Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-14 / 11. szám
V MAGYAR VILÁG PROLETÁRIA!, EGYESÜLJETEK! V. évfolyam, 11. szám, ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1959. január 14. Az ország legkorszerűbb pozdorjolemez üzeme épül fel az idén a Dunaföldvári Évek óta szinte megszakítás nélkül építkeznek a Dunaföldvári Kendergyárban. Amikor két évvel ezelőtt felszerelték a Csehszlovákiából érkezett modern rostkikészítő gépeket, az ország legkorszerűbb kendergyárává vált az üzem, a kézi tilolást csaknem teljesen kiküszöbölték, a gépek nemcsak nagyobb termelékenységgel, hanem jobb minőségi eredménnyel is dolgoztak, mint korábban a kézi tilok. Az elsőséget továbbra is tartja a gyár. Itt helyezték üzembe az ország első pozdorjalemez üzemét, az itt szerzett tapasztalatok alapján épültek aztán az ország különböző részein további ilyen üzemek. Most pedig — az új pozdorjalemezüzem felépítésével — pozdorja hasznosításával is — az első lesz az ország üzemei közül a Dunaföldvári Kendergyár. Az építkezés — amelyre a gépi berendezéssel együtt 3 millió 700 ezer forintot fordítanak — már meg is kezdődött, a gépek nagy része már a gyárban van, várja beépítését. Tulajdonképpen a jelenlegi üzemet fogják bővíteni. A pozdorját a kenderkikészítő üzemből levegőnyomással, csővezetéken továbbítják a pozdorjaüzem emeletes előkészítő részlegébe. Itt rostálják, darálják, szárítják, belekeverik a kötőanyagot, majd az előprésbe és a hőprésbe kerül. A különböző gépek a gyártási műveletek sorrendjének megfelelően lesznek elhelyezve, így a minimálisra csökkentik a belső szállítást, amit szállítószalagokkal oldanak meg. Az új üzem termelése mintegy öt-hatszorosa lesz a jelenleginek ugyanakkora munkáslétszámmal, mint amennyi most dolgozik az üzemben. 1960. január 1-től kezdve — ekkorra készül el az üzem — évi négyezer köbméter, tehát mintegy nyolcezer garnitúra hálószobabútor gyártásához elegendő bútorlapot fognak gyártani a dunaföldvári pozdorjából, s ezzel közel félmillió dollár értékű lemez importálásától mentesíti a népgazdaságot a Dunaföldvári Kendergyár pozdorjalemez üzeme. Az átalakításra kerülő lemezüzem egyébként az egész építkezés tartama alatt dolgozik. Január 2-án kezdték meg a „trianger” lemez üzemszerű gyártását. Ez abban különbözik a régebbitől, hogy a múlt évben mindkét oldalán vakfurnir borítással készítették a bútorlapokat, a trianger lemeznél ezt a vakfurnirt finomabbra őrölt pozdorja helyettesíti. Az új gyártmány a minőségi próbákat kiállta, a bútorgyárakban már gyakorlatilag is kipróbálták, ugyanolyan jól munkálható meg, mint a fa. Kendergyárban Nincs szükség tehát az ugyancsak importból származó vakfurnirra, a trianger lemezre ,a bútorgyárban már csak egy 0,6 milliméteres színfurnirt préselnek, illetve ragasztanak. A Dunaföldvári Kendergyárban már nem számít értéktelen hulladéknak a kenderpozdorja, amit a múltban csak fűtésre tudtak használni. Értékes importanyagokat helyettesítő és teljes mértékben pótló bútorlap készül belőle. Baromfinevelési szaktanfolyamot indít a dunaszentgyörgyi nőtanács Dunaszentgyörgy községben hagyományai vannak a baromfitenyésztésnek. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a dunaszentgyörgyi asszonyok indították el a „Keless több baromfit” mozgalmat, amely országos mozgalommá fejlődött. Az elmúlt években a községben visszaesett a baromfitenyésztés, sőt egyes portákon a baromfivész következtében csaknem teljesen kipusztult a baromfiállomány. A községi nőtanács és a Hazafias Népfront az asszonyok kérésére és az elkorcsosult baromfiállomány feljavítása céljából a tél folyamán baromfinevelő szaktanfolyamot tart. A tanfolyam iránt községszerte igen nagy az érdeklődés. Eddig, — bár a szervezés kezdeti stádiumban van, — 50 asszony jelentette be részvételét. Túlteljesítették évi silózási tervüket Emelkedett a területhez arányított tejhozam Növekedett a pillangósokkal bevetett terület megyünk termelőszövetkezeteiben Mohai László megyei főállattenyésztő nyilatkozata szerint az 1958 —59-es gazdasági évre tervezett silózási tervüket már több mint egy héttel ezelőtt 101,2 százalékra teljesítették megyénk termelőszövetkezetei. Ezáltal az állatállomány téli átteleltetésének egyik legfontosabb feltétele, a jó minőségű silótakarmány biztosítva van a termelőszövetkezetekben. A silózási tervet különösen a dombóvári járásban teljesítették túl a termelőszövetkezetek, ahol a tervezett mennyiség 160 százalékát silózták le. Nagyarányú az 1956—57-es évhez képest a termelőszövetkezeti szántóterülethez viszonyított tejtermelés is. Ugyanis ebben az évben 13 458 liter tej jut minden 100 kataszteri holdnyi szántóra, ha a kifejt tej mennyiségét elosztjuk a földterület nagyságával. Az állattenyésztéssel kapcsolatban jelentős mértékben emelkedett a pillangós növényekkel bevetett terület is a termelőszövetkezetekben. Az összszántóterületnek mintegy 14 százalékán termelnek már az idén pillangós növényeket, az előző évek 8—10 százalékával szemben. f NAKRÓL jelentik JÓL KEZDŐDIK AZ ÚJ ÉV Nakon az egyéni gazdák egyre többen döbbennek rá arra, hogy a közös gazdálkodás kifizetődőbb az egyéni termelésnél. Ebben az évben a község egyéni gazdái közül négyen választották a közös gazdálkodás útját és beléptek az Új Élet Termelőszövetkezetbe. Az új év első napján írta alá a belépési nyilatkozatot például Markovics György is„a volt, Ut a szocializmushoz Tsz Munka érdemérmes állatgondozója. SZAKCSOPORT ALAKULT A KÖZSÉGBEN Tizenhárom gazda úgy határozott a községben, hogy növénytermesztési szakcsoportot alakít a földművesszövetkezet keretén belül. Ez a szakcsoport még az óesztendő utolsó napjaiban, december 27-én megalakult, s tagjai úgy döntöttek, hogy a szakcsoportban 5 holdon cukorrépát, 20 holdon pedig lucernát termelnek. A növénytermelő szakcsoport tagjai valamennyien középparasztok. ELHORDANAK EGY DOMBOT A FIATALOK A községfejlesztési alapból rendezik a község útjait, s az útrendezés és a gyalogjáró megépítése szükségessé teszi egy kisebbfajta domb eltávolítását a Sztálin utca elején. A domb eltávolítása során mintegy 1000 köbméter földet kell megmozgatni. A falu KISZ fiataljai felkeresték a községi tanácsot, s a tanács vezetőivel arról tárgyaltak, hogy a hivatalos munkabérnél 30 százalékkal olcsóbban elvállalják az 1000 köbméter föld eltávolítását. A járdaépítést a lakosság további társadalmi munkával segíti még. Bulgáriába látogat a bátaszéki Búzakalász Tsz tizenkéttagú küldöttsége A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetből április elején tizenkéttagú küldöttség utazik Bulgáriába. A bátaszéki szövetkezeti parasztok a Burgas környéki termelőszövetkezeteket keresik fel és azok munkáját tanulmányozzák. A magyar tsz tagok két hétig tartózkodnak a bolgár termelőszövetkezetekben s látogatásuk tapasztalatait hazajőve bizonyára eredményesen tudják felhasználni, hiszen a Bolgár Népköztársaságiban lényegében megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A nyár folyamán a bátaszékiek látogatásának viszonzására bolgár termelőszövetkezeti küldöttség keresi fel a Búzakalász Termelőszövetkezetet. Megemlékeztek a Földmunkás Szövetség 53. évfordulójáról A bölcskei gépállomás dolgozói a kommunisták és pártonkívüliek ünnepélyes munkaértekezletet tartottak az elmúlt héten, s megemlékeztek a Földmunkás Szövetség alakulásának 53. évfordulójáról. 1906. január 6-án alakult meg a Földmunkások Szövetsége, amely az elmúlt idő alatt, különösen pedig a felszabadulás előtti Horthy elnyomás 25 évében vezette a földmunkások harcát. Az ünnepélyes megemlékezés után termelési értekezletet tartottak a gépállomás dolgozói és megbeszélték az előző év eredményeit, hibáit és az ebből következő feladatokat. Az idei évben 3500 normálholddal emelkedik a gépállomás terve, s ez fokozott felelősséget hárít a gépállomás valamennyi dolgozójára. Az elmúlt évben ugyanis a dolgozók jórésze 50—70 százalékos tervteljesítést ért el. Ezen a téren van javítanivaló, de van mit tenni az üzemanyagfogyasztás csökkentése terén is, amely az elmúlt évben igen magas volt. A gépállomás vezetősége a gépek javításában résztvevő dolgozók részére célprémiumot tűzött ki, amely ösztönzője lesz a jobb munkának. Az új eladási formákról, új típusú boltok létesítéséről nyilatkozik a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője Még nincs két hete, hogy Szekszárdon megnyílt a megye első gyors kiszolgáló boltja, de az eddigi tapasztalatok máris azt mutatják, hogy a közönség tetszésével találkozik a kereskedelmi szervek próbálkozása a gyorsabb, magasabb színvonalú eladási módszerek bevezetésére. Persze, mint újtól, vannak akik ettől is idegenkednek még nem szokták meg. De egyre több az olyan vásárló, aki több ilyen boltot szeretne látni. Felkerestük a megyei tanács kereskedelmi osztályát, ahol Győry István elvtárstól, az osztály vezetőjétől kértünk felvilágosítást, milyen terveik vannak a megyei kereskedelmi szerveknek az új eladási formák bevezetésére. — A II. országos belkereskedelmi tanácskozás, amit múlt év szeptemberében rendezett meg a Belkereskedelmi Minisztérium, tűzte napirendre ezt a kérdést — mondja Győry elvtárs. — A hagyományos módszerek már elavultak, egyre alkalmatlanabbá válnak a kereskedelem előtt álló szinte napról napra növekvő feladatok lebonyolítására. Zsúfoltak az üzletek, a vevőnek sokáig kell várni, míg elintézheti bevásárlásait és nem is kapja meg mindig azt, amit éppen szeretne, ha van is olyan áru az üzletben. A hagyományos módszer nagyjából a következő: A vevő megkérdezi, van-e olyan áru, amire szüksége van, blokkot kap. A pénztárnál fizet,, majd a blokval megy az áruért. Rendszerint — különösen a nagyforgalmú élelmiszerboltokban — mindegyik állomásnál sorba kell állnia. Az új módszerrel ezt az utat — mind az áru, mind a vevő útját — rövidít ük le. Minden áru a vevő szeme előtt van, maga választja ki azt, az eladónak főként az a feladata, hogy segítsen a kiválasztásban. Rendszerint akkor fizet, amikor az árut már megkapta. A vásárlást a pénztárnál fejezi be. — Milyen formái vannak az új eladási módszereknek? — A gyorskiszolgáló boltban a vevő a belépéskor egy üres blokkot kap. Végig megy az áruállványok előtt, amit korlát választ el a vevőtértől, az eladó átadja a kért árut és felírja a blokkra. Amikor mindent megkapott, a pénztárhoz érve ott összeadják a blokkot, fizet. Az üzletből való távozáskor leadja a pénztárnál erbélyegzett blokkot. Ha nem vásárolt semmit, üres blokkot ad le. Ilyen típusú bolt a szekszárdi 50-es Népbolt. Jellemző az új módszerre, hogy itt egy óra alatt csúcsforgalmú időben nyolcszáz vevőt szolgáltak ki sorbanállás nélkül. A fél-önkiszolgáló boltban kosarat kap a vevő, — ebbe gyűjti az árut — az első eladótól pedig blokkot is. A többi eladó is erre a blokkra írja fel a vásárlási összeget. A pénztárnál leellenőrzik a blokkot, kiürítik a kosarat, majd fizet a vevő. A teljes önkiszolgáló üzlet folyosószerűen van kiképezve, itt kosarát, táskáját — amennyiben abban olyan árucikk van, amit másutt vásárolt, de a bolt profiljába tartozik — a belépéskor leadja. Különben magával viheti. (Például nem vihet be élelmiszer-önkiszolgáló boltba másutt vásárolt cukrot, vagy kávét.) Kap egy kosarat, ebbe gyűjti az árut, a pénztárnál összeszámolják és fizet. A gyorskiszolgáló, fél vagy teljes önkiszolgáló módszereket főként az élelmiszerboltoknál alkalmazzák. Itt fontos az áruk előrecsomagolása, egyrészt az ipartól kérik minél több árunak kiszerelve történő szállítását, másrészt a bolt dolgozói végzik az előrecsomagolást. Az önkiválasztó, úgynevezett preszelekciós eladási módszereket a ruházati, cipő és egyéb iparcikkboltoknál vezetik be. Ennek lényege az, hogy az üzlet egy nagy kirakattá van kiképezve, ahol a vevő előtt van a bolt minden árujából egy-egy minta. Például az önkiválasztó cipőboltban minden — az üzletben kapható — cipőfajtából egy-egy darab van a vitrinben, rajta feltüntetve, hogy milyen méretű van belőle jelenleg a boltban. Míg a hagyományos eladási módszernél, a jelenlegi cipőboltokban a vevő nem lát mást, mint cipődobozokat, nehezen tudja kiválasztani a neki megfelelőt, az új típusú boltban csak rámutat a neki tetsző cipőre és az eladó máris hozza azt. Az önkiválasztó méteráruboltban állványokon lógnak a különböző szövetek. A vevő még azt is megnézheti —■ a tükörben —• hogyan állna rajta ebből az anyagból egy ruha. Megnézheti a divatlapot, milyen ruhák készültek már ebből a szövetből. Bemondja a minta számát, és hogy hány méterre van szüksége, leblokkolják, s mire kifizette, a raktárban már le is mérték és levágták, becsomagolták számára az anyagot. — Milyen tervei vannak a kereskedelmi osztálynak az új típusú boltok létrehozása terén? — Igyekszünk minél több ilyen boltot létesíteni. Elsősorban azért, hogy megjavítsuk a közönség kiszolgálását, lerövidítsük a bevásárlásra fordított időt, lehetővé tegyük, hogy mindenki minél jobban ki tudja választani a neki legjobban tetsző, megfelelő árukat. A tapasztalat az, hogy az új eladási módszerrel dolgozó boltokban mintegy negyven százalékkal rövidebb ideig tart a vásárlás, mint a hagyományos eladási módszernél. A kereskedelmi alkalmazottak munkája is könnyebb, ezenkívül termelékenyebb is munkájuk. A Belkereskedelmi Minisztériumnak van egy határozata, hogy új boltot már csak is ilyenné lehet berendezni. Vonatkozik ez a százezer forintnál többe kerülő üzletátalakításokra és az átprofilozásokra is. Mi is arra törekszünk, hogy minél több ilyen bolt legyen a megyében. A Népbolt ebben az évben Pakson hoz létre egy önkiválasztó cipőboltot és egy rádióvillamossági boltot. Dunaföldváron egy villamossági-műszaki és egy üveg-háztartásiedény boltot, Szekszárdon pedig egy önkiválasztó textilméteráru boltot. Dombóváron három földművesszövetkezeti bolt tér át új eladási módszerre. Egy cipőboltot önkiválasztóvá alakítanak át, egy élelmiszerboltot gyors-, egy másikat pedig fél-önkiszolgálóvá. Tamásiban és Tolnán szintén földművesszövetkezeti gyorskiszolgáló élelmiszerbolt nyílik ebben az évben.