Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

V MAGYAR VILÁG PROLETÁRIA!, EGYESÜLJETEK! V. évfolyam, 11. szám, ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1959. január 14. Az ország legkorszerűbb pozdorjolemez üzeme épül fel az idén a Dunaföldvári Évek óta szinte megszakítás nélkül építkeznek a Dunaföldvári Kender­gyárban. Amikor két évvel ezelőtt felszerelték a Csehszlovákiából ér­kezett modern rostkikészítő gépeket, az ország legkorszerűbb kendergyá­rává vált az üzem, a kézi tilolást csaknem teljesen kiküszöbölték, a gé­pek nemcsak nagyobb termelékeny­séggel, hanem jobb minőségi ered­ménnyel is dolgoztak, mint korábban a kézi tilok. Az elsőséget továbbra is tartja a gyár. Itt helyezték üzembe az ország első pozdorjalemez üzemét, az itt szerzett tapasztalatok alapján épültek aztán az ország különbö­ző részein további ilyen üzemek. Most pedig — az új pozdorjalemez­­üzem felépítésével — pozdorja hasz­nosításával is — az első lesz az or­szág üzemei közül a Dunaföldvári Kendergyár. Az építkezés — amelyre a gépi be­rendezéssel együtt 3 millió 700 ezer forintot fordítanak — már meg is kezdődött, a gépek nagy része már a gyárban van, várja beépítését. Tu­lajdonképpen a jelenlegi üzemet fog­ják bővíteni. A pozdorját a kender­kikészítő üzemből levegőnyomással, csővezetéken továbbítják a pozdorja­­üzem emeletes előkészítő részlegébe. Itt rostálják, darálják, szárítják, be­lekeverik a kötőanyagot, majd az elő­­présbe és a hőprésbe kerül. A külön­böző gépek a gyártási műveletek sor­rendjének megfelelően lesznek elhe­lyezve, így a minimálisra csökkentik a belső szállítást, amit szállítószala­gokkal oldanak meg.­­ Az új üzem termelése mintegy öt-hatszorosa lesz a jelenleginek ugyanakkora munkáslétszámmal, mint amennyi most dolgozik az üzem­ben. 1960. január 1-től kezdve — ek­korra készül el az üzem — évi négy­ezer­ köbméter, tehát mintegy nyolcezer garnitúra hálószoba­bútor gyártásához elegendő bú­torlapot fognak gyártani a duna­földvári pozdor­jából, s ezzel közel félmillió dollár értékű lemez im­portálásától mentesíti a népgaz­daságot a Dunaföldvári Kender­gyár pozdorjalemez üzeme. Az átalakításra kerülő lemezüzem egyébként az egész építkezés tartama alatt dolgozik. Január 2-án kezdték meg a „trianger” lemez üzemszerű gyártását. Ez abban különbözik a ré­gebbitől, hogy a múlt évben mindkét oldalán vakfurnir borítással készí­tették a bútorlapokat, a trianger le­meznél ezt a vakfurnirt finomabbra őrölt pozdorja helyettesíti. Az új gyártmány a minőségi próbákat ki­állta, a bútorgyárakban már gyakor­latilag is kipróbálták, ugyanolyan jól munkálható meg, mint a fa. Kendergyárban Nincs szükség tehát az ugyancsak importból származó vakfurnirra, a trianger lemezre ,a bútorgyár­ban már csak egy 0,6 milliméte­res színfurnirt préselnek, illetve ragasztanak. A Dunaföldvári Kendergyárban már nem számít értéktelen hulladék­nak a kenderpozdorja, amit a múlt­ban csak fűtésre tudtak használni. Értékes importanyagokat helyettesítő és teljes mértékben pótló bútorlap készül belőle. Baromfinevelési szaktanfolyamot indít a dunaszentgyörgyi nőtanács Dunaszentgyörgy községben ha­­­­gyományai vannak a baromfitenyész­tésnek. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a dunaszentgyörgyi asszonyok indí­tották el a „­Kel­ess több baromfit” mozgalmat, amely országos mozga­lommá fejlődött.­ Az elmúlt években a községben visszaesett a baromfitenyésztés, sőt egyes portákon a baromfivész kö­vetkeztében csaknem teljesen ki­pusztult a baromfiállomány. A községi nőtanács és a Hazafias Népfront az asszonyok kérésére és az elkorcsosult baromfiállomány fel­javítása céljából a tél folyamán ba­romfinevelő szaktanfolyamot tart. A tanfolyam iránt községszerte igen nagy az érdeklődés. Eddig, — bár a szervezés kezdeti stádiumban van, — 50 asszony jelentette be részvételét. Túlteljesítették évi silózási tervüket Emelkedett a területhez arányított tej­hozam Növekedett a pillangósokkal bevetett terület megyünk termelőszövetkezeteiben Mohai László megyei főállatte­nyésztő nyilatkozata szerint az 1958 —59-es gazdasági évre tervezett si­lózási tervüket már több mint egy héttel ezelőtt 101,2 százalékra tel­jesítették megyénk termelőszövet­kezetei. Ezáltal az állatállomány téli átteleltetésének egyik legfontosabb feltétele, a jó minőségű silótakar­mány biztosítva van a termelőszö­­­­vetkezetekben. A silózási tervet kü­lönösen a dombóvári járásban telje­sítették túl a termelőszövetkezetek, ahol a tervezett mennyiség 160 szá­zalékát silózták le. Nagyarányú az 1956—57-es évhez képest a termelőszövetkezeti szántó­területhez viszonyított tejtermelés is. Ugyanis ebben az évben 13 458 li­ter tej jut minden 100 kataszteri hold­nyi szántóra, ha a kifejt tej mennyi­ségét elosztjuk a földterület nagy­ságával. Az állattenyésztéssel kapcsolatban jelentős mértékben emelkedett a pillangós növényekkel bevetett te­rület is a termelőszövetkezetekben. Az összszántóterületnek mintegy 14 százalékán termelnek már az idén pillangós növényeket, az előző évek 8—10 százalékával szemben. f NAKRÓL jelentik JÓL KEZDŐDIK AZ ÚJ ÉV Nakon az egyéni gazdák egyre töb­ben döbbennek rá arra, hogy a kö­zös gazdálkodás kifizetődőbb az egyéni termelésnél. Ebben az évben a község egyéni gazdái közül né­gyen választották a közös gazdálko­dás útját és beléptek az Új Élet Termelőszövetkezetbe. Az új év első napján írta alá a belépési nyilatko­zatot például Markovics György is„a volt, Ut a szocializmushoz Tsz Mun­ka érdemérmes állatgondozója. SZAKCSOPORT ALAKULT A KÖZSÉGBEN Tizenhárom gazda úgy határozott a községben, hogy növénytermeszté­si szakcsoportot alakít a földműves­szövetkezet keretén belül. Ez a szak­csoport még az óesztendő utolsó napjaiban, december 27-én megala­kult, s tagjai úgy döntöttek, hogy a szakcsoportban 5 holdon cukorrépát, 20 holdon pedig lucernát termelnek. A növénytermelő szakcsoport tagjai valamennyien középparasztok. ELHORDANAK EGY DOMBOT A FIATALOK A községfejlesztési alapból rende­zik a község útjait, s az útrendezés és a gyalogjáró megépítése szüksé­gessé teszi egy kisebbfajta domb el­távolítását a Sztálin utca elején. A domb eltávolítása során mintegy 1000 köbméter földet kell megmoz­gatni. A falu KISZ fiataljai felke­resték a községi tanácsot, s a tanács vezetőivel arról tárgyaltak,­ hogy a hivatalos munkabérnél 30 százalék­kal olcsóbban elvállalják az 1000 köbméter föld eltávolítását. A járda­építést a lakosság további társadal­mi munkával segíti még. Bulgáriába látogat a bátaszéki Búzakalász Tsz tizenkéttagú küldöttsége A bátaszéki Búzakalász Termelő­szövetkezetből április elején tizen­­kéttagú küldöttség utazik Bulgáriá­ba. A bátaszéki szövetkezeti parasz­tok a Burgas környéki termelőszö­vetkezeteket keresik fel és azok mun­káját tanulmányozzák. A magyar tsz tagok két hétig tartózkodnak a bol­gár termelőszövetkezetekben s láto­gatásuk tapasztalatait hazajőve bi­zonyára eredményesen tudják fel­használni, hiszen a Bolgár Népköz­­társaságiban lényegében megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezé­se. A nyár folyamán a bátaszékiek látogatásának viszonzására bolgár termelőszövetkezeti küldöttség ke­resi fel a Búzakalász Termelőszövet­kezetet. Megemlékeztek a Földmunkás Szövetség 53. évfordulójáról A bölcskei gépállomás dolgozói a kommunisták és pártonkívüliek ün­nepélyes munkaértekezletet tartot­­tak az elmúlt héten, s megemlékez­tek a Földmunkás Szövetség ala­kulásának 53. évfordulójáról. 1906. január 6-án alakult meg a Föld­munkások Szövetsége, amely az el­múlt idő alatt, különösen pedig a felszabadulás előtti Horthy elnyo­más 25 évében vezette a földmun­kások harcát. Az ünnepélyes megemlékezés után termelési értekezletet tartottak a gépállomás dolgozói és megbeszélték az előző év eredményeit, hibáit és az ebből következő feladatokat. Az idei évben 3500 normálholddal emelke­dik a gépállomás terve, s ez fokozott felelősséget hárít a gépállomás va­lamennyi dolgozójára. Az elmúlt évben ugyanis a dolgozók jórésze 50—70 százalékos tervteljesítést ért el. Ezen a téren van javítanivaló, de van mit tenni az üzemanyagfogyasz­­tás csökkentése terén is, amely az elmúlt évben igen magas volt. A gépállomás vezetősége a gépek javításában résztvevő dolgozók ré­szére célprémiumot tűzött ki, amely ösztönzője lesz a jobb munkának. Az új eladási formákról, új típusú boltok létesítéséről nyilatkozik a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője Még nincs két hete, hogy Szek­­szárdon megnyílt a megye első gyors kiszolgáló boltja, de az eddigi ta­pasztalatok máris azt mutatják, hogy a közönség tetszésével találko­zik a kereskedelmi szervek próbál­kozása a gyorsabb, magasabb szín­vonalú eladási módszerek bevezeté­sére. Persze, mint újtól, vannak akik ettől is idegenkednek még nem szokták meg. De egyre több az olyan vásárló, aki több ilyen boltot szeretne látni. Felkerestük a megyei tanács kereskedelmi osztályát, ahol Győry István elvtárstól, az osztály vezetőjétől kértünk felvilágosítást, milyen terveik vannak a megyei kereskedelmi szerveknek az új el­adási formák bevezetésére. — A II. országos belkereskedelmi tanácskozás, amit múlt év szeptem­berében rendezett meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium, tűzte napi­rendre ezt a kérdést — mondja Győry elvtárs. — A hagyományos módszerek már elavultak, egyre alkalmatlanabbá válnak a kereskedelem előtt álló szinte napról napra növekvő fel­adatok lebonyolítására. Zsúfoltak az üzletek, a vevőnek so­káig kell várni, míg elintézheti be­vásárlásait és nem is kapja meg mindig azt, amit éppen szeretne, ha van is oly­an áru az üzletben. A ha­gyományos módszer nagyjából a kö­vetkező: A vevő megkérdezi, van-e olyan áru, amire szüksége van, blok­kot kap. A pénztárnál fizet,, majd­­ a blok­val megy az áruért. Rendsze­rint — különösen a nagyforgalmú élelmiszerboltokban — mindegyik­­ állomásnál­ sorba kell állnia. Az új módszerrel ezt az utat — mind az áru, mind a vevő útját — rövidít­ ük le. Minden áru a vevő szeme előtt van, maga választja ki azt, az eladó­nak főként az a feladata, hogy se­gítsen a kiválasztásban. Rendszerint akkor fizet, amikor az árut már megkapta. A vásárlást a pénztárnál fejezi be. — Milyen formái vannak az új el­adási mód­szereknek? — A gyorskiszolgáló boltban a ve­vő a belépéskor egy üres blokkot kap. Végig megy az áruállványok előtt, amit korlát választ el a­­ ve­vő­tér­től­, az eladó átadja a kért árut és felírja a blokkra. Amikor mindent megkapott, a pénztárhoz érve ott összeadj­ák a blokkot, fizet. Az üzletből való távozáskor leadja a pénztárnál erbélyegzett blokkot. Ha nem vásárolt semmit, üres blok­kot ad le. Ilyen típusú bolt a szek­szárdi 50-es Népbolt. Jellemző az új módszerre, hogy itt egy óra alatt csúcsforgalmú időben nyolcszáz vevőt szolgáltak ki sorbanállás nélkül. A fél-önkiszolgáló boltban kosa­rat kap a vevő, — ebbe gyűjti az árut — az első eladótól pedig blok­kot is. A többi eladó is erre a blokkra írja fel a vásárlási összeget. A pénztárnál leellenőrzik a blok­kot, kiürítik a kosarat, majd fizet a vevő. A teljes önkiszolgáló üzlet folyosószerűen van kiképezve, itt ko­sarát, táskáját — amennyiben ab­ban olyan árucikk van,­ amit másutt vásárolt, de a bolt profiljába tarto­zik — a belépéskor leadja. Külön­ben magával viheti. (Például nem vihet be élelmiszer-önkiszolgáló boltba másutt vásárolt cukrot, vagy kávét.) Kap egy kosarat, ebbe gyűj­ti az árut, a pénztárnál összeszámol­ják és fizet. A gyorskiszolgáló, fél vagy teljes önkiszolgáló módszereket főként az élelmiszerboltoknál alkalmazzák. Itt fontos az áruk előrecsomagolása, egyrészt az ipartól kérik minél több árunak kiszerelve történő szállítását, másrészt a bolt dolgozói végzik az előrecsomagolást. Az önkiválasztó, úgynevezett pre­­szelekciós eladási módszereket a ru­házati, cipő és egyéb iparcikkboltok­nál vezetik be. Ennek lényege az, hogy az üzlet egy nagy kirakattá van kiképezve, ahol a vevő előtt van a bolt minden árujából egy-egy minta. Például az önkiválasztó cipőboltban minden — az üzletben kapható — ci­pőfajtából egy-egy darab van a vit­rinben, rajta feltüntetve, hogy mi­lyen méretű van belőle jelenleg a boltban. Míg a hagyományos eladási módszernél, a jelenlegi cipőboltokban a vevő nem lát mást, mint cipődobo­zokat, nehezen tudja kiválasztani a neki megfelelőt, az új típusú boltban csak rámutat a neki tetsző cipőre és az eladó máris hozza azt. Az önkivá­lasztó méteráruboltban állványokon lógnak a különböző szövetek. A vevő még azt is megnézheti —■ a tükörben —• hogyan állna rajta ebből az anyag­ból egy ruha. Megnézheti a divatla­pot, milyen ruhák készültek már eb­ből a szövetből. Bemondja a minta számát, és hogy hány méterre van szüksége, leblokkolják, s mire kifi­zette, a raktárban már le is mérték és levágták, becsomagolták számára az anyagot. — Milyen tervei vannak a keres­kedelmi osztálynak az új típusú bol­tok létrehozása terén? — Igyekszünk minél több ilyen bol­tot létesíteni. Elsősorban azért, hogy megjavítsuk a közönség kiszolgálá­sát, lerövidítsük a bevásárlásra for­dított időt, lehetővé tegyük, hogy mindenki minél jobban ki tudja választani a neki legjobban tet­sző, megfelelő árukat. A tapasztalat az, hogy az új eladási módszerrel dolgozó boltokban mint­egy negyven százalékkal rövidebb ideig tart a vásárlás, mint a hagyo­mányos eladási módszernél. A keres­kedelmi alkalmazottak munkája is könnyebb, ezenkívül termelékenyebb is munkájuk. A Belkereskedelmi Minisztérium­nak van egy határozata, hogy új boltot már csak is ilyenné le­het berendezni. Vonatkozik ez a százezer forintnál többe kerülő üzletátalakításokra és az átprofilozásokra is. Mi is arra tö­rekszünk, hogy minél több ilyen bolt legyen a megyében. A Népbolt ebben az évben Pakson hoz létre egy ön­kiválasztó cipőboltot és egy rádió­villamossági boltot. Dunaföldváron egy villamossági-műszaki és egy üveg-háztartásiedény boltot, Szek­­szárdon pedig egy önkiválasztó textil­méteráru boltot. Dombóváron három földművesszövetkezeti bolt tér át új eladási módszerre. Egy cipőboltot ön­kiválasztóvá alakítanak át, egy élel­miszerboltot gyors-, egy másikat pe­dig fél-önkiszolgálóvá. Tamásiban és Tolnán szintén földművesszövetkezeti gyorskiszolgáló élelmiszerbolt nyílik ebben az évben.

Next