcskei föld­művesszövetkezetnél is. Itt minden vezetőségi tag 2—2 új üzletrészt jegyzett. Bognár János igazgatósági tag három részjegye mellé még kettőt jegy­zett. A dunaszentgyörgyi földműves­szövetkezetnél a földművesszö­vetkezet dolgozói termelési érte­kezleten felajánlották, hogy az év végéig egyenként 800—800 Ft értékű üzletrészt jegyeztetnek a földművesszövetkezet tagsága körében. Ők maguk is egy-két új részjegyet (üzletrészt) jegyeztek. Az elmon­dottak mellett a cikkben megnevezett földművesszövetkezetek vezetőségei felháborodottan tiltakoztak az ENSZ ötös bizottságának hazug jelentése ellen, s táviratukban követelték, hogy az ENSZ a „magyar ügyet” ve­gye le napirendjéről. Orbán János Az összevont vezetőségi ülések tapasztalatairól E hó folyamán zajlanak le földművesszövetkezeteinknél az igazgató­­sági ülések. Néhány igazgatósági ülésről mondjuk el tapasztalatainkat. Az igazgatósági ülések fő napirendje az MSZMP agrártéziseinek megvitatása és a tézisekből eredően a földművesszövetkezetek feladatai. Az a tapasztalatunk, hogy több helyen az igazgatósági elnökök nem készülnek fel megfelelően a tézisek ismertetésére, és nem tudnak meg­felelő javaslatokat tenni az igazgatósági ülésre, hogy a szövetkezet tulaj­donképpen milyen formában akarja elsősegíteni a mezőgazdasági termelés fellendítését, fejlesztését. Nagyszékelyben az igazgatósági elnök beszélt ugyan a mezőgazdasági tézisekről, de csak kiragadott egypár feladatot és főleg a szerződéses ter­meltetésről beszélt, elmondotta, hogy milyen keretszámot kapott szerző­déskötésre. Nagy­székely­ben pedig van lehetőség különböző egyszerű tár­sulások szervezésére, bizonyítja ezt az , hogy a szövetkezeten kívül ala­kult a tavasszal is két egyszerű társulás ,illetve szakcsoport vetőburgo­nya és vetőmagkukorica termelésre. Van ott még terület és gazdák is, akik érdeklődnének különböző társulások iránt. Az igazgatósági ülés vitájából is meg lehetett állapítani, hogy van érdeklődés, de különösen a gépi munkára való társulás szervezése sürgető már, amire fel is hívták az igazgatósági tagok az elnök figyelmét, sürgősen vegye fel a kapcsolatot a gépállomással, hogy az őszi munkát gépi erővel tudják elvégeztetni. A részjegyalap növelésével helyesen foglalkoztak és példamutatóan s az igazgatósági tagok mindjárt le is jegyeztek. Az igazgatósági elnök 150 forintot, a felügyelőbizottsági elnök, Oláh István 200 forintot, Szilvás Ferenc igazgatósági tag 100 forintot, Németh Zoltán könyvelő 150 forintot és így a többi igazgatósági tagok is hasonló példával jártak elő. Ezek után bátran mehetnek a tagsághoz célrészjegyet jegyeztetni, mert az ő példá­juk nyomán biztosabb eredményt tudnak elérni. A célrészjegyből be­szedett összeget az italbolt pult vásárlására fordítják. A kocsolai igazgatósági ülésen helyesen beszélték meg a mezőgazda­­sági feladatokat és elhatározták, hogy különböző magvak termesztésére egyszerű társulást hoznak létre és a szerződéses termeltetésbe is igyekez­nek bekapcsolni a földművesszövetkezet tagjait minél nagyobb számban. Mórágyon az igazgatósági ülésen elhatározták, hogy szövetkezet kere­tén belül állattenyésztési és növénytermelő társulást hoznak létre. A részjegyalapok növelésére példamutatóan jegyeztek az igazgatósági tagok,­­ valamint elhatározták, hogy felépítik a kuglipályát Mórágyon. A felme­rülő munkadíjat teljes egészében célrészjegyre ajánlják fel. Ehhez 28-an csatlakoztak, akik részt vesznek a kuglipálya építésében. A célrészjegy összegéből meg kívánják javítani a szövetkezet daráló­ját, hogy minél előbb használható legyen. Javasoljuk a földművesszövetkezetek igazgatósági elnökeinek, hogy ahol még nem tartották meg az igazgatósági üléseket, ott alaposan ké­szüljenek fel, különösen a mezőgazdasági tézisek ismertetésére tegyenek javaslatot szövetkezeteiknél milyen lehetőségek vannak a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Akkor nagyobb lehetőséget tudnak adni a vitára és eredményesebben tárgyalják meg a tézisekből reánk eső feladatot. Szita néni újra földművesszövetkezeti lesz tag A szakályi földművesszövetkezet bolt­jában nem nagy a forgalom, ugyanis zárás előtt nincs sok vevő.­­ Tudja, nálunk reggel van nagy forgalom, mert akkor hozzák a tejet a csarnokba, ahova a község minden ré­széből eljönnek, így aztán mindjárt be­vásárolnak és úgy mennek haza, így most már érthető az üres vevő­­tér, melyben rajtam kívül még vagy hárman vannak. Ott állt mellettem Szita néni, s a­­ fejkendők között válo­gat. Elmondta nekem, hogy ők már régen szövetkezeti tagok voltak, vagy három éve, Regölyben. Onnan aztán átjöttek ide és még nem jelentették át őket. Felvilágosításomat szívesen vette és megígérte,­­hogy beszélni fog férjé­vel és átiratkoznak a szakályi földmű­vesszövetkezetbe, ahonnan kérnek vá­sárlási könyvet, amelybe aztán beírhat­ják a vásárolt ár értékét. Sz. J. >• fsz­őcsényiek versenyfelhívása Mint ismeretes, a SZOVOSZ mozgalmat indított a 100 millió forintos részjegy eléréséért. Az augusztus hónapban megtartott földművesszövetkezeti igazgató­­sági elnökök megyei értekezletén megyénk is csatlakozott a versenymoz­galomhoz. E munka sikere érdekében minden földművesszövetkezet meg­kapta a részjegy keretszámát, melynek időbeni teljesítése elősegíti a moz­galom eredményét. Az igazgatósági elnökök értekezlete óta számos föld­művesszövetkezetnél már kibővített vezetőségi üléseket és aktíva értekez­letet tartottak ennek érdekében, ahol megtárgyalták a szövetkezetre há­ruló feladatok megoldásának lehetőségeit. Augusztus hó 23-án az őcsényi földművesszövetkezet dolgozói és vezetőségi tagjai is megtárgyalták a SZÖVOSZ Igazgatóságának felhívá­sát a részjegyalapok növelésével kapcsolatban. A szövetkezet dolgozói megértették a mozgalom jelentőségét és csatlakoztak a Nógrád megyei földmű­ve­sszövetkezetek versenyfelhívásához és a földművesszövetkeze­tek IV. kongresszusa tiszteletére versenyre hívták a megye összes föld­művesszövetkezeteit az alábbi feltételek alapján: Vállaljuk, hogy a földművesszövetkezetek IV. kongresszusa tiszte­letére december 1-ig minden földművesszövetkezeti tagnak átlag 80 forintos részjegye lesz és így összesen 18 530 forinttal növeljük az 1956 december 31-i részjegyalapot. A vállalás teljesítése érdekében minden földművesszövetkezeti dol­gozó és­ vezetőségi tag legalább egy 50 forintos célrészjegyet jegyez, mert tudjuk, hogy a példamutatás a felvilágosító munkánál igen fontos. A boltok kirakatain keresztül és szóbeli agitációval tudatosítjuk a vásárlási visszatérítéseket, név szerint ismertetjük azokat a szövet­kezeti tagokat, akik a múlt évben is jelentős összegű visszatérítést kaptak. A tervet felosztottuk a dolgozók között és így az igazgatósági tagokat is beleszámítva, mintegy 600 forint részjegy befizetése esik egy-egy dolgozóra és igazgatósági tagra. A felbontott terv teljesítését minden dolgozó vállalta, melyet elsősorban a szövetkezeti tagok által a második részjegy lejegyezte­tésével a 20 forintos részjegyek kiegészítésé­vel, valamint új tagok beszervezésével kívánunk elérni. A legjobb ered­ményt elérő dolgozókat jutalmazásban részesítjük. A verseny rendszeres és végleges értékelésére a MÉSZÖV Szövet­kezetpolitikai Főosztályát kérjük meg. ÖCSÉNYI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE ÉS DOLGOZÓI * A MÉSZÖV és a Szakszervezeti T. B. helyesnek tartja az őcsényiek felhívását és javasoljuk minden földművesszövetkezetnek, hogy tárgyalják meg, s csatlakozzanak a versenymozgalomhoz. 1. 80 fc decet 2. mert 3. keret 4. Az első lépések tapasztalatai Alig pár hete, hogy a SZÖVOSZ igaz­gatósága határozatot hozott a föld­művesszövetkezeti nőmunkáról, máris szép eredmények mutatkoznak. A határozatot nagy tetszéssel fogad­ták a földművesszövetkezetek vezetősé­gei, de különösképpen a földművesszö­­vetkezet nőtagjai. Eddig ugyanis a legtöbb szövetkezet­nél nem kaptak megfelelő helyet a nő­tagok és így észrevételeiket, javaslatai­kat sem tudták megfelelően érvényre juttatni. Most a szövetkezeti nőbizott­­ságok szervezésével nagy tetszésüket fejezik ki asszonyaink, lányaink. Ahol már megválasztották a nőbizottságokat, igyekeznek helyt is állni megbízatásuk­nak. Több helyen már megbízólevelek­kel is ellátták a szövetkezetek igazga­tóságait, a boltosbizottságok nő tagjait, és hozzáfogtak feladataik végzéséhez. Bölcskén az egyik boltosbizottsági tag ellenőrzése során kérte a panasz­könyvet a boltkezelőtől, hogy meg­nézze, a vásárló közönségnek milyen kívánsága, panasza van. Panaszköny­vet azonban nem talált, a boltkezelő tá­jékoztatta, hogy a boltnak nincs pa­naszkönyve. Erre a boltosbizottsági tag elment a központi irodába, de nem je­lenteni, hanem kérni egy panaszköny­vet, amelyet mindjárt el is vitt szemé­lyesen a hiányzó boltegységhez. Az említett példából is láthatjuk, hogy asszonyaink örömmel veszik a megbízatást és igyekeznek helytállni. Vannak azért még néhány helyen szö­vetkezeti igazgatósági tagok, akik ide­genkedve­­ fogadják a nőbizottságok lét­rehozását és tevékenységét a földmű­vesszövetkezeti rendszerben, pl. Nagy­székelyben. A györkönyi földművesszövetkezet­nél a boltosbizottság nőtagjai elmon­dották, hogy az asszonyok eddig is sok dolgot észrevettek, amelyet helyte­lenítettek, de nem volt olyan szerve­zett kapcsolat a vezetőség és a tagság között, hogy az észrevett hibákat­ bát­ran elmondhatták volna. Több esetben előfordult, hogy egyes földművesszövet­kezeti dolgozók kivételt csináltak a boltban az élesztővel — de nemcsak a kivételezéssel van hiba, hanem a va­gyonvédelem területén is nagy szükség van a társadalmi ellenőrzésre. Éppen ezért szeptemberben meg fog­juk választani minden egyes föld­művesszövetkezet helyi szervénél a nő­­bizottságokat, boltosbizottságokat, akik segíteni fogják a földművesszövetkeze­tek politikai és gazdasági tevékenysé­gét. Ahol­­ felismerték e bizottságok mun­kájának jelentőségét, ott a földműves­szövetkezet igazgatóságai nagy gond­dal készítik elő a nőtanácskozásokat és helyes javaslatokkal készülnek a ta­nácskozásra, hogy a szövetkezeti asszo­nyok által köztiszteletben levő asszo­nyokat, lányokat javasoljanak a külön­böző bizottságokba. Szabóné A kirakat mögött A héten egy esős napon a megye három községében voltam, ahol meg­néztem egy-két áruházat, szaküzletet. Korai vendége voltam a hőgyészi földművesszövetkezet áruházának, fél 9 óra volt. Még alig voltak az áruházban, mikor a vas- és textilosz­tály vezetőjével beszélgettem. Elmondták, hogy ma nem számítanak nagy forgalomra, mert hisz tegnap vásár volt — méghozzá jó időben — jó eredménnyel, 64.000 forint forgalommal és ezután nem szokott nagy for­galom lenni. A vásár napján egész nap nyitva voltak és fáradhatatlanul szolgálták ki a vevőket. 1.Sok minden gazdára talált tegnap. Eladtunk töb­bek között egy répadarálót, rádiót, kerékpárt és más áruféleségeket.” Megtudtam, hogy nagy a kereslet kis háziszivattyú, valamint mosógép, motorkerékpár iránt, de sajnos, ezekkel nem tudják a vásárlókat kielégí­teni, mert nincs belőlük. A textilosztályon mos­t már főleg az őszi szezoncik­kek fogynak. Azonban itt is hiányok vannak. Nincs elegendő ballonkabát, sportöltöny és svájci alsóruha. Más szezoncikkek nagy választékban kap­hatók az üzletben. Pl.: gumicsizmák, cipők, esőkabátok. A textilosztályon Vámos Ferencné kisfiának harisnyát, majd férjének inganyagot vásárol. Már régóta szövetkezeti tagok, amint mondja: „Érde­mes szövetkezeti tagnak lenni, mert év végén jól jön a visszatérítés. Mi tavaly kb. 300 forintot kaptunk.’’ Vámosn­é bevásárolt, kimegy az üzletből és jönnek a vásárlók elég szép számmal. Szép az áruház, árukészlet is van bőségesen, de a kirakatokat egy ki­csit tegyék csalogatóbbá. Sz. J.

Next