Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

.,3.b_ a-- A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPARI TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG a ÉS A ? MEGYEI JANÁCS LAPJA A termelési tanácskozások elé Néhány nap múlva megkezdik azzal, hogy »én úgyis ismerem az az üzemekben a termelési tanács itteni problémákat, hibákat, nincs hozások megtartását. A termelési szükség különösebb felkészüléstanácskozások fő napirendi pont re«. Az »eredmény«: Egy-két »vérját képezi az 1961-es népgazdaság szegény« felszólalás és csak épgi tervben előirányzott felada pon hogy jelenthették: »Megtartókkal kapcsolatos tennivalók tották az értekezletet«. A termemegvitatása. Értékelni fogják az lési tanácskozás jó előkészítéseelmúlt év eredményeit, elbírálják nek elengedhetetlen feltétele, azt, hogy az üzemek dolgozói kő» hogy aki beszámol, alaposan közül kik méltóak a »Kiváló dől szüljön fel. Elemezze sokoldalúan gozó« kitüntetésre, a »Szocialista az elmúlt időszak munkáját, önbrigád« címért versenyző kollek- kritikusan vesse fel a vezetésben tívák mennyiben teljesítették a elkövetett hibákat, határozottan cím elnyeréséért vállalt feltétele mutasson rá egyes dolgozók, lüket. Kijelölik a szocialista vergádok hibáira, dicsérje meg az esenynek az üzemre, üzemrészek- hát, akik becsületesen, szolgalta konkretizált feladatait, máson dolgoztak. Kérje, igényelje a munkások segítségét az Többéves, sőt évtizedes ha elkövetkezendő feladatok meggyományai vannak nálunk a tér valósításában. A szakszervezeti melési tanácskozásoknak — ame- bizottságok nyújtsanak segítséget lyek megtartásáról egyébként egy már a beszámoló elkészítésénél 1957-es kormány- és SZOT-hatás is, de főképp a dolgozók figyelrezat is intézkedik. — Nem ismét hívják fel arra, hogy bárképzelhető el egy olyan országban mondják el észrevételeiket, van, ahol a dolgozó nép a gaz- javaslataikat. Számtalan példája a termelőeszközöknek, a volt a elmúlt években is arra, gazdasági, műszaki vezetés máshogy a vezetők úgy látták, nem képp. A termelés növelésének, a lehet teljesíteni a tervben előgazdaságosságnak,takarékosság irányzott különböző feladatokat, nak, a műszaki haladásnak elen- de amikor nyíltan és őszintén agedhetetlen feltétele, hogy a tér- dolgozók elé tárták a nehézségevek ne csak felülről elrendelt, két, a kollektíva megtalálta a megszabott előírások legyenek, megoldás módját. maguk a tervek végrehajtói közreműködjenek azok elkészítésénél Fékezi a dolgozók kezdeményeit. A több, mint tizenkét esztönzéseit, ha látják, hogy hiába fedővel ezelőtt született jelszó, szik meg észrevételeiket, javas»Miénk a gyár« — csak így vállataikat, azok megvalósításából hatott valósággá. A legfelsőbb nem lesz semmi. Igen helyes, ha szintű tervezés is már a tervek a most megtartandó termelési faösszeállításakor számít a dolgonácskozásokon »előszedik« a légzők széles tömegeinek kezdemé- utóbbi tanácskozáson elhangzott nyeréseire, javaslataira, aktív felszólalásokat és beszámolnak közreműködésére a végrehajtás arról, hogy mit tettek az akkorban megbírált hibák kiküszöbölése érdekében. El kell kerülni azt a Nem kis feladatok várnak az módszert is, amire jónéhány pélidén — második ötéves tervünk ha akadt az elmúlt években. A első esztendejében — az ipar és beszámoló után azonnal szót kér a mezőgazdaság dolgozóira. Nyolc néhány »hivatásos felszólaló«, százalékkal kell növelni — a többnyire kisebb-nagyobb vezemúlt évi eredményekhez képest tő, félórákat beszélnek és nem — az iparban — és ami ennél hagyják szóhoz jutni a kevésbé még nehezebb feladat, csaknem csiszolt beszédű, egyszerű mumugyanilyen mértékben a mezőkásokat. A párt- és szakszervegazdaságban — a termelést. Az zetek kíméletlenül lépjenek fel ipari termelés nyolc százalékos olyan esetben, ami nemrég a növelését hetven százalékban a Sárközi Állami Gazdaságban sormunka termelékenységének 5,6 dúlt elő, hogy beléfojtják a szót százalékos emelésével kell lesz- a felszólaló dolgozóba, tasítani. A termelés önköltségének két százalékos csökkentését .A vállalatok gazdasági és moz irányozza elő a népgazdasági galmi szervei.., dolgozzák ki a terv. Hét százalékkal kell, hogy vállalati éves célkitűzéseket és növekedjék a fogyasztás és készítsék el a vállalat 1961. évi felhalmozás előirányzott növelő vállalását... az intézkedési tervet sőt közvetlenül biztosító — nem az üzemi tanácsok tárgyalják teti jövedelem. Az országos, az meg. Az üzemrészekre vonatkozó ágazati és iparági tervszámok vállalásokat és intézkedési tervei meghatározását széleskörű, sok termelési tanácskozásokon vitásoldalú számítások alapozzák ják meg...« A SZOT IX. teljes meg, de a népgazdasági terv ülésén elfogadott irányelvek erre mégsem szabhatja meg pontosan, hívják fel az üzemeket. Az irányüzemekre, műhelyekre lebontva, elvek iparágakként jelölik meg a hogy milyen tényezők biztosít- szocialista verseny fő célkitűzésük az egyes mutatókban kitűzeit. A lényeg: A verseny csak zött célok elérését. E lehetősége- egy-két iparágban — főképp az két az üzemekben kell felkutatni, alapanyaggyártásban — irányulhat elsősorban a termelés neve Üzemeink műszaki, gazdasági rétére. A központilag meghatárovezetői, a párt- és szakszerveze zeti feladatok figyelembevételéx 1 t__, vel az üzemekben kell meghatárok többéves tapasztalattal rendelkezni, hogy milyen tennivalókra keznek a termelési értekezletek, irányítsák a szocialista versenyt a tanácskozások megszervezésénél. Valljuk be, hogy még mindig gyakoriak az olyan ta A termelési tanácskozás az üzemi demokrácia fontos fóruma. Úgy szervezzük meg minden nácskozások, amelyek nem na- üzemben ezeket a tanácskozásügyan viszik előre az ügyet. A kár, hogy sikerrel tölthessék be Simontornyai Bőrgyárban több feladatukat, a dolgozók mozgási szer előfordult a múlt évben, tását a termelés javítására, az hogy egyik-másik üzemrészre- 1961. évi népgazdasági terv telzetője felkészületlenül tartotta jelítésére meg a tanácskozás beszámolóját, J. J. t V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az idén ötven családi ház építéséhez elegendő téglával termelnek többet a téglagyári egyesülés üzemeiben, mint 1960-ban Intézkedések az elemi kár csökkentésére. — Az idén egész évben üzemeltetik a paksi utánszárítót. — Tervek a kemencék kapacitásának teljes kihasználására. — Két hét múlva befejezik a téglagyártó gépek téli javítását. — Március első hetében már téglát akarnak készíteni az egyesülés üzemeiben Ezekben a napokban készítik a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés központjában az 1961. évi egyesülési terv lebontását a hat üzemre. Az idén, a múlt évi eredményes munka után, ismét nagy feladatok állnak a téglagyári dolgozók előtt. Az 1961. évi terv másfélmillió égetett téglával több termelését írja elő, mint 1960- ban a tényleges termelés volt. A tervemelkedés, illetve ennek teljesítése az egyesülés hat üzemében ötven családi házra való téglát ad a népgazdaságnak. Az egyesülés hat gyárában a következő hetekben tartják meg a tervismertető termelési tanácskozásokat, amikor, egyúttal kialakítják a brigádokat, megszervezik a kora tavaszi téglagyártást. Az elmúlt évben jelentős mennyiségű téglát tett tönkre a vihar. Az elemi kár különösen az olyan üzemekben volt nagy, ahol többségében még nyíltszini, csupán fedővel ellátó, szárító helyeken tárolják, szárítják a nyers téglát. Egy-egy vihar alkalmával az egyesülés üzemeiben közel százezer tégla ment tönkre. A távlati tervekben szerepel a téglagyárak megfelelő mennyiségű korszerű szárítosi szerekkel való ellátása. Ennek egy része valósul meg az idén. A dombóvári kettes számú téglagyárban több mint 350 ezer forintos költséggel, a szekszárd-palánki téglagyárban 561 ezer forintos költséggel, a mázai téglagyárban 110 ezer forintos költséggel épül vasbeton-gerendás szárítófészer. Az idén a téglagyárak termelésének több mint hatvan százalékát már fedett szárítószínekben tudják tárolni. Ezzel jelentősen csökkenteni tudják az időjárás káros hatását a félkész árukra. 1060-ban állították üzembe a paksi téglagyárban az ország első utánszárító berendezését. A tervek szerint a szárító berendezés üzemeltetése jelentősen növeli majd az elsőosztályú áruk arányát. Már a múlt évben is jelentős minőségjavítást eredményezett a szárító üzemeltetése. 1959- ben például az össztermék 2S,1 [ százaléka, 1960-ban már 53,4 százaléka volt első osztályú. Az idén, a tervek szerint a termékek hetven százaléka lesz elsőosztályú az utánszárító üzemeltetése eredményeként. Az egyesülés üzemeiben a téglaégető kemencék kapacitását nem tudták kihasználni. A kemencék egész évi üzemeltetését egyik gyárban sem tudták biztosítani nyerstégla-hiány miatt. Az idén jelentős lépést tesznek e hiba csökkentésére. A tervek szerint az üzemekben éppen a szárítófészerek építésével, a kétműszakos termeléssel, egyéb üzemszervezési intézkedésekkel biztosítani tudják a kemencék maximális kihasználását, a jelenlegi lehetőségek szerint. Mázán és Dombóvárott a kettes téglagyárban a téglagyártó présekkel a második és harmadik negyedévben előreláthatólag két műszakban dolgoznak majd, a palánki gyárban nyújtott műszakot vezetnek be, így biztosítani tudják a kemencék ellátását nyerstéglával! Befejezéshez közeledik az egyesülés hat gyárában a téglagyártó gépek és berendezések téli nagyjavítása. Két hét múlva valamennyi üzemben elkészülnek a munkákkal és megtartják a próbajáratot is. A tervek szerint az idén sokkal korábban kezdik meg a téglagyártást, mint az elmúlt években. A korai szezonkezdést indokolttá teszi a felemelt terv is. A tervek szerint, ha az időjárás kedvező lesz, március első hetében már téglát termelnek a kijavított gépekkel az egyesülés néhány üzemében. z idén. s egyik gyárban sem tudták bizto mében. megye 1961. évi népgazdasági tervéről tanácskozott a Tolna megyei Tanács VB. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden délelőtt rendkívüli ülést tartott dr. Tuska Pál elvtárs elnökletével. Az ülésen tanácskozási joggal részt vettek a megyei tanács vb. szakosztályainak vezetői, a Beruházási Bank Tolna megyei Fiókjának vezetője és több meghívott vezető. Első napirendi pontként Tolna megye 1961. évi népgazdasági tervének jóváhagyásáról tanácskoztak. A napirendi pont előadója Bertha Kálmán, tervosztályvezető volt. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány jóváhagyta az 1961. évi tanácsi tervet. A terven belül meghatározta és jóváhagyta annak mutatóit. A kormányhatározat több speciális feladatot jelöl meg a terv végrehajtásával kapcsolatban. A takarékosságot a munka minden területén előtérbe kell helyezni. Az ipar feladatainak teljesítése érdekében olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a meglévő kapacitás és tartalékok a leghasznosabb célra legyenek felhasználva. Csökkenteni kell a befejezetlen állományt, valamint a hosszú építési időtartamot és a magas építési költségeket. A tervosztály az előírások alapján összeállította az 1961. évi tervet, azt megtárgyalta az érdekelt szakigazgatási szervekkel. A terv meghatározza, hogy milyen összeget fordítanak az idei évben megyénkben beruházásokra, többek között az élelmiszeripar, az építőipar, a belkereskedelem fejlesztésére, oktatási, népművelési célokra. A terv számadataiból kitűnik, hogy központi lakásépítésre 12,5 millió forintot fordítanak. A tervben szerepel többek között 19 termelőszövetkezet villamosítása. Részletesen mutatja a terv a helyi ipar 1961. évi feladatait, a munkaügyi, bérezési célokat, lehetőségeket. A megye mezőgazdasági előirányzatáról ugyancsak képet kaphatunk a tervből. A napirendi pont során széleskörű vita alakult ki. Igen sokan felszólaltak, elmondották véleményüket az egyes részkérdésekről és javaslatokat tettek. Egyes kérdéseknél véleményeltérés alakult ki a szakosztályok vezetői között. A vita során felszólalt dr. Gyugyi János elnökhelyettes, dr. Kovács Károly, kórházi főorvos, Kelemen Sándor, ipari osztályvezető, Sándor Gábor építési és közlekedési osztályvezető, Ordas József, a Beruházási Bank Tolna megyei fiókjának vezetője, Vancsa Sándor, pénzügyi osztályvezető. A vita tanulságait dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács vbelnöke foglalta össze, majd Bertha Kálmán, tervosztályvezető válaszolt a felmerült problémákra. A következő napirendi pontban a vb. intézkedési tervéről tanácskoztak. Részletesen meghatározták, hogy milyen intézkedéseket tesz a vb. az 1961. évi tanácsi tervfeladatok végrehajtása érdekében. Az intézkedési tervjavaslatot dr. Gyugyi János elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese terjesztette a vb. elé, Rendszeresen fizet előleget, fokozza az árutermelést a kisvejkei Szabadság Tsz Most készül zárszámadására a kisvejkei Szabadság Tsz. A múlt esztendőben sok gazdasági nehézséget oldottak meg és sikeresen fejlesztették a közös gazdaságot. A fel nem osztható szövetkezeti alap kétszeresére emelkedett. Ebben jelentős szerepe volt a saját erőből megvalósított beruházásoknak. Fejlődött az állattenyésztés, a szarvasmarha állomány kétszeresére, a sertésállomány háromszorosára, az anyakocák száma kilencről negyvenre emelkedett. Biztosították a megnövekedett állatállomány jó takarmányozását, s idén ötszörannyi takarmányuk van, mint amennyi a múlt télen volt. A munkaegység tervezett értékét is ki tudják fizetni, sőt szerényen túl is teljesítik a jelek szerint a tervet. A zárszámadás mellett készül az idei évi terv is. Tervükben az a legfőbb tulajdonság, hogy fokozni kívánják az árutermelést és ezáltal minden munkaegységre legalább 10 forint előleget akarnak fizetni rendszeresen, havonként a tagoknak.