Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

Egész évben folytatják a kongresszusi versenyt Április 4-ig 100 000 téglát gyártanak a Teveli Téglagyárban Még egy hétig füstöl a Teveli Téglagyár kéménye: akk­or leál­lítják az égetést, kioltják a tüzet. A múlt évi munka utolsó nyoma is eltűnik, s vissza csak a telepen a töredezett téglák maradnak, melyek egyúttal utalnak arra is, hogy közel már az új év, sietni kell a felkészüléssel, mert jön a jó idő, és újból téglát kell gyár­tani... A földet két brigád forgatja, ké­szíti elő a gyár északi oldalán. A gépeknél munkások tisztítják, ja­vítják az alkatrészeket. A múlt évi tapasztalatokat is felhasznál­ják az idén: több földet készíte­nek elő, és alaposabban átfor­gatják, hogy a fagy átjárhassa, porhanyóvá váljon az agyag, mert csak ilyen agyagból lehet jó tég­lát és cserepet készíteni. Az idén, tíz százalékkal kell több tetőcserepet és téglát gyár­tani a gyárban. A műszaki felté­­­­teleket már megteremtették a felemelt terv teljesítéséhez, és már hozzákezdtek a brigádok ös­­­szeállításához is, amelyek a ta­vasszal kezdik meg a munkát. A napokban termelési tanács­kozást tartottak a téglagyárban. Akkor határozták el a dolgozók, hogy 1960-ban — egész évben — folytatják a versenyt. A ver­senyt szakaszokra bontották. Az első versenyszakasz április 4-ig, a felszabadulás évfordulójáig tart. »Százezer nyerstéglát készítünk április négyre — határozták el a dolgozók, — május 1-re pedig kétszázezer égetett té ) adunk a népgazdaságnak...« A _..seny to­vább folyik a gyárban, a többi szakaszra még nem jelölték meg a teljesítendő feladataikat, majd csak akkor, ha véglegessé válik a terv­módosítás, ha már együtt tesz a téglagyár összes dolgozója... Megyénk legújabb termelőszövetkezeti községe: Váralja 140 gazda kérte felvéte­lét az Alkotmány Tsz-be. Váralja a bonyhádi járás egyik kis községe. Innét is, mint a szom­szédos falvakból, sokan járnak bányába. De azért földművelő pa­rasztok is élnek a községben. Már eddig is működött itt az Alkot­mány Termelőszövetkezet, amely­nek kevés tagja jól jövedelmező zöldségtermeléssel is foglalkozott. De most változás történt. A kis szövetkezet tagjainak a száma az elmúlt hetekben 149-cel növeke­dett. Ennyien kérték felvételüket a közös gazdaságba, s ezzel Vár­alja is termelőszövetkezeti község lett. Az új termelőszövetkezeti köz­ségben rövidesen összehívják a közös gazdaság régi és új tagjait, ahol kibővítik a vezetőséget. De egyben­ máris tervezgetnek a bá­nyászfalu szövetkezeti parasztjai. Úgy számítják, hogy kibővítik a kertészetet, szőlőt telepítenek és baromfifarmot létesítenek, hogy az eddiginél több zöldségféléket, csemegeszőlőt és baromfihúst ad­hassanak a környező bányák dol­gozóinak. Borverseny lesz Sswissárdon Az idén is megrendezik Szek­­szárdon a hagyományos borver­senyt. Évről évre nagy esemény a szekszárdi szőlősgazdáknak a bo­rok minősítése és a kitűzött díjak kiosztása. Ebből az alkalom­ból szinte minden évben nagy össze­jövetelt, közös vacsorát és borkós­tolót rendeznek a gazdák. Az idén, csakúgy, mint tavaly a gazda­körök szervezik a borversenyt, a tanács és a Hazafias Népfront tá­mogatásával. A borok minősítésére, vizsgála­tára február 25-én és 26-án kerül sor. Február 27-én, szombaton este kerül sor az ünnepélyes díjkiosz­tásra és a hagyományos összejö­vetelre. A borokat érzékszervi bírálat alapján minősítik. Most szerve­zik a bíráló bizottságot. A minő­sítés szakirányítására Csigi Györgyöt kérték fel, a megyei tanács szőlészeti előadóját. A szervezési munkát a gazdakörök megbízásából Simon József vég­zi. A versenyen kizárólag 1959-es borok vehetnek részt. Mindenfaj­ta borral lehet pályázni. Az egyes kategóriáknál négy-négy bort dí­jaznak. uKorxmxxm.mma «rumi irmmimn­m r Kedd 1960. február 2. V. évfolyam 27. szám * ÁRA: 50 FILLÉR V.. .y Fellőtték a második szovjet többlépcsős ballisztikus rakétát Moszkva (MTI). A TASZSZ je­lenti: annak a tervnek megfelelő­en, amely szerint kidolgoznak az eddigieknél nagyobb teljesít­őké­pességű többlépcsős ballisztikus rakétát, hogy segítségével g nehéz szputnyikokat lőhessenek­ fel és űrrepüléseket végezhessenek a naprendszer bolygóira, ez év ja­nuár 31-én este felbocsátották a második ilyen rakétát. A rakéta utolsó előtti lépcsője az utolsó lépcső modelljével együtt ez év január 31-én, moszkvai idő szerint 19 óra 53 perckor eledta a Csendes Óceán megadott térségét. Az utolsó fokozat modelljét a légkörben való repüléskor megfi­gyelték és vízbeesését a hajókon felállított rádiólokációs, optikai és lehallgató állomások segítségével észlelték. A mérések adatai ismét megerő­­sítették a rakéta irányításának rendkívüli pontosságát. Az idén január 31-én végzett fellövéssel sikeresen befejeződö­t a fenti em­lített rakétatípus kidolgozásának adott szakasza. Ezzel kapcsolat­ban a TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy" a TASZSZ 1960. január 8-i­­ közle­ményében pontos adatokkal meg­határozott térség a kitűzött határ­idő előtt február 1-én szabaddá vált a tengeri hajózás és a repülés számára. Összeomlott az algériai zendülés Párizs (MTI). Az Algírból érke­ző hírek alapján párizsi politikai megfigyelők valószínűnek látják, hogy a lázadás városában napokon belül helyreáll a rend. A jelek arra mutatnak, hogy a lázadás ve­zetőinek egyike, a kávétulajdonos Ortiz lába alól kicsúszik a talaj, csapatai mindinkább leolvadnak és csak a fasiszta diákvezér képvise­lőinek, Lagaillardenak az egyetem épületében elbarikádozott lázadói készek a további ellenállásra Taktikájuk abban áll, hogy nap­ról napra tömegeket toboroznak barikádjuk köré, szinte fizikai és erkölcsi fedezetül a katonaság esetleges támadása ellen. Nem átallanák golyófogónak felhasz­nálni a tömegben jelenlévő asszo­­nyok­at és gyermekeket, másrészt azt akarják bizonyítani a tömeg ismételt felvonultatásával, hogy Al­gír népe melléjük áll. Vasárnap is ezért adta ki a jelszót Lagaillarde rádiója, hogy Algír folytassa a sztrájkot. A hatóságok utasítására viszont hétfőn a város életét egy héten át megbénító sztrájkot a'bba kellett hagyniok. A hétfő reggeli jelentések sze­rint már közlekedtek az autóbu­szok, kinyitották a kávéházakat, az üzleteket, az utcákon meg­jelen­­tek a szemeteskocsik, és az isko­lák­ is­ megnyitották kapuikat. Ha a sztrájk valóban véget ér, az al­gíri tömeg nem ér rá majd a barikádok közelében tüntetni s a lázadók elszigetelődnek. Mint jelentettük, vasárnap a délutáni órákban heves összetűzésekre került sor — egyelőre puszta kéz­zel — az ejtőernyősök, idegen­légiósok és a tüntetők között. Az Aurore közli egy Algírba vezé­nyelt egység kapitányának nyilat­kozatát: „Csapatomnak egy nap alatt több sebesültje volt Algír­ban, mint a harcokban Kabulföl­­dön egy egész hónap alatt." Miután vasárnap délben levál­tották Gracieux tábornokot, az ejtőernyősök hadosztályparancs­nokát és azok után, hogy Crepin tábornok (Massu utóda az algíri hadtest élén) felhatalmazást ka­pott a rend helyreállítására, egész­­ nap katonai erősítések érkeztek Algírba. Páncélautók jelentek meg a városban, feltűntek az ide­genlégió gyalogsági egységei is és általában megfigyelhető volt: olyan csapatokat vontak össze, amelyek eddig még nem jártak Algírban és amelyek tagjainak így nem lehetnek banki kapcsolatain az algíri lakossággal. A barikádok (Folytatás a 2. oldalon.) A tavasszal megindul a termelőmunka az új Szekszárdi Tejüzemben Közel két esztendővel ezelőtt megkezdte Szekszárdon a Tolna megyei Tejipari Vállalat egy új tejüzem építését, illetve a volt csendőriskola épületének átalakí­tását és berendezését. Az építési munkák azóta már befejeződtek, a gépi berendezés nagy része is már a helyén van, csak a szerelési munkák kis része van hátra. A szekszárdi üzem lesz a megye legkorszerűbb tejüzeme. Automa­ta pasztőrgép, bolygókeverős sajt­kádak, rozsdamentes acélból ké­szült kepülőgépek könnyítik majd meg a dolgozók munkáját. A bel­ső szállítás csaknem teljes egé­szében szivattyúkkal, csővezetéke­ken történik. A számítások sze­rint — a magasfokú gépesítés kö­vetkeztében — itt lesz legnagyobb a munka termelékenysége is a vállalat üzemei között. Naponta mintegy 30—40 ezer liter tejet fognak feldolgozni az új üzemben, főként sajtot és va­jat készítenek belőle. Az üzem fogja biztosítani a város tejellátá­sát is. Márciusban kerül sor a próba­­üzemelésre, majd a második ne­gyedévben megindul az üzem­szerű termelés is a város legfia­talabb üzemében. Három kis kölyök baktat le­felé az utcán. Hármuk életkora még nem éri el a harmincat. Kezükben iskolatáska, a legna­gyobbé eléggé elnyűtt állapot­­ban. Bizonyára megért már né­hány »csatát­", mert ahhoz nyil­ván a táska a legalkalmasabb eszköz. Megállnak az úttest szélén álló tűzoltóautónál. Nézik az autótól a szűk kis mellékutcá­ba kígyózó tömlőt, majd izga­tottan találgatni kezdik, hol le­hetett tűz. Egy ott ácsorgó kislány — va­lamivel idősebb náluk —, mint jól értesült, tudtuk­ra adja, hogy ez csak­­ gyakorlat, nincs tűz sehol sem. BOKROS GONDOK... A három srác fitymálóan vé­gignézi a tudálékos kis fruskát és szó nélkül ballag tovább. Folytatják a megkezdett beszél­getést. Nem is olyan hétköznapi dolgokról lehet szó... — Vagyok most a gondban — mondja a középső. — Hogy így megjárja az ember... No lám, milyen gondban le­het egy kilencéves. »Beszedeti'­ talán, és most cm. töri a fejét, hogyan hozza ezt a »fater« tu­domására? Vagy ki tudja: Men­­nyi mindent takarhatnak a gyermeklélek rejtelmei... — Ezért ne izgasd magad — nyugtatja a nagyobbik. — Még bőven lehet rá alkalmad... — Jövőre is lehet még rá al­kalom — így a kisebb. — De hát ne legyen dühös az ember! — fakad ki végképp. — Apa kapott egy kis prémiumot és abból vett a minap egy pár korcsolyát. És most itt van, nem lehet használni. — Nyugi, nyugi — fölényes-szedik a kicsi — ne légy annyira oda. Még csak február elején vagyunk... Megszűnnek a sáros cicák Sárszentlőrin­cen A sárszentlőrinci községi ta­nács tervei szerint a községfej­­lesztési alapból Sárszentlőrinc és a hozzátartozó Rácegres és Ózd utcáinak 70 százalékát az idén betonjárdával látják el. A beton­járdák építéséhez a lakosság tár­sadalmi munkével járul hozzá. Sártszentlőrinc szövetkezet­ községi lakói családonként 200 forint községfejlesztési alap hoz­zájárulást fizetnek ki. Ezáltal 137 000 forintot kitevő összeg jön össze, ennek másfélszeresét pedig, mint állami támogatást kapják meg a sárszentlőrinciek. Az új piactéren felépül a vásárcsarnok is Vajon mikor költözik új helyé­re a szekszárdi piac? Sokan még nem is tudnak róla, hogy már a múlt évben megkezdődött az új piactér építése a város központ­jában, az MTH-iskola udvará­ban. A piactér építése már eléggé előrehaladott állapotban van. — Mintegy nyolcvan százalékban megtörtént az aszfaltozás — a munkálatok egészen a havazásig folytak. Mégis, most úgy áll, hogy bi­zonytalan még, mikor adják át rendeltetésének az új piacteret. Az ősszel ugyanis olyan elgondo­lás született, hogy — figyelembe váva a város további fejlődésit — •.­•'.eg­éri­e1 építeni a vásári csarnoket. A vásárcsarnok terveinek elké­szítésével a pécsi tervezőirodát bízták meg. A terv elkészítésénél figyelembe veszik a Népbolt, a földművesszövetkezet, a termelő­­szövetkezetek, a vendéglátó vál­lalat igényeit. A vásárcsarnok for­galmánál mintegy 20—30 000 la­kosra számítanak. A terv elké­szülte után még az idén megkez­dik az építkezést, úgy, hogy az 1961-ben be is fejeződjön. A piactér használatbavétele most attól függ, az építkezés ho­gyan folyik majd, mennyire fog­lalja el a piactér területét. A város későbbi — esetleges ugrásszerű — fejlődését is figye­lembe véve úgy alakítják ki a piacot és a vás.­'rész'vrc.­négy a tanácsMub helyén • sók a második vásárcsarnokot is.

Next