Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA­ MUNKÁ­S­P­Á­R­T TOLNA MEGYE Az új tanév feladatai A tanulók, a nevelők és a szü­lők életében a szeptember min­dig folytatást, de egyszersmind az eddigi fejlődés túlhaladásának szándékával történő újrakezdést is jelent. Új feladatok vállalását, a jövő felé vezető újabb útsza­kasz megkezdését. A célokat és feladatokat évről évre kitűzzük magunk elé, ma azonban különleges helyzetben vagyunk. Nem kevesebbet kell ugyanis tennünk, mint elő kell készíte­nünk az MSZMP VII. kongres­­­szusának oktatásügyünk tovább­fejlesztésére vonatkozó határoza­tát, az iskola és az élet kapcsola­tának szorosabbra fűzésével, a tanulmányi színvonal emelésével, a tanulók szocialista tudatának, világnézetének és jellemvonásai­nak megalapozásával, az iskola és a társadalom kapcsolatának el­mélyítésével. Ez a munka a legmélyrehatóbb átalakulást fogja előidézni isko­láink egész tevékenységében és rendszerében. Mindebben az a cél vezet ben­nünket, hogy a felnövekvő ifjú legyen műveltebb, tudjon több hasznos dolgot, készüljön fel job­ban jövendő életére, hivatására, mert így tud majd eredménye­sebben dolgozni és jól beillesz­kedni a társadalomba, így lesz lélekben harmonikusabb és emel­­kedettebb, így válik a boldog gyermekkor után boldog ember­ré, gazdagabb egyéniséggé. Mindezt nem azért akarjuk tenni, mintha az eddig megtett út nem lenne eredményes. Isko­láink a felszabadulás óta igen nagy utat tettek meg. Megválto­zott bennük a nevelés célja és a tanítás tartalma, beleértve a tar­talom tudományos, világnézeti alapon történő kifejtésének elő­rehaladását és bizonyos pozitív változásokat a műveltség belső arányaival. Lényegesen átalakult a nevelés egész szelleme, változá­sokon mentek keresztül a nevelés és oktatás módszerei. Átalakult egész iskolarendszerünk és jelen­tős mértékben lehetővé vált álta­la népi demokratikus államunk köznevelési politikájának reali­zálódása. Ennek ellenére mégsem dicse­kedhetünk azzal, hogy iskoláin­kat olyan mélyrehatóan tudtuk átformálni, ahogy az szükséges lenne. A kétségtelen eredmények ellenére még ma is jellemző is­koláinkra a hosszú történelmi időszakon keresztül érvényesülő egyoldalúság, az iskoláknak az élettől való bizonyos elszakadott­­sága, az oktató munka egyoldalú elméleti beállítottsága. Ez az oka annak, hogy tanulóink többsége azért választja a továbbtanulást, hogy értelmiségi pályára léphes­­sen. Nagyon kevés azoknak a száma, akik azért akarnak to­vábbtanulni, hogy művelt, ipari és mezőgazdasági szakmunkások­ká váljanak. Ezek azok a problémák, ame­lyeknek megoldása szükségessé teszi iskoláink munkájának és rendszerének mélyreható átalakí­tását. Ebből következik, hogy sok lesz a mi munkánk, nagyok lesz­nek a feladatok. Elvégzésükhöz, megoldásukhoz azonban megvan­nak a jó feltételek is. Soha nem látott ütemben fejlődik gazdasági és társadalmi életünk, s ezzel pár­huzamosan népünk kultúrája. — Ahhoz, hogy a pedagógusok ma­radéktalanul elláthassák megnö­­vekedett feladataikat, tovább kell fokozniok marxista,leninista el­méleti, pedagógiai, pszichológiai, szakmai, módszertani képzettsé­güket. Csak a marxista pedagógia és pszichológia alapos ismereté­ben lesznek képesek leszámolni azokkal a fejlődést gátló nézetek­kel, amelyek a szocialista iskola szellemével szemben állnak. — Ilyen mindenekelőtt a pedagógiai munka politikamentességéről val­lott nézet, a pedagógiai pesszimiz­mus és a testi fenyítéstől sem visszariadó pedagógiai gyakorlat. Pedagógusaink a szocialista vi­lágnézet tudatos alakításával, for­málásával érjék el, hogy a gyer­mek megértse, mi történik körü­lötte, megértse a természet és a társadalom jelenségeinek, esemé­nyeinek okait, azok törvényszerű­ségeit. A világnézeti meggyőző­dés a szocialista erkölcs kialakí­tása érdekében nem elegendő csupán a gyermek értelmére hat­ni. Az ismereteket nagymérték­ben támogatniok kell szubjektív élményeknek, az érzelmi átélés­nek és a gyakoroltatásnak. Fordítsanak nagyobb gondot az igazi közösségi nevelés kiala­kítására, melyre sohasem volt annyi lehetőség mint most, hi­szen az osztályközösség mellett ott vannak az ifjúsági szerveze­tek,­ az úttörő mozgalom és a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint az ipari és mezőgazda­sági üzemek, azok példamutató kollektívái. Az iskola, a pedagógus, nem a maga számára, hanem a társada­lomnak nevel. A társadalom köz­reműködése nélkül nem tudja teljesíteni nevelési funkcióit. Le­nin azt tanítja, hogy »csakis a munkásokkal és a parasztokkal együtt végzett munkában lehet igazi kommunistává válni­­. Ezért törvényszerűnek kell tekinteni, hogy felnövekvő ifjúságunkat az üzemek, munkások, a szocialista gazdálkodás útjára lépett pa­rasztság, a szocialista közösségek emberformáló hatásának tegyük ki. Csakis ezen az úton nevelhető szocialista ember. »Ki kell tár­nunk az iskola ablakait« hogy az iskola és a társadalom közötti kapcsolatot tovább építhessük, hogy a pedagógusok megismerve a társadalom igényeit, az élet va­lóságos követelményeit, célsze­rűbben és hasznosabban dolgoz­hassanak. Az eddigi eredményekre építve tovább kell munkálkodni a tan­testületek eszmei, politikai, peda­­­gógiai egységének megvalósítá­sán. E tekintetben sokat várunk az igazgató elvtársaiktól, az osz­tályfőnököktől. Legyenek ők a motorjai, előrelendítői az egység kikovácsolásának. E munkához is jelentős segítséget kapnak a tár­sadalomtól. Minden megbecsülésünk és tiszteletünk azoké a pedagógu­soké, akik meggyőződéssel, igazi pedagógus-szívvel vezetik ifjú­ságunkat, nevelik, szocialista em­berré formálják őket. Alkotó munka a szocialista ember for­málása is, mégpedig igazi, pe­dagógusokat igénylő alkotói mun­ka. Kövessünk el mindent együtte­sen, hogy magunk is formálódva, fejlődve, olyan ifjúságot bocsás­sunk ki az iskola­­ falai közül, amely meggyőződéssel, tudatos aktivitással áll helyt szocialista társadalmi rendszerünk építésé­ben. A megyei pártbizottság ehhez a munkához megyénk minden pe­dagógusának új sikereket és jó egészséget kíván! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Taná­csa szerdán ülést tartott, önálló és független államnak ismerte el Dahomey Köztársaságot, Niger Köztársaságot, Felső-Volta Köztár­saságot, Elefántcsont­part Köztár­saságot, Csád Köztársaságot, Két Közép-Afrika Köztársaságot, Kon­gói Köztársaságot, Gabon Köztár­saságot és Ciprus Köztársaságot. Az Elnöki Tanács módosította az 1959. évi 24. számú — a mező­­gazdasági nagyüzemi gazdálko­dásra alkalmas területek kialakí­tásáról szóló — törvényerejű ren­deletét, majd határozatot hozott kitüntetéses doktorrá avatások­ról. Az Elnöki Tanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. Biztosítják az áruértékesítési terv teljesítését Mözs községben Mözs termelőszövetkezeti köz­ségben az idei évben közepes ter­méseredményeket értek el. Az Új Élet Tsz őszi árpából holdanként 14 mázsa, búzából 11 mázsa átla­got takarított be. A terméseredmények biztosít­ják a község árutermelési tervé­nek teljesítését. A gabonán kívül eddig 11 vagon burgonyát, 59 000 darab tojást és 600 hektoliter tejet szállítottak le. Biztosítva van a szarvasmarha- és a sertésáru ér­tékesítési terv teljesítése is: ser­tésből 833-ra kötöttek szerződést a termelőszövetkezeti községben. Csütörtök 1960. szeptember 1. V. évfolyam 206. szám * ARA: 50 FILLÉR J Földművesszövetkezeteket tüntettek ki Dombóvárott a körzeti földművesszövetkezet első ízben 1953-ban kapta meg a „Kiváló Földművesszövetkezet” címet. A szövetkezet vezetősége és tagsága azóta is figyelemre méltó, jó munkát végzett. Különösen pedig ez év első felében értek el országosan is jó eredményeket a földművesszövetkezeten belül. Annak ellenére, hogy az év elején a naki körzeti földművesszövet­­kezetet is Dombóvárhoz csatol­ták, — amely tudvalévően a me­gye legrosszabb földművesszövet­kezete volt — a dombóváriak minden vonatkozásban túlteljesí­tették terveiket. A kiskereskedel­mi üzemág 18, a vendéglátóipari egység pedig 15 százalékkal bo­nyolított le­ nagyobb forgalmat az előírtnál. A földművesszövet­kezet kezelésében lévő ipari üze­mek 46 százalékkal termeltek töb­bet az első félévben a tervelő­írásnál. Ezek alapján a SZÖVOSZ és a KPVDSZ Központi Bizott­sága most másodízben a „Kiváló Földművesszövetkezet" kitüntetést adományozta a dombóvári föld­művesszövetkezetnek. A kitüntetést ünnepi termelési tanácskozáson dr. Sebestyén Jó­zsef, a SZÖVOSZ főosztályvezető­je adta át Tusch György ügyveze­tőnek. A KPVDSZ Központi Bi­zottságának elismerését pedig Mészáros József, a központi bi­zottság elnökhelyettese tolmá­csolta. Kurdon van megyénk legjobb földműves­szövetkezeti kultúrcsoportja, amelynek harminc tagja a helyi termelőszövetkezet és földműves­szövetkezet fiataljaiból tevődik össze. A kultúrcsoportot Kocsis Margit, helybeli Kossuth-díjas tanító vezeti. Az idén Dobozy Imre: Szélvihar című művét vit­ték színpadra. Ezzel a darabbal szerepelt a kultúrcsoport a Fel­­szabadulási Kulturális Seregszem­léken is. Az országos döntőig el­jutott kultúrcsoport mindenütt nagy sikert aratott. A lelkes kul­­túrmunkásokat a SZÖVOSZ és a ICPVDSZ Központi elnöksége ok­levéllel tüntette ki és egy díszes, ólomkristály vázát adományozott az együttesnek. Az oklevelet és az ajándékot dr. Keszthelyi Józsefné, a MÉSZÖV munkatársa adta át a csoport egyik tagjának, Iván Mi­hálynak, aki a Szélviharban Csen­des Imre tsz elnök szerepét ját­szotta. Iván Mihály az ünnepségen jelentette be, hogy a kultúrcso­­port most kezdi tanulni a „Százházas lakodalom” című színművet. Szekszárdon a járás földművesszövetkezeteinek képviselői tartottak ankétot, ahol Győrfi László, a Földművesszö­vetkezetek Járási Központjának vezetője mondott vitabevezetőt. A tanácskozás végén tíz földmű­­vesszövetkezeti dolgozó „Kiváló Dolgozó” jelvényt kapott, tizen­négy földművesszövetkezeti al­kalmazottnak pedig elismerő okle­velet nyújtottak át. Az első félévi eredmények el­ismeréseként a földművesszövet­kezet országos központja és a KPVDSZ Országos Elnöksége dicséretben részesítette a simon­­tornyai és a dunaföldvári földmű­­vesszövetkezetet. A MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei elnöksége pedig a tolnai, a bonyhádi, a kocsolai, a bölcskei, a gy^nki és a nagykó­­rigi földművessö­vetkezetnek ado­mányozott elismerő oklevelet. Elutazott Moszkvából Kádár János Moszkva (MTI). Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, aki rendes évi sza­badságát a Szovjetunióban töl­tötte, szerdán reggel elutazott Moszkvából. Búcsúztatására a vnukovói re­pülőtéren megjelent M. A. Szusz­­lov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője. Jelen volt Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Hosszú útról érkezett meg a 424—308-as moz­donnyal a Dombóvári Fűtőház egyik legjobb brigádja. Gyurisán Meny­hért mozdonyvezető, Ke­lemen Károly és Köves­­di János fűtő — mind­hárman birtokosai a „Kiváló dolgozó” kitün­tetésnek — nem utolsó­sorban mozdonyuk min­taszerű karbantartásával érik el jó eredményeiket. Most is, megérkezésük után azonnal „leápol­­ják” a gépet, csak azt?: mennek haza pihenni.

Next